Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. október 14.

Agyagfalván emlékgyűlésen emlékeztek az 1848. okt. 16-án tartott székely nemzetgyűlésre. Az ünnepi menet az 1982-ben felállított, de mindeddig fel nem avatott emlékműhöz vezetett, ahol ünnepélyesen felavatták azokat az emléktáblákat, amelyek az utóbbi 12 évet Agyagfalva határában elásva vészelték át, és három nyelven (m., r., német) örökítik meg az 1848-as népgyűlés „szász és román testvérekhez” küldött üzenetét: „mi tiszteljük nemzetségtöket, nyelvetöket és vallástokat”. Az ünneplés ökumenikus istentisztelettel zárult. [Hídfő, okt. 25.]

Kolozsvárott véget ért az OMDSz kétnapos tanácskozása, ahol a MISzSz-szel való kapcsolatfelvételről is tárgyaltak.

1991. október 2.

Székelyudvarhelyen megbeszélést folytatott az RMDSz Székelyföldi Politikai Csoportja (SzPCS) [nem létező tömörülés!]. Közleményben rögzítették: elkerülhetetlennek tartják Székelyföld területi autonómiáját, erről helyi népszavazást kell tartani. A népszavazást az RMDSz által Agyagfalvára, okt. 19-ére tervezett megemlékező ünnepségre időzítették. Az előkészítő bizottság tagjai között tk. Katona Ádám, Kusztos Tibor, Mihály József és Papp Kincses Emese is szerepelt. [Az agyagfalvi „népgyűlés” történetét lásd: Domokos 2: 219–235. és RMSz, okt. 9.–okt. 25.] (→ 1991.10.08, 1991.10.13, 1991.10.14, 1991.10.15, 1991.10.19, 1991.10.25, 1991.11.24)

1991. október 13.

Az RMDSz Udvarhelyszéki Választmánya egyetértését fejezte ki az országos vezetőség állásfoglalásával kapcsolatban (→ 1991.10.08) és úgy határozott, hogy Agyagfalván csak megemlékezés lesz, semmi egyéb. (→ 1991.10.02, 1991.10.19)

Bölönben felavatták Bölöni Farkas Sándor szobrát (Jecza Péter alkotása). [RMSz, okt. 18.]

1991. október 15.

A székelyudvarhelyi RMDSz-szervezet úgy döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond a tervezett agyagfalvi megemlékező összejövetel megtartásáról. – Az MTI híre szerint az ügyvezető ro. kormány „Petre Roman aláírásával betiltotta az október 19-re tervezett agyagfalvi emlékgyűlést. A megemlékezést csak zárt helyiségben, szűk körű részvétellel engedélyezi. Az SzPCs letett előző szándékáról és elfogadta, hogy csak megemlékezés legyen” Agyagfalván. (→ 1991.10.19, 1991.11.24)

A lett legfelsőbb tanács (és nov. 6-án az észt alkotmányozó nemzetgyűlés is) állampolgársági törvényt fogadott el, amelynek értelmében a komm. idején betelepített orosz ajkúakat hontalanná tette és megfosztotta szavazati joguktól.

1991. október 19.

Nagyváradon küldöttgyűlést tartott a megyei RMDSz. Megnyitó beszédében Tőkés László (tb. elnöki minőségben) óva intett a széthúzástól, a vádaskodástól. (→ 1991.10.03) Hosszú vita után Varga Gábort választották megyei elnökké, a politikai alelnök Pápay Zoltán lett. [RMSz, okt. 25.]

Parajdon Áprily Lajos emlékházat avattak.

Agyagfalván – nagy rendőri jelenlét mellett – csak egy kisebb csoport vett részt a megemlékezésen. Incidens nem történt. (→ 1991.10.02, 1991.10.08, 1991.10.13)

1992. február 18.

Az EurId (7/8. sz.) – Az RMDSz Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról c. – hosszú cikket szentelt a Katona Ádám-féle agyagfalvi akciónak. (→ 1991.10.02)

1993. október 16.

Agyagfalván tud. ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre. 17-én ünnepi megemlékezés és koszorúzás zajlott. Demény Lajos felhívással fordult a fiatalokhoz: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak megkapaszkodást önmaguk és családjaik számára. [RMSz, okt. 20.]

1996. október 16.

Agyagfalván az 1848-as emlékműnél megemlékeztek a Székely Nemzeti Gyűlés évfordulójáról. Farkas Márton, Bögöz polgármestere kifejtette: „a mostani többségi nemzettől nem kívánunk többet, mint amit biztosított az 1848-as agyagfalvi kiáltvány Erdély minden akkori kisebbségének”. [RMSz, okt. 19.]

1998. szeptember 2.

A képviselőház oktatási bizottsága (az RMDSz tiltakozása ellenére) a köv. változatban fogadta el a kormányrendelet vonatkozó paragrafusát: „az állami felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek”. Ez a változat a szenátus által elfogadott változatnál is rosszabb, mert a főiskolák önálló működtetésének lehetőségét is eltörli – mondta Asztalos Ferenc. [Szabadság, szept. 3.]

A szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta G. Pruteanu szenátort az oktatási szakbiz. éléről; a helyét Florin Bogdan vette át. [BL, szept. 4.]

Kötő József elmondta: ősztől sikerült beindítani Klézsén a magyar nyelv tanítását. Személyesen fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. [RMSz, szept. 2.]

Varga Gábor végigolvasta a tervezett alsócsernátoni fórummal kapcsolatos nyilatkozatháborút, s elítélő módon nyilatkozott Tőkés tervéről; megítélése szerint az ehhez hasonlóan át nem gondolt agyagfalvi kezdeményezés (→ 1991.10.02) okozta azt, hogy annak idején az alkotmányba nem került be a kisebbségek joga az anyanyelv használatára az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. [RMSz, szept. 2.] (→ 1998.09.12)

1998. október 20.

Hatályban marad a helyhatósági törvényt módosító 22. sz. kormányrendelet, ugyanis az elutasításra vonatkozó szavazáson nem érte el a szükséges szavazati arányt, így továbbra is törvényes a kétnyelvű helynévtáblák használata. [Szabadság, okt. 21.]

A képviselőházban Antal István képviselő emlékezett az Agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés 150. évfordulójára, s összefoglalta annak máig érvényes üzenetét. Elutasította Lazăr Lădariu (PUNR) uszító beszédét, mondván: akik ezt a szószéket arra használják föl, hogy más csoportokat sárral mocskoljanak be, önmagukat és saját pártjukat minősítik. [Táj., okt. 20.]

Az államtitkárok után Varga Gábor, az OSIM vezetője is számvetést készített. [RMSz, okt. 20.]

2003. október 17.

Az agyagfalvi nemzetgyűlés 155. évfordulóján ünnepi megemlékezés zajlott az emlékműnél. A székelység megmaradásának titka a közösség önállóságában, szabadságszeretetében és egységében van – mondta beszédében Markó Béla. [Népújság, okt. 17.]

A nagyváradi Petőfi-parkban álló Bethlen-szobor talapzatára ro. nyelven is fölkerült az eredeti dokumentációban szereplő jelmondat. [Krónika, okt. 17.] (→ 2003.05.26)

2004. október 18.

Agyagfalván ünnepségen emlékeztek meg a Székely Nemzeti Gyűlés 156. évfordulójáról. [HN, okt. 18.]


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998