Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 86 találat lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-86
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: magyarellenesség (magyarellenes gyűlölet, közhangulat, kampány, tüntetés); ~ megnyilvánulásai

1996. január 11.

Kolozsvárott üléseztek az RMDSz városi és megyei tanácsosai. Gh. Funar olyan emléktáblát kíván Mátyás király szülőházára elhelyezni, amely a király románságát hangsúlyozná. Nyílt levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg történelmi hamisítás, a király soha nem volt „Matei Corvin”, hanem Mathias Rex; Szilágyi Erzsébet fiát amúgy sem lehet románnak tartani. Emlékeztették a prefektust, hogy az emléktábla elhelyezését a városi tanács nem tárgyalta, tehát Funar szándéka törvényellenes. Arra kérték a prefektust, akadályozza meg azt, hogy Gh. Funar kivitelezhesse tudatosan magyarellenes és provokatív szándékát, a név- és tényhamisító emléktábla elhelyezését. [Szabadság, jan. 11.] (→ 1995.01.13)

Bukarestben megelégedéssel fogadták a hírt, hogy Clinton elnök arra kérte a kongresszust: hosszabbítsa meg egy évvel a Ro.-nak nyújtott legnagyobb kedvezményt. [MH, jan. 11.]

Németh Zsolt (Fidesz) emlékeztette a m. kormányt egy korábban (1995. júl.) átadott memorandumra, amelyre nem kaptak választ. A dokumentum szerint a m.–ro. közeledés csak akkor lesz eredményes, ha a megbékélési dokumentumot csak az RMDSz egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű m. ny. oktatás finanszírozására. [ÚM, jan. 11.]

A jelenlegi m. kormány mindent a NATO-integrációnak rendel alá, háttérbe utasítva a h. t. magyarság érdekeinek képviseletét – hangsúlyozta Csapody Miklós (MDF). [ÚM, jan. 12.]

A Ziua kezdeményezésére Bukarestben újratárgyalták a Ceauşescu-pert. A „Forradalom Erkölcsi Törvényszéke” egy bíróból és esküdtekből áll. A forradalmár egyesületek védnökségével zajló peren hangsúlyozták, hogy nem a diktátor rehabilitálása a cél, hanem a törvényszék becsületének a helyreállítása. Az esküdtek döntöttek: az eljárás, az ítélethozatal és a végrehajtás megsértette a törvényességet, ezért semmisségi panasszal fordulnak a főügyészséghez. [EN, jan. 17.]

1996. február 7.

Ro. egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett – nyilatkozta a The Washington Timesnak T. Meleşcanu. – Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügymin. kijelentette: „Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik.” [RMSz, febr. 8.]

A SIRF állásfoglalást adott ki a betiltott hittanár–jogi kar ügyében (→ 1995.08.16). A jogi fakultás betiltása nem az alacsony szakmai színvonal, hanem a hatalom kisebbségellenes politikájának következménye. A betiltás után a joghallgatók ro. ny. egyetemekre vagy más karokra iratkoztak át. [EN, febr. 7.]

1996. augusztus 2.

Az RMDSz elvárja, hogy a hatalom biztosítsa a ref. világtalálkozó zavartalan lebonyolítását. Markó Béla felkérte a szövetség tagjait, hogy a hagyományos erdélyi ökumenizmus jegyében vegyenek részt az eseményeken. [Táj., aug. 2.]

Az AEÁ nem támogatja a kelet-európai nemzeti, etnikai kisebbségek területi autonómiára való törekvéseit, de szorgalmazza a teljes politikai jogegyenlőséget és elvárja a többségi államtól a kisebbségek önazonossága megőrzésének teljes körű biztosítását. [Népszabadság, aug. 2.]

Az RMDSz múlt heti sajtótájékoztatóján Frunda György két nyelven üdvözölte a sajtó képviselőit, ezzel is jelezve: az autonómia-elképzelés magába foglalja a kétnyelvűséget is. Markó Béla jelezte, hogy beindult az előkampány, ezzel együtt a nacionalista hangvétel és a magyarellenesség. Ennek a zászlóvivője a kormánypárt és az államelnöki hivatal. [BL, aug. 2.]

1997. július 9.

A kormány elfogadta az okt. törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet, amely tartalmazza tk. a kisebbségi anyanyelvű oktatás korlátozásának megszüntetését. [RMSz, júl. 11.] A rendelet a hivatalos közlönyben júl. 14-én jelent meg, így akkor lépett érvénybe. [Táj., júl. 15.]

Emil Constantinescu szerint Ro. azért nem kapott meghívást a NATO-ba, mert a többi 3 országban (→ 1997.07.08) már évek óta tart a reform, itthon pedig csak az új kormány beiktatásától. Ro. valószínűleg csak 1999-ben léphet be a NATO-ba. [RMSz, júl. 11.]

A ro. ellenzéki, nacionalista pártok kolozsvári szervezetei közös nyilatkozatban szólítottak föl a kormány megdöntésére, az RMDSz és a tanügyi törvény felfüggesztésére. [Szabadság, júl. 10.]

Markó Béla nyílt levélben válaszolt Hegyi Sándor levelére (→ 1997.07.03), amelyben kifejtette: Bardóczy tette nem minősíthető bátor cselekedetnek. Az RMDSz vezetőinek szívós munkával sikerült elérniük, hogy megmásítsák a Văcăroiu-kormány jogsértő határozatát; az erőszakos beavatkozás azonban új irányt szabott a történteknek: felerősödtek a magyarellenes hangok, újabb Har–Kov-kivizsgálást követeltek és elakadt az oktatási törvény vitája. [RMSz, júl. 9.] – Hegyi tiszteletes válasza a m. „életteret” [vesd össze a náci Lebensraummal – K. P.] félti. [UH, júl. 17.]

1997. december 13.

Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]

A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.]

Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.]

1998. március 27.

Markó Béla szerint a koalíciós pártoknak meg kell kezdeniük a tárgyalásokat, hogy közösen próbáljanak meg létrehozni egy új kormányt. A PD-nek vissza kell térnie a koalícióba és a kormányba is, új kormányt kell alakítani. Már nem arról van szó, hogy kivel rokonszenvez a kormány vagy kivel nem, és hogy mennyire méltányoljuk a miniszterelnök tevékenységét, mert valóban méltányoljuk. De ezt a kormányt már nem lehet így továbbvinni. [Szabadság, márc. 28.]

Marosvásárhelyen mintegy 3000 résztvevő előtt tartották meg a ro. nacionalista pártok gyűlését (→ 1998.03.24). A két szónok – C. V. Tudor és Gh. Funar – beszédeitől feltüzelt hallgatóság magyarellenes jelszavakat skandált, követelte Ciorbea lemondását, Nagy-Romániát és Antonescu marsallt éltették. [MTI]

1998. december 11.

A bukaresti ítélőtábla helyt adott a PUNR óvásánák és megsemmisítette a PSE m.–német állami egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. Az érvelés szerint az egyetem létesítése ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak. [Szabadság, dec. 11.; RMSz, dec. 12.]

A szenátus mentelmi és jogi bizottsága – formai és eljárási okokra hivatkozva – elutasította azt, hogy érdemben tárgyaljon C. V. Tudor szenátor mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az RMDSz százával tett feljelentést Tudor ellen magyarellenes kirohanásai és faji uszítás miatt, de ezeknek egyszer sem volt parlamenti vagy bírósági következménye. [Szabadság, dec. 11.]

1999. január 29.

Lord Russel-Johnston, az ET Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges pol. pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. A javaslat elsősorban a Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a német újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges pol. pártokat érinti. [Szabadság, jan. 29.]

Eckstein-Kovács Péter, az új kisebbségi miniszter elmondta: a személycsere nem jelent koncepcióváltást is az RMDSz politikájában. Tevékenysége keretét a kormányprogram és a hivatal szervezési és működési szabályzata határozza meg. [Szabadság, jan. 29.]

A TEKT kolozsvári ülésén, a bányászok újabb akciója kapcsán Markó Béla elmondta: az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémákon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. A rendfenntartó erők egymásnak ellentmondó parancsokat kaptak, azért nem tudták uralni a helyzetet. A bányásztüntetés napjaiban szó sem esett az RMDSz-ről, de amikor elmúlt a közvetlen veszély, ismét folytatódtak a támadások a magyarság ellen, ebből az következik, hogy bizonyos köröknek szükségük van az állandó ellenség-képre. [RMSz, febr. 2.]

1999. június 8.

Székely Ervin a ro.–m. labdarúgó-mérkőzés utáni atrocitásokról beszélt a képviselőházban. – Kerekes Károly pol. nyilatkozatban foglalt állást az elnök marosvásárhelyi beszédéről, meglepőnek minősítve Emil Constantinescu megállapításait. (→ 1999.06.07) [Táj., jún. 8.]

1999. július 8.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a PSE-ről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Az ítélet egyúttal megsemmisítette a bukaresti ítélőtábla előző ítéletét. A döntés értelmében nincs akadálya a PSE megalapításának. [Szabadság, júl. 7.] – Időközben a parlament jóváhagyta a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy ro. karral. A m.–német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette – mondta el Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal osztályvezetője. [Szabadság, júl. 9.]

Gh. Funar közleményben szólította föl Kolozsvár m. lakosait, hogy aki nem ismeri a ro. nyelvet, az írásban tegyen nyilatkozatot. Boros János városi tanácsos elmondta: nem kell komolyan venni a felhívást, az akció nem egyéb újabb magyarellenes hangulatkeltésnél. [Szabadság, júl. 8.]

A koszovói válság lezárultával Javier Solana, NATO-főtitkár első útja Ro.-ba vezetett. A sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: a NATO elutasítja a határok módosításának gondolatát. [Szabadság, júl. 9.]

A parlament két háza együttes ülésen véglegesítette a tanügyi törvény cikkelyeit és ezzel lezárult a 84/1995. sz. törvény módosításának kétéves folyamata. A törvény bizonyos szintű kedvezményeket vezet be a kisebbségi oktatás terén: nem indítanak kötelező módon ro. ny. osztályokat minden helységben, másrészt kisebbségi tannyelvű létszám alatti osztályokat is létre lehet hozni. [RMSz, júl. 8.]

Nagyváradon hosszas pereskedés után a ref. püspökség visszakapta székházát (→ 1999.04.23). Az érdekelt felek megbeszélést tartottak a KREK székházának fokozatos kiürítéséről és a de facto visszaadásról. [BN, júl. 8.]

1999. augusztus 24.

Az államosított házak restitúciójáról szóló törvény vitáján Székely Ervin felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet nem tartalmazza az állami tulajdonban levő egyházi ingatlanok visszaadását; ez súlyos diszkrimináció. Az sem elfogadható ígéret, hogy ezt a kérdést majd az egyházügyi törvény fogja szabályozni, hiszen egyetlen jogi érv sem szól az állami tulajdonban levő egyházi ingatlanok különleges elbírálása mellett. [Táj., aug. 24.]

Vida Gyula, Szilágy megyei képviselő a Szilágyság lapjain cikkezett a megyében tapasztalható magyarellenes megnyilvánulások ellen. Elutasították a szilágycsehi régi m. utcanevek helyreállítását; Szilágysomlyón a Bem-emlékhely kialakítása ellen folyt komoly sajtókampány; Szilágynagyfaluban a PRM uszító röpcéit terjesztették. [RMSz, aug. 24.]

1999. szeptember 16.

Radu Vasile önhatalmúlag felülbírálta a kormány korábbi döntését és az egyházakról szóló törvénytervezetet abban a változatban küldte meg a parlamentnek, amely államvallásnak tekinti az ortodoxiát. A vita fonalát ezek szerint ismét föl kell venni a paralamentben. [Szabadság, szept. 16.]

Nyugat a Balkán egyik ponteciális konfliktusforrásának tekinti Gh. Funart – derült ki az AEÁ Védelmi Főosztályának jelentéséből. A jelentés fölsorolta a magyarellenes intézkedések legjavát. [Szabadság, szept. 16.]

Dicsőszentmártonban 30 éve működik a Népszínház. Ma már hivatalos intézményként is bejegyezték, 18 taggal működnek. [Népújság, szept. 16.]

Borbély László lett az orsz. lakásügynökség (ANL) elnöke. Az intézmény célja: hozzásegíteni a különböző társadalmi kategóriákat a lakásszerzéshez. [Népújság, szept. 17.]

1999. október 6.

Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének 150. évfordulójára emlékező szertartást a minorita templomban tartották. Az ökumenikus istentiszeteleten Erdély 8 magyar püspöke emlékezett a vértanúkra. A templom előtt a PRM hívei (mintegy száz fő) nacionalista jelszavakat skandáltak. – A megyei prefektus bejelentette, hogy az emlékpark alapkőletétele bizonytalan időre elmarad, a terület tulajdonjogának tisztázatlansága miatt. [RMSz, okt. 7.] – Az obeliszknél tartott délutáni ünnepségeket ugyanaz a tömeg zavarta meg, amely délelőtt a főtéren hangoskodott. A nacionalista tüntetést nem jelentették be, és a rendőrség sem lépett fel határozottan a hangoskodók ellen, akik elmondták, hogy fejenként 150 ezer lejt és ingyen pálinkát kaptak a ’fellépésért’. [Népújság, okt. 8.]

Ion Iliescu sajtóértekezleten jelentette be: telefonon közölte Radu Vasiléval, hogy nem helyesli az aradi emlékmű felavatását; szerinte ez románellenes gesztus és súlyos pol. kérdés. [Szabadság, okt. 6.]

A kolozsvári Ref. Kollégium Farkas utcai épülete visszakerült az egyház tulajdonába, de a tanügy még nem gondoskodott az ottani osztályok elköltöztetéséről. [Szabadság, okt. 6.]

2000. február 29.

Kerekes Károly a képviselőházban pol. nyilatkozatban ítélte el a VR évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásait, amelyek semmiben sem különböznek a 10 évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Az európai integrációt gátoló megnyilvánulásokkal szemben nem maradhat közömbös a politikai elit. [Táj., febr. 29.]

Debrecenben a h. t. m. diákok magyarországi jelenlétéről és oktatásáról tartottak fórumot; a m. állam abban a reményben támogatja a h. t. m. diákok oktatását, hogy azok szülőföldjükön kamatoztatják majd a tudásukat, de 90%-uk az anyaországban marad az oklevél megszerzése után. [SzFÚ, febr. 29.]

2001. február 9.

Gh. Funar 100 ezer embert vár a Kolozsvárra összehívott népgyűlésre. Kisebbségellenes tiltakozó akciójának meghirdetett célja: a „ro. ny. védelme, az alkotmány betartatása”. [Szabadság, febr. 9.] – Octav Cozmâncă, közigazgatási min. kijelentette, hogy a Gh. Funar által meghirdetett tüntetés törvénytelen. [HN, febr. 14.] (→ 2001.02.16, 2001.02.18)

Május végére halasztották a személyi jövedelemadó-ívek leadási határidejét. A módszer bevezetését a Világbank sürgeti, de nehezen halad a gyakorlatba ültetés. [Szabadság, febr. 9.]

Júl. 1-jétől a Ro.-ba utazó moldovai állampolgárok csak útlevéllel léphetik át a határt. Eddig ezt a személyi igazolvány birtokában is megtehették. [Népújság, febr. 9.]

2001. február 16.

Az amerikai nagykövetség Ötcsillagos városok címmel programot indított a bürokrácia csökkentésére, a különböző városházi és kamarai engedélyek kibocsátására. James Rosapepe – akinek tudomására jutott, hogy Gh. Funar népgyűlést szervezett (→ 2001.02.09) –, lemondta kolozsvári jelenlétét, a városnak szánt kitüntetést később adja át. – A délutáni népgyűlésen mindössze 5000 ember gyűlt össze a beígért 100 ezer helyett. C. V. Tudor másfél órás beszédet tartott, a szónokok nacionalista beszédekkel tüzelték a résztvevőket. A magyarellenes tüntetésnek is beillő népgyűlés táncműsorral és tűzijátékkal zárult. [Szabadság, febr. 17.] (→ 2001.02.18, 2001.02.21)

Az MSzP nem ért egyet a h. t. m.-ról szóló kedvezmény(vagy státus-)törvénnyel, attól tartanak, hogy ez melegágya lesz az etnobiznisznek és a korrupciónak. Az SzDSz koncepcionálisan ellenzi a tervezetet. [RMSz, febr. 16.]

2001. február 18.

A ro. lapok sikertelen kísérletként értékelték a Gh. Funar által összehívott népgyűlést. A helyi hatóságok egymásnak ellentmondó intézkedéseikkel tették lehetővé a tüntetés megtartását. [Szabadság, febr. 19.] (→ 2001.02.09, 2001.02.16, 2001.02.21)

2001. február 21.

Eckstein-Kovács Péter elmondta: a kolozsvári ’népgyűlésen’ (→ 2001.02.16, 2001.02.18) C. V. Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását, de nem tartja valószínűnek, hogy eljárás indulna ellene, noha az ügyészségnek hivatalból kellene vizsgálatot indítania. Az RMDSz tiltakozott ugyan a gyűlés megtartása ellen, de azt nem tudta elérni; sikerült viszont idejében jobb belátásra bírniuk az amerikai nagykövetet. [Szabadság, febr. 21.]

Gabriel Andreescu, a GDS elnöke bepereli a CNSAS-t, mert nem válaszoltak az ő dossziéjának ügyében beadott kérelemre. Azt sem fogadta el, hogy Ion Iliescu ’tisztának’ találtatott, jóllehet közismert, hogy az államfő megyei elsőtitkár volt. [Szabadság, febr. 21.]

Vélhetően az alkotmánybírósághoz küldi a helyi közigazgatás törvényét a PRM. Tekintve azonban, hogy Adrian Năstase már működő törvényként említette az ET egyik ülésén, mindent meg fognak tenni, hogy mielőbb életbe léptessék a jogszabályt. [RMSz, febr. 21.]

2001. március 29.

Nem szavatartó a PDSR – állapította meg Sógor Csaba. Az akkreditációs bizottságban egy hónapon belül kétféleképpen szavaztak a kormány képviselői. [Háromszék, márc. 29.] – Tonk Sándor kimondottan magyarellenesnek tartja azokat a nehezítő kitételeket, amelyeket a szenátus okt. bizottsága vitt be az egyetemi akkreditációs törvénybe. [Krónika, márc. 29.]

Magánszemélyek is betekinthetnek a dossziéjukba. A komm. idején mintegy 700 ezer fős besúgói hálózat működtetett a Securitate, az irattárban kb. 125 millió akta őrzi a megfigyelésekről szóló jelentéseket. Eugen Jurcă, ortodox pap, temesvári egyetemi tanár bevallotta kollaboránsi múltját és közzétett nyilatkozatában azt hangoztatta: „Az igazságnak napvilágra kell kerülnie, bármilyen fájdalmas és szégyenletes is.” [Szabadság, márc. 29.]

A PDSR–RMDSz egyezmény megvalósulásait elemezte a két párt vezetősége. Markó Béla a pozitívumok között a helyhatósági törvény elfogadását, az államosított ingatlanok helyzetének rendeződését, a pol. hangnemváltást, a kormányfő hozzáállását említette, külön kiemelve Năstase Március 15-i üzenetét. A negatívumok: a területi szervezetek közötti rossz viszony; a Păunescu–Solcanu-páros által képviselt vonal (a ro. oktatás bevezetése a m. ny. magánegyetemeken); gond van a földtörvény és az erdőgazdálkodási törvény alkalmazásával is. Az RMDSz határozottabb támogatást vár el a kis- és középvállalatok, a helyi fejlesztési régiók számára. [Háromszék, márc. 29.]

2001. május 12.

Újabb magyarellenes kirohanást tett a PNL elnöke; Kónya-Hamar Sándor szerint azért lendültek ismét támadásba a liberálisok, mert az RMDSz nem támogatja a PNL és a PD által javasolt bizalmatlansági indítványt. Markó Béla szerint már nem lehet pol. tőkét kovácsolni a magyarellenességből. [Szabadság, máj. 12.]

Răzvan Theodorescu (műv. min.), kolozsvári szemléje után úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja a főtéri ásatási helyszín betemetését. [Szabadság, máj. 12.] ● [Az egyik gödröt csak Gh. Funar leváltása után néhány hónappal, 2005 márciusában temették be.]

Răzvan Theodorescu ellenzi a Batthyaneum visszaadását. Bárhogyan dönt a bíróság a restitúciót illetően, egyetlen könyvet vagy iratot sem lehet onnan elköltöztetni, mert azok a „nemzeti vagyon részei”. [Krónika, máj. 12.]



lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-86




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998