Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-20 | 21-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. április 1.

Marosvásárhelyen megtartotta 2. orsz. értekezletét az FMP. A tisztújítás eredménye: Lőrincz Pál (eln.); Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet (aleln.). Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a CPUN-ban. Lányi a belépést feltételekhez kötötte, majd bejelentette a (hamvába holt) Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. – Az FMP az RMDSz kollektív tagjaként kíván harcolni a romániai magyarság egységének megőrzéséért. [RMSz, ápr. 1.] (→ 1990.07.03) ● [Utóbb az FMP már nem az egységért, hanem ellene küzdött. Diverziós módszerekkel.]

1990. április 2.

Bukarestben megkezdődött Andruţa Ceauşescu altábornagy pere. A vád: népirtásra való bujtogatás, gyilkosság. A vádlott 1989. dec. 21-én Bukarestben több ízben tűzparancsot adott, s ő maga is használta a fegyverét.

1990. április 3.

Az RMDSz és a VR képviselőiből álló vegyes bizottság megállapodott abban, hogy a ro. lakosságot biztosítani kell arról, hogy a kisebbségek jogai, azok gyakorlásának biztosítása nem csorbítja érdekeiket, az erdélyi magyarokat pedig arról, hogy a jelenlegi államhatalom – összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Ro. által elfogadott nemzetközi szerződésekkel – minden törvényes jogot garantál az itt élő kisebbségek számára.

1990. április 4.

A KMDSz szervezésében értekezletet tartottak a m. diákszervezetek képviselői és Kolozsvár székhellyel megalakították az Országos Magyar Diákszövetséget (OMDSz). (→ 1990.10.14)

Teoctist – az ortodox egyház Szent Szinódusának kezdeményezésére – visszaült pátriárkai trónjára. (→ 1990.01.18)

1990. április 5.

Az RMSz közölte az RMKdP programját, melyet a párt szervezőbizottsága (tk. Podhradszky László, Újvári Ferenc, Moldován Béla, Takácsik Gábor, Sipos Gábor, Bálint Júlia, Ortenszky Ildikó) adott ki. Ebben szerepel a keresztény értékrend társadalmi érvényesítése, az egyházak autonómiájának biztosítása, a felekezeti iskolák újraindítása, az államosított egyházi ingatlanok visszaadása, a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítása. A párt támogatja a piacgazdaság bevezetését, a vállalatok privatizálását, síkra száll az anyanyelvű oktatás érdekében; család- és szociális védelmet kér. Az egység érdekében a választásokon egységes m. listán kívánnak jelölteket állítani. A program leszögezte: az erdélyi magyarság a m. nemzet szerves része. (→ 1991.09.11, 1993.03.19)

1990. április 6.

Tőkés László Budapesten sajtóértekezletet tartott, amelyen beszámolt amerikai útjáról. Elmondta, hogy azt kérte a szenátustól: a Ro.-nak nyújtandó legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását kapcsolják a nemzetiségi kérdés kedvező megoldásához. (→ 1990.06.07) [Szabadság, ápr. 6.]

1990. április 7.

A GDS megbeszélést szervezett a nemzetiségi kérdésről, melyen Mihai Şora, okt. min. kijelentette, hogy a román közösség sajnos nem hiszi, hogy a magyarok valóban csak iskolákat akarnak; Radu Popa, történész: kétmillió embernek joga van saját egyetemhez.

1990. április 8.

A Mo.-i választások (→ 1990.03.25) 2. fordulója. A választásokat 164 mandátummal az MDF nyerte. További mandátumok: SzDSz (92), FKgP (44), MSzP (33), Fidesz (21), KDNP (21). (→ 1990.05.02)

1990. április 9.

Megjelent a 118/1990. sz. törvényrendelet, mely a komm. rezsim üldözöttjeinek (politikai foglyok, kényszerlakhelyesek) adandó kárpótlásokról intézkedik. (M. ny. lásd: RMSz, júl. 11.)

1990. április 11.

Az AFDPR Kovászna megyei szervezete, tiltakozásul a marosvásárhelyi kirakatper (→ 1990.03.29) ellen, melyben hét cigányt ítéltek el (mint az események egyedüli bűnöseit), az elítélteket a szövetség tb. tagjai közé sorolta.

Az RMSz közölte a Szatmár megyei rendőrfőnökkel készült rádióinterjú szövegét (elhangzott a Marosvásárhelyi Rádióban, márc. 16-án). A riporter azon kérdésére, hogy mit tud a nagy számban Mo.-ról érkezett turistákról, akik márc. 15-én botrányos jeleneteket rendeztek, megsértve a ro. lakosság önérzetét, a rendőrfőnök azt válaszolta, hogy ilyenekről nem tud, az érkező turisták száma átlagos volt.

1990. április 12.

Az RMSz riportban ismertette a márc. 16-i marosvásárhelyi eseményeket.

1990. április 13.

Éltes Zoltán, az RMKgP elnöke, levélben fejtette ki a párt céljait. [RMSz, ápr. 14.]

A marosvásárhelyi események kivizsgálását folytató bizottság m. tagjai a Népújságban tiltakoztak a hatóságok tényhamisító próbálkozásai és az igazságszolgáltatás szelektív módszerei ellen (pl. a 38 letartóztatott személy közül csupán egyetlen ro. nemzetiségű volt). (→ 1990.04.29)

1990. április 15.

Csíkszeredában a húsvéti szentmisét négy, a város fölött köröző helikopter zavarta meg. „Jól kiszámított, időzített provokációnak, megfélemlítésnek és a vallásos érzés durva megsértésének minősítjük, és a leghatározottabban tiltakozunk ellene. Megjegyezzük, hogy ugyanezt a megfélemlítő akciót Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is végrehajtották” – olvasható a gyulafehérvári megyés püspöknek a kultuszminiszterhez írott levelében. [Hídfő, máj. 8.]

1990. április 16.

A kormány konzultációra hazarendelte párizsi nagykövetét. Alexandru Paleologu Mihály király tervezett hazalátogatásával kapcsolatos nézetei nem egyeznek a kormányéval, ezért rendelték haza. Paleologu sohasem titkolta, hogy monarchista. Egy hét múlva visszautazhatott állomáshelyére.

1990. április 18.

Az RMDSz OIB nyilatkozatban tiltakozott Ioan Coja történelemhamisító cikke ellen, mely az Azi c. kormánylapban jelent meg. Coja a kommunizmust a magyarok és zsidók uralmának állította be.

Miután az új litván hatalom az oroszokat kiszorító intézkedéseket hozott, Moszkva utasítására megkezdődött Litvánia gazdasági blokádja. (→ 1990.06.29)

1990. április 19.

Mihály király az ortodox húsvétra kívánt hazalátogatni, de a román kormány ezt nem engedélyezte. A király az MTV Panoráma műsorának nyilatkozott, így húsvéti üzenete – legalább az ország nyugati felén – eljuthatott a ro. néphez.

1990. április 21.

Nagyváradon megkezdődött az RMDSz első kongresszusa. (Jelszava: „Egységben a jövő!”) A kétnapos nagygyűlésen 350 küldött vett részt. A szövetség megválasztott vezetői: Domokos Géza, elnök; Szőcs Géza, főtitkár. Tb. eln.: Tőkés László. Az elnökség tagjai: Béres András, Bodó Barna, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Erőss Péter, Formanek Ferenc, Király István, Kántor Lajos, Kolumbán Gábor, Markó Béla, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Verestóy Attila, Vida Gyula, Zonda Attila.

A kongresszus határozata felhívással fordult a CPUN-hez, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. A felhívás elítélte a VR akcióit és közölte, hogy fönntartja igényét a teljes körű m. ny. oktatásra.

Négynapos vita után Bukarestben véget ért a Romániai Írószövetség (RISz) közgyűlése. Az új elnök: Mircea Dinescu, alelnök: Ştefan Bănulescu. Az igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József.

1990. április 24.

Bukarestben, a tüntetések harmadik napján, az ideiglenes parlament ülésén csavargónak („golan”) titulált tüntetőket gumibotokkal kergették szét a rendőrök. A decemberi véres események óta ez volt az első alkalom, hogy a hatalom erőszakhoz folyamodott a tüntetők ellen. A tüntetések folytatódtak. (→ 1990.05.01, 1990.06.13)

Temesvárott megalakult a VR megyei szervezete.

1990. április 25.

Az RMSz-nek adott interjúban Tőkés László beszámolt az ellene indult lejáratási kampányról (külföldi hatalmak ügynökének és besúgónak tartják).

1990. április 26.

Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület (OBKE), tb. elnökévé Sütő Andrást, üv. elnöknek pedig Katona Ádámot választották. [RMSz, máj. 5.]


lapozás: 1-20 | 21-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998