Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-20 | 21-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. július 1.

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a megújult SzKT. Megválasztották az Állandó Bizottságot (eln.: Dézsi Zoltán, aleln.: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt; titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József) és megerősítették tisztségében Takács Csaba üv. elnököt. – Tőkés László polgári engedetlenségi mozgalom kidolgozását javasolta; a „Lármafa” mozgalom célja: a tanügyi törvény elleni tiltakozás. – Az SzKT a nemzetközi fórumokhoz címzett felhívásban tiltakozott az oktatási törvény jogkorlátozó kitételei ellen (a törvény tk. megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a m. szakoktatást, megtiltja önálló m. egyetem és főiskola létesítését). [RMSz, júl. 4.] (→ 1995.07.05)

1995. július 2.

Iaşiban véget ért a ro. menekültek első világkongresszusa, amelyen a kormánypárt alelnöke is megjelent. A Nagy-Románia térképével díszített ülésteremben több száz résztvevő határozatot fogadott el, amely kimondta: Ro.-nak hangosan és félreérthetetlenül ki kell mondania, hogy igényt tart valamennyi, a múltban jogtalanul elvett területére. [ÚM, júl. 4.]

1995. július 3.

A PUNR kétnapos vezetőségi ülésén levelet fogalmaztak Iliescu elnöknek és a két házelnöknek, amelyben alkotmányellenesnek nevezték az új oktatási törvényt, mert az megengedi a m. oktatási intézmények fenntartását. Amennyiben jóváhagyják a törvényt, a párt megvonja támogatását a kormánytól. [RMSz, júl. 3.] (→ 1995.07.08)

1995. július 4.

Liviu Maior szerint az oktatási törvény helyességét igazolja, hogy mind az RMDSz, mind a PUNR tiltakozott ellene. [Mai Nap, júl. 5.]

1995. július 5.

Kolozsvárott ülésezett az SzKT-n (→ 1995.07.01) létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. A kiadott nyilatkozat a diszkriminatív tanügyi törvény ellen tiltakozott és meghatározta az ellene szóló nyilatkozási formákat (tk. tiltakozás a nemzetközi fórumokon, tömegtüntetések, iskolabojkottok). [Táj., júl. 5.]

Gyergyócsomafalván átadták a helyi kisgazda közösségnek a Király Károly vezette Székely Faluért Alapítvány által adományozott traktort. Az amerikai magyarság anyagi segítségével eddig 8 erdélyi falu részesült hasonló adományban. [RMSz, júl. 5.]

1995. július 6.

Emil Constantinescu (CDR) azzal magyarázta Iliescu elnök keményebb fellépésének elmaradását C. V. Tudor (PRM) meg-megismétlődő vádjaival szemben, hogy Tudor kompromittáló iratokkal zsarolja az állam elnökét. [MN, júl. 6.]

1995. július 8.

Iliescu elnök fogadta az RMDSz parlamenti csoportját. Jelen volt tk. Liviu Maior tanügymin. és a sajtó képviselői. Az éles hangú vitán a tanügyi törvény volt a téma. Iliescu azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem vett részt a parlamenti vita végső szakaszában. A szövetség képviselői rámutattak, hogy ez volt a tiltakozás végső formája, miután mindig elutasították a magyarság érveit. [RMSz, júl. 10.] – Iliescu elnök a PUNR levelére (→ 1995.07.03) hivatkozva párhuzamot vont Gh. Funar pártja és az RMDSz között, mondván, hogy a szélsőséges álláspontok jól egymásra találtak. Szerinte a törvény meghaladja az európai normákat. Az elnök csupán arra tett ígéretet, hogy aláírás előtt még egyszer átvizsgálja a törvényt. [Táj., júl. 10.]

1995. július 9.

Körösfőn a Vasvári Pál Napok zárónapján emlékművet (kopjafa, rajta plakett) avattak Vasvári Pál (1826–1849) emlékére. [RMSz, júl. 13.] (→ 1995.11.28)

1995. július 10.

Oleg Szoszkovec, orosz miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozta Moszkva elkötelezettségét arra, hogy korszerűsítsék a romániai haditechnikát. Văcăroiu kijelentette: „Nagy nyugati beruházásokra számítottunk, amelyek azonban nem jöttek be… Ro. most újra Oroszországra tekint.” [RMSz, júl. 12.]

1995. július 11.

Horn Gyula egy korábbi bejelentésére reagálva Markó Béla elmondta: a vízumkényszer újbóli bevezetése Ro. (valamint Ukrajna és Kis-Jugoszlávia) állampolgárai számára nagyon megnehezítené az itteni magyarság helyzetét. [RMSz, júl. 12.] – A vízumkényszer mögött a ro. sajtó Budapest konzulátus-nyitási szándékát sejti. [MN, júl. 13.]

Kovács László külügymin. kifejtette: az alapszerződéssel kapcsolatban 4 kérdésben nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása, a kisebbség joga az anyanyelv használatához, a politikai párt alapítási joga és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus. [Népszava, júl. 12.]

1995. július 12.

Markó Béla Budapesten tárgyalt a HTMH vezetőivel. Az RMDSz nem ért egyet sem a vízumkényszerrel (erről levelet is írt Horn Gyulának [Táj., júl. 17.]) sem a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentésével. (A rádióadó sugárzási teljesítményét gazdasági okokból, átmenetileg kívánják csökkenteni, aug. 1-jétől 1996. jan.-ig.) [MN, júl. 13.] (950824)

Karolosz Papuliasz, görög külügymin. kifejtette, hogy Ro. nem maradhat ki az EU-ból és a NATO-ból, ehhez országa teljes támogatást nyújt. [RMSz, júl. 14.]

1995. július 13.

Az Európa Parlament plenáris ülése határozatban fejezte ki aggodalmát a ro. tanügyi törvény (→ 1995.06.28) jogfosztó és a kisebbségeket hátrányosan érintő jellege miatt. A határozat felszólította a ro. parlamentet, hogy új törvény alkotásával hatálytalanítsák a törvény diszkriminatív kitételeit. [RMSz, júl. 15.] (→ 1995.07.17)

A kormány és a prefektusok tárgyalásain olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyik „pontosabban, világosabban” fogalmazza meg a helyi autonómia fogalmát, hangsúlyozva, hogy az csak adminisztratív lehet. A tervezet szerint a megyei prefektusok ezután teljhatalmúan felfüggeszthetik tisztségükből a polgármestereket és a tanácsosokat. [ÚM, júl. 14.] (→ 1995.11.11, 1996.03.02)

1995. július 14.

A Fidesz elnöksége megfogalmazta azokat a követelményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a párt támogassa az alapszerződés megkötését. Ezek között szerepel, az, hogy a ro. kormány kezdjen tárgyalást az RMDSz-szel a közösségi autonómiáról. Továbbá: az ET 1201-es ajánlását foglalják be az alapszerződésbe; a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű, költségvetésből finanszírozott kisebbségi oktatásra; adják vissza az egyházi ingatlanokat; az alapszerződést az RMDSz egyetértésével írják alá. [MH, júl. 14.]

1995. július 15.

Fölavatták a borsi határáállomást, ahol 12 ki- és belépő sáv biztosítja a gyors átkelést. [RMSz, júl. 17.]

1995. július 16.

Szovátán megnyílt az RMNKT honismereti népfőiskolája. A rendezvényen anyaországi, kárpátaljai és felvidéki m. szakemberek is részt vettek. [Táj., júl. 17.]

Székelyudvarhelyen új ref. templomot avattak. A rendszerváltás óta épített templomok sorában ez a 15. – mondta Csiha Kálmán püspök. [EN, júl. 26.] (→ 1995.08.25)

1995. július 17.

Ro. részéről Meleşcanu külügymin. írta alá Strasbourgban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. (A charta javaslatcsomag, amelyből az érintett állam választhatja ki, mely intézkedéseit alkalmazza; ]980301.) [RMSz, júl. 19.]

A kormány elképedve értesült az Európa Parlament határozatáról (→ 1995.07.13). Az oktatási törvénnyel szembeni ellenvetések „meg nem érdemelt sértést jelentenek a ro. néppel és az országban élő minden kisebbséggel szemben”. A nyilatkozat szerint a törvény fölülmúlja az Európában érvényes szabályozásokat. [RMSz, júl. 19.]

Nem hoztak eredményt a kijevi tárgyalások, amelyeket a két kormány szakértői folytattak a ro.–ukrán alapszerződésről. A megállapodást az akadályozza, hogy Ro. nem hajlandó megerősíteni a két állam határait rögzítő 1961-es szerződést.

1995. július 18.

Az Alkotmánybíróság elutasította a tanügyi törvénytervezet miatti fellebbezést (→ 1995.06.29). Az indoklás hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz. [MH, júl. 19.] – A reális helyzetet Benkő Levente cikkéből ismerhetjük meg: az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4%-a volt m. nemzetiségű, de a diákoknak csak a 4,9%-a tanulhatott az anyanyelvén; a középiskolásoknál e két szám: 5,64% és 4,2%. A szórványvidékeken a m. gyermekek fele kényszerül ro. osztályokba. Az egyetemi oktatásban is egyre csökken a m. hallgatók száma: a hetvenes években 5,4–5,8%-os volt a m. hallgatók aránya, 1991/92-ben már csak 4,5%, 1993/94-ben pedig 3,7%. [Magyarország, szept. 1.]

Az RMDSz Operatív Tanácsa arról döntött, hogy a tanügyi törvény ügyében a nemzetközi fórumokhoz fordul, az országban pedig tiltakozó nagygyűléseket tartanak. Támogatták az egyházi vezetők elhatározását, hogy az ET-t személyesen tájékoztassák a törvényről. [RMSz, júl. 20.]

1995. július 19.

Kovács László Bukarestbe utazott, hogy tárgyaljon ro. kollégájával az alapszerződésről. Kovács elmondta, hogy egy nappal korábban kapták meg a ro. fél újabb alapszerződés-tervezetét, amely nem tükrözi azt a kompromisszumkészséget, amilyennek azt Meleşcanu – korábbi nyilatkozatában – feltüntette. [Népszabadság, júl. 20.]

A hírlapok ismertették az 55/1995. sz., a privatizációt gyorsító törvény előírásait. Az Orsz. Privatizációs Ügynökség munkáját az EU, az AEÁ és Németország támogatta jelentős összegekkel. Minden nagykorú állampolgár egymillió lejt érő privatizációs kupont kap, amelyet dec. 31-ig valamelyik privatizációs társaságnál lehet befektetni. Ily módon a kereskedelmi társaságok részvényeinek 60%-át ruházzák át a lakosságra, a maradék 40%-ra a külföldi tőkét várják. [EN, júl. 19.]

1995. július 20.

A PDSR közleménye szerint az RMDSz, azzal, hogy az oktatási törvényt támadja, ismét kihívást intézett az ország törvényhozása ellen; ez „az alapszerződés megkötésének aláaknázására irányuló, előre megfontolt akció”. [RMSz, júl. 21.]

Kovács László befejezte bukaresti tárgyalásait, de nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. A m. külügyminisztert fogadta a ro. elnök, a szenátus elnöke és a miniszterelnök is. Kovács László az RMDSz székházában a szövetségi elnökkel és 3 képviselővel találkozott. [RMSz, júl. 22.]

1995. július 21.

A kormányőrség (SPP) közleményben ismertette, hogy C. V. Tudor a Securitate ügynöke volt és hogy lapja, a România Mare a szeku kompromittált elemeinek gyűjtőhelyévé vált. A közlemény előzménye, hogy folyóiratának hasábjain Tudor rágalomhadjáratot kezdett Dumitru Iliescu tábornok, a SPP vezetője és több munkatársa ellen. [RMSz, júl. 21.]


lapozás: 1-20 | 21-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998