|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 24 találat | lapozás: 1-20 | 21-24 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: történelem és/vagy földrajz oktatási nyelve 1999. június 9.Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.] Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01) A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.] 1999. június 30.A szenátus megvitatta és néhány módosítással elfogadta a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az egyeztető bizottság által kidolgozott változatát. Nem szavazták meg a 184. szakaszt, amely a multikulturális intézmények működését szabályozza, elfogadták viszont a sokat vitatott 123. cikkelyt, amely kimondja, hogy az egyetemeken csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat lehet szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, kérésre pedig multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelynek oktatási nyelvéről az alapító törvény rendelkeznék. Markó Béla változatlanul nehezményezte, hogy a törvény továbbra is tiltja a történelem és földrajz anyanyelven történő líceumi tanítását. [Szabadság, júl. 1.]1999. augusztus 9.Az RT állásfoglalást adott ki az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. A koalíciós partnerek szószegésének és az RMDSz kormányzati politikájának köszönhetően „nem sikerült áttörést elérni közösségünk jogainak intézményes biztosításában”. Az 1995-ös törvény néhány korlátozó kitételét sikerült ugyan módosítani, de nem sikerült megoldást találni több, az RMDSz programjában kiemelt helyen szereplő problémára: Ro. földrajzát és történelmét továbbra is ro. ny. kell oktatni; a felekezeti oktatás magánszférába helyezése ellehetetleníti a m. történelmi egyházak komoly erőfeszítéssel újraalakított iskoláit, az önálló m. egyetem újbóli létrehozása középtávon is lehetetlenné vált. A törvény lényegesen jobb, mint az előző ciklusból átörökölt változat, de nem visz közelebb a teljes anyanyelvű oktatási rendszer megteremtéséhez. Emiatt az RT elhibázottnak tartja az RMDSz vezetése által sugallt sikerhangulatot. A tb. elnöknek nemcsak joga, hanem kötelessége is megszólalni (→ 1999.07.24) és helyzetértékelésével elősegíteni a szükséges pályakorrekció végrehajtását. [Szabadság, aug. 9.]Félixfürdőn tanácskozott az MRVSz elnöksége és választmánya. A napirendi pontok között szerepelt tk. a M. Reformátusok 4. Világtalálkozójának előkészítése. Tőkés László elmondta, hogy az utóbbi időszakra rányomta bélyegét az elnöki tisztségről való kényszerű lemondása (→ 1998.08.13, 1999.02.22); változatlanul hiányzik a világszöv. működéséhez szükséges költségvetési háttér. [RMSz, aug. 13.] 1999. szeptember 13.A ro. földrajz és történelem m. ny. tanítása Ro. EU-csatlakozásának függvénye, mondta el Andrei Marga; a szükséges tankönyvek kidolgozására az EU-val való együttműködés keretében kerül majd sor, közös m.–ro. szakbizottságok segítségével. [BN, szept. 13.]Hamisak a népszámlálás adatai – figyelmeztet Benedek Gyula, aki az orsz. statisztikai biz. elnökének szavait idézte: tudják, hogy Ro.-ban másfél milliónál több m. él. [RMSz, szept. 13.] lapozás: 1-20 | 21-24
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
