Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1989. december 23.

A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).

A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra.

Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett.

Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]).

Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20)

A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.]

A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait.

1991. július 12.

A Min. jóváhagyta a háromszéki m. iskolák elnevezését: Gábor Áron, Bod Péter, Nagy Mózes (Kézdivásárhely), Kőrösi Csoma Sándor (Kovászna), Mikes Kelemen, Puskás Tivadar (Sepsiszentgyörgy), Baróti Szabó Dávid (Barót). [EN, júl. 12.]

Az esztendő első felében 19.037 fő vándorolt ki Ro.-ból, közülük 7587 német, 6420 ro., 2284 m., 284 zsidó és 2462 egyéb nemzetiségű. A Belügymin. fenti adatai nem tartalmazzák azt a 4759 ro. állampolgárt, akik turistaútlevéllel mentek ki és időközben bejelentették, hogy nem kívánnak hazatérni. [EN, júl. 12.]

1992. november 7.

Domokos Géza terveiről beszélt. Lezártnak tekinti élete politikusi szakaszát. Újból kifejtette: a lassú építkezés híve. [Háromszék, nov. 7.]

Tisztújító közgyűlést tartott a Maros megyei RMDSz; az elnöki tisztségbe ismét Borbély Lászlót választották. [RMSz, nov. 11.]

A háromszéki RMDSz Király Károlyt választotta megyei elnöknek. Alelnök: Váncsa Árpád. [Háromszék, nov. 10.]

1993. május 13.

Háromszéki körútjáról nyilatkozott Tőkés László: a székelység olyan többségben él, hogy nincs benne veszélyérzet; a széki öntudat tovább éltet egy tradicionális megosztottságot is [pl. lásd a Hargita megyei 3 szék torzsalkodásait; ]920824], holott a székek erejét kellene felszínre hozni. [ÚM, máj. 13.]

1993. május 26.

Romulus Pop, oktatási államtitkár körlevélben értesítette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy vezető beosztású tanügyi káderek csak a minisztérium engedélyével utazhatnak külföldre. A hivatkozási alap egy 1969-es törvény volt. Az intézkedés ellentmond az alkotmánynak, mely szavatolja a mozgásszabadságot. [Népújság, máj. 26.] (→ 1993.06.11)

Lemondott tisztségéről Király Károly, az RMDSz háromszéki elnöke. A prefektus-ügy kapcsán kiéleződött ellentétek vezettek szakításhoz (→ 1993.04.30). Király szerint az RMDSz politikáját a lemondás és a túlzott kompromisszumkészség jellemzi. [PH, máj. 26., jún. 19.] (→ 1993.06.23)

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDE tanácsa. Az egyesület megkapta a jogi személyi státust és fölvették az RMDSz tagszervezetei közé. Az új elnökség: Becze Géza (eln.); Nagy Károly (aleln., szóvivő). Az elnökség tagjai: Bitay Ödön, György Ilona. Tb. eln.: Dáné Tibor. [Szabadság, máj. 26.]

Illyefalván befejeződött a RMPR 2. találkozója. [RMSz, máj. 28.]

Nicu Ceauşescu, akit az 1989 decemberi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, szabadon bocsátását (→ 1992.11.24) követően régi életmódját folytatja. [Népszava, máj. 27.]

1994. december 17.

Sepsiszentgyörgyön tisztújító gyűlést tartott a Háromszéki RMDSz szervezete. A beszámolót a leköszönő Gazda István tartotta. Utóda: Puskás Bálint. [Táj., dec. 19.]

1995. október 3.

Borbély László, napirend előtti felszólalásában a négypárti koalíció törvényhozói működésére hívta föl a figyelmet, a demokráciát veszélyeztető törvényekre, amelyek a rendőrállam felé sodorják az országot. Tk. azt is szóba hozta, hogy a kormány önkényesen kisajátítja intézmények, kereskedelmi társaságok tulajdonát az állami protokoll számára. [Táj., okt. 3.]

Az illyefalvi LAM Alapítvány közvetítésével háromszéki fiatalok svájci farmerek mellett dolgozhattak. Hazatérve mezőgazdasági gépeket hoztak, a ro. határon a vámosok nem engedélyezték a kirakodást, közel két hétig, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági gépek vámmentesek. Az újabb eset (→ 1995.09.04) azt igazolja, hogy az állam nem nézi jó szemmel az alapítvány gyarapodását. [RMSz, okt. 3.]

Kovács László a m. külpolitika korábbi és jelenlegi irányvonaláról nyilatkozott: eltérés van a célok megvalósításának módjában; a nyomásgyakorlás nem célravezető; néhány ellenzéki politikus az egész m. külpolitikát a h. t. magyarság támogatásának próbálja alárendelni. [168 Óra, okt. 3.]

1995. december 1.

Sepsiszentgyörgyön a széki területi szervezet úgy döntött, hogy bírósági eljárást kezdeményeznek, ui. a rendőrség büntetést szabott ki két iskolaigazgatóra a múlt heti tüntetés (→ 1995.11.25) kapcsán. [ÚM, dec. 1.]

A szenátus jogi bizottsága felületesnek ítélte C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kérő ügyészségi iratot és visszaküldte azt a tárcának. [RMSz, dec. 1.] (→ 1995.12.04)

Mo. elfogadja a két vh. után kialakult státust, ugyanakkor jogos igénye, hogy a h. t. nemzeti közösségek autonómiát kapjanak. A megoldás a dél-tiroli példa – mondta Tabajdi Csaba pol. államtitkár. [MH, dec. 1.]

Az Ausztriai Népcsoportok Központja által szervezett 3. Bécsi Találkozó résztvevőinek nyilatkozata azt tartja a m.–szlovák alapszerződés egyik legnagyobb hiányosságának, hogy nem a kisebbségek kollektív jogairól szól, hanem az egyedi jogokról. [RMSz, dec. 5.]

A M. Írószövetség választmánya új elnököt választott, Pomogáts Béla személyében. [RMSz, dec. 4.]

1996. április 2.

Kihelyezett nyilvános frakcióülést tartottak az RMDSz szenátorai Háromszék több városában. Megállapíthatták, hogy öt év óta él a földtörvény, azonban a tulajdonba való visszahelyezést még mindig nem oldották meg, alkalmazása egyre kilátástalanabb. A veteránoknak, volt hadifoglyoknak, meghurcoltaknak keményen kell harcolniuk, az RMDSz parlamenti képviseletével együtt azért, hogy törvény adta jogaiknak érvényt szerezhessenek. [RMSz, ápr. 2.]

1997. május 30.

Háromszéken Márton Árpád lett a megyei RMDSz elnöke. [Táj., jún. 2.]

2000. március 20.

Orbán Viktor és Mugur Isărescu budapesti megbeszélésén fő helyet foglalt el a ciánszennyeződés ügye. A ro. kormányfő a kitermelő cégre hárította a kártérítés kötelezettségét. [Szabadság, márc. 20.]

Marosvásárhelyen, a PEL A tolerancia hete c. konferencia-sorozattal emlékezett az 1990-es pogrom áldozataira. [HN, márc. 20.] Az események okainak keresésével párhuzamosan a vétkeseket is meg kell nevezni: elsősorban azok a pol. erők és csoportok, amelyek kezükben akarták tartani a társadalom irányítását. [Népújság, márc. 25.] (→ 2000.03.28)

Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az AFDPR háromszéki szervezete. A volt pol. foglyok megállapították: elvárásaink nem teljesültek, egykori hóhéraink köztünk járnak, köszönik jól vannak, s félő, hogy az 1989 utáni posztkommunista Ro.-ban a nehezen alakuló demokrácia megtörik. [Háromszék, márc. 20.]

Sütő András interjú keretében emlékezett a 10 év előtti véres marosvásárhelyi napokra. [Szabadság, márc. 20.]

2000. augusztus 23.

A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]

Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.]

Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.]

A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.]

2002. szeptember 3.

Bukarestben járt az Európai Néppárt (EPP) küldöttsége; Markó Béla és Kelemen Kálmán a párt alelnökével, Wim van Velzennel folytatott megbeszélés során tk. az állami m. egyetem létrehozása érdekében emelt szót. [Népújság, szept. 3.]

Háromszéken is megalakult a Hegyvidéki Települések Fóruma, amely az 500 m fölött elterülő kistelepülések számára intézi a kormányhatározat által megszabott kedvezmények ügyét. [Krónika, szept. 3.]

2003. március 21.

Erdélyben csak a csíki és a háromszéki szervezet döntött állóurnás belső választásról, másutt elektoros választás lesz. A választásokat május közepén tartják. [Szabadság, márc. 21.]

2003. május 6.

Mircea Geoană és Igor Ivanov, orosz külügymin. Bukarestben parafálta a két ország készülő alapszerződésének véglegesített szövegét. A kérdés kb. tíz éve nyitott, ui. Ro. azt szerette volna, ha az alapszerződésben szó esik az első világháborúban Oroszországba vitt ro. kincstár sorsának tisztázásáról és a dokumentum elítéli a II. világháború előtt megkötött Molotov–Ribbentrop-paktumot. Orosz részről mindkét kérést elutasították. A megoldás: függelékként csatolnak egy politikai nyilatkozatot a szerződéshez, amely tartalmazni fogja a kényes kérdéseket. [Szabadság, máj. 6.] (→ 2003.07.04)

A korrupcióellenes törvénycsomag értelmében több parlamenti tagnak választania kell: politikusok maradnak vagy inkább visszatérnek a vállalkozói szférába. Az RMDSz 4 képviselője és 5 szenátora inkább lemond a különféle cégek vezetőségében betöltött funkciójáról és a politikai pályát választja. [Krónika, máj. 6.; HN, máj. 7.; RMSz, máj. 8.]

Az RMDSz-en belül működő Demokratikus Újbaloldali Fórum (DÚF) Kovászna megyei tagjai felhívásban szólították föl az erdélyi magyarságot, hogy az együttműködésen munkálkodjon, de ne tévessze össze az RMDSz jelenlegi vezetését a szövetséggel. – A kolozsvári vezetőség szerint a háromszékiek illetéktelenek voltak a DÚF nevében bármit is nyilatkozni. [Szabadság, máj. 6., máj. 12.]

2003. május 14.

Răzvan Theodorescu tk. a Gozsdu-hagyatékról és a Szabadság-szobor felállításáról tárgyalt Budapesten. Elvi egyezség nem született, de a résztvevők kiemelték a tárgyaló felek nézetazonosságát. [Szabadság, máj. 14.; Krónika, máj. 14.]

A nemzetbiztonsági törvény vitáján Frunda György javasolni fogja a titkosszolgálatokat felügyelő szaktárca létrehozását és a belföldi titkosszolgálatok számának csökkentését. [Népújság, máj. 14.]

Kovászna megyében állóurnás szavazáson döntöttek az SzKT megyei képviselőinek személyéről. Felső-Háromszéken csak 40%-os volt a részvétel, Alsó-Háromszéken pedig mindössze 12%-os (az alsó határ 30%, tehát itt megismétlik a választást). [Szabadság, máj. 14.; EN, máj. 14.]

Marius Diaconescu, a kolozsvári csángó-konferencián megdöntötte a csángók ro. származásának mítoszát: eredeti dokumentumokkal igazolta, hogy azt a moldvai kat. egyház találta ki annak idején, hogy megvédje híveit az Antonescu-rezsim atrocitásaitól; a ro. tudósok egy része már az eredetmítosz megalkotásakor tudta, hogy az koholmány. [Háromszék, máj. 14.]

2003. június 4.

Markó Béla a szenátusban Adrian Păunescu pol. nyilatkozatára válaszolt. A háromszéki fórumhoz hasonlatos megnyilatkozások csak Păunescunak és elvbarátainak szolgálnak, hogy abból töltsék föl a muníciós készletüket. – „Hiszen hogyan építhetne föl Ön hasonló magyarellenes retorikát az én, vagy a dialógust és az együttműködést választó szenátusi kollégáim felszólalásai mentén?” – Nekünk nincs szükségünk erre – tette hozzá a szövetségi elnök. A régiók kérdését is érintette, mondván, az egész társadalom számára fontos az életképes fejlesztési régiók létrehozása. [Népújság, jún. 4.]

2003. június 5.

A ro. kormány üdvözli a m. Országgyűlés határozatát, amellyel ratifikálta a prágai NATO-csúcs csatlakozási jegyzőkönyvét. (→ 2002.11.21, 2003.03.27) – A. Năstase szerint a ratitikálás „megszünteti a szélsőségesek gyanúját, akik Erdély elcsatolásáról beszélnek”. Tőkés László tetteit és beszédeit az alkotmány és a törvények szerint ítéljük meg – tette hozzá. [Szabadság, jún. 5., jún. 6.]

A belső választási folyamat mintegy 85 SzKT-képviselői mandátum megújítását eredményezte. A zömmel közvetett módon megszervezett belső választások az ellenzék meggyengülését hozták. A Reform Mozgalom jelöltjei nem indultak, holott alkalmuk lett volna pozíciókat szerezni. Az EMK Felső-Háromszéken rendelkezik 3 képviselővel, másutt azonban nem jutott be; a NÉP frakciót egyedül Vekov Károly képviseli. [Krónika, jún. 5.]



lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998