Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-20 | 21-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: szülőföld / szülőföldön való boldogulás / erdélyi magyarság gyarapodása / egzisztencia-teremtés

2001. február 23.

„A Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa” – mondta Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön, körútja 2. állomásán. [Szabadság, febr. 23.] (→ 2001.03.06)

Gabriel Liiceanu javaslatára kizárták Gabriel Andreescut a GDS-ből. Andreescut Andrei Pleşuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. A politológus szerint ui. Pleşu és Mircea Dinescu alkalmatlan arra, hogy a CNSAS tagja legyen. Igaz ugyan, hogy mindketten párttagok voltak, de rendszerellenes magatartásuk miatt mindkettőt kizárták a pártból. Horia Patapievici – aki a GDS-nek és CNSAS-nak egyaránt tagja – elmondta: hiába háborognak egyesek, hogy a CNSAS ’tisztának’ találta Ion Iliescut és C. V. Tudort, az a helyzet, hogy az irattárban nincsenek ellenük szóló bizonyítékok. [Szabadság, febr. 23.]

A m. egyházak vezetői állandó tanácsának kolozsvári ülése sürgeti a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. A korábbi szövegtervezetet a kormányhivatalokban többször is átírták, így az már elfogadhatatlan a kezdeményezők számára, ezért 1999-ben azt kérték, hogy a módosított tervezetet vonják vissza a képviselőházból. Ismertették azt a minimumot, amelyet a leendő törvénynek tartalmaznia kell. [BN, febr. 23.] – A m. egyházak nem értenek egyet azzal, hogy államvallássá nyilvánítsák az ortodox vallást. Az ellen is tiltakoznak, hogy egy új egyház létrehozásához az ország lakosságának 0,5%-át kellene hívőként nyilvántartani, ezzel ui. veszélybe kerül az unitárius és az evangélikus egyház. [Szabadság, febr. 28.]

Előzetes számítások szerint a státustörvény alkalmazása mintegy 6 milliárd forintjába kerülne a m. államnak, ez az összeg az évi költségvetés egy ezreléke. A státustörvény nem az áttelepülést, hanem az otthonmaradást hivatott szolgálni. [HN, febr. 23.]

2001. június 11.

Markó Béla aggasztónak tartja Orbán Viktor kijelentését, miszerint Mo. az utódállamokból kívánja pótolni a hiányzó munkaerőt; helyesebb volna a munkát helybe hozni, hogy a magyarság ne vándoroljon el a szülőföldjéről. [Szabadság, jún. 11., jún. 12.] (→ 2001.06.13)

2001. szeptember 10.

A Csíkszeredában tartott felsőoktatási konferencia végső konklúziója: a kutatók támogatásának feltétele a szülőföldön maradás legyen. [Szabadság, szept. 10.]

Az Apáczai Közalapítvány pályázatot hirdetett meg a h. t. m. oktatás támogatására. A temesvári Bartók Béla Alapítvány a szórványnak számító Temes megye 19 iskolája nevében pályázott és nyert el 5 millió forintot. [RMSz, szept. 10.]

Kaplonyban elkezdődött a 7. Honismereti konferencia a PBMEB rendezésében; a téma: Árpád-kori településeink kialakulása és története. [SzFÚ, szept. 10.]

2002. február 20.

A képviselőházban elfogadták a rendőrök jogállását szabályozó törvény valamennyi cikkelyét, amely a PSD–RMDSz protokollumnak megfelelően biztosítja, hogy a m. többségű vidékeken a nyelvet ismerő rendőröket alkalmazzanak. – Az ellenzék hevesen tiltakozott. [Szabadság, febr. 20., febr. 21.]

A KREK ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSz-től; Szilágy megyét konkrétan is nevesítették. Tőkés László szerint a helyi RMDSz titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, hogy késleltessék a Kálvineum visszaadását. Deák László megyei elnök cáfolta a vádakat. [RMSz, febr. 20.]

Markó Béla, a Fidesz kongresszusán elmondott beszédében hangsúlyozta: az utóbbi időben beérni látszik egy olyan nemzetpolitika, amelynek kialakításában nagy szerepe volt a Fidesznek, de a kárpát-medencei magyarságnak is. Az erdélyi magyarságnak egyszerre kell szembenéznie az asszimiláció és a kitelepülés veszélyeivel. Az itthon maradáshoz önálló oktatási és kulturális intézményrendszer kell, de szükség van az elkobzott vagyon visszaadására, gazdasági fellendülésre és munkalehetőségekre is. [RMSz, febr. 20.]

Székelyudvarhelyen megoldódni látszik a pénzügyi krízis (→ 2002.01.12): a prefektussal folytatott megbeszélés nyomán megemelték a helyi adókat, így sikerül majd életben tartani a helyi kulturális intézményeket. A pótköltségvetés jóváhagyásáig sikerült pénzt szerezni a színháznak, a könyvtárnak. [Krónika, febr. 20.]

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeinek éhségsztrájkja nyomán sikerült elérni azt, hogy a Műv. Min. megígérje: rendezik a színház státusát. [Krónika, febr. 20., febr. 21.] (→ 2002.01.22, 2002.01.28, 2002.02.06)

2002. július 13.

Adrian Năstase szerint kívánatos lenne a kedvezménytörvény alkalmazásának befagyasztása mindaddig, amíg a törvényt nem módosítják. A kormányfő példaként állította a m. kormányt, amely fokozott felelősséggel kezeli a h. t. m. sorsát. [Krónika, júl. 13.]

Wolfgang Wittstock, a német kisebbség képviselője nem hisz a népszámlálás adatainak, amely a németek számát alig 20 ezerben adja meg. Mădălin Voicu a cigányság részarányát magasabbra teszi a hivatalos 2,2%-nál, szerinte 2,2 millió cigány él Ro.-ban (10,4%). [SzFÚ, júl. 13.]

Erdélyben a jövő? címmel rendezett tanácskozást az RMDSz ÜE, ahol szakértők, szociológusok, politikusok vitatták meg a népszámlálás adatait, a szülőföldön maradás lehetséges stratégiáját. [Szabadság, júl. 13.]

2002. július 18.

A MÁÉRT ülésén arról döntöttek, hogy a kedvezménytörvény módosításáról a következő találkozón tárgyalnak. Markó Béla elmondta: a felek egyetértettek abban, hogy a támogatások esetében mindent a szülőföldön való boldogulásnak kell alárendelni abban az időszakban, amikor a h. t. magyarság jó vagy tűrhető helyzetben van. Bugár Béla szerint megnyugtató biztosítékot kaptak arra, hogy a m.–m. és a jószomszédi kapcsolatok területén folyamatosság érvényesül, amely az euroatlanti integrációval összhangban valósul meg. [Szabadság, júl. 18.] – A kiadott zárónyilatkozat összesíti a korábbi találkozók eredményeit; a MÁÉRT támogatja a kormány azon szándékát, hogy a h. t. m. szervezetek számára tényleges részvételt biztosítson az őket érintő kérdések eldöntésében, beleértve a támogatói rendszerek működtetését is. [RMSz, júl. 19.]

Vasile Soporan elutasította Gh. Funar fölvetését, hogy az új népszámlálás szerinti eredmények alapján rendezzék a kétnyelvű helynévtáblák helyzetét; továbbra is az 1992-es eredmények tekinthetők hivatalosnak. [Szabadság, júl. 18.]

A Kolozsvár–Szamosújvári Egyházmegye szóvivője szerint jóval több gör. kat. hívő él az országban, mint ahogy azt a hivatalos statisztikák jelzik. [Krónika, júl. 18.]

2003. szeptember 13.

Markó Béla, az utódállamok m. nemzetiségű parlamenti képviselőinek Budapesten rendezett tanácskozásán fölvetette: meg kell vizsgálni, hogy a kettős állampolgárság a szülőföldön maradást vagy a kitelepedést szolgálja-e? [HN, szept. 13.] – A megbeszélésen az aktuális pol. kérdések lehetséges megoldási módozatait taglalták. [RMSz, szept. 13.; Táj., szept. 13.; Népújság, szept. 13.; Szabadság, szept. 15.; Krónika, szept. 15.]

Medgyessy Péter levélben kérte a ro. kormányfőt, hogy mielőbb találjanak megoldást a Szabadság-szobor ügyében. [Szabadság, szept. 13.]

Szórványtanácskozást tartott az SzKT legutóbbi ülésén létrehozott Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztály. Munkatervben rögzítették a tennivalókat, tk. a szórványkollégiumok létrehozását. [Szabadság, szept. 13.]

2003. október 3.

Medgyessy Péter szerint a m. kormányt 3 elv vezérli a h. t. m. ügyével kapcsolatban: segíteni kívánják őket a nemzeti önazonosság megőrzésében; nyelvük és kultúrájuk ápolásában és abban, hogy szülőföldjükön teljes méltósággal élhessenek. [Szabadság, okt. 3.]

Az MDF értelmetlennek és a magyarság ügyére nézve károsnak tartja az MVSz népszavazási kezdeményezését és aláírásgyűjtési akcióját (→ 2003.09.20); a kérdés megoldása az Országgyűlésre tartozik. [Szabadság, okt. 3.]

2003. november 3.

Megállíthatatlannak látszik a határon túli magyarok elvándorlása. Az elmúlt 13 évben kb. félmillió h. t. m. hagyta el a szülőföldjét és települt az anyaországba vagy távozott Nyugatra. A m. kormányok képtelenek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményt hoztak az olyan jogszabályok, mint például a státustörvény. Nem változtattak gyökeresen a tendencián a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások és a milliárdos nagyságrendű (részben vállalkozási) támogatási programok, és az sem, hogy m. (felső)oktatási és kulturális központok kezdték meg működésüket a szomszédos országokban. [RMSz, nov. 3.]

A Marosvásárhelyi Rádió újabb frekvenciasávot kapott, így Hargita megyében is hallgatható az URH-sávban. A m. szerkesztőségnek 16 alkalmazottja van és 10 külső munkatársa; ez kevés lefedni a heti 50, napi 7 órás m. műsort – mondotta Borbély Melinda, aligazgató. [HN, nov. 3.]

Ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a haláltábor áldozataira a Brassó megyei Földváron, majd megkoszorúzták az emlékművet. [Krónika, nov. 3.]

2004. január 20.

Kovács László tisztázta: a m. kormány az erdélyi magyarság körében széles körű támogatottságot élvező és Európában is megbecsülésnek örvendő RMDSz-t hívja meg a MÁÉRT-ra (→ 2004.01.16). Az EMNT, SzNT és az MPSz megnyilatkozásai az erdélyi magyarság megosztottságát eredményezik. [RMSz, jan. 20.] (→ 2004.01.23)

A ro. pártok hevesen ellenzik az SzNT autonómia-statútumát. A külügyi államtitkár szerint a dokumentum ellentmond az európai jogszabályoknak. [Krónika, jan. 20.]

Az Adevărul szerint az SzNT és az EMNT legfőbb gondja a legitimitáshiány. [RMSz, jan. 20.]

A cikkíró felidézte a 2000-es esztendő választási csatáit: Marosvásárhelyen a Kiss Kálmán-féle párt vitt el kritikus mennyiségű m. szavazatot; Gyergyószentmiklóson az RMDSz ellenzéke a PNL színeiben jutott tanácsosi helyekhez; az UPE színeiben státusba került városi és megyei tanácsosokat 2001 őszén kizárták ezekből a testületekből, mert kiderült, hogy a bíróság formai hibát követett el az egyesület bejegyzésekor. [Krónika, jan. 20.]

Az RMDSz elemzése szerint Erdélyben 14-15%-ra tehető azoknak a száma, akik a kettős állampolgárság birtokában áttelepednének. Ha a Budapesten készülő hatástanulmány is hasonló következtetésre jut, az kínos pol. helyzetet szülne. Ui. az eredeti elképzelés az volt: olyan könnyítéseket bevezetni, amellyel az utódállamok magyarsága a szülőföldjén boldogulhat. [SzFÚ, jan. 20.]

2004. július 21.

Az RMDSz legfontosabb céljának tekinti a romániai m. közösség szülőföldön való megmaradásának, boldogulásának és gyarapodásának elősegítését. Ezért fontos a romániai demokrácia jogi és intézményes kereteinek további bővítése, a közigazgatás decentralizációjának folytatása, a helyi közigazgatás átalakítása valós önkormányzatokká. [Szabadság, júl. 21.]

A Free Press Romania Alapítvány kétnapos tanácskozásán Gáspárik Attila kifejtette: az RMDSz-nek gyökeresen meg kell változtatnia a sajtóval kapcsolatos stratégiáját, s egy komoly médiamenedzsmentet kell kialakítania. [RMSz, júl. 21.]

2004. október 2.

Ferencz Csaba (SzNT) – Demeter János állítását (→ 2004.09.29) cáfolva – kifejtette: a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendumhoz nem kell módosítani az alkotmányt és a törvényeket; a szavazás elodázását Ferencz az RMDSz taktikázásának nevezte. [Népújság, okt. 2.]

Tőkés László nehezményezte, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén leállították a PKE költségvetési támogatását. Tőkés, a helyzet rendezésére, Gyurcsány Ferenchez fordult és kérte, hogy a m. kormányfő mielőbb találkozzék az erdélyi m. egyházak vezetőivel. [Szabadság, okt. 2.; Népújság, okt. 2.] (→ 2004.10.06)

Szőcs István a szülőföldön boldogulás nehézségeiről írt, s – kolozsvári példákat idézve – a helyzet kilátástalanságát hangsúlyozta; a városban 28 ezer alkalmazottja van a költségvetési intézményeknek, de ebből jó, ha 500 magyart találunk. A bérbe adott 32 ezer m2 kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800-at, melyből csak 300 a magyar. [Szabadság, okt. 2.]

2004. december 2.

Mircea Geoană álláspontja szerint az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a m. állampolgárságot, ha lemondanak a ro.-ról. Indoklásában az 1979-ben megkötött államközi egyezményre hivatkozott, de a m. külügyi tárca közölte, hogy az egyezményt 1990 februárjában Mo. egyoldalúan felbontotta. [Szabadság, dec. 2.; Krónika, dec. 3.]

Petrétei József igazságügy-min. az Országgyűlésben bemutatta a Szülőföld-programcsomagot (→ 2004.11.11), melyben a ’külhoni’ állampolgárság helyett ’nemzetpolgári’ státusról esik szó. Nemzetpolgár az, aki – éljen bármely államban – magát m. nemzetiségűnek vallja, és akiért a m. állam felelősséget visel, az ő szülőföldön való boldogulását támogatja. [Szabadság, dec. 2.]

Kevesebb képviselője és szenátora lesz RMDSz-nek, mint az előző ciklusban. Ez részben azzal magyarázható, hogy – az ország lakosságának apadása miatt – csökkent az alsó- és felsőház tagjainak száma is, másrészt azzal, hogy kevesebb szavazatot kapott az RMDSz, mint 4 évvel korábban: a képviselőházi listára 628.125 szavazatot kaptak, ez csak 85,2%-a a 2000-es eredménynek; a szenátusi listák viszonylatában ez a szám 637.109 (84,8%). Frunda György, a 2000-es államelnök-jelölt 696.989 szavazatot kapott, Markó Béla 2004-ben 533.446-ot. [Szabadság, dec. 2.]

Az elnökválasztás 2. fordulójába (→ 2004.12.12) Adrian Năstase (40,94%) és Traian Băsescu (33,925) került. A pártok által elért szavazatarányok (zárójelben a mandátumok száma) [RMSz, dec. 2.; Szabadság, dec. 3.]: PSD–PUR /Szenátus: 37,13 (57); Képviselőház: 36,61 (132)/; PNL–PD /Szenátus: 31,77 (49); Képviselőház: 31,33 (112)/; PRM /Szenátus: 13,63 (21); Képviselőház: 12,92 (48)/; RMDSz /Szenátus: 6,23 (10); Képviselőház: 6,17 (22)/.

Tehát az RMDSz parlamenti jelenléte a korábbi ciklusban elért 12+27-es eredményről 10+22-re csökkent. [Szabadság, dec. 3.] A töredékszavazatok elosztása után az RMDSz-nek Galac megyében is lett egy képviselője (Székely Levente), de elúszott Bihar megyében a 3., Hargita megyében az 5., Maros megyében a 4. és Szatmárban a 3. képviselői hely, valamint Hunyad megye és Bukarest egy-egy képviselője. [Szabadság, dec. 3.; Krónika, dec. 3.]

A m. többségű megyékben az RMDSz volt a legsikeresebb, az AP csak töredékét tudta begyűjteni a szavazatoknak. Kovászna megyében 72 ezer szavazatot kapott az RMDSz, az MPSz-tagokkal induló AP pedig 3200 voksot (a 72.000-nek 4,4%-a) kapott. Maros megyében az RMDSz 103 ezer szavazatával szemben az AP csak 1800 voksot (a 103.000-nek 1,7%-a) gyűjtött [a számok a képviselőházi és szenátusi voksok közelítő átlagát jelentik]. [RMSz, dec. 2.; Népújság, dec. 2.]

Gyurcsány Ferenc gratulált az RMDSz sikeres választási szerepléséhez. Markó Béla elmondta: a választás eredményei megerősítik az erdélyi magyarság egyértelmű akaratát, miszerint az egységet tovább kell vinni. [Népújság, dec. 2.]

Több politikai elemző szerint az RMDSz-nek még korai lenne elköteleznie magát valamelyik államelnök-jelölt mellett; bízzák a döntést a választópolgárok lelkiismeretére. [Szabadság, dec. 2.]

2004. december 10.

Az RMDSz azt ajánlja a Ro.-i m.-oknak, hogy a 2. fordulóban Adrian Năstasera szavazzanak. A jelenlegi helyzet azt mutatja: csak úgy lehet PRM-nélküli kormánytöbbséget létrehozni, ha a PSD–PUR koalícióba lép az RMDSz-szel és a képviselőházban megszerzik a 18 nemzeti kisebbség támogatását is. [Népújság, dec. 10.]

Eckstein-Kovács Péter amellett kardoskodik, hogy a szavazók saját belátásuk szerint válasszanak. Szerinte az RMDSz-nek az PNL–PD-szövetséggel is tárgyalnia kellett volna, bár a PRM nélkül a PNL–PD–RMDSz összeállítás még nem képez számszerű többséget. [Szabadság, dec. 10.]

A népszavazási eredményektől függetlenül Budapest továbbra is azt a célt tartja szem előtt, hogy a h. t. magyarság szülőföldjén való boldogulását kell elősegíteni, s ebben megkülönböztetett figyelmet szeretne fordítani a Vajdaságra és Kárpátaljára – nyilatkozta Bálint-Pataki József. [Népújság, dec. 10.]



lapozás: 1-20 | 21-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998