|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 23 találat | lapozás: 1-20 | 21-23 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1990. január 4.A bukaresti ideiglenes hatalom amnesztia-rendeletet adott ki, melynek értelmében közkegyelemben részesítették mindazokat, akiket 1989. dec. 22-ig elkövetett politikai bűncselekményekért ítéltek el. A későbbiekben a hatalom ezt a rendeletet nagyon szelektíven alkalmazta (lásd az oroszhegyi, zetelaki eseteket és a kézdivásárhelyi, ún. Agache-ügy elítéltjeit); bár románlakta területeken is volt lincselés, ott nem volt felelősségre vonás.1991. március 29.A bíróság ítéletet hozott a zetelaki rendőrhalál ügyében. A vádlottak aránytalanul nagy büntetéseket kaptak (Ilyés István: 20 év börtön; Boldizsár Ferenc és Karsai László: 19–19 év; Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor: 5–5 év), holott 1989. dec. 22-én nem a tömeg végzett a helyi rendőrrel, az – szolgálati fegyverét használva – öngyilkos lett. (→ 1991.06.06) [A zetelaki ügy részleteit lásd: ÚM, 1992. jan. 14.]Alexandru Bârlădeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a kormány programját és azt is kifogásolta, hogy túlzottan nagy hatalma van a miniszterelnöknek. A kormánypárt nyilatkozatban reagált és elmarasztalta Bârlădeanut. (→ 1991.04.02) 1991. június 6.Újabb vitát eredményezett az alkotmányozó bizottságban az anyanyelv használatának kérdése. [RMSz, jún. 6.]Zetelaka lakói levélben kérték Iliescu elnököt, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági per elítéltjeit. (→ 1991.03.29, 1991.11.12) 1991. augusztus 2.Tibori Szabó Zoltán a ro. Külügymin. által összeállított és Genfben bemutatott Fehér könyv egyik kitételére reagált a Szabadságban: hamis a kötet azon állítása, hogy az RMSz és a vidéki m. napilapok kormánytámogatást kapnak.Kézdivásárhelyen megbeszélést folytattak a SzIF és az RMDSz székelyföldi képviselői. Közös nyilatkozatuk meghatározta az együttműködés formáit és támogatta az RMDSz aláírásgyűjtését az oroszhegyi és zetelaki elítéltek perében. [Háromszék, aug. 8.; RMSz, aug. 9.] 1991. augusztus 30.A RMEEÁÉ és az RMDSz Orsz. Elnöksége első közös tanácskozását tartotta Nagyváradon. Megegyeztek a helyhatósági választásokon történő együttműködésben. Az egyházak ismételten kérték az RMDSz vezetőségét, hogy határozottan lépjen fel a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. – Az értekezlet résztvevői kegyelmi kérvényt intéztek Iliescu elnökhöz a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi elítéltek ügyében. [RMSz, szept. 5.] (→ 1992.05.26)1991. november 12.A zetelakiak ügyében a fellebbviteli bíróság megerősítette az alapfokú ítéletet (→ 1991.03.29), noha a rendőrhalál körülményeit nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. [RMSz, nov. 12.]1992. január 10.Tőkés László Tiltakozom címmel nyílt levelet juttatott el a hazai és külföldi sajtóhoz. Fölemelte a szavát Király Károlynak a parlamentből való kizárása ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu és szekustársai felmentése (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendeződés nyilvánvaló jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi rendőr ügyében három személyt (→ 1991.11.26) letartóztattak. Kérte, hogy az 1990. január 4-i amnesztiarendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozott a tervezett népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Arra kérte a kisebbségi egyházakat és az RMDSz-t, hogy ro. szövetségeseikkel együtt – vagy akár nélkülük – vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]Borbély Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a székelyföldi autonómiára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSz-en belüli ellentétek. Borbély a területi autonómiát legitim célként tűzte ki, de Katona Ádám kezdeményezését (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a társnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozó elgondolását. [RMSz, jan. 10.] 1992. március 27.Marosvásárhelyen még mindig nem alakult meg a tanács. Pokorny László megválasztott polgármester lemondatása miatt új helyhatósági-választást írtak ki máj. 3-ra. (→ 1992.02.13, 1992.02.14, 1992.02.15, 1992.04.05)A népharag négy áldozatának (a székelyudvarhelyi Securitate parancsnoka, Dumitru Coman; Gabi Dănilă zetelaki és Liviu Teofil Cheuchişan oroszhegyi őrsparancsnok; Ferencz Imre székelykeresztúri milicista) Iliescu a forradalom vértanú hőse címet adományozta, post mortem. Pataki Imre, Hargita megyei prefektus megtagadta a kitüntetések átadását a hozzátartozóknak és visszaküldte a rendeletet. [EN, ápr. 2.] (→ 2004.06.30) A boszniai szerbek – a febr. 29-ei szavazás eredményeit semmibe véve – létrehozták a Boszniai Szerb Köztársaságot. (→ 1992.04.06) 1992. május 26.Az EMK nyílt levelet intézett a ro. vezetőkhöz és nemzetközi szervezetekhez, melyben az oroszhegyi, zetelaki, erdőcsinádi elítéltek szabadon engedését követelték. Ez ügyben aláírás-gyűjtést is kezdeményeztek. [RMSz, máj. 26.] (→ 1991.08.30)Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében kiosztották az EMKE művelődési díjait. [RMSz, jún. 4.] 1992. szeptember 2.Tőkés László sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez fordult, megvilágítva tettének okait. A hatalom idegengyűlötet gerjeszt, miközben Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják. Követelései között szerepelt: bocsássák szabadon a koncepciós perben elítélt (oroszhegyi, zetelaki stb.) magyarokat, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit (a Tőkés baráti köréhez tartozó két személy erőszakos halállal végezte, ki nem derített körülmények között; ]921009). [RMSz, szept. 4.; vesd össze: Domokos 3: 156.]Friedrich König, az ET alelnöke, az EP jelentéstevője Kolozsvárra látogatott, majd Csíkszeredában Hargita megyei önkormányzati képviselőkkel tárgyalt. Az RMDSz részéről Hajdú Gábor és Kolumbán Gábor ismertette a vendéggel az etnikumközi kapcsolatok gondjait. [RMSz, szept. 2.] 1993. március 9.Az RMDSz vezető politikusai Bukarestben az ET megfigyelőjével, Friedrich Königgel tárgyaltak és elmondták, hogy a kisebbségeket illető kérdésekben alig történt előrelépés: nincsenek a kisebbségek jogait biztosító jogi keretek, nem született meg a nemzetiségi törvény; továbbra is rendezetlen a kétnyelvű feliratok és a BTE ügye. König megígérte, hogy a főügyésznek fölveti a zetelaki, oroszhegyi elítéltek ügyét. [RMSz, márc. 11.]1993. június 24.Mircea Geoană külügyi szóvivő visszautasította az ET jelentéstevőjének igényét a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi elítéltek ügyének felülvizsgálatára; a perek törvényesek voltak, nem igaz az RMDSz állítása, miszerint az ítéletek politikai jellegűek voltak. [ÚM, jún. 24.]Gabriel Andreescu véleménye: az RMDSz fontos szerepet tölt be, a nacionalista uszítás idején is józanul működik. [EN, jún. 24.] 1993. augusztus 18.Takács Csaba megítélése szerint a Neptun-ügy miatt súlyos presztízsveszteség érte az RMDSz-t. Tárgyalni csak a vezetőség megbízásából és engedélyével lehet (→ 1993.08.06). [Szabadság, aug. 18.] (→ 1993.08.20)Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki résztvett a CMN ülésén, értésére adta az RMDSz képviselőinek, hogy Ro. felvétele az ET-be eldöntött dolog. [MN, aug. 21.] (→ 1993.08.21) Tőkés László indítványa: az RMDSz minimális követelményként terjessze az CMN elé a m. politikai foglyok (zetelaki, oroszhegyi stb.) szabadon bocsátását. Ha ez nem válik valóra, akkor a kitűzött aug. 31. határidő előtt (→ 1993.06.20) lépjenek ki a CMN-ből. [Népszabadság, aug. 18.] 1993. december 15.Székelyudvarhelyen Oroszhegy, Zetelaka és Marosvásárhely igaztalanul bebörtönzött magyarjaiért rendezett rokonszenvtüntetést az EMK, az RMDSz és a helyi szakszervezetek. [RMSz, dec. 17.]Székelyudvarhelyen megszületett a zsűri döntése: Orbán Balázs szobrát Hunyadi László készítheti el. [EN, dec. 15.] (→ 1993.07.18, 1993.09.22) 1994. március 7.Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]Kuncze Gábor vezetésével Bukarestbe érkezett az SzDSz küldöttsége. A kormány képviselőivel és az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről. C. Coposu megerősítette: az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. Hrebenciuc főtitkár megígérte, hogy a hónap végéig döntés születik a székelyföldi elítéltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ügyében. – Az SzDSz alapkérdésnek tekinti, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. [RMSz, márc. 11.] (→ 1994.03.19) 1994. március 25.Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, közöttük az RKP KB VB 7 póttagjának, valamint az oroszhegyi és zetelaki elítéltek közül azoknak, akiket 10 év fölötti börtönbüntetésre ítéltek (→ 1990.05.08, 1991.03.29). Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Ilyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass Kis Előd büntetését. [Szabadság, márc. 26.] (→ 1994.04.04, 1994.05.31)Az ellenzéki TinLib politikai népszerűségi listáján először vesztette el az első helyet Ion Iliescu. Gh. Funar és C. V. Tudor egyaránt az első öt között szerepel. [MN, márc. 25.] Marosvásárhelyen újabb diákújságíró-képzést tartott a DUMA. (→ 1993.11.24) 1994. augusztus 3.Katona Ádám Koncepciós perek Romániában címmel összefoglalta a zetelakiak és oroszhegyiek perét. [EN, aug. 3.]Az általános bányászsztrájk 9. napján Tg.-Jiuba érkezett az ipari min. és azonnal tárgyalni kezdett. A követelt 50% helyett 25%-os béremelésben egyeztek ki. Több éhségsztrájkoló bányászt és szakszervezeti vezetőt kórházba kellett vinni. [ÚM, aug. 5.] 1995. október 23.Katona Ádám – tiltakozásul a tanügyi törvény korlátozó előírásai miatt – éhségsztrájkba kezdett. Katona nyílt levélben a romániai m. nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosítását kérte Iliescu elnöktől és garanciát arra, hogy az ártatlanul elítélt zetelaki elítélteket elnöki kegyelemben részesítsék. [RMSz, okt. 26.] (→ 1995.11.09, 1995.11.14, 1995.12.03)1995. november 14.Az RMDSz ÜE elismerte, hogy a cél, amelyért Katona Ádám küzd – a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása és a zetelakiak jogorvoslata – minden kisebbségi számára fontos; az eszköz azonban túl kockázatos, ezért arra kérték az EMK szóvivőjét, hogy függessze föl éhségsztrájkját. [RMSz, nov. 17.] (→ 1995.10.23)Első ízben rendezte meg az RMKC a Marosvásárhelyi Könyvkiállítást és Vásárt. Szabó Károly elmondta, hogy a SRI által összeállított jelentésből megállapítható: a titkosszolgálat nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint korábban a Securitate, jószerivel az egész lakosságot figyelik. Gyanakvással kezelik a külföldi befektetőket, ellene vannak a privatizációnak; a jelentésben nem utaltak konkrét államellenes cselekedetre, hanem az RMDSz autonómia-koncepcióját vitatták. [RMSz, nov. 14.] 1995. november 22.Frunda György fölkereste Traian Chebeleu elnöki szóvivőt, hogy Iliescu elnök közbenjárását kérje a marosvásárhelyi események miatt elítélt Cseresznyés Pál és a zetelaki rendőrgyilkosság miatt elítélt és emigrációba kényszerült hét személy (Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor) kegyelmi kérvénye ügyében. [Táj., nov. 22.]Csapó I. József nemzetközi dokumentumokra hivatkozva utasította vissza az SRI azon állítást, amely az autonómia-törekvéseket szeparatistának minősítette. [Táj., nov. 23.] lapozás: 1-20 | 21-23
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
