Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 45 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-45
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: oktatásügy

1992. március 9.

Csíkszeredában mintegy 20 ezer ember tüntetett a m. ny. oktatásért, a tanügyi tervezet diszkriminatív kitételei ellen. A tüntetés szónokai: Lászlófy Pál (RMPSz-elnök) és Nagy Benedek (képviselő). A tüntetők négypontos beadványát (1. az oktatási rendszer legyen demokratikus; 2. minden tantárgyat lehessen anyanyelven tanulni; 3. a nemzeti történelem legyen önálló tantárgy a kisebbségek számára; 4. állítsák vissza az egyházi iskolákat) másnap átadták a Tanügymin. képviselőinek. [Szabadság, márc. 11.; Népújság, márc. 11.]

1992. június 10.

Az RMDSz a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban leszögezte, hogy az fenn akar tartani egy erősen központosított, merev oktatási rendszert, melynek nem egy előírása antidemokratikus és ellentmond a nemzetközi előírásoknak, semmibe veszi a kisebbségi oktatás hagyományait; előírja, hogy a közép- és felsőfokú szakoktatás (egészségügyi, műszaki, mezőgazdasági, jogi, közgazdasági) csak az állam nyelvén lehetséges; az egyházi iskolák létét leszűkíti az egyházi személyzet felkészítésére. Mindezek ellen az RMDSz orsz. tüntetéssel tiltakozik. [RMSz, jún. 10.]

1992. szeptember 11.

Tőkés László bejelentette, hogy felfüggeszti éhségsztrájkját.

Gh. Funar (aki indul az elnökválasztásokon) az RTV-ben politikai diverziónak és románellenes cselekedetnek nevezte Tőkés éhségsztrájkját.

Az Okt. Min. rendelete értelmében alkalom nyílt a fakultatív anyanyelvű oktatásra. A ro. iskolákban tanuló kisebbségiek heti 2 órában tanulhatják anyanyelvüket. [Népújság, szept. 11.]

Iliescu Franciországot, Spanyolországot és Olaszországot érintő körútja során Párizsba érkezett, de a Miterrand elnökkel tervezett megbeszélést „időhiány” miatt törölték. [Magyar Hírlap, szept. 11.]

1992. november 17.

Domokos Géza aggasztónak nevezte, hogy N. Văcăroiu Liviu Maior történészt nevezte ki oktatási miniszternek, aki a VR színeiben szerzett kétes hírnevet. [Szabadság, nov. 17.] (→ 1992.11.22)

Az RMPSz terveiről cikkezett az RMSz. Évente kb. 20 ezer m. fiatal fejezi be a tanulmányait Ro.-ban, nem mindegy, hogy ez milyen felkészültséggel, nemzeti öntudattal történik. Átfogó továbbképzésben kell részesíteni a 13 ezres pedagógus réteget, mert abból 3500 szakképzetlen. A továbbképzés kereteként kidolgozták a Bolyai Nyári Akadémia tervét. [RMSz, nov. 17.] (→ 1993.02.13)

1992. november 22.

Liviu Maior, az új oktatási miniszter (→ 1992.11.17) kijelentette: „Az elkülönülés ellenzője vagyok. A kisebbségi tanulók Ro. állampolgárai, előjogok nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy valamilyen formában károsítanánk ezt az oktatást. Azt a ro. állam tartja fenn, beilleszkedik egy általános hálózatba, tehát mindenki alá kell hogy vesse magát egyazon törvényeknek.” [MTI]

1993. január 15.

Brassóban megkezdődött az RMDSz 3. kongresszusa. 327 szavazattal bíró küldött közül 209-en a megyei és területi szervezeteket képviselték, 104-en a pártokat és egyesületeket, ehhez járult az elnökség 14 tagja. – Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el; a 2. napon elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot, a 3. napon volt a tisztújítás. – Vita után elfogadták önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Az önrendelkezéssel kapcsolatos meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (…) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” – Az RMDSz a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a m. nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. – A kongresszus leszavazta azt a fölvetést, hogy az RMDSz az MVSz tagszervezetévé váljon (az alapvető kifogás: ez esetben az RMDSz-nek alá kell vetnie magát a testületi határozatoknak). Szövetségi elnökké Markó Bélát választották, Tőkés László ismét tb. elnök lett. – Gabriel Andreescu szerint Markó megválasztásában a „Demokrata Konvenció [CD] vezetőinek határozott közbelépése” is közrejátszott [Háromszék, 1995. márc. 23.].

1993. június 10.

Király Károly figyelmeztetett: a PUNR meg akarja szerezni a hatalmat Ro.-ban. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia Felix Bank (fő menedzsere I. C. Drăgan, volt legionárius vezető), amely egyre-másra vásárolja föl a székely megyékben az eladó birtokokat. [PH, jún. 10.]

Fülöp-Fischer Ildikó elmondta: az RMDSz ÜE oktatási alelnökének szerepe: a Bolyai Társaság, az RMPSz, az EMT oktatási osztálya, a diák- és ifjúsági szövetségek közötti információcsere biztosítása, tevékenységük összehangolása. Az összes szervezet fő célja az oktatási autonómia-modell. [Szabadság, jún. 10.]

1993. november 6.

Kolozsvárott tanácskoztak az oktatással, ifjúságneveléssel foglalkozók. A megbeszélés célja: az oktatásügyi szervezetek és alapítványok tevékenységének összehangolása és egy oktatási kuratórium létrehozása. [RMSz, nov. 10.]

Pomogáts Béla Kolozsvárott tartott előadást. A kisebbségi magyarságnak nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből képtelen fenntartani. A kisebbség sorsa azon múlik, hogy sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatokat. A m. állam és társadalom segítsége nélkül kilátástalan a küzdelem. [Szabadság, nov. 9.]

1994. május 20.

Az SzKT marosvásárhelyi ülésén az oktatásügyi főosztály vezetője beszámolt arról, hogy az oktatásügyi törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalást juttattak el az ET-hez. – Az Európai Stabilitási Egyezmény párizsi nyitókonferenciájára küldendő állásfoglalás kérte, hogy az RMDSz-t fogadják el az előkészítő tárgyalások résztvevőjének; a rendező és vendéglátó Franciaországot arra kérték, hogy tegye lehetővé a szövetség részvételét a nyitókonferencián és a tárgyalásokon. [RMSz, máj. 24.]

1997. január 29.

Markó Béla Tom Lantossal találkozott az AEÁ bukaresti nagykövetségén. Az amerikai politikus az RMDSz kormányzati szerepéről, a koalíciós kormány programjáról, Ro. euroatlanti integrációjáról tájékozódott. [Táj., jan. 29.]

Béres András, oktatási államtitkár arra törekszik, hogy a ro. oktatás egészének a reformján belül a „decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, amelyek gondot okoznak”. [RMSz, jan. 29.]

Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója Ágoston Hugót meghívta a tévé tanácsadó testületébe. A konzultatív testületnek eddig nem volt m. tagja. [Táj., jan. 31.]

Strasbourgban, az ET közgyűlésének ülésszakán a m. küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a ro. küldöttséggel (tk. Frunda Gy., T. Meleşcanu, A. Năstase). A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az ET főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű m.–ro. parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. [Szabadság, jan. 30.]

1998. április 13.

Radu Vasile kormányprogramja egy rövidebb (1998) és egy hosszabb (1999–2000) szakaszt különböztet meg. Az államosított házak kérdésében az igazságos kártérítés elve érvényesül, amely a bérlők tényleges védelmével párosul. Törvényt kívánnak alkotni a földek és erdők visszaadásáról, a nemzetiségekről és ratifikálni kívánják az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját. Terveik között szerepel a 22. és 36. sz. kormányrendelet (→ 1998.04.08) parlamenti elfogadtatása is. [Szabadság, ápr. 15.] A program szerint az állami felsőoktatás kiszélesítését „multikulturális egyetemek, és a szükséglettől függően, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek” révén kívánják megoldani. [MTI]

François Ettori, a Világbank bukaresti irodájának vezetője szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetőségét és a gazdaság további gyengülését eredményezi. Ettori szerint a válság ideje alatt a kormány felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. [Szabadság, ápr. 15.]

Andrei Marga bejelentette, hogy az oktatásban, az eddigi nyolc helyett kilenc osztály lesz a kötelező. [Szabadság, ápr. 15.]

1998. június 2.

Az RMDSz-vezetés heti tájékoztatóján megbeszélték a kormánykoalíció – m. ny. egyetemet illető – elutasító magatartását, s a vita során megfogalmazódott az az igény, hogy sokkal hatékonyabban kell megértetni a közvéleménnyel és a döntéshozókkal a m. egyetem szükségességét. [Táj., jún. 3.]

Garda Dezső és Asztalos Ferenc amellett érveltek, hogy a képességvizsgán a történelem és a földrajz helyett ált. műveltségi kérdések szerepeljenek, azonban a szavazásnál egyedül maradtak, nem kapták meg a koalíciós társak szavazatát sem. [RMSz, jún. 5.]

Kötő József elmondta: igény van arra, hogy beinduljon a kéttagozatos képzés, Kolozsváron: a BBTE-n, a GDZF-n, a képzőművészetin; Marosvásárhelyen: OGyE, Petru Maior Műszaki Egyetem, Színiakadémia. A multikulturalitás nem megoldás, „nekünk törvény által szavatolt jogok kellenek”. [RMSz, jún. 2.]

A Sergiu Cunescu vezette PSDR bejelentette, hogy egyesülni kíván a Meleşcanu-féle Szövetség Romániával (ApR) nevű párttal. [Szabadság, jún. 2.] ● [Utóbb mégis külön-külön vettek részt a választásokon. A PSDR végül a PDSR-vel fuzionált, megalkotva a PSD-t. (→ 2001.06.16)]

2000. február 9.

Az ország pedagógusainak 80%-a sztrájkol (20% félelmében nem vesz részt). – Asztalos Ferencnek (mint az anyanyelvű oktatásért küzdő képviselőnek) elmarasztaló véleménye van Andrei Margáról, de el kell ismerni, hogy Marga vezette be azokat a reformokat, amelyek nélkül nem lehet számítani az oktatás korszerűsítésére. [RMSz, febr. 9.; SzFÚ, febr. 10.]

Az 1999-es esztendő Ro. számára a tőkebefektetések szempontjából 1993 óta a legrosszabb év volt, viszont Mo.-ról az évtized legnagyobb befektetési hulláma érkezett: éves viszonylatban a tőke 29%-a (kb. 75 millió $). [HN, febr. 9.]

A m. filmszemlén bemutatták Bartha Ágnes és Kacsó Sándor dokumentum-filmjét, a Szoboszlay-perben 1958-ben kivégzett 11 emberről. [MN, febr. 9.]

2000. március 23.

Ha a ro. hatóságok megszigorítják határaik védelmét, akkor esélye van annak, hogy az EU még 2000-ben eltörölje a vízumkényszert a románokkal szemben. [Szabadság, márc. 23.]

Katona Kálmán Hágában, a Vízügyi Világfórumon ismertette a m. álláspontot a Tiszát ért szennyeződésről. [Szabadság, márc. 23.]

Kolozsvárott megbeszélést tartottak az RMDSz okt. szakemberei, s előkészítették a hónap végén sorrakerülő Kárpát-medencei okt. konferencia anyagát. Mo.-n közel 5000 erdélyi diák tanul (⅔ rész középiskolás és ⅓ rész egyetemi hallgató), ez a szám aggasztóan nagy, tekintve, hogy a végzősök döntő hányada nem tér haza. [NyJ, márc. 24.]

2000. augusztus 31.

Az iskolakezdés előtt Andrei Marga ismertette az új tanügyi koncepciót: vissza kell állni a kilencéves kötelező oktatásra. Ez a mostani hatodikosokat fogja először érinteni. – Szívesen visszatérne a BBTE rektori székébe; szerinte ez az egyik legkomplexebb kelet-európai egyetem, hiszen 102 képesítést ad, 89 ro., 43 m. és 13 német karon. Az egyetemnek 18 kihelyezett egysége működik Erdélyben. [NyJ, aug. 31.]

Tonk Sándor elmondta: a bukaresti akkreditációs bizottság szeptember közepén ül össze, hogy a Sapientia Alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. [Népújság, aug. 31.]

Markó Béla nem lát megfelelő alapot a PDSR és az RMDSz esetleges jövőbeni együttműködésére. Hasznos lenne, ha az RMDSz felé való nyitás jegyében a PDSR programja a nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezettel bővülne, amely reális ajánlatokat tartalmazna az erdélyi magyarság gondjainak a megoldására, erről azonban az RMDSz-nek nincs tudomása. Az RMDSz csakis a reform, a tulajdonkérdés rendezése iránt elkötelezett pártokkal tud elképzelni bármiféle együttműködést, amelyek ugyanakkor partnerek a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésében is. A m. egyetem ügye az egyik konkrét feltétel lenne. A két párt között még nem volt tárgyalás. [Szabadság, aug. 31.]

Adrian Năstase szerint értelmetlenség a Mo.-n kívüli magyaroknak adandó kettős állampolgárságról beszélni. Az elgondolásnak komoly jogi akadályai vannak. – Ha az RMDSz továbbra is erőlteti ezt a gondolatot, akkor a parlament törvénnyel fogja azt megtiltani. [Szabadság, aug. 31., szept. 1.]

Eckstein-Kovács Péter a csángó szövetség kérésére levelet juttatott el Andrei Marga tanügyminiszterhez és a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, amelyben a m. ny. oktatás bevezetését kérte Klézsén, Lészpeden, Pusztinán és Somoskán. [Szabadság, aug. 31.]

2001. január 13.

Eckstein-Kovács Péter sajtóértekezleten elmondta: nem vagyunk kormányon, szerintünk a központi államigazgatási szervekben az államtitkári tisztség az, ami politikailag már mérvadó. Az RMDSz etikusnak tartja, hogy a magyarokat ne fosszák meg a képviselettől egyes helyi és központi közigazgatási intézményekben. [Szabadság, jan. 13.]

A tanügymin. hivatalos neve ezentúl Nevelési és Kutatási Min., és 3 államtitkársága van: az 1. a kutatásért és a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős, a 2. az egyetemi oktatásért és az európai integrációért, a 3. a közoktatásért felel. Ez utóbbi keretén belül vezérigazgatóságot hoztak létre a kisebbségi oktatás irányítására. [Szabadság, jan. 13.]

2001. február 20.

Andrei Marga szerint az új okt. min. a visszarendeződés híve; a sok kis átszervezés oda vezet, hogy szakadék képződik a hazai és a nemzetközi oktatási rendszerek között. [Szabadság, febr. 20.]

A PUNR megyei szervezeteinek brassói ülésén arról döntöttek, hogy felmondják a PNR-vel kötött választási koalíciót, mert együttes erővel sem érték el a bejutáshoz szükséges küszöböt. A PUNR újbóli színre lépése nyomán újabb RMDSz-ellenes akciókra számíthatunk. [RMSz, febr. 20.]

Fellebbezésre válaszolva a CNSAS közölte, hogy Rákóczi Lajos annak idején elutasított bármilyen együttműködést a volt titkosrendőrséggel. [Táj., febr. 20.]

2002. január 7.

A státustörvény alkalmazása ügyében az RMDSz tevékenysége kizárólag tájékoztatásra, az egyes kritériumok teljesítésére vonatkozó információk továbbítására korlátozódik, semmiképpen sem a m. igazolvány megszerzésére tett ajánlásból áll. „Az RMDSz nem vizsgáztat, nem szervez kihallgatást a m. ny. ismeretének ellenőrzésére.” [Népújság, jan. 7.]

Asztalos Ferenc képviselő elmondta: az oktatási közintézmények finanszírozása átkerült a minisztériumoktól a helyi tanácsok költségvetésébe. Asztalos közbenjárására Máramarosszigeten különálló épületben működhet majd egy m. ny. középiskola. [UH, jan. 7.]

Az izraeli hatóságok nem hosszabbítják meg a 60 ezer ro. munkavállaló engedélyét, s kiutasítják a 10 ezernyi illegális munkavállalót is. [Szabadság, jan. 7.]

2002. április 26.

Jakubinyi György pozitívan értékelte a strasbourgi látogatást (→ 2002.04.25). Elsősorban az jelent eredményt, hogy a monitorizáló bizottság Bukarestbe látogat, hogy ellenőrizze a restitúciót. [Krónika, ápr. 26.] – Tőkés László elégedetlen a restitúció folyamatával: ígéretekkel, sürgősségi kormányrendeletekkel nem lehet semmit elérni: akkor beszélhetünk eredményről, ha de facto visszaadják azt az 50-60 épületet, amelyek égetően szükségesek a m. egyházak számára. 12 év kudarca vitte az egyházfőket Strasbourgba. [RMSz, ápr. 27.] – Az RMEEÁÉ közleményt adott ki a strasbourgi látogatásról. [SzFÚ, ápr. 27.] (→ 2002.05.08)

A demográfiai hullámvölgy miatt 4 elemi iskolát zárnak be Kolozs megyében; ősztől 45 tanítói állás szűnik meg. [Szabadság, ápr. 26.]

2002. szeptember 10.

Borbély László értékelte a kormánypárttal megkötött egyezményt; nem érti azokat, akik föl akarják azt mondani. A protokollum lehetőséget ad arra, hogy fölvessék és megoldják a magyarságot érintő kérdéseket; nem tért ki arra, hogy a határidőket rendszeresen nem tartja be a kormánypárt. [RMSz, szept. 10.]

Évről évre csökken a m. osztályok száma a m. tanintézményekben: Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen m. osztály indul, 16 tanulóval. Kolozs megyében is nagymértékű csökkenés tapasztalható, de Török Ferenc elmondta: hasonló trend mutatkozik meg a ro. osztályoknál is. [Krónika, szept. 10.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998