Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-20 | 21-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1992. október 8.

Budapesten fölavatták a Ro. Kulturális Központot. (→ 1992.10.01)

Illyefalván fölavatták a Keresztény Ifjúsági Központot (→ 1994.11.24), amelyet Kató Béla helyi lelkész hozott tető alá. Az avatóünnepélyen Csiha Kálmán elmondta, hogy Erdélyben 23 ref. templom épül. [RMSz, okt. 8.]

Petre Roman nyilatkozott pártjáról, a FSN-ről, mely szociáldem. irányzatú, szemben az Iliescu-féle FDSN-vel, amely reformkommunista. Szerinte nem jelentkezett magyarellenesség a választási kampányban. Nem a kisebbségek jogait kell garantálni, hanem el kell ismerni, hogy a kisebbségek részei a nemzetnek [!] – vélte a volt miniszterelnök. [MaNcs, okt. 8.]

1993. május 26.

Romulus Pop, oktatási államtitkár körlevélben értesítette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy vezető beosztású tanügyi káderek csak a minisztérium engedélyével utazhatnak külföldre. A hivatkozási alap egy 1969-es törvény volt. Az intézkedés ellentmond az alkotmánynak, mely szavatolja a mozgásszabadságot. [Népújság, máj. 26.] (→ 1993.06.11)

Lemondott tisztségéről Király Károly, az RMDSz háromszéki elnöke. A prefektus-ügy kapcsán kiéleződött ellentétek vezettek szakításhoz (→ 1993.04.30). Király szerint az RMDSz politikáját a lemondás és a túlzott kompromisszumkészség jellemzi. [PH, máj. 26., jún. 19.] (→ 1993.06.23)

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDE tanácsa. Az egyesület megkapta a jogi személyi státust és fölvették az RMDSz tagszervezetei közé. Az új elnökség: Becze Géza (eln.); Nagy Károly (aleln., szóvivő). Az elnökség tagjai: Bitay Ödön, György Ilona. Tb. eln.: Dáné Tibor. [Szabadság, máj. 26.]

Illyefalván befejeződött a RMPR 2. találkozója. [RMSz, máj. 28.]

Nicu Ceauşescu, akit az 1989 decemberi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, szabadon bocsátását (→ 1992.11.24) követően régi életmódját folytatja. [Népszava, máj. 27.]

1993. június 16.

Illyefalván találkoztak az erdélyi m. alapítványok képviselői, ahol az eszmecsere végén együttműködési megállapodást írtak alá: dokumentációs és tájékoztató irodát hoznak létre. [Háromszék, jún. 17.]

Kolozsvárott kiköltöztették az Apostrof szerkesztőségét, mely szintén útjában volt Gh. Funarnak. A Helikon kétnapos haladékot kapott. A 2 szerkesztőséget végül a Korunkkal közös épületbe költöztették. [MH, júl. 1.] (→ 1993.05.18)

1993. július 29.

Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]

Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31).

Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.]

1993. november 15.

Marosvásárhelyen 3 napig tartott az SzKT-n a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.08.27) vitája. Négy vázlatból, az ET 1201-es ajánlásának figyelembe vételével állították össze a végleges változatot, melyet egyhangúan megszavazott az ülés: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. [Népújság, nov. 24–26.] – Alapelve az önrendelkezés és a háromszintű autonómia: személyi, helyi és regionális; a tervezet kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. [MN, nov. 15.] (→ 1993.11.17, 1993.12.20, 1994.01.04, 1994.02.01)

Illyefalván befejeződött az RMKT tisztújító vándorgyűlése. Vida Gyula rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. Újraválasztották Kerekes Jenő elnököt, az alelnökök: Feyné Vincze Mária, Szécsi Kálmán, Kelemen Emese, Szőke Erzsébet. [Szabadság, nov. 16.]

1994. február 22.

Az RMGE – a budapesti Nagyváthy János Gazdaképző támogatásával – beindította a gazdaképzést; Illyefalván háromhetes tanfolyamot szerveztek. [ÚM, febr. 22.] – Illyefalván két mezőgazdasági alapítvány (Keresztyén Ifjúsági Diakóniai Alapítvány = KIDA; Landwirschaft – Agricultura – Mezőgazdaság = LAM) is segíti a gazdaképzést.

1994. március 9.

Kerekes Jenő, az RMKT elnöke vonta meg a társaság 1993-as mérlegét. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem segítségével szervezett posztgraduális menedzserképző tanfolyamon 24 erdélyi fiatal vett részt; kéthetes bankár-továbbképző tanfolyamot is szerveztek. Hasznos volt az Illyefalván 1993. nov. 10-12. között rendezett 2. Közgazdász Vándorgyűlés is. [RMSz, márc. 9.]

1994. november 24.

Illyefalván az 1991-ben létrehozott KIDA – az 1992-ben átadott Keresztény Ifjúsági Központ (→ 1992.10.08) után – egészségügyi központot kíván állítatni. [RMSz, nov. 24.]

1995. június 8.

Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]

Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza.

Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.]

1995. szeptember 4.

Az illyefalvi KIDA és LAM (→ 1994.02.22) alapítványok ellen hónapokig tartó rovancsolás után az érintettek perre vitték az ügyet. Első fokon a sepsiszentgyörgyi bíróság elutasította a pénzügyőrség által kirótt büntetéseket. A mintaszerűen vezetett két alapítvány perét az illyefalviakat támogató svájci segélyszervezet is figyelemmel követte. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre az egyházi alapítványoknak joguk van. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.10.03; 1996.05.06)

Az RMDSz politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi kapcsolataiért felelős munkatársával aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol fölkeresték a Fidesz és az MDF politikusait, valamint az MVSz elnökét és fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök. A találkozókon arra kérték a m. felet, hogy ne támogassa az RMDSz pol. akcióit, mert azok csak az RMDSz „néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek”. [RMSz, szept. 6.] (→ 1995.09.08)

Az RMDSz képviselőházi frakciója Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek, alelnökök: Antal István és Márton Árpád. Az állandó biz. titkára: Borbély László. [Táj., szept. 4.] – A szenátusi frakció vezetői: eln.: Szabó Károly; aleln.: Verestóy Attila; titkár: Buchwald Péter. [RMSz, szept. 8.]

1995. október 3.

Borbély László, napirend előtti felszólalásában a négypárti koalíció törvényhozói működésére hívta föl a figyelmet, a demokráciát veszélyeztető törvényekre, amelyek a rendőrállam felé sodorják az országot. Tk. azt is szóba hozta, hogy a kormány önkényesen kisajátítja intézmények, kereskedelmi társaságok tulajdonát az állami protokoll számára. [Táj., okt. 3.]

Az illyefalvi LAM Alapítvány közvetítésével háromszéki fiatalok svájci farmerek mellett dolgozhattak. Hazatérve mezőgazdasági gépeket hoztak, a ro. határon a vámosok nem engedélyezték a kirakodást, közel két hétig, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági gépek vámmentesek. Az újabb eset (→ 1995.09.04) azt igazolja, hogy az állam nem nézi jó szemmel az alapítvány gyarapodását. [RMSz, okt. 3.]

Kovács László a m. külpolitika korábbi és jelenlegi irányvonaláról nyilatkozott: eltérés van a célok megvalósításának módjában; a nyomásgyakorlás nem célravezető; néhány ellenzéki politikus az egész m. külpolitikát a h. t. magyarság támogatásának próbálja alárendelni. [168 Óra, okt. 3.]

1995. december 2.

Illyefalván tanácskoztak az alapítványok képviselői. A 6. alkalommal megrendezett fórumon megjelent az erdélyi körúton lévő Lábody László, a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy 1996-ra a m. költségvetés a korábbinál nagyobb összegeket szavazott meg az IKA és az ÚKKA számára (340, ill. 200 millió Ft). [RMSz, dec. 5.] (→ 1995.12.03, 1995.12.14)

Pomogáts Béla Iliescu elnök megbékélési ajánlatát elemezte, amelyet hibásnak és alkalmatlannak tart, mert nem a ro. és m. történelmi stratégiák kompromisszumát javasolta, hanem beérte retorikai fordulatokkal. 1918 után a ro. stratégia a m. kisebbség beolvasztása volt. Iliescu elnöknek el kell fogadnia a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. [Szabadság, dec. 2.] (→ 1995.12.08)

1996. január 13.

Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa halogató választ küldött az RMDSz levelére (→ 1995.01.11), amelyben azt is közölte, hogy Gh. Funar megszerezte a Műv. Min. jóváhagyását. [Szabadság, jan. 13.]

Illyefalván kétnapos konferenciát tartottak a csángókról. Vitát váltott ki Tánczos Vilmos előadása, aki a csángók létszámát próbálta behatárolni. Szabó T. Attila nyelvföldrajzi tagolását alapul véve mintegy 60 ezer magyarul beszélő csángót számolt meg a köv. elosztásban: északi csángók = 9 faluban 7000 lélek (Románvásár, Szabófalva környéke); déli csángók = 6 faluban 8000 fő (Bákó környéke); székelyes csángók = 69 faluban 45 ezer fő. Kallós Zoltán továbbra is 100-120 ezres lélekszámot tart reálisnak. [MF, márc. 7.; lásd még: RMSz, jan. 17.; Háromszék, jan. 12., jan. 13., jan. 15.; EN, jan. 31.]

1996. május 6.

Újabb döntés született az illyefalvi KIDA és LAM alapítványok (→ 1995.09.04) elleni perben. Annak ellenére, hogy elismerték az alapítvány egyházi jellegét, mégis kötelezővé tették a ro. ny. könyvelést. [Háromszék, máj. 8.]

1996. december 2.

Illyefalván tanácskoztak az erdélyi m. alapítványok képviselői. A beszámoló rámutatott: az IKA támogatása nélkül az alapítványok nem lennének életképesek. [RMSz, dec. 10.]

1998. március 13.

Az RMEEÁÉ aláírásgyűjtést kezdeményeznek a hívők és a közösségi jogkövetelések valamennyi támogatója körében, követelve a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingó és ingatlan tulajdonok maradéktalan visszaszolgáltatását. [BN, márc. 18.] (→ 1998.03.20)

Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezetének Elnöksége tudomásul vette Hargita megye prefektusának Bardóczy Csaba tanácsosi mandátumának felfüggesztésére vonatkozó döntését. [Táj., márc. 13.]

A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében Kolozsváron az egykori minorita templom, amely görög katolikus lett, majd 1948 után az ortodox egyház tette rá a kezét, visszakerült a gör. kat. egyház tulajdonába. Az érvényes határozatot az ortodoxok nem akarták elfogadni, ezért a gör. kat. hívek, papjaik vezetésével visszafoglalták a templomot. [Szabadság, márc. 14.]

1998. november 30.

A PSE létrehozását tanulmányozó biz. ülésén javaslat született arról, hogy elsősorban olyan szakokat hozzanak létre, amelyek más egyetemeken nincsenek. [Szabadság, nov. 30.]

Csiha Kálmán, visszatekintve az elmúlt 9 évre, elmondta: az EREK mintegy 500 épületet igényelt vissza, de még egy szobát sem kaptak vissza az elkobzott vagyonból. Nincs politikai akarat a visszaadásra, mert a visszaigényelt épületek a városközpontokban vannak, s azokat az állam más célokra használta föl. 1990 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi segítséggel több jelentős létesítményt építettek föl: Ifjúsági Központ (Illyefalva); Bethlen Kata Diakóniai Központ (Kvár); internátusok (Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Nagyenyed) stb., harmincnál több templom épült. [Szabadság, nov. 30.]

1999. január 17.

A kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban befejeződött a nem-kormányzati szervek 3 napos konferenciája. A megnyitó után párhuzamos kerekasztal-megbeszélések folytak a művelődés és oktatás, tudom. és környezetvédelem, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem és ifjúsági kérdések témakörben. [Szabadság, jan. 18.]

Az RMDSz ÜE kezdeményezésére Illyefalván tanácskoztak a szövetség vezető tisztségviselői és gazdasági szakemberei. A megbeszélés központi témája az 1999-es költségvetés volt. Takács Csaba szerint sürgős egyeztetésre van szükség a koalíciós partnerek között, tekintve a tervezett büdzsé aránytalanságait. [Szabadság, jan. 18.]

Tőkés László – az alsócsernátoni és az érmihályfalvi után – újabb fórumra hívta a tájegység polgárait, ezúttal Nyárádszeredába. [RMSz, jan. 16.] (→ 1999.02.13)

1999. június 11.

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nem hivatalos tárgyalást folytatott Aradon ro. kollégájával, Valeriu Stoicával, annak érdekében, hogy a Szabadság-szobor a helyére kerüljön az 1848-49-es forradalom 150. évfordulója tiszteletére. Valeriu Stoica úgy vélekedett: még nem érkezett el az ideje az emlékmű helyreállításának. [Szabadság, jún. 12.]

Kató Béla, a LAM Alapítvány elnöke, hitelszövetkezetet alapított Illyefalván, melynek modelljét és szervezési elveit a svájci Raiffeisen szövetkezeti bank szolgáltatta. A tiszteletes elmondta: az ajándékozások ideje lejárt, immár a saját tőke után bevonható források segítségével valósítható meg a gazdaság élénkítése, a regionális fejlesztés; a bizalom és a szakmaiság kell hogy legyen a két alappillére a most útnak indított szövetkezetnek. [Háromszék, jún. 11.]

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Társulat a jövő héten kezdi el az 1999–2000-es színházi évadra való felkészülést – közölte Sarkadi Zoltán, az intézmény művészeti titkára. [HN, jún. 11.]

1999. július 28.

Illyefalván szobrot állítottak Szabó Dezsőnek (Varga Mihály alkotása). [RMSz, júl. 28.]

Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján a m., a ro. és a Romániai M. PEN Klub nemzetközi írótalálkozót tart Marosvásárhelyen, júl. 31.–aug. 1. között. [Népújság, júl. 28.]



lapozás: 1-20 | 21-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998