Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. december 9.

Lengyelországban köztársasági elnökké választották Lech Walesát. Lemondott posztjáról Mazowiecki kormányfő. – Szlobodan Milosevics lett a Szerb Köztársaság elnöke.

1991. május 26.

Megszakadtak a Jugoszlávia jövőjéről folyó tárgyalások, miután Szerbia elvetette a tagköztársaságok laza szövetségére vonatkozó javaslatokat.

1992. február 20.

Március 19-re halasztották az erdőcsinádiak (→ 1992.02.06) fellebbviteli tárgyalását. [Népújság, febr. 21.]

Domokos Géza elhagyta a kórházat és bukaresti otthonában részesül utókezelésben. [Népújság, febr. 22.] (→ 1992.01.31)

Milosevics szerb elnök rövid látogatást tett Bukarestben, Iliescu elnök meghívására. Kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről. A megbeszélést az együttműködés magasabb szintre emeléseként értékelték, ebből a célból vegyesbizottság létrehozásáról döntöttek. [RMSz, febr. 21.]

1992. április 23.

Megalakult az új Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Jugoszlávia; Kis-Jugoszlávia); tagállamai: Szerbia és Montenegró (Crna Gora).

1992. június 15.

Alija Izetbegovics boszniai és Franjo Tudjman horvát elnök megállapodást írt alá a szerb agresszió elleni közös harcról.

1994. április 5.

A m. külügyi szóvivő reakciója (→ 1994.03.30): a vízumkényszer bevezetése a diplomaták számára újítás lenne a nemzetközi gyakorlatban. [MH, ápr. 5.]

A PDSR és a PNTCD az előrehozott választásokról tárgyalt. C. Coposu egyetért ezzel, ha megalakul egy stabil és szavahihető kabinet.

Milosevics szerb elnök egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett. A két államfő közös sajtótájékoztatóján elhangzott: Milosevics elégedett a ro. félnek a jugoszláv válsággal kapcsolatos magatartásával; a közeljövőben aláírják a két ország alapszerződését. [BN, ápr. 5.] ● [Utóbb az ellenzéki lapok megszellőztették: a temesvári vegyiüzemekből, egy korábban épült földalatti csővezetéken, ellenőrizhetetlen mennyiségű gázolaj áramlott át az embargó sújtotta Szerbiába. Vesd össze: ]920608.]

1994. október 16.

Borbély Imre, a gyergyószentmiklósi képviselői iroda megnyitóján elmondta: a privatizáció nyomán kialakuló újburzsoázia érdeke lesz a decentralizáció, ami a helyi autonómiák megerősödéséhez fog vezetni. [RMSz, okt. 20.]

Herkulesfürdőn befejeződött a Román Szellemiség 2. kongresszusa, ezúttal az elnöki hivatal és a kormány támogatásával (→ 1993.10.09). A kongresszusra 26 országból érkeztek a ro. diaszpóra képviselői. Az előadások nyomán kirajzolódott a h. t. románság etnikai térképe: Moldova (3,4 millió), Ukrajna (0,3), Oroszország (0,5), Bulgária (1,2), Szerbia (1,2), Macedónia és Albánia (0,3); a tengerentúlon: Amerika (1,1 millió), Ausztrália (18 ezer). [RMSz, okt. 18.] (→ 1994.10.18)

1995. január 24.

Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.

A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.]

Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.]

1999. január 5.

A Kisebbségkutató Műhely szerint a világon élő magyarok száma kb. 14,1 millió (Mo.: 10,1; Erdély: 1,64; Szlovákia: 0,608; Szerbia: 0,35; Kárpátalja: 0,18; Horvátország: 0,02; Szlovénia: 0,009; Ausztria 0,033; Európa többi országa: 0,32; tengerentúl: 0,74 millió). A Székelyföld a legnépesebb kisebbségi m. tömbterület (723 ezer fő). [Új Szó, jan. 5.]

Ion Diaconescu szerint nem kell jelentőséget tulajdonítani a Zsil-völgyi bányászsztrájknak. Nemzetgazdaságilag nincs értelme a ráfizetéses bányákat működtetni. [Népújság, jan. 5.]

1999. április 7.

Jugoszlávia felszólította a környező országokat, köztük Ro.-t is: követeljék a NATO-akciók azonnali leállítását. [Szabadság, ápr. 7.]

Constantinescu elnök a pártok és a szakszervezetek vezetőivel, a civil élet szereplőivel tárgyalt a kormány válságkezelő programjával kapcsolatban. Hangsúlyozta: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a magánosítás és a gazd. szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. [Szabadság, ápr. 8.]

Németh Zsolt elmondta: a kettős állampolgárság mögött alapvetően két dolog húzódik meg: a határátlépés kérdése és a magyarországi jogi helyzet. A határátlépésre több megoldás is kínálkozik, abban az esetben, ha Mo. tagja lesz az EU-nak. A legkézenfekvőbb az lenne, ha fennmaradna a vízummentesség; ez Szlovákia irányában megmarad, Ro. esetében ezt az eredményes határőrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Más lehetőség az 5 évre adandó, ún. nemzeti vízum lenne. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a h. t. m. bizonyos többletjogokhoz jussanak, elsősorban oktatási–művelődési szinten. A MÁÉRT jogi bizottságának feladata lesz, hogy kidolgozza a szükséges jogi hátteret. [RMSz, ápr. 7.]

Ro. esetében még nyitott az alternatíva, hogy az ország Nyugat vagy Kelet felé akar-e orientálódni – mondotta Markó Béla. [Utalás arra, hogy a ro. parlament nemzeti szárnya támadja a NATO szerbiai akcióját. Ne feledjük: Ro., Szerbia és Oroszország összetartó ereje: az ortodoxia, amelyen már a tervezett pápalátogatás is apró repedést hozhat létre. De ezt a VET sem látja! (→ 1999.03.24) – K. P.] – Aki úgy véli, hogy a kormányban maradásról hozott döntés nem volt helyes, annak felelnie kell arra a kérdésre is, hogy most hol tartanánk? Az RMDSz üzenete világos: a magyarságnak meg kell maradnia a szülőföldjén. [RMSz, ápr. 7.; ápr. 8.]

1999. április 16.

Hubert Védrine francia külügymin. – bukaresti látogatása során –, Párizs támogatásáról biztosította Ro. NATO-törekvéseit. [RMSz, ápr. 15.] – A két külügymin. megerősítette: nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Szerbiában, de elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. [Szabadság, ápr. 16.]

A SzET a jövőben részt kér a pol. döntéshozatalban. A SzET ülésén arról is döntöttek, hogy az egyházak képviselői valamennyien tanácskozási jogot kapnak. [Szabadság, ápr. 17.]

Az RMDSz megyei szervezetei megtették a szövetségi elnök személyére vonatkozó jelöléseiket. Markó Béla és Kincses Előd fog vetélkedni az elnöki székért (utóbbit Kolozs és Temes megye, valamint a csíki területi szervezet jelölte). A máramarosi szervezet Takács Csabát jelölte, de az üv. elnök nem fogadta el a jelölést. [Szabadság, ápr. 16.]

Egy 1997-es felmérés szerint Ro. lakóinak 6%-a írástudatlan. A listát a déli megyék vezetik. [RMSz, ápr. 16.]

1999. július 7.

A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]

Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.]

Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.]

Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.]

1999. július 18.

Mo.-n az első félévben 2059 személy kapott m. állampolgárságot, 181 személyt elutasítottak. A legtöbben Ro.-ból telepedtek át (1445), őket Szerbia (444) és Ukrajna (299) követi. [Szabadság, júl. 17.]

2001. július 10.

A ro. kormány a Velencei Bizottsághoz (az ET Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága) fordult a státustörvény ügyében. [Szabadság, júl. 10.; Népújság, okt. 9.] (→ 2001.10.19, 2001.10.22)

A szlovák kormány már 3 évvel ezelőtt kibocsátott egy igazolványtípust a h. t. élő szlovákok számára, amely szinte állampolgári jogokat biztosít a külföldön élők számára. A pozsonyi kormány kezdeti heves reakcióját, amellyel a m. státustörvényt fogadta, sikerült diplomáciai úton lefékezni. [SzFÚ, júl. 10.]

Kónya-Hamar Sándor szerint Szlovákia félszájjal, Ro. teljes hangerővel tiltakozik a státustörvény bevezetése ellen. A m. kormány törekvését üdvözölte a horvát kormány és parlament, az ukrán és a szerb vezetés, tehát a törvény elfogadható. [EN, júl. 10.]

Kása Zoltán, a BBTE prorektora elmondta: a jelenlegi 17 karból 15-ön folyik m. ny. oktatás is. Tavaly a közgazdaságin 3 szakon beindult a m. ny. oktatás, az első 2 évben mindent magyarul tanulnak. A meglévő 2 m. kar (ref. és kat. teológia) mellé további 3-at kérvényeztek, de még nem született döntés. [RMSz, júl. 10.]

2003. április 2.

A ro. kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, azonban még mindig léteznek bizonyos problémák, többek között a rendőri erőszak túlzott alkalmazásával, a korrupcióval és a tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatban – áll az AEÁ külügyminisztériumi jelentésében. [Szabadság, ápr. 2.]

Februárban 4,451.835 lej (135 $) volt az országos nettó átlagbér. A legmagasabb fizetéseket a pénzügyi és bankszektorban kapják. [Szabadság, ápr. 2.]

Az alkotmánymódosító javaslatokat tevő 5 képviselő (→ 2003.03.22) nyilatkozata sajnálattal állapította meg, hogy javaslataiknak csak töredékét fogadták el a pol. pártok; ugyanakkor az RMDSz vezetőségét is támadták (→ 2003.04.12). [Szabadság, ápr. 2.] (→ 2003.04.19)

Orbán Viktor azt kérte Günter Verheugen bővítési biztostól, hogy Mo. EU-csatlakozása után is maradjon meg a vízummentesség Ro.-val, Szerbia felé találjanak egy rugalmas megoldást. [Szabadság, ápr. 2.]

Fölavatták az EMTE csíkszeredai könyvtárát; számos hagyaték gyarapította a 25.000 tételes állományt. [Népújság, ápr. 2.]

2003. szeptember 12.

Tőkés László nyilatkozata szerint Ro.-ban „totalitarista restitúció” folyik, amelynek az RMDSz csúcsvezetőség is képviselője és lojális kiszolgálója. [Szabadság, szept. 12.]

Pécsi Ferencnek a megyei RMDSz-szervezet előtt kell magyarázatot adnia arra, hogy miként képzeli az MPE és az RMDSz viszonyát (→ 2003.09.03); amennyiben önálló jelölteket akarnak állítani a helyhatósági választásokon, akkor a képviselő akár az RMDSz-ből is kizárható. [Krónika, szept. 12.] (→ 2003.09.17, 2003.10.23)

A m. kormány ingyenes vízum megadásáról döntött Szerbia–Montenegró és Ukrajna viszonylatában. [SzFÚ, szept. 12.]

2004. április 15.

A szenátus elvetette a PRM javaslatát. A PSD és az RMDSz magára maradt a vitában (a PNL és a PD a PRM-t támogatta), de így is sikerült elvetni a nagy-romániások indítványát. [Szabadság, ápr. 15.] (→ 2004.04.02, 2004.04.13)

A képviselőházban elutasították a h. t. ro. támogatásáról szóló törvénytervezetet. A tervezetet 6 demokrata és liberális képviselő nyújtotta be; az indoklásban fölöslegesnek ítélték azt, hogy egy újabb intézményt hozzanak létre (amolyan Ro. Állandó Értekezletet), amikor a miniszterelnöki hivatalban már működik egy főosztály. A h. t. ro. száma közel 4 millió (becsült adat), területekre lebontva: Moldova: 2,8 millió, Transznisztria 250–300 ezer; Ukrajna 460 ezer; a Szovjetunió utódállamaiban további 200 ezer; Bulgária 125 ezer; Szerbia 40 ezer; Mo. 15 ezer; Szlovákia 10 ezer; Görögország és Macedónia 2500; Albánia 1000. [Krónika, ápr. 15.]

2004. május 3.

Visszamondta függetlenként történő jelölését Donáth Adél, akit az MPSz indított volna polgármester-jelöltként (→ 2004.01.23). A Maros megyei RMDSz elnöke a józan ész diktálta lépésként üdvözölte az eseményt. [Krónika, máj. 3.]

Szerbia–Montenegró és Ukrajna 2004-ben válik vízumkötelessé Ro.-val szemben, Moldova pedig csak a csatlakozás pillanatában. Törökországgal már korábban (→ 2004.04.05) megegyeztek. [Népújság, máj. 3.]

25 európai államból 1000, alvilági hálózatoknak kiszolgáltatott gyermeket telepítettek haza Ro.-ba; tavaly 50 ezer kiskorú hagyta el kíséret nélkül Ro.-t és közülük 21 ezer nem tért vissza. [!] [RMSz, máj. 3.]

2004. augusztus 31.

Ion Iliescu Belgrádban sietett megnyugtatni Szerbia–Montenegró elnökét, hogy a két ország szakértői a kölcsönös vízumkötelezettség ügyében megegyeztek arról: az okmányokat egyszerű, gyors eljárással adják ki. [Krónika, aug. 31.]

A 20 évvel ezelőtt átadott Duna-csatorna 2 milliárd $-ba került, de az utóbbi 10 évben csupán 176 millió $-t jövedelmezett. A csatorna kihasználtsága 40%-os, s a mai napig nem készült el minden műtárgy. [Háromszék, aug. 31.]



lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998