Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-20 | 21-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. november 2.

Az RMSz közölte Király Károly és Sütő András levelét, amelyben Ion Scrieciu vádjai ellen tiltakoztak. Scrieciu a helyi ro. napilapban okt. 2-án közölt feljelentő levelet, amelyben a m. vezetők ellen kért bírósági eljárást, mondván, hogy Sütő András, Tőkés László, Király Károly és Kincses Előd a bűnösök a márc. véres események kirobbantásáért.

Radu Ceontea és Adrian Moţiu szenátor javaslatára a szenátus napirendre tűzte egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik 1989. dec. 22. után távozásra kényszerültek Hargita és Kovászna megyéből. [Az ún. Har–Kov-ügy kezdete!] (→ 1991.01.07)

Kötő József helyett Tompa Gábor lett a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója.

Kisbaconban megalakult a Benedek Elek Művelődési Egyesület.

Moldovában, Dubăsari környékén fegyveres összecsapásokhoz vezettek a Ro.-val egyesülni kívánó moldovánok és az önálló államocskákat létrehozó oroszok, ukránok, gagauzok közötti ellentétek.

1990. november 3.

A VSz tagállamai külügyminisztereinek találkozója után a m. és a ro. külügymin. megbeszélést folytatott Budapesten.

1990. november 5.

Bukarestben újabb megbeszélést tartottak a vallásügyi törvénnyel kapcsolatban. Az államtitkár továbbra is elvetette azt, hogy a törvényben szerepeljen az egyházi vagyon és az iskolák visszaadása. A m. egyházak újabb beadványt készítettek, amit nov. 16-án adtak át a Vallásügyi Államtitkárságnak. (→ 1990.01.22, 1990.02.19, 1990.06.04, 1990.08.13, 1990.09.04, 1990.10.22)

1990. november 6.

Magyarország ünnepélyes keretek között csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza Rómában, 23 külügyminiszter előtt írta alá az ET alapokmányát. Ez a tagság, emelte ki a Liberation, kiváló szószéket nyújt arra, hogy Mo. védelmet kérjen az utódállamok magyarsága számára.

1990. november 8.

A Temesvár Társaság soros ülése 17 pontos beadvánnyal fordult a kormányhoz. Követeléseik között szerepelt: a demokratizálás gyorsítása, az 1989. dec. események vétkeseinek perbe hívása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, új földtörvény, nem utolsósorban Petre Roman kormányának lemondása.

Az RMSz közleménye: több ellenzéki csoportosulás (tk. a Temesvár Társaság, a brassói November 15. Egyesület, a GDS) megalakította az Alianţa Civică (AC) szövetséget. Az aláírók között szerepelt: Ana Blandiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Peter Mihai Băcanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Şora, Stelian Tănase és Marian Munteanu. Ez utóbbi később a szélsőjobbos legionárius mozgalomhoz csatlakozott.

A m. Külügymin. közleményt adott ki, mely elítélte a Moldova déli részén élő gagauzok és a Dnyeszter menti oroszok szeparatista akcióit és kinyilvánította szolidaritását Moldova lakosságával.

1990. november 9.

Az Ady Endre Líceum szülői bizottsága levelet intézett Iliescu elnökhöz, melyben föltették a kérdést: Bukarestben olasz, spanyol és német iskola is van, miért nem lehet magyar is? [RMSz, nov. 9.]

A 125 ezer tagot számláló Maros megyei RMDSz tisztújító közgyűlésén 17 tagú elnökséget választottak. Borbély László lett az elnök.

1990. november 11.

Temesvárott befejezte munkálatait a MISzSz 2. kongresszusa, mely Toró T. Tibort választotta elnökké. A küldöttek megszavazták a módosított alapszabály-tervezetet.

1990. november 12.

Bukarestben katonapolitikai testületet hoztak létre Legfelsőbb Védelmi Tanács (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării = CSAT) néven, amelynek elnöke az államfő, alelnöke a kormányfő, további 8 tagja a honvédelmi és állambiztonsági feladatok végrehajtásáért felelős szervek vezetője.

1990. november 13.

A Szabadság beszámolt a Kolozs megyei RMDSz tisztújító közgyűléséről. Az új vezetőség: Buchwald Péter (eln.); Kapcza Imre, Bucurné Horváth Ildikó, Csomortányi István (aleln.); Pálffy Zoltán (titkár).

1990. november 15.

A brassói munkástüntetés (1987. nov. 15.) évfordulóján Brassóban és Temesvárott tízezres tömegek emlékeztek a hősökre. Fölolvasták és elfogadták az AC-nek a kormányhoz és a parlamenthez intézett követeléseit. A November 15. Egyesület közzétette a Brassói Kiáltványt, melynek 15. pontja követelte az „együtt lakó nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak elismerését az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata értelmében”.

1990. november 16.

A Demokrata Munkapárt (Partidul Democrat al Muncii = PDM) orsz. gyűlésén megjelentek az RKP hajdani aktivistái, tk. Ilie Verdeţ is. Arról döntöttek, hogy új pártot hoznak létre, a Szocialista Munkapártot (Partidul Socialist al Muncii = PSM), ezzel egyesítve a PDM-t és az RKP (PCR) erőit. Három nap múlva, Bukarestben a volt politikai foglyok tüntetéssel tiltakoztak az új kommunista párt, a PSM megalakulása ellen. (→ 1991.08.10)

1990. november 17.

Az FMP Szatmárnémetiben fejezte be a Marosvásárhelyen okt. 18-án félbeszakadt rendkívüli orsz. értekezletét. Vita után határozatot fogadtak le: elfoglaltsága miatt fölmentették Lőrincz Lászlót elnöki tisztségéből, és kizárták soraikból Kocsis Sándort. A következő tisztújításig ideigl. vezetőséget bíztak meg: Sófalvi György (eln.), Kiss Kálmán (aleln.). Az új vezetőség elhatárolta magát a korábbi vezetők tetteitől. [RMSz, nov. 21.; Erdélyi Futár, 6. sz.] (→ 1990.70.03, 1991.01.23)

1990. november 19.

Párizsban megkezdődött az EBEÉ csúcstalálkozója, melyen Iliescu elnök vezetésével egy ro. küldöttség is részt vett. Az RMDSz vezetősége tisztában volt vele, hogy Domokos Géza jelenléte kirakatjellegű, de remélték, hogy az RMDSz elnöke szót ejthet a romániai magyarságról.

1990. november 20.

Az RMSz közölte az AC nyilatkozatát. Ebben tk. szó esett a földtörvényről, a készülő alkotmány országos vitájáról, egy parlamenti és civil vegyesbizottság létrehozásáról, amely megtisztítaná az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a SRI apparátusát.

1990. november 21.

Szokai Imre külügyminiszteri államtitkár bukaresti küldetéséről számolt be az RMSz. „Szokai átadta a javaslatot, hogy december 17-én Temesvárott találkozzon Iliescu és Göncz Árpád elnök, ahol közös dokumentumot fogadnának el. Szokai az erre vonatkozó magyar dokumentum-tervezetet átadta Iliescu elnöknek. Iliescu közölte, hogy az időpont nem jó és nem fogadja el a dokumentumot, hangoztatta továbbá, hogy a kisebbségi kérdés: belügy.”

1990. november 22.

Lemondott Margaret Thatcher, brit miniszterelnök. Utóda a konzervatív párt és kormány élén: John Major.

1990. november 24.

A Kolozsvári M. Színházban, Tom Lantos szenátor jelenlétében, ünnepségen mutatkozott be a New Yorkban székelő Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) [Magyar Emberjogi Alapítvány]. Hámos László, az alapítvány elnöke beszélt munkájukról. A HHRF célja: a kisebbségellenes diszkrimináció megszüntetése, a kisebbségi emberi jogok, kulturális autonómia biztosítása és a nemzetközi közvélemény megbízható információkkal való ellátása. – Tom Lantos (Iliescuval folytatott konzultációja eredményeként) bejelentette: „Lesz Bolyai egyetem Kolozsvárott!” Tom Lantos szorgalmazta, hogy Iliescu találkozzon Göncz Árpáddal; Iliescu megértően fogadta a javaslatot. (vesd össze: 901121)

Kolozsvárott bejelentették, hogy megalakult az új Erdélyi Szépmíves Céh (ESzC), felújítva a háború előtti kiadó tevékenységét. [RMSz, dec. 1.] (→ 1991.03.22)

1990. november 27.

Az RMKgP közleménye nemzetiségi minisztérium felállítását sürgette. [RMSz, nov. 27.]

1990. november 28.

Az oroszhegyi rendőrgyilkosság perében súlyosbító ítéleteket hozott a Legfelsőbb Törvényszék. Nagy István és Ambrus Pál 13-ról 15 évre, Vass Kis Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18-ra emelték a börtönévek számát. (→ 1990.07.03)

Az amerikai Kongresszus Emberi Jogi Bizottsága Iliescu elnöknek küldött levelét ismertette az RMSz. Felhívták az elnök figyelmét, hogy az országban a titkosrendőrség még mindig aktív, nem szűnt meg a cenzúra, zaklatják a kisebbségeket, a tiltakozók még mindig börtönben vannak.

A Maros megyei RMDSz vezetősége síkra szállt Ion Judea sajtóban megjelent uszító cikkei ellen. Judea a márciusi eseményeket próbálta meghamisítani és Sütő Andrást befeketíteni. [Népújság, nov. 28.; RMSz, nov. 30.] (→ 1990.12.12)

1990. november 29.

Az RMDSz OE közleményt adott ki, melyben hangsúlyozták, hogy az RMDSz konstruktív ellenzéki politikát követ. Tekintettel a magyarságot és a Szövetséget ért vádakra és a nacionalista sajtó uszításaira, büntetőjogi vádemeléssel kívánnak élni Eugen Barbu és C. V. Tudor lapja, a România Mare ellen.

Szakács B. László ismertette az RMCsSz alapítása (→ 1990.09.05) körüli bonyodalmakat. A cserkészszövetség Hargita megyei szervezetét csak hosszas utánajárással sikerült bejegyeztetni Csíkszeredában (→ 1990.02.00), az országos szövetség legalizálását júniusban kezdeményezték. Most bírósági idézést kaptak, mert a hatóság militarista párt fedőszervének véli az RMCsSz-t. [Majomsziget, nov. 29.] (→ 1991.03.28)



lapozás: 1-20 | 21-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998