Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-20 | 21-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. január 20.

Nagyváradon 31 ifj. szervezet képviselői folytattak kétnapos eszmecserét. Radikális program összeállítására tettek javaslatot és megegyeztek abban, hogy együttműködnek az RMDSz-szel, de csak addig, míg érdekeik azonosak. Orsz. küldöttgyűlés összehívását kezdeményezték. (→ 1990.02.18)

A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének kongresszusi határozata véget vetett az egypártrendszernek.

1991. március 2.

Szatmárnémetiben megkezdődött az RMDSz OV kétnapos ülése, melyen részt vettek az RMDSz megyei elnökei, a társzervezetek és -pártok (RMKdP, RMKgP, MISzSz) képviselői. Az ülésen döntés született egy szórványbizottság felállításáról, és arról, hogy a köv. kongresszusig a politikai kérdésekben az elnökség dönt, az alkotmánytervezettel kapcsolatban pedig a parlamenti csoporttal együtt határoz.

Kitört a jugoszláv polgárháború.

1991. május 26.

Megszakadtak a Jugoszlávia jövőjéről folyó tárgyalások, miután Szerbia elvetette a tagköztársaságok laza szövetségére vonatkozó javaslatokat.

1991. október 8.

Az RMDSz OE bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyaló-küldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott megbeszélésekről és szó esett a szövetség rendkívüli kongresszusának összehívásáról. Elítélték Katona Ádámék autonomista terveit (→ 1991.10.02, 1991.10.19). Közleményben rögzítették, hogy az RMDSz-nek nincs Székelyföldi Politikai Csoportja, így az RMDSz nevében sem léphet föl. A kormányválság (és a Jugoszláviában dúló polgárháború!) előidézte feszült helyzetben felelőtlenség a székelyföldi autonómiáról beszélni, az önrendelkezéshez ugyan minden nemzetnek és kisebbségnek joga van (a székelyek évszázados autonómiája nem irányult senki ellen), de ezt csak kölcsönös türelem esetén lehet majd megvalósítani. – A PUNR közleménye az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte a székelyföldi autonómia tervezett kinyilvánítását. A párt a CSAT azonnali összehívását kérte és ügyészségi kivizsgálást követelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]

Az alkotmánytervezetben – hosszas vita után – maradt az eredeti megfogalmazás: tiltott a területi szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.]

1991. november 18.

Három hónapos ostrom után a Jugoszláv Néphadsereg bevette a horvát ellenállás jelképének tekintett Vukovárt.

1992. április 23.

Megalakult az új Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Jugoszlávia; Kis-Jugoszlávia); tagállamai: Szerbia és Montenegró (Crna Gora).

1992. május 30.

Bukarestben sajtóértekezleten ismertették a népszámlálás (→ 1992.01.07) előzetes adatait. Ro. 22,760.449 fős összlakosságából 1,620.199 (7,1%) a m. nemzetiségűek száma (az előző, 1977-es népszámláláskor 1,713.928 volt, azóta 93.729-cel csökkent). A m. kisebbség Hargita (84,6%) és Kovászna (75,2%) megyében van többségben. Jelentős számban élnek még Maros (41,3%), Szatmár (35%), Bihar (28,5%) és Szilágy (23,7%) megyében. Felekezeti számok: róm. kat. (1,114.820); ref. (801.577); unit. (76.333); lutheránus (39.000); evang. (21.600). [MH, máj. 30.] – A lakosságnak csak 89,4%-a ro. nemzetiségű, tehát az ország gyakorlatilag nem nemzetállam. (→ 1993.03.18, 1993.06.11)

Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését a Romániai Magyar Pax Romana (RMPR). Céljai: a kat. értelmiség összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a m. kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. [RMSz, jún. 12.]

Ro. elismerte Bosznia-Hercegovinát. [RMSz, jún. 2.] – Az ENSz Biztonsági Tanácsa embargót rendelt el Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba. (→ 1992.06.08)

Dáné Tibor levele Borbély Ernővel szállt vitába. Rámutatott, hogy a liberálisok nem ismerik el a kisebbségek jogait, s Erdélyben alig van hagyománya a szabadelvű gondolatoknak. [RMSz, máj. 30.]

1992. június 8.

Ro. csatlakozott az ENSz által elrendelt Jugoszlávia-ellenes embargóhoz. [RMSz, jún. 9.] ● [Ennek nyomán a Dunán és a bánsági határátkelőkön hihetetlen méreteket öltött az alig álcázott benzincsempészet; pl. az egyik temesvári hírlapban „embargóhoz átalakított” Daciát hirdetett valaki (értsd: az ülésekbe tartályokat szereltek).] (→ 1994.04.05)

1994. április 5.

A m. külügyi szóvivő reakciója (→ 1994.03.30): a vízumkényszer bevezetése a diplomaták számára újítás lenne a nemzetközi gyakorlatban. [MH, ápr. 5.]

A PDSR és a PNTCD az előrehozott választásokról tárgyalt. C. Coposu egyetért ezzel, ha megalakul egy stabil és szavahihető kabinet.

Milosevics szerb elnök egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett. A két államfő közös sajtótájékoztatóján elhangzott: Milosevics elégedett a ro. félnek a jugoszláv válsággal kapcsolatos magatartásával; a közeljövőben aláírják a két ország alapszerződését. [BN, ápr. 5.] ● [Utóbb az ellenzéki lapok megszellőztették: a temesvári vegyiüzemekből, egy korábban épült földalatti csővezetéken, ellenőrizhetetlen mennyiségű gázolaj áramlott át az embargó sújtotta Szerbiába. Vesd össze: ]920608.]

1994. november 22.

A ro. nacionalizmus helyzetelemzői úgy ítélik meg, hogy a balkáni nemzeti szadizmusok árnyékában [vesd össze: jugoszláviai polgárháború] Ro. azt tehet, amit akar, nem fogja túlságosan megdöbbenteni a nemzetközi közvéleményt. Ahhoz, hogy a ro. hatalom a nacionalizmust emelt fővel vállalhassa, dokumentálni kell, hogy a magyarok is nacionalisták; a zászlókkal, himnuszokkal kapcsolatos rendeletek ezt szolgálják – vélekedett Bíró Béla. [MH, nov. 22.]

1995. augusztus 27.

Görögországban tanácskozott Karolosz Papuliasz görög, Georgi Pirinski bolgár és T. Meleşcanu ro. külügymin. a délszláv válság rendezéséről. A 3 diplomata felhívással fordult a Jugoszláviában szembenálló felekhez, hogy tegyék lehetővé a békés rendezést. Közös nyilatkozatukban elutasították a katonai megoldást, sürgették a szankciók megszüntetését. [RMSz, aug. 29.]

1996. március 23.

Emil Constantinescu ismertette a Szerződés Romániával c. programot, melyet egy szakértőkből álló csoport dolgozott ki. A program sok új munkahelyet és lakásépítési kampányt ígér; a források biztosításában igen nagy szerepet kapna a kormány, a parlament és az elnökség hatalmas kiadásainak megnyirbálása. [Szabadság, márc. 23.]

Szilágyi Pál (BBTE) ismertette a szaktárcától igényelt m. helyek keretszámait [Szabadság, márc. 23.]. Az 1996/97-es tanévben minden szakon anyanyelven lehet felvételizni a köv. helyek valamelyikére (a jóváhagyott keret néhány esetben kisebb a kért helyeknél): m. nyelv és irod. (néprajz vagy ro. ny./idegen ny. mellékszakkal) = 50; m. ny. és irod. (+pedagógia) = 10; matematika = 50; fizika = 30; mat.–fiz. = 20; informatika = 25; történelem = 20; földrajz = 20; biológia = 15; biológia–kémia = 10; kémia–fizika = 25; színművészet = 8; színháztudomány = 5; művészettörténet = 5; filozófia = 20; lélektan = 15; szociológia = 10; könyvtártan = 10; testnevelés = 25; újságírás = 10 hely; ref. teol.–bölcsészet = 20; ref. teol.–szoc. gondozó = 15. Az egyetemre 3468 első évest vesznek föl, ennek 12%-a m. diák lesz. [RMSz, jún. 19.]

Az MVSz a nemzet szolgálatában c. ismertető tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb számadatait. A mintegy 15 millió m. megoszlása: anyaország: 10,1 mill.; Amerika: 1 mill.; Ázsia: 230 ezer (ebből Izrael: 200 ezer); Ausztrália: 50 ezer; Nyugat-Európa: 250 ezer; Ro: 2 mill.; Szlovákia: 700 ezer; Jugoszlávia: 400 ezer; Horvátország: 25 ezer; Szlovénia: 15 ezer; Csehország: 20 ezer; Ukrajna: 200 ezer. [RMSz, márc. 23.]

1997. november 21.

Szegeden aláírták a Duna–Maros–Tisza Eurorégió alapító okmányát. Jugoszláviából a Vajdaság, Mo.-ról 4, Ro. részéről pedig 2 megye csatlakozott. Az együttműködés ezáltal élénkebb lesz a helyi önkormányzatok között valamint gazdasági, kulturális és tudományos területeken. [Táj., nov. 26.]

1998. augusztus 7.

Kölcsey Ferenc szülőfalujában, Sződemeteren, a költő születésnapján rendezett ünnepség keretében a VET felhívással fordult a világ minden felelős politikai tényezőjéért, hogy fékezzék meg a balkáni vérontást és hassanak oda, hogy véget érjen a jugoszláviai magyarok koszovói bevetése. [BN, aug. 10.]

Andrei Marga elmondta: hiány van pedagógusokban, az országnak legalább 2000 tanítóra lenne szüksége. A hazai fiatalok 7,6%-a részesül felsőfokú képzésben, az EU-ban ez a szám 18–26%. Marga elutasította Takács Csaba véleményét, miszerint a ro. egyetem azt jelentené, hogy a magyarok a románok alárendeltjei. Nincs szó alárendeltségről, fejtette ki. Az igaz, hogy a többség dönt, de diszkriminatív döntések – szerinte – eddig nem születtek. [Szabadság, aug. 8.]

A m. egyetem kérdését azoknak a szerveknek kell megoldaniuk, amelyek illetékesek ebben a kérdésben, ezek a kormány és a parlament – mondotta Emil Constantinescu. Az elnök nem szorgalmazza, de nem is helyteleníti a m. egyetem létrehozását. [MTI]

1999. január 4.

1998-ban 6529 személy kapott m. állampolgárságot Mo.-n, közülük 3719-en Ro.-ból települtek át, Jugoszláviából 1027-en, Ukrajnából 572-en. Az elfogadott kérelmek 85%-át m. nemzetiségűek nyújtották be. 1991-ben és 1993-ban még évente 13 ezren kértek m. állampolgárságot. [Népújság, jan. 4.]

1999. március 24.

A VET levelet intézett a pápához, amelyben azt kérték, hogy a pápa látogasson el Erdélybe is; amennyiben a pápa nem látogatna el Erdélybe, inkább maradjon el a tervezett pápai út. [RMSz, márc. 24.]

A NATO gépei megkezdték a légitámadásokat jugoszláviai célpontok (Újvidék, Zombor, Belgrád, Pristina) ellen. [Magyar Szó, márc. 25.]

Megjelent A romániai m. nemzeti kisebbség történelme és hagyományai c. tankönyv a 6. és 7. oszt. számára. Szerzői Vincze Zoltán és László László. [RMSz, márc. 24.]

1999. március 29.

Ro. sajnálatosnak tartja, hogy a koszovói válság ügyében fegyverhez kellett nyúlni (→ 1999.03.24); az optimális megoldást a politikai rendezés jelenti – fejtette ki Andrei Pleşu. [RMSz, márc. 29.]

1999. április 1.

A 17 nemzeti kisebbség képviselői úgy döntöttek, hogy a választási törvényt illető módosító indítványt terjesztenek a parlament állandó bizottsága elé. Azt kérik, hogy a kisebbségek több választási körzetben is elhelyezhessék jelöltjeik listáját, mert több képviselőt szeretnének bejuttatni a parlamentbe. [Szabadság, ápr. 1.]

Markó Béla kényszerű megoldásnak ítélte a NATO szerbiai beavatkozását, de alapjában véve helyeselte: a tárgyalásos megoldások kimerültek, az erőszak és az etnikai tisztogatás eszkalációja pedig tűrhetetlen lett volna. [Szabadság, ápr. 1.]

1999. április 5.

Strobe Talbott külügymin.-helyettes Andrei Pleşuval tárgyalt a jugoszláv válságról. Ro. mintegy 6000 menekült elhelyezését vállalja, de ehhez naponként és fejenként 15 $ támogatást kér. [Szabadság, ápr. 7.]

1999. április 7.

Jugoszlávia felszólította a környező országokat, köztük Ro.-t is: követeljék a NATO-akciók azonnali leállítását. [Szabadság, ápr. 7.]

Constantinescu elnök a pártok és a szakszervezetek vezetőivel, a civil élet szereplőivel tárgyalt a kormány válságkezelő programjával kapcsolatban. Hangsúlyozta: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a magánosítás és a gazd. szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. [Szabadság, ápr. 8.]

Németh Zsolt elmondta: a kettős állampolgárság mögött alapvetően két dolog húzódik meg: a határátlépés kérdése és a magyarországi jogi helyzet. A határátlépésre több megoldás is kínálkozik, abban az esetben, ha Mo. tagja lesz az EU-nak. A legkézenfekvőbb az lenne, ha fennmaradna a vízummentesség; ez Szlovákia irányában megmarad, Ro. esetében ezt az eredményes határőrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Más lehetőség az 5 évre adandó, ún. nemzeti vízum lenne. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a h. t. m. bizonyos többletjogokhoz jussanak, elsősorban oktatási–művelődési szinten. A MÁÉRT jogi bizottságának feladata lesz, hogy kidolgozza a szükséges jogi hátteret. [RMSz, ápr. 7.]

Ro. esetében még nyitott az alternatíva, hogy az ország Nyugat vagy Kelet felé akar-e orientálódni – mondotta Markó Béla. [Utalás arra, hogy a ro. parlament nemzeti szárnya támadja a NATO szerbiai akcióját. Ne feledjük: Ro., Szerbia és Oroszország összetartó ereje: az ortodoxia, amelyen már a tervezett pápalátogatás is apró repedést hozhat létre. De ezt a VET sem látja! (→ 1999.03.24) – K. P.] – Aki úgy véli, hogy a kormányban maradásról hozott döntés nem volt helyes, annak felelnie kell arra a kérdésre is, hogy most hol tartanánk? Az RMDSz üzenete világos: a magyarságnak meg kell maradnia a szülőföldjén. [RMSz, ápr. 7.; ápr. 8.]



lapozás: 1-20 | 21-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998