Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-20 | 21-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. április 1.

Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)

Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.]

1996. április 2.

Kihelyezett nyilvános frakcióülést tartottak az RMDSz szenátorai Háromszék több városában. Megállapíthatták, hogy öt év óta él a földtörvény, azonban a tulajdonba való visszahelyezést még mindig nem oldották meg, alkalmazása egyre kilátástalanabb. A veteránoknak, volt hadifoglyoknak, meghurcoltaknak keményen kell harcolniuk, az RMDSz parlamenti képviseletével együtt azért, hogy törvény adta jogaiknak érvényt szerezhessenek. [RMSz, ápr. 2.]

1996. április 3.

Frunda György felszólalt Strasbourgban és kifejtette, hogy az ET túl keveset tett a kisebbségekért, fel kell tehát gyorsítani a kisebbségvédelmet. Kérte, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját tekintsék védő dokumentumnak, és azt, hogy az ET bizottsága ne csak az illető ország kormányával tárgyaljon, hanem a kisebbség képviselőivel is. Ezt a két javaslatát elfogadták, de hazatérése után a szélsőséges pártok hazaárulással vádolták meg az RMDSz szenátorát. [EN, ápr. 3.]

Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. [Táj., ápr. 4.] (→ 1996.03.22)

Katona Ádám egy helyi jelenségre hívta föl a figyelmet: a városban építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40, épülőfélben lévő lakást a leendő tiszteknek, holott a városban 700 fiatal m. házaspár vár lakásra. [EN, ápr. 3.] (→ 1996.10.01)

1996. április 4.

A PDSR úgy értékeli, hogy a főügyészség és az Igazságügyi Min. halogatja C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését – mondta Ion Solcanu. [Szabadság, ápr. 4.]

Bárányi Ferenc a temesvári Magyar Ház (→ 1996.01.17) visszaszolgáltatását sürgette a kormánytól, a megye 65 ezer m. nemzetiségű lakosa nevében. [Szabadság, ápr. 4.] (→ 1996.07.06)

1996. április 5.

Megnyílt a forgalom a Nagyszalonta–Méhkerék közötti új határátkelőn. [Szabadság, ápr. 5.]

1996. április 6.

Markó Béla a közelgő választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy különböző ro. pártok már több helységben megkeresték az RMDSz-t, a helyi együttműködés reményében, néhol van is erre esély, de általános együttműködésre nem lát lehetőséget. Az ellenzéki pártok igyekeznek szabadulni a „magyarbarátság” vádjától. Nem lehet eleve eldönteni, hogy radikális vagy mérsékelt politikát folytasson a szövetség, ez mindig az adott helyzettől függ. – Nem látja, mi késztetné arra a m. kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az alapszerződésnek élveznie kell az erdélyiek egyetértését; az ET 1201-es ajánlásán kívül konkrét megoldásokat is tartalmaznia kell (pl. anyanyelvű okt. hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben és az igazságszolgáltatásban, az egyházi javak visszaadása). [HVG, ápr. 6.]

1996. április 8.

Tom Lantos, amerikai szenátor Bukarestben találkozott a külügyminiszterrel és a parlament két házának elnökével. Vendéglátóit biztosította arról: támogatni fogja, hogy Ro. korlátlan időre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt (→ 1996.07.08). A. Năstase közölte, hogy a ro.–m. alapszerződésbe oly módon lehetne fölvenni az ET 1201-es ajánlását, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás ro. interpretációját is. O. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet elkülöníteni a társadalmi és gazd. fejlődés folyamataitól. [Szabadság, ápr. 10.]

1996. április 9.

Borbély László felhívta a figyelmet a ro. politikusok ellentmondásos logikájára: Meleşcanu arra hivatkozik, hogy a kisebbségi keretegyezmény nem érvényes (→ 1996.04.01), Iliescu elnök ugyanakkor azzal veti el a kisebbségi törvény szükségességét, hogy Ro. aláírta a keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvény jóváhagyását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az egyházak vezetői 1990-ben terjesztettek a kormány elé? – tette föl a kérdést a képviselő. [Táj., ápr. 9.; bővebben lásd: Ellentét a ratifikált okmányok és a tényleges rendelkezések között c. írást, Szabadság, ápr. 13.] (→ 1996.05.31)

Gh. Tinca védelmi min. ismételten elutasította az RMDSz kifogásait a Hargita és Kovászna megyében állomásozó „néhány katonai egység” miatt; szerinte azok nem változtatják meg a tartomány etnikai összetételét. [MH, ápr. 9.]

Becslések szerint Ro.-ból egymillió állampolgár tartózkodik külföldön, illegális munkavállalás céljából. [UH, ápr. 9.]

1996. április 10.

Egy NATO-n kívüli regionális katonai szövetségre lesz szükség, ha az oroszországi választásokon a Zjuganov vezette kommunisták kerülnek hatalomra, nyilatkozta Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök. A lehetséges tömb tagjaiként az egykori Varsói Szerződés bizonyos tagállamait, valamint a Szovjetunióról levált utódállamokat képzeli el. [Népszabadság, ápr. 10.] (→ 1996.04.18)

A PDSR A ro. parlamenti pártok és a kisebbségek címmel szervezett szemináriumot. Năstase előadásában azt fejtegette, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert a különböző törvények intézkednek a kisebbségek védelméről. A résztvevők többsége elvetette ezt az álláspontot és a kisebbségi törvény mellett foglalt állást. [Népújság, ápr. 12.] (→ 1996.04.18)

1996. április 11.

Budapesten Horn Gyula fogadta Markó Bélát és Takács Csabát. Az RMDSz két elnöke megerősítette a szövetség álláspontját az alapszerződést illetően. Markó Béla javasolta: h. t. m. szervezetek bevonásával szervezzenek olyan tanácskozást, ahol megtárgyalnák a h. t. magyarság helyzetét valamint jövőképét, és elemeznék a felmerülő koncepciókat. [Táj., ápr. 11.]

Valentin Gabrielescu szenátor, az 1989 decemberi eseményeket vizsgáló bizottság elnöke kijelentette, hogy véglegesítették a 950 oldalas jelentést, s azt nemsokára megismerheti a közvélemény. [Szabadság, ápr. 11.]

1996. április 12.

Iliescu elnök kizárta azt, hogy a ro.–m. alapszerződésben utalás essék az ET 1201-es ajánlására, Năstase viszont értelmezést tart szükségesnek – emlékeztetett Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Sem az egyik, sem a másik változat nem teszi lehetővé az etnikai alapú autonómia engedélyezését. Mindenképpen elfogadhatatlan, hogy az 1201-es ajánlást értelmezés nélkül foglalják a szerződésbe, mert az kétértelmű interpretálást tenne lehetővé, azt pedig szeretnék elkerülni. [Szabadság, ápr. 12.]

Csíkszeredában a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről tanácskoztak az RMDSz okt. főosztályának képviselői és a meghívott egyetemi és főiskolai oktatók. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó javaslataikat; az oktatási főosztály összesíti és véglegesíti azokat, majd az egységes tervezetet előterjeszti az SzKT-nak. [Táj., ápr. 16.]

Az RMDSz és az EME szervezésében Kolozsvárott tanácskoztak a szeptembertől bevezetendő új tantárgyról a történelemtanárok. A magyarság története tankönyvről és a módszertani kérdésekről folyt a vita. A tervek szerint a 6. osztályban vezetik be az új tantárgyat, heti egy (két) órában. [Táj., ápr. 16.]

1996. április 13.

Iliescu elnök elutasította Zeno Opriş nyílt levélben közzétett kérését, hogy ne írja alá a parlament által megszavazott párttörvényt, mert az lehetővé tenné az etnikai alapon szerveződő pártok működését. Az elnök egyrészt megértéséről biztosította a VR-t, másrészt kifejtette, hogy „nem mindig a látható veszélyek a legnagyobbak”. [Szabadság, ápr. 13.]

Baróton ülésezett a Székelyföldi Egyeztető Tanács, ahol tk. Csapó I. József autonómia-tervezetét vitatták meg. A tanácskozás után Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy – ezt a tervezetet is munkaanyagként használva – fel kell gyorsítani a munkát és ki kell dolgozni a végleges statútumot. Megvalósításához parlamenti jóváhagyásra lenne szükség, amihez megfelelő pol. akarat kellene a többség részéről. Jelenleg sem erre, sem a kisebbségi jogokra nem tapasztalható ilyen akarat, jegyezte meg a szövetségi elnök. [Táj., ápr. 17.]

1996. április 15.

Rendkívüli közgyűlésen újraalakították az ESzC vezetőségét, Szőcs Géza maradt az elnök. Az elhunyt Kiss Jenő helyett Wass Albert lett a tb. eln. Az ESzC, 1990-es indulása óta 1800 taggal rendelkező szervezetté alakult, melynek székháza is van. Lemaradás van a könyvkiadás terén, 1995-ig mindössze két könyv és négy füzet jelent meg. A kiadó tervei közt szerepel Bánffy Miklós Erdély-trilógiája. [A trilógiát végül a Polis Kiadó adta ki.] Az ESzC-t az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapterjesztő Vállalat segíti anyagiakkal. Az új szerkesztőbizottság tagjai közt van Csutak István, Szőcs István és Lászlóffy Csaba. [RMSz, ápr. 20.] (→ 1995.11.27)

1996. április 16.

Elkészült a ro. kormány kisebbségi törvénytervezete. Korábban az RMDSz, az RNDF, a parlamenti kisebbségi képviselők egy csoportja, a PAC és a Ro. Helsinki Bizottság is elkészített egy-egy tervet. A tervezet jogot biztosít kisebbségi szervezetek alapításához, az anyanyelvű oktatáshoz; a kisebbségek anyanyelvükön fordulhatnak a hivatalos szervekhez, de a folyamodványhoz hivatalos ro. fordítást kell mellékelni. Kétnyelvű feliratokat csak ott engedélyeznek, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri az 50%-ot. [ÚM, ápr. 16.]

1996. április 17.

A parlament 245:168 szavazataránnyal elfogadta az 1996-os [!] költségvetést. A PDSR mellett a büdzsét a 3 kormányhű párt is (PSM, PUNR, PRM) megszavazta, tehát a sokak által megszűntnek nyilvánított koalíció hibátlanul működött. [Szabadság, ápr. 18.] (→ 1995.10.13, 1995.10.19, 1996.03.22, 1996.03.28, 1996.05.18, 1996.05.22, 1996.07.13)

Elkészült és áramot termel az 1978-tól épülő cernavodai atomerőmű 1. sz. egysége, ezzel Ro. belépett az atomenergia-termelő országok sorába. [Szabadság, ápr. 18.]

Asztalos Ferenc képviselő Ecaterina Andronescuval, az egyetemi oktatásért felelős államtitkárral folytatott megbeszélést az 1996/97-es egyetemi tanévről és egy olyan miniszteri rendelet kibocsátását szorgalmazta, amely lehetővé tenné az anyanyelvű felvételi vizsgákat. [Táj., ápr. 17.]

1996. április 18.

Az ET Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor előzetes jelentést terjesztett elő, melynek következtetése: Ro.-t továbbra is monitorizálni kell. A kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, a prefektusoknak túl nagy hatalmuk van; ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a Btk. sajtórágalomra vonatkozó előírásait és arra is figyelmeztetett: a ro. hatóságok nem készülnek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. [Szabadság, ápr. 18.]

Az RMDSz bukaresti sajtótájékoztatóján Szabó Károly biztató jelnek vélte, hogy Năstase – a kisebbségi szemináriumon (→ 1996.04.10) – szükségesnek vélte a kisebbségi szervezetekkel való konzultációt. Borbély László rámutatott, hogy Ro.-nak összhangba kell hoznia törvényeit az EU törvénykezésével. A pártoknak eljuttatott egy 21 törvényből álló listát, amelyet jogharmonizációnak kell alávetni. [Táj., ápr. 18.]

Az RMDSz ÜE ülését követő sajtótájékoztatón a választási előkészületekről beszélt Demeter János. Vida Gyula az ellenzéki pártokkal való tárgyalásokról számolt be: minden párttal lehetséges együttműködés, kivéve a PUNR-t, PRM-t és a PSM-t. – Náznán Jenő elmondta: mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és kb. 100 ezer jogosultnak segítettek a privatizációs ügyintézésben. [Szabadság, ápr. 19.]

Az Adevărul vezércikkben támadta az ország vezetőit, rámutatva a hiteltelen, ellentmondásos nyilatkozatokra. Pl. Cioflina tábornok nyilatkozatát (→ 1996.04.10) két nap múlva cáfolni kellett, mert a francia sajtó azonnal lecsapott a hírre: Ro. fel akarja támasztani a Varsói Szerződést. [MN, ápr. 19.]

1996. április 19.

Gh. Funar felhívást intézett a szenátushoz: mindazok, akik C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztésére szavaznak, az RMDSz, Mo. és a m. irredentizmus malmára hajtják a vizet. [Szabadság, ápr. 19.]

1996. április 20.

Meghallgatták az RMDSz városi és megyei tanácsosjelöltjeit. A jelölteket végzettségükről, korábbi munkahelyeikről, tevékenységükről, nyelvtudásukról kérdezték. Be kellett számolniuk az álampárthoz való viszonyukról és jövendő funkciójukat illető elképzeléseikről. [Szabadság, ápr. 22.]

Az RMDSz liberális platformja (SzK) tisztújító orsz. gyűlést tartott, amelyre több külföldi vendég is érkezett. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget; Eckstein-Kovács Péter maradt az elnök; aleln.: Egyed Péter, Kolumbán Gábor; titkár: András Péter. „Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk elsőrendűnek” – mondotta az elnök. [Táj., ápr. 22.]

1996. április 22.

Bukarestben a két ország külügyminisztere parafálta a jugoszláv–ro. barátsági szerződést. [RMSz, ápr. 24.]

A szenátusban, a sajtó kizárásával folytatott 6 órás vita után megvonták C. V. Tudor mentelmi jogát. [Szabadság, ápr. 24.]

1996. április 23.

Kiss Kálmán (RMSzdP) bejelentette, hogy Bolyai Gáspár személyében polgármester-jelöltet állít Marosvásárhelyen. [RMSz, ápr. 25.] (→ 1996.04.25)

Egyed Ákos történelmi adatokkal cáfolta a Gh. Funar-féle emléktábla számait (→ 1996.03.14). A korabeli szász hatóságok összeírták a románok veszteségeit. Ebben 6200–6400 személy szerepelt, ezt az adatot fogadta el Bariţiu, az ismert ro. történész is. [RMSz, ápr. 23.]



lapozás: 1-20 | 21-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998