Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-20 | 21-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. június 1.

T. Chebeleu elnöki szóvivő ismertette Iliescu állásfoglalását az RMDSz kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság „autonóm nemzeti közösségként” való meghatározását, a budapesti RMDSz-képviselet tervét és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Ro.-ra. [Szabadság, jún. 2.]

A pártok bírálták a kolozsvári RMDSz-kongresszus lefolyását és a hozott döntéseket. Oliviu Gherman pártelnök kifejtette: nem téveszti össze a m. kisebbséget az RMDSz-szel, ill. a kongresszuson kifejtett irredenta álláspontot magával a párttal, de felkéri a szövetség parlamenti képviselőit, hogy foglaljanak állást a kongresszuson elhangzott szélsőséges nyilatkozatokkal kapcsolatban. Gh. Funar (ismételten) azt követelte: nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSz-t és tiltsák be. Dinu Patriciu (PL’93) felesleges és ártalmas szervezetnek nevezte az RMDSz-t. [Szabadság, jún. 1.]

Markó Béla, a szövetség sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az RMDSz parlamenti úton kívánja elérni minden célkitűzését, ezért érthetetlen egyes politikusok és pártok reagálása: terrorista, félkatonai, törvényellenes jelzőkkel illették és betiltását követelték. [Szabadság, jún. 2.]

1995. június 2.

Az AEÁ bukaresti nagykövetsége az idegen országok himnuszának és zászlajának használatára vonatkozó, súlyos büntetést kiszabó törvény elejtését javasolta Adrian Năstasenak, a képviselőház elnökének. [Szabadság, jún. 2.]

Az RMDSz javaslatára, 91 ellenzéki képviselő aláírásával, alkotmányossági óvást terjesztettek be az ismét előrángatott „kapupénz” (→ 1995.05.18) ügyében. [Szabadság, jún. 2.] (→ 1995.06.23, 1995.07.31)

1995. június 3.

Tőkés László elismeréssel nyilatkozott a kongresszusról, amely megerősítette a brassói kongresszus autonómiát illető téziseit. Csupán egy dolgot kifogásolt: az elnöki jelentésből kimaradt a Neptun-ügy (→ 1993.07.17, 1993.07.31) említése. Az RMDSz tb. elnöke elismeréssel fogadta Markó Béla újraválasztását; a szövetségi elnök a folytonosság hordozója. [RMSz, jún. 3.]

1995. június 6.

Ivan Gasparovič parlamenti elnök vezetésével szlovák küldöttség tárgyalt Bukarestben. A záró sajtótájékoztatón mindkét fél kifejtette, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és az etnikai elvű területi autonómiát. [Népszava, jún. 7.]

Parlamenti felszólalásában Asztalos Ferenc kitért arra, hogy az RMDSz-ellenes kirohanások nem veszik figyelembe a szövetség két, ro. nyelven is tanulmányozható dokumentumát: az egyikben az Alkotmánybíróság halogató magatartása ellen tiltakoztak, amellyel a közel félmillió aláírással támogatott, az RMDSz által benyújtott oktatási törvényt kezelték; a másikban a m. szenátorok állásfoglalása olvasható a készülő tanügyi törvényről. Mindkét tiltakozás konkrét tényekre vonatkozik, az elhallgatás jelzi a rejtett szándékot: a kisebbségi kultúra és oktatás elfojtása. [RMSz, jún. 7.]

Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő két adattal érzékeltette az oktatás helyzetét: Székelyudvarhelyen 740 ro. él, 12 osztályos iskolájuk van; Lugos 8000 magyarjának meg kell elégednie egy nyolcosztályos ált. iskolával. [RMSz, jún. 7.]

1995. június 7.

Varga Gábor az elmúlt 5 év történéseit elemezte: a kivándorlás következtében leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora; milyen eredményességgel valósítják meg a háromszintű autonómiát, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják lebonyolítani. Józan helyzetfelmérésre van szükség és nem hőzöngésre. „Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben – a Székelyföldet leszámítva – szinte teljesen kimaradunk a privatizációból.” Nem életképtelen kezdeményezéseket (belső választás) kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszereket fölállítani. Az autonómiáról nem értekezni kell, hanem meg kell valósítani: lépésről lépésre – nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. [EN, jún. 7.]

Roland Vasilievici (→ 1995.04.22) a Timişoara c. lapban folytatásokban ismertette Ceauşescu kisebbségfelszámoló programját. 1970 után 12 ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Ro. program, amely célul tűzte ki, hogy a veszélyforrásnak vélt 5 nemzetiség (m., német, cigány, zsidó, török) 20 év leforgása alatt hagyja el az országot, vagy olvadjon be. A programot éves bontásban készítették el és évenként elemezték a végrehajtást. Minden téren (a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig) nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék a kitelepedést az országból. A németek kivándorlását éves kontingensekben határozták meg: a nagy tömegű kivándorlást nem tudták volna időben pótolni. Egy-egy kitelepült család helyére azonnal ro. családot telepítettek, akik letelepedési segélyt és munkahelyet kaptak. A nyomásgyakorlás olyan szinteket is elért, mint a földművelésügy (előbb a ro. vidékek mezőgazdaságát támogatták, s csak másodsorban a m., szász vidékeket) vagy a vallásügy (nem támogatták a templomok restaurálását). Vasilievici azért szánta el magát a terv feltárására, mert meglátása szerint a folyamat nem állt meg. Már többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. [EN, jún. 7.]

1995. június 8.

Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]

Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza.

Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.]

1995. június 10.

Az ellenzéket tömörítő CDR 4 pártja elhatárolta magát az RMDSz-től, mert nem tartják megfelelőnek Markó Béla tájékoztatóját az autonómia-koncepcióról. Corneliu Coposu (PNTCD) úgy értékelte, hogy az RMDSz veszélyesen radikalizálódott. [Népszabadság, jún. 12.]

1995. június 12.

Újabb öt évre Göncz Árpádot választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés.

A bukaresti rádióban egy magas rangú katonatiszt kifejtette: mivel a nemzetbiztonsági törvény lehetővé teszi, elképzelhető, hogy a hadsereg fellépjen a „szeparatista törekvések ellen”. [ÚM, jún. 12.]

Az ellenzéki pártok felszólították a kormányt, hogy június végéig Ro. nyújtsa be csatlakozási kérelmét az EU-hoz, és a legrövidebb időn belül kösse meg szomszédaival az alapszerződést. Meleşcanu szerint a sürgetés tárgytalan, mert a kormány ilyen irányú politikát folytat és értelmetlen dolog határidőket kitűzni. [RMSz, jún. 14.]

1995. június 13.

Két hét alatt egy-egy levélbombát kézbesítettek Markó Bélának, Tőkés Lászlónak, Paul Philippinek (RNDF) és Nicolae Gheorghenak (Roma Szövetség). A likvidálási kísérletek összefüggésben állnak az osztrák titkosszolgálat által (1994. dec. 2-án) nyilvánosságra hozott (Bukarestben fogalmazott) halállistával. A szélsőséges, nacionalista erőknek, az utódkommunista hatalomnak és a Securitatenak egyaránt érdeke, hogy megfélemlítse a kisebbségi szervezetek vezetőit – mutatott rá a KREK közleménye. [EN, jún. 14.]

Az Országgyűlés megszavazta a m.–szlovák alapszerződést (→ 1995.03.19, 1996.05.15). [MN, jún. 14.]

Bátai Tibor (IKA) elmondta, hogy az alapítvány 300 millió forintos alapjából 145 millió jut az erdélyieknek. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális és ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. [RMSz, jún. 13.]

1995. június 14.

A szenátusban elsöprő többséggel elfogadták a tanügyi törvényt. A megszavazott szöveg különbözik a képviselőházi tervezettől, ezért a két háznak még egyeztetnie kell. Mivel az RMDSz javaslatait mellőzték, a szövetség szenátorai szavazás előtt kivonultak a teremből, hangsúlyozva, hogy jelenlétükkel nem legalizálják a megkülönböztető törvény elfogadását. [RMSz, jún. 17.]

A kormány és a koalíciós pártok arról döntöttek, hogy az alapszerződés mellett egy kiegészítő jegyzőkönyvet fogadnának el, amely rögzítené, hogy a m. fél soha nem támaszt területi igényeket és nem követel többletjogokat a m. kisebbségnek, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen nemzetközi dokumentumokat fogad el az EU. [MH, jún. 17.]

Szabó Károly a titkosszolgálatok működéséről elmondta, hogy egyedül a SRI működését szabályozza törvény. Az RMDSz el akarja érni, hogy a titkosszolgálatok hatáskörét a parlament szabályozhassa és ellenőrizhesse. [OrEx, jún. 14.]

1995. június 15.

Horn Gyula telefonon beszélt Iliescu elnökkel és sérelmezte az oktatási törvény korlátozó kitételeit; hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az ET vonatkozó dokumentumaival, így nem lehet ro. belügyként kezelni. Iliescu leszögezte, hogy a törvény még nem végleges. Az alapszerződés ügyében a ro. elnök elmondta, hogy a felek megegyezhetnek, amennyiben kizárják a kollektív jogok fogalmát és az etnikai alapú autonómiát. [RMSz, jún. 17.]

1995. június 16.

Az RMDSz közleményben tiltakozott a tanügyi törvénytervezet ellen. Az alkotmány megadja az anyanyelvű oktatás jogát, ám az új törvénytervezet ezt nem biztosítja. [RMSz, jún. 19.] – A kisebbségi csehek, szlovákok és németek szervezetei is tiltakoztak a törvény ellen. [RMSz, jún. 17.]

1995. június 17.

Szovátán fölavatták az RMPSz tulajdonát képező Teleki Oktatási Központ (TOK) épületét. Az épület 80 személynek biztosít szállást, keretet ad pedagógusok továbbképzéséhez, rendezvényekhez. [RMSz, jún. 20.]

Az Interconfessio Emberjogi Társaság (elnöke Borbély Imre) konferenciát tartott Etéden, ahol az RMDSz eddigi útját elemezték és az autonómia esélyeiről vitáztak. [RMSz, jún. 26.]

1995. június 20.

Bukarestben folytatódott az alapszerződés egyeztetése. A tárgyaláson nem sikerült előrelépni. A ro. fél nem hajlandó elfogadni a kollektív jogokat és az etnikai autonómiát. Sajtóvélemények szerint a cannes-i csúcsértekezleten (→ 1995.06.27) esedékes Horn–Iliescu találkozó hozhat áttörést. [MH, jún. 21.]

1995. június 21.

A képviselőház elutasította a földtörvény módosítását, amelyet az ellenzék kezdeményezett. Az alapvető kifogás: nem azt a földet adják vissza, amelyet elkoboztak; iskolák, egyházak elvett földjeinek visszaadásáról pedig nem intézkedik a törvény. [RMSz, jún. 23.]

A munkanélküliek száma: 1,151.841. – Az ország valutatartaléka: 1,8 milliárd $. [EN, jún. 21.]

1995. június 22.

Meleşcanu külügymin. Párizsban átadta Ro.-nak az EU-hoz való csatlakozási kérelmét. [RMSz, jún. 23.]

Háromnapos egyeztetés után utolsó fázisába érkezett a tanügyi törvény: az egyeztető biz. jelentését a parlament plénuma vitatja meg. Az RMDSz képviselői ismét szóvá tették: a törvény felszámolja az anyanyelvű szakoktatást és leszűkíti a felekezeti oktatás kereteit. [Táj., jún. 23.] (→ 1995.06.28)

1995. június 23.

Az RMEEÁÉ rendkívüli tanácskozása tiltakozó levelet küldött Iliescu elnöknek, az ET vezetőségének, valamint az EU cannes-i csúcstalálkozója résztvevőinek, amelyben a tanügyi törvénytervezet hiányosságai ellen emeltek szót. A tervezet sérti az egyházak jogait és a híveket is sújtja, ui. a tervezet a magánoktatásba utalja a felekezeti oktatást. [MH, jún. 27.]

A határilleték („kapupénz”) fizetését az alkotmánybíróság korábban elutasította (→ 1995.05.18), de most ismét zöld utat kapott az intézkedés, mert egy évre szavazták meg és az összeget a kisjövedelmű családok megsegítésére kívánják fordítani. [MH, jún. 23.] (→ 1995.07.31)

1995. június 27.

Cannes-ban tartották meg az EU csúcsértekezletét, amelyre meghívták a társult országok vezetőit is. Létrejött ugyan a Horn–Iliescu találkozó, de a lapok semmilyen áttörésről nem tettek említést. [MN, jún. 28.] (→ 1995.06.30)

1995. június 28.

A parlament plénuma véglegesítette majd megszavazta a 84/1995. sz. tanügyi törvényt, többnyire a szenátusban megszavazott változat mentén haladva. Végeredményben a törvény diszkriminatív, jogtipró a kisebbségek számára. Az RMDSz képviselői és szenátorai tiltakozásul nem vettek részt az ülésen. [RMSz, jún. 29.] (→ 1995.06.22, 1995.07.13, 1995.07.24, 1995.09.02)

1995. június 29.

Az RMDSz és az ellenzék 53 képviselője óvást emelt az Alkotmánybíróságnál a tanügyi törvény ellen. (→ 1995.07.18)

Elek Barna képviselő a földtörvényt módosító indítványt terjesztett be, de azt a kormánypárt elvetette. [EN, jún. 28.]



lapozás: 1-20 | 21-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998