Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. augusztus 10.

Gyergyócsomafalva székhellyel megalakult az RMGE Gyergyó vidéki területi szervezete. Elnöke Borboly István állatorvos.

1991. március 16.

Csíkszék új elnöke Székedi Ferenc. [RMSz, márc. 16.] ● [Hargita megyének nincs RMDSz-szervezete, helyette a 3 székely széknek (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) vannak területi szervezetei. A későbbiekben ez a tény félreértések és téves interpretációk forrása lett.]

1992. augusztus 24.

Széken tartotta soros ülését az RMDSz OE, a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét (ui. az elektorgyűlésen elfogadott listát []920821] az udvarhelyiek és a gyergyóiak megóvták). Felkérték a választmányt, hogy véglegesítsék a listát. A jelöltegyeztető elektorok ülésén (Csíkszereda, aug. 26.) a következő jelöltlista született: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Székedi Ferenc, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Ördögh Imre [Domokos 3: 174.]. (→ 1992.08.26) [RMSz, aug. 27.]

1992. augusztus 26.

Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)

Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14)

1993. július 29.

Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]

Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31).

Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.]

1995. március 2.

Az RMDSz Csík, Gyergyó és Udvarhely széki szervezetei elhatározták, hogy létrehozzák a Hargitai Egyeztető Tanácsot (HET); az alakuló ülésen elfogadták a működési szabályzatot. [Táj., márc. 7.] (→ 1995.04.13)

Emil Constantinescu, a CDR elnöke Ro. megalázásaként értékelte az atlantai kerekasztalt. [RMSz, márc. 2.] (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17)

Az RMDSz Maros megyei vezetősége arra kérte Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy Március 15-én csak jelképesen helyezzék el az emlékezés koszorúit, a virágokra szánt összeget fizessék be valamely iskolai alapítványnak. [RMSz, márc. 2.]

György Béla Zsolt, az RMDSz gazdasági főosztályának vezetője a privatizációról és a magyarság gazdasági helyzetéről nyilatkozott. Tájékoztatókat adtak ki, oktatási programokat szerveztek, de az anyagi korlátok miatt a szervezési munka nem halad a kívánt mértékben. A társadalom önszerveződésére kell építeni. A bankoknál diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek: hitelkérelem esetén a magyarok háttérbe szorulnak. [RMSz, márc. 2.]

1995. december 28.

Hargita megye polgármesterei évzáró búcsútalálkozón vettek részt. Mindent összevetve úgy tetszik, hogy a megye m. közössége átlendült a holtponton, megindult a gyarapodás. A földgáz bevezetése Csíkszereda után Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán és néhány nagyközségben folytatódik. [RMSz, dec. 29.] ● [Az ígéret csak 10 év múlva valósult meg – részben. A gázvezeték délkeleti irányból érkezett a Gyergyói-medencébe, Marosfőn 2005 őszén fektették a csöveket.]

1996. szeptember 19.

A gyergyói TKT – az OT határozatára hivatkozva – elvetette Borbély Imre képviselő óvását. (Borbély Temesvárott lakik, de a gyergyóiakat képviselte a jelen ciklusban. Az új választások közeledtével az RMDSz OT úgy döntött, hogy az állandó helyben lakás legyen kizáró kritérium.) Borbély tehát nem lehet még egyszer gyergyói képviselő az RMDSz színeiben. [RMSz, szept. 19.] (→ 1996.09.24, 1996.10.08)

Az RMDE elégedetlen az RMDSz tevékenységével: reálpolitikát kell folytatni, nem elég csak a nemzeti egyenjogúság kérdésével foglalkozni. Föl kell karolni a munkanélküliek, a kisipari termelők gondjait; meg kell állapítani a méltányos munkabér nagyságát, foglalkozni kell az átképzéssel, a szövetkezetekkel, a nyugdíjasokkal. [Szabadság, szept. 19.]

1996. október 1.

Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]

Udvarhelyszék jelöltjei, az előválasztások nyomán: képviselői lista: Asztalos Ferenc, Antal István; szenátorok: Verestóy Attila. – Csíkszék jelöltjei: képviselők: Ráduly Róbert, Borbély Ernő, Sántha Pál Vilmos, Papp Kincses Emese, Nagy Benedek; szenátorok: Hajdú Gábor, Mátéffy Győző. – Gyergyó képviselőjelöltjei: Nagy István, Garda Dezső, Petres Sándor, Eigel Tibor. [RMSz, okt. 1.] (→ 1996.10.21)

Czirják Árpád, érseki helynök, a BBTE tanévnyitóján, beszédét latinul kezdte, m. imádsággal folytatta, majd románul és héberül szólt, végül magyarul köszöntötte a tanárokat és hallgatókat. Matei Basarab, aki egy évvel korábban is botrányt keltett, a hallgatósághoz fordult: engedik-e, hogy magyarul beszéljen? A válasz hangos igen volt. [Szabadság, okt. 2.]

Antal István parlamenti interpellációban tisztázta a csereháti ügyet. A Basel Hilft Alapítvány támogatásával fogyatékos gyerekek kisegítő iskoláját kezdték építeni a Cserehát nevű városrészben (→ 1996.04.03, 1996.09.07), időközben az Aris Industrie Rt. a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarendnek adományozta a befejezés előtt álló épületet. A szerződés érvénytelen, ezért folyik a vita. [UH, okt. 3.]

1997. március 13.

Béres András az oktatásügyi min. sajtóértekezletén a két szakaszos fejlesztést (2 tagozat + későbbi szétválás) tartotta lehetséges megoldásnak. [Szabadság, márc. 15.]

A szenátus, hosszas vita után, jóváhagyta a többrendbeli rágalmazásért beperelt C. V. Tudor mentelmi jogának a felfüggesztését. A szavazáskor a PDSR, a PUNR és a PRM szenátorai elhagyták a termet. [Táj., márc. 13.]

Új vezetőséget választott a Gyergyószéki RMDSz: üe. eln.: Kontesveller József; gazd. aleln.: Borsos Géza; ifj. aleln.: Laczkó Szentmiklósi Endre; kult. aleln.: Szabó Kálmán. [RMSz, márc. 24.]

2000. január 17.

Garda Dezső elmondta: egész mandátumuk alatt azért küzdöttek, hogy az erdélyi közbirtokosság visszakapja az erdőket: Csíkban 98 ezer, Udvarhelyszéken 55 ezer, Gyergyóban 37 ezer hektár fenyvesről van szó. Újra kell alakítani a közbirtokosságokat és kezelésbe kell venni a visszakapott vagyont. [RMSz, jan. 17.]

Elhunyt Ion Raţiu, a parasztpárt képviselője, aki 1940-től Londonban élt, s csak 1990-ben tért vissza a szülőhazába és a politikába. [Népújság, jan. 18.]

2000. szeptember 26.

A Gyergyó területi RMDSz-ben a várakozáson felüli volt a létszám a parlamenti előválasztáson: Garda Dezsőre 5234-en voksoltak, Nagy Istvánra 1185-en. [RMSz, szept. 26.]

Szilágy megyében küldöttgyűlésen dőlt el a jelöltek sorrendje: a képviselőjelölteknél Vida Gyula, a szenátoroknál Seres Dénes lett az első. [RMSz szept. 26.]

Végéhez közeledik a Gyulafehérvári Róm. Kat. Egyházmegye 1996-ben meghirdetett zsinata. A munkálatok szakaszosan követték egymást, 1997. márc. 9-től kezdődően. 22 dokumentumtervezetet vitattak meg, egyházközségi és felsőbb szinteken. A zsinat befejező munkálatait Csíksomlyón tartják szept. 24–28. között, majd ünnepélyes szentmisét tartanak a gyulafehérvári székesegyházban. Ott adják át Erdély érsekének a zsinati dokumentumokat, majd megemlékeznek Márton Áron halálának 20. évfordulójáról. [Szabadság, szept. 26.; HN, okt. 3.]

Szatmár megyében mintegy 100 tanítói állást helyettesekkel töltöttek be. A tarthatatlan helyzet fő oka a kicsi fizetés és az, hogy a tanítóképzőt végzett fiatalok közül sokan elhagyják a pályát. [RMSz, szept. 26.]

Új fordulat a csángó oktatásban: Andrei Marga miniszter szerint a csángó szülők kérvényeit a Bákó megyei tanfelügyelőségen kell kivizsgálni. Kötő József szerint a megyének nem vizsgálódnia kell, hanem a végrehajtásról kell gondoskodnia. A miniszteri pálfordulásban szerepet játszik a helyi prefektus levele, aki etnikai konfliktusok lehetőségét villantotta meg. [Krónika, szept. 26.]

Homoródszentmártonban a népi gyógyászatról tartott néprajzi konferenciát a KJNT és a Megyei Kulturális Központ. [HN, szept. 26.]

2001. január 24.

Andrei Margát a PNTCD elnökévé választották, ami nem fér össze a BBTE rektorságával. A tisztségek bármelyike teljes embert követel, ezért most mindenki Marga nyilatkozatát várja. Kása Zoltán szerint Marga megtarthatja mindkét posztját. [Szabadság, jan. 24.]

Kerekes Gábor lett az RMDSz önkormányzatokért felelős üv. alelnöke. [Táj., jan. 24.]

Dézsi Zoltán – Hargita megye alprefektusi posztjának várományosa – lemondott a Gyergyószéki elnökségről, az SzKT elnöki tisztségéről, valamint a Megyei Tanács alelnöki tisztségéről is. [Krónika, jan. 24.] (→ 2001.01.29) – Alprefektusi posztjába január végén iktatták be. [RMSz, febr. 1.]

2001. február 28.

A parlamenti biz. befejezte a helyi közigazgatási törvény egyeztetését. [Szabadság, febr. 28.]

Fodor Sándor szerint semmi ok a Németh Zsolt-féle hurrá-optimizmusra (→ 2001.02.24), ui. a ro.–m. kapcsolatok korántsem olyan jók, miként azt a Fidesz államtitkára állítja. A ro. fél megszokta, hogy újabb és újabb feltételeket diktáljon a másiknak. [Szabadság, febr. 28.]

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla elmondta: hasznos volt a házszabály módosítása, ezáltal javult a parlament munkája, gyorsult a törvényhozási procedúra. [Táj., febr. 28.]

Hargita megyében a földtörvény alapján visszaszolgáltatott erdőterületek nagy részén hatalmas pusztítás történik. A gyergyói magánerdők 50%-át már letarolták, de telepítésről szó sincs. Azonnal meg kell állítani e folyamatot, mielőtt visszafordíthatatlan környezeti károk keletkeznek – mondta Mircea Duşa prefektus. [RMSz, febr. 28.]

Dávid Ibolya az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról beszélt az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesület összejövetelén. [Népújság, febr. 28.] (→ 2001.03.06)

2001. május 2.

Ro. kész anyagilag is hozzájárulni ahhoz a mintegy 2,5 millió $-os kiadáshoz, amennyibe Moldova Köztársaságnak az új útlevelek kibocsátása kerül – jelentette ki Adrian Năstase kormányfő, V. Voroninnal folytatott megbeszélése után. [Szabadság, máj. 2.]

Markó Béla leszögezte: a státustörvénnyel szembeni tiltakozások nem annak tartalma, hanem a törvény jelképes üzenete ellen irányulnak. Markó reméli, hogy a kormányok közti megbeszélés sikerrel zárul. [RMSz, máj. 2.] (→ 2001.06.19)

A képviselőnek választott Toró T. Tibor helyére Halász Ferenc történelemtanárt választották a Temes megyei RMDSz élére. [RMSz, máj. 2.] – További régi/új megyei vagy területi elnökök: Király András (Arad), Rokaly József (Gyergyó), Gerstmájer József (Máramarossziget). [Táj., máj. 2.]

Besztercén a hatóság megakadályozta, hogy Sabin Gherman bemutassa új könyvét; a bemutató végül egy vendéglő teraszára szorult. [Szabadság, máj. 2.] – Sepsiszentgyörgyön is bemutatták a Patria de lux [Luxushaza] c. könyvet, amely a két háború közötti politikusok magyarellenes megnyilatkozásait, a királynak küldött memorandumát tartalmazza és kommentálja. [Háromszék, máj. 4.]

Kincses Előd egy lejes kártérítést követel abban a perben, amelyet a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon azért indított, mert a marosvásárhelyi bíróság megakadályozta abban, hogy jelöltként indulhasson a parlamenti választáson. A felhozott érv (Kincses kettős állampolgársága) szelektíven működött, ui. Ilie Ilaşcunak és Leonida Larinak is kettős állampolgárságuk volt, mégis megengedték a jelölésüket. [Szabadság, máj. 2.]

2002. június 5.

Garda Dezső szerint továbbra sincs politikai akarat az erdők visszaszolgáltatására: nem változott a tulajdonba helyezés üteme. A képviselő többször is hiába interpellált az erdőlopások ügyében; Garda szerint csupán a Gyergyói-medencében 75 milliárd lejben adtak el jogtalanul fát a tulajdonosok erdeiből és egyes becslések szerint ennek kétszeresét lopták el az állami erdészet és a rendőrség védelme alatt. [Szabadság, jún. 5.]

2003. július 3.

A száraz nyár miatt 1,5 millió tonna étkezési búza behozatalára kényszerül Ro. – vélik a szakmai elemzők. [Szabadság, júl. 3.]

Medgyessy Péter és Adrian Năstase egyetért abban, hogy olyan kétoldalú megállapodásra van szükség, amely megteremti a kedvezménytörvény alkalmazásának a feltételeit Ro.-ban. [RMSz, júl. 3.; Szabadság, júl. 3., júl. 4.]

Szász Jenő jelezte: a székelyföldi polgári körök egy ernyőszervezetbe tömörülnek; a szervezési keretet az UPE adja. A Magyar Polgári Szövetség (MPSz) operatív vezető testületében minden széknek (Udvarhely-, Csík-, Maros-, Gyergyó-, Sepsi- és Kézdiszék) lesz egy-két képviselője. [Krónika, júl. 3.] (→ 2003.07.12)

A Hargita és Kovászna megyei ro. szervezetek sérelmesnek tartják, hogy a kormány engedett az RMDSz nyomásának és az új alkotmány megengedi az anyanyelv használatát az igazságszolgáltatásban. [Népújság, júl. 3.]

Birtokba vette a nagyváradi róm. kat. püspökség a barokk palota néhány szobáját. [Krónika, júl. 5.; RMSz, júl. 21.]

2003. augusztus 6.

Markó Béla emlékeztetett: nem lenne új a ro. gyakorlatban a kettős állampolgárság megadása, hiszen pár évvel ezelőtt a Ro.-i horvátok is fölvehették anyaországuk állampolgárságát, Bukarest pedig állampolgárságot ajánlott föl a moldovai románoknak. 2000 őszén az RMDSz is aláírásokat gyűjtött a kettős állampolgárság ügyében, de az íveket nem továbbították Budapestre, mert az akkori m. kormány szerint a kérdés nem volt időszerű. Az RMDSz szívesen tárgyal a kérdésről, de a megoldás kulcsa nem Erdélyben, hanem a m. kormány kezében van. [Krónika, aug. 6.]

Patrubány Miklós szerint a külhoni m. állampolgárság olyan állampolgársági forma lenne, amely nem teszi lehetővé a Mo.-ra való áttelepedést és nem ad választói jogot a határon túli magyaroknak. [Krónika, aug. 6.]

A szenátusi szakbizottság megkezdte az alkotmánymódosítás érdemi munkáját, hogy előkészítse az alaptörvény felsőházi vitáját. [Krónika, aug. 6.]

A KT meghatározta az SzNT megalakulási folyamatát: okt. 12-én közgyűléseken megalakítják a helyi tanácsokat, 19-én küldöttgyűléseken pedig a 8 Széki Tanácsot (Kézdi, Orbai, Sepsi, Maros, Csík, Gyergyó, Udvarhely és Bardóc-Miklósvár). Ez utóbbiak küldöttei fogják megválasztani az SzNT tagjait. [Háromszék, aug. 6.] (→ 2003.10.27)



lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998