Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1992. augusztus 26.

Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)

Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14)

1993. december 16.

A képviselőházban a háborús veteránok törvényének 30. változatát tárgyalták. Megszavazták, hogy a bécsi döntés után Észak-Erdélyből a m. hadseregbe besorozottak nem kaphatnak kárpótlást; ugyanakkor a hitlerista német seregbe (Wehrmacht, SS) bevonult dél-erdélyi szászok jogait nem korlátozták. [RMSz, dec. 18.] (→ 1994.03.21)

1994. május 22.

Marosvásárhelyi közgyűlésén héttagú elnökséget választott az RT, a MISzSz politikai képviselete: Toró T. Tibor, András Imre, Füstös István, Zakariás Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Papp Előd. [Táj., jún. 6.]

Betlenben a ref. parókia udvarán leleplezték Bethlen Béla (1888–1979), Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. [RMSz, máj. 24.]

1996. augusztus 16.

A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]

Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29)

Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.]

A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.]

2001. augusztus 4.

Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözölte a m. kormánynak azt a javaslatát, hogy közös beruházás keretében építsék meg a m. államhatártól Észak-Erdélyen át vezető autópályát. [Szabadság, aug. 4.] (→ 2001.07.28)

2002. március 28.

Éles vita zajlott Ion Antonescuról a szenátusban. Păunescu élesen bírálta Michael Guest amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy Ro. az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. C. V. Tudor szerint Ro.-ban nem volt holokauszt, csak Észak-Erdélyben, ahol a bűn a magyarokat terheli. [Szabadság, márc. 28.]

Befejeződött a népszámlálási adatok fölvétele, az első hivatalos adatok júniusra várhatóak. [Szabadság, márc. 28.]

Tonk Sándor a M. Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést vehette át Mádl Ferenctől. [Szabadság, márc. 28.]

Mircea Cărtărescu a ro. nemzeti mítoszok lebontását tartja egyik feladatának. A lipcsei könyvvásáron arról tartott előadást, hogy miként lettek foglyai a románok annak az illúziónak, hogy ők különbek, mint a Balkánon élő többi nép. [RMSz, márc. 28.]

2003. június 14.

A ro. kormány 2002-ben sürgősségi kormányrendeletbe foglalta, hogy a holokauszt tagadása öt évig terjedő börtönnel büntethető. Most pedig a kormány leszögezte, hogy Ro. határain belül 1940–45 között nem volt holokauszt. [Krónika, jún. 14.] ● [A hintapolitika ilyen pregnáns megnyilatkozása élénk nemzetközi visszhangot váltott ki, s itthon is hosszas sajtópolémia alakult ki a témáról.] – Elsőként a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet utasította vissza a kormány állítását és számadatokkal igazolta, hogy a zsidó áldozatok száma sokkal nagyobb mértékű volt Ro.-ban, mint a sokat kárhoztatott Észak-Erdélyben. [Krónika, jún. 16., jún. 17.; Szabadság, jún. 17.] (→ 2003.06.18)

2003. szeptember 16.

A hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Iliescu elnököt királyi pompával fogadták. A Mádl Ferenccel folytatott megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón a m. elnök visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai m. gondokról: a javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását szorgalmazta; kitért a Szabadság-szobor kérdésére is. Jelezte: a m. kormány kész támogatni a Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely Gozsdu Manó hagyatékának ápolására lenne hivatott. Iliescu úgy fogalmazott, hogy a Szabadság-szobor felállítására a ’románok érzékenysége’ miatt egyelőre nem kerülhet sor; 1925-ben a ro. kormány joggal bontatta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az erdélyi románság történelmi igazságérzetét [?!]. Kompromisszumos megoldásként a megbékélési park fölállítását (→ 2003.09.11) támogatja. [Szabadság, szept. 16.; RMSz, szept. 17.]

Markó Béla fogadta az AEÁ nagykövetét; Michael Guest az RMDSz prioritásairól érdeklődött. A megbeszélés során részletesen tárgyaltak az Észak-Erdélyt átszelő autópálya előkészítéséről is. [Népújság, szept. 16.]

Schneider Márta (NKÖM) szerint a Ro.-i m. kulturális szervezetek számára kevéssé alkalmasak a túlságosan programközpontú Mo.-i pályázatok: a támogatásra szoruló kulturális szervezetek kénytelenek légből kapott program-pályázatokat gyártani, a kapott forintokat azután fennmaradásukra, túlélésükre fordítják. [EN, szept. 16.]

Félixfürdőn véget ért a MISzSz 9. kongresszusa, melyen 17 ifj. tagszervezet képviseltette magát. Somogyi Attila lett a szövetség új elnöke. [RMSz, szept. 16.]

A PBMEB 9. Partiumi Honismereti Konferenciáját rendezte meg Hegyközkovácsiban. [EN, szept. 16.]

2003. november 7.

A kedvezménytörvény Ro.-i alkalmazásáról, kisebbségvédelmi kérdésekről és az aradi Szabadság-szoborról folytatott megbeszélést Budapesten Kovács László és Markó Béla. Eddig 4 millió eurónak megfelelő összeget utaltak át – erdélyi iskolások családjának – oktatási támogatásként. Mo. fontosnak ítéli és a maga eszközeivel támogatja is az észak-erdélyi autópálya építését. [Szabadság, nov. 7.]

A PSD–RMDSz közötti újabb együttműködési megállapodást csak a korábbi egyezmény kiértékelése után kötik meg. Az RMDSz az oktatási minisztérium részéről érkező javaslat révén próbálja „kikényszeríteni” a BBTE szenátusából az állásfoglalást a karok létesítése ügyében. A kormánypárt a Szabadság-szobor felállítását is halogatja. [Krónika, nov. 7.]

Sepsiszentgyörgyön bemutatták az Erdély közigazgatás-története c. kötetet, 4 fiatal kutató munkáját. A könyvbemutatón elhangott: „A transzilvanizmus lényege az erős önkormányzatiságban keresendő, az erdélyi identitás kialakulása ennek köszönhető.” [Krónika, nov. 7.]

2003. december 20.

A kormány aláírta a Bechtel International céggel az észak-erdélyi autópálya építésére vonatkozó szerződést; a beruházás értéke 2,5 milliárd $, amelyet külföldi hitelekből biztosítanának. A törlesztésre a kormány vállalt garanciát. [Krónika, dec. 20.]

Kövér László – az EMNT alakuló gyűlésén, a Rompres tudósítása szerint – a következőket mondta: „Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat.” – Kovács László erre reagálva azt mondta: „Ha ez az állítás igaz, akkor az egy nagyon súlyos, szinte jóvátehetetlen hiba volt.” [Krónika, dec. 20.; Szabadság, dec. 24.; RMSz, dec. 24.]

Kelemen Atilla lesz az RMDSz marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. [Népújság, dec. 20.]

Az RMDSz megalakulásának 14. évfordulós ünnepségén 25-en kapták meg a szövetség által 2002 végén létrehozott Ezüstfenyő-díjakat. A díjat azoknak a személyeknek adományozzák, akik munkájuk révén jeletősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSz-program megvalósításához. [Szabadság, dec. 22.]



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998