|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 198 találat | lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 181-198 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: kapcsolat, Ro.–Magyarország / ro.–magyar 1995. december 16.Madridban, az EU csúcstalálkozóján Horn Gyula és Ion Iliescu célul tűzte ki, hogy 1996 márciusig véglegesítsék a napirenden lévő 4 közös dokumentumot (alapszerződés, együttműködési egyezmény, a kisebbségi jogok aktája, megbékélési nyilatkozat). [RMSz, dec. 10.]Marosvásárhelyen tartották az RMKdP 3. kongresszusát; elfogadták a párt új programját, amely nemcsak az RMDSz, hanem az EUCD programjához is igazodik. Varga László leköszönő elnök elmondta: az RMKdP a legerősebb támasza az RMDSz-nek. Elnökké Kelemen Kálmánt választották, Varga László tb. elnöki rangot kapott. Bárányi Ferenc, pol. aleln. elmondta: Vekov Károly nem teljesített egy sor feladatot, ezért az orsz. vezetőség felfüggesztette őt a párt Kolozs megyei elnöki funkciójából. [Táj., dec. 18.] (→ 1996.01.18) Még nem készült el a parlamenti bizottság jelentése, de Valentin Gabrielescu szenátor közzétett néhány bizonyítható részletet: a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert a vádpontokat a tárgyalás során nem igazolták; Iliescu a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen segítséget a Szovjetuniótól; a hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. [Ziua, dec. 15.; MN, dec. 16.] (→ 1995.12.27) 1996. január 8.Bár Horn Gyula kormányának hatalomra jutása (→ 1994.05.29) óta javultak a ro.–m. kapcsolatok, és Iliescu elnök történelmi megbékélésre tett javaslatot, a m. kisebbség jogairól folyó vita mindmáig megterheli a két ország viszonyát, a „történelmi megbékélés csak üres szóbeszéd” – állapította meg a Süddeutsche Zeitung. Bukarest eddig csak Bulgáriával kötött alapszerződést, mert vitája van Ukrajnával és Moldovával is. [Szabadság, jan. 8.]1996. január 11.Kolozsvárott üléseztek az RMDSz városi és megyei tanácsosai. Gh. Funar olyan emléktáblát kíván Mátyás király szülőházára elhelyezni, amely a király románságát hangsúlyozná. Nyílt levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg történelmi hamisítás, a király soha nem volt „Matei Corvin”, hanem Mathias Rex; Szilágyi Erzsébet fiát amúgy sem lehet románnak tartani. Emlékeztették a prefektust, hogy az emléktábla elhelyezését a városi tanács nem tárgyalta, tehát Funar szándéka törvényellenes. Arra kérték a prefektust, akadályozza meg azt, hogy Gh. Funar kivitelezhesse tudatosan magyarellenes és provokatív szándékát, a név- és tényhamisító emléktábla elhelyezését. [Szabadság, jan. 11.] (→ 1995.01.13)Bukarestben megelégedéssel fogadták a hírt, hogy Clinton elnök arra kérte a kongresszust: hosszabbítsa meg egy évvel a Ro.-nak nyújtott legnagyobb kedvezményt. [MH, jan. 11.] Németh Zsolt (Fidesz) emlékeztette a m. kormányt egy korábban (1995. júl.) átadott memorandumra, amelyre nem kaptak választ. A dokumentum szerint a m.–ro. közeledés csak akkor lesz eredményes, ha a megbékélési dokumentumot csak az RMDSz egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű m. ny. oktatás finanszírozására. [ÚM, jan. 11.] A jelenlegi m. kormány mindent a NATO-integrációnak rendel alá, háttérbe utasítva a h. t. magyarság érdekeinek képviseletét – hangsúlyozta Csapody Miklós (MDF). [ÚM, jan. 12.] A Ziua kezdeményezésére Bukarestben újratárgyalták a Ceauşescu-pert. A „Forradalom Erkölcsi Törvényszéke” egy bíróból és esküdtekből áll. A forradalmár egyesületek védnökségével zajló peren hangsúlyozták, hogy nem a diktátor rehabilitálása a cél, hanem a törvényszék becsületének a helyreállítása. Az esküdtek döntöttek: az eljárás, az ítélethozatal és a végrehajtás megsértette a törvényességet, ezért semmisségi panasszal fordulnak a főügyészséghez. [EN, jan. 17.] 1996. január 31.Tabajdi Csaba 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen tárgyalt a helyi RMDSz vezetőivel. Az államtitkár sofőrje az épület előtt, a gépkocsi rádiójának keresőjét csavargatva az URH-sávon főnöke hangját hallotta meg – így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. – 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSz-székházban találtak „poloskát”. – 1995. nov. 7-én Csutak István a sajtó képviselőinek bemutatta a telefonjához csatlakoztatott lehallgató-készüléket. A SRI mindhárom esetben tagadta, hogy köze lenne a lehallgatásokhoz. [EN, jan. 31.]A PDSR közleményben ítélte el Gh. Funar és a PUNR magatartását és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, melynek során a PUNR elveszti a korábban birtokolt tárcákat. A reakciót az váltotta ki, hogy Funar levélben kérte Iliescut: folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal folytatott tárgyalásokról. [Szabadság, jan. 31.] 1996. május 8.Kézdi György főtanácsos elmondta, hogy a m. fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésére, de egyszer sem jártak sikerrel. Az RMDSz-nél 219, az 1994/95-ös tanévben oklevelet szerzett fiatal kérte a segítséget diplomája honosításához, de közülük csak minden negyediknek sikerült. Az RMDSz küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint műv. miniszternek, hogy a ro. fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt; a közeljövőben ro. küldöttség érkezik Budapestre. [ÚM, máj. 8.]A Nagyváradon rendezett polgári fórumon Király Károly az RMDSz vezetőit bírálta, mondván, hogy nem tartják szem előtt az erdélyi magyarok érdekeit. [EN, máj. 8.] A Regátban mostanáig nem volt telekkönyvezés, a 7. sz. törvény szerint júniustól bevezetik a földkatasztert. [UH, máj. 9.] Ro. lakosságának fele a szegénységi küszöb szintjén vagy alatta él; a gazdaságot továbbra is a túlméretezett, hatékony termelésre képtelen gyáróriások uralják. [MH, máj. 8.] 1996. május 27.Salzburgban Kovács László négyszemközti megbeszélést folytatott T. Meleşcanuval. A ro. külügymin. elismerését fejezte ki amiatt, hogy Mo. a nemzetközi fórumokon állást foglalt Ro. euroatlanti integrációja mellett. Kovács László elmondta, hogy Mo. ragaszkodik a kisebbségre vonatkozó nemzetközi dokumentumok szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. [Szabadság, máj. 27.]1996. június 7.Budapesten Magyar Bálint és Viorel Mărginean aláírta az 1998-ig szóló m.–ro. kulturális munkatervet. Magyar Bálint hangoztatta, hogy a m. tervezet kimunkálásakor a tárca messzemenően figyelembe vette a magyarországi románság és a romániai magyarság legitim szervezeteinek javaslatait. [RMSz, jún. 10.]Közzétették a választások (→ 1996.06.02) eredményeit. A részvétel számai: 17,737 millió jogosultból 10,061 mill. jelent meg az urnáknál (56%); 0,473 mill. volt az érvénytelen szavazatok száma. A helyi tanácsosokra leadott szavazatok tükrözik a pol. erőviszonyokat: PDSR = 1,506 mill.; CDR = 1,446 mill.; USD (Szociáldemokrata Unió) = 969 ezer; RMDSz = 563 ezer; függetlenek = 487 ezer; PSM = 445 ezer; PUNR = 434 ezer; PDAR = 316 ezer; PRM = 272 ezer; PL’93 = 231 ezer. [RMSz, jún. 10.] A legnagyobb átlagfizetéseket áprilisban a pénzintézetek, bankok alkalmazottai kapták: 828.960 lej (277 $), a legkisebbet az egészségügyben: 207.101 lej (69 $). Az orsz. átlag: 301.558 lej (101 $). [BL, jún. 7.] 1996. december 3.Az EBESz lisszaboni ülésén Horn Gyula félórás megbeszélést folytatott Emil Constantinescuval. A találkozót szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak minősítette Horn Gyula. [RMSz, dec. 5.]A moldovai elnökválasztás 2. fordulóján Petre Lucinschi (korábbi nevén: Pjotr Kirilovics Lucsinszkij) – a Moldovai Komm. Párt hajdani főtitkára – lett a győztes, aki orosz orientációt és baloldali értékeket ígért választóinak. [Népszabadság, dec. 3.] (→ 1996.11.19) Erdélyben sorra alakulnak a Duna Tévé baráti körei, Székelyudvarhelyen Györfi József, a könyvtár igazgatója lett a kör elnöke. A körök szerepe elsősorban erkölcsi kiállás a Duna Tévé mellett, de aktuálissá válhat az anyagi támogatás is, ui. a m. kormány csökkentette a tévéadó támogatását. [UH, dec. 3.] 1997. január 23.Örsi Imre közgazdát kinevezték az Állami Tulajdonalap Igazgatótanácsába. [Táj., jan. 24.]M.–ro. konzultáció kezdődött Budapesten az alapszerződés alkalmazásának ügyében (pl. főkonzulátus kérdése). [Szabadság, jan. 24.] A Bolyai Társaság nyilatkozata emlékeztetett arra, hogy a BTE ügye még függőben van. [RMSz, febr. 5.] Constantin Degetaru dandártábornokot nevezték ki a hadsereg új vezérkari főnökévé. [Szabadság, jan. 24.] Mintegy 30 ezer bányász írta alá azt a kérvényt, amelyben Miron Cozma szabadlábra helyezését kérik. [MN, jan. 23.] Niculae Cerveni ügyvéd szerint dokumentumokkal bizonyítható Iliescu bűnössége, a bányászjárás ügyében. [ÚM, jan. 24.] 1997. január 29.Markó Béla Tom Lantossal találkozott az AEÁ bukaresti nagykövetségén. Az amerikai politikus az RMDSz kormányzati szerepéről, a koalíciós kormány programjáról, Ro. euroatlanti integrációjáról tájékozódott. [Táj., jan. 29.]Béres András, oktatási államtitkár arra törekszik, hogy a ro. oktatás egészének a reformján belül a „decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, amelyek gondot okoznak”. [RMSz, jan. 29.] Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója Ágoston Hugót meghívta a tévé tanácsadó testületébe. A konzultatív testületnek eddig nem volt m. tagja. [Táj., jan. 31.] Strasbourgban, az ET közgyűlésének ülésszakán a m. küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a ro. küldöttséggel (tk. Frunda Gy., T. Meleşcanu, A. Năstase). A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az ET főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű m.–ro. parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. [Szabadság, jan. 30.] 1997. március 12.Horn Gyula meghívására Budapestre érkezett Victor Ciorbea kormányfő. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési, aktív partnerségi, valamint a kormányközi gazdasági vegyesbiz. létrehozásáról szóló egyezményt. A ro. kormány szerint nincs elvi akadálya a m. egyetem újraindításának, első lépésként két m. szak indulna a BBTE-n. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnév-táblák elhelyezésével is. [RMSz, márc. 14.]Victor Ciorbea Március 15. alkalmából üzenetet intézett a romániai magyarsághoz, melyet kérésére m. és ro. nyelven továbbítottak a prefektúrákra, terjesztés céljából. Az üzenet emelkedett hangú, baráti kézfogást nyújtó. [RMSz, márc. 14.] A két oktatási min. (Magyar Bálint és Virgil Petrescu) közös budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a BTE létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása, de ehhez szükség van az egyetemi szenátus beleegyezésére. [Szabadság, márc. 15.] Victor Ciorbeának a m. egyetem újraindulására vonatkozó kijelentése nagy hullámokat kavart pol. és egyetemi körökben. Simon Simion prorektor úgy vélte: az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben az etnikai szempontok uralkodnának, s azt a nacionalista erők használnák ki. [Sajtóf., márc. 12.] A BBTE sajtóirodája közleményt adott ki: a rektori hivatal és az egyetemi szenátus szabályozó bizottsága megvitatta a kormányfő kijelentését és annak lehetséges következményeit. A biz. javasolta, hogy mérjék fel az egyetem vezetőségében és a tanárok körében, hogyan látják az intézmény szerkezetének bővítését. – Andrei Marga rektor közölte: eddig az egyetem vezetőségét nem konzultálták az ügyben; szerinte a különválás hátrányos lenne mindkét fél számára. [Szabadság, márc. 12.] Alexandru Fărcaş, Kolozs megyei prefektus attól fél, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei; szerinte hiányoznak a feltételek az önálló egyetem létrehozására, előbb m. tagozatot kell létrehozni, mely 10–15 év alatt egyetemmé fejlődhet. [Sajtóf., márc. 12.] 1997. március 26.Németh Zsolt (Fidesz) a BTE-ről: 1. a ro. kormányfő Budapesten ígéretet tett az önálló m. egyetem visszaállításra (→ 1996.03.12), amit a ro. elnök hivatal 24 órán belül „helyreigazított”; 2. a m. kormány is ellentmondásosan viselkedik: Törzsök Erika (HTMH) – Ellenségkép nélkül c. cikkében (MH, jan. 25.) – így nyilatkozott: „… »autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.« Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló m. egyetem irreális elképzelés (→ 1997.01.31).” A Fidesz azt szeretné elérni, hogy mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a m. kormány álláspontja a BTE-vel kapcsolatban és érjék el azt, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint a romániai magyarok jogos igénye. [ÚM, márc. 26.]Kökény Mihály népjóléti és Ştefan Iosif Drăgulescu egészségügyi min. kétoldalú megállapodást írt alá Budapesten. [Szabadság, márc. 27.] Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Lezsák Sándor, az MDF küldöttségének élén. Megbeszélést folytattak a vallásügyi államtitkárral és több ro. párt vezetőjével. – Tokay György a kisebbségi hivatal struktúráját és működését ismertette. [Táj., márc. 27.] 1997. március 28.Constantinescu elnök fogadta a Lezsák Sándor vezette küldöttséget. Az MDF elnöke sajtótájékoztatón értékelte a látogatást: Ro.-ban csak most következett be a rendszerváltás; a ro.–m. megbékélésnek csak az első állomásánál vagyunk; az RMDSz részvétele a kormányban még nem oldotta meg a kisebbség jogsérelmeit. [MN, márc. 29.]1997. április 29.Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség érkezett hivatalos látogatásra a m. fővárosba. A megbeszélések után Kovács László kijelentette: áttörés következett be a m.–ro. kapcsolatokban. Amennyiben csak az egyik országot hívják meg a NATO-ba, az nem fog kedvezőtlen hatást gyakorolni a kapcsolatokra. [RMSz, ápr. 30.]1997. május 25.Göncz Árpád a M. Köztársaság elnöke – Constantinescu elnök meghívására – Bukarestbe érkezett. A hivatalos látogatás 3 napján a m. elnök megbeszéléseket folytat az elnökkel és kormányfővel, a parlament két házának vezetőjével, pártok elnökeivel, 26-án felavatja Snagovon Nagy Imre és társai emlékművét, beszédet mond a parlamentben, majd látogatást tesz Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. – Az RMDSz székházában folytatott megbeszélés során a m. elnök gratulált a Szövetség felelősségvállalásához és bátorságához, amellyel részt kért a kormányzásban. [Táj., máj. 26.]A megyei prefektus tilalma ellenére (→ 1997.05.23) Gh. Funar gyűlést tartott a városban. A megmozdulást a rendőrség úgy értékelte, hogy megemlékező jellegű, ezért nem vonatkozik rá a gyülekezési tilalom. [RMSz, máj. 27.] 1997. május 26.Göncz Árpád a ro. parlamentben elmondott beszédében hangsúlyozta: Mo. számára igen fontos, hogy Ro.-t mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. [RMSz, máj. 28.]A kormány a helyi közigazgatást szabályozó (22/1997. sz.) sürgősségi rendeletet adott ki, amely a 69/1991. sz. törvény néhány paragrafusát módosítja. Ennek értelmében a megyei tanácsok hatásköréből a helyiekhez kerül az utcák, terek és helyi érdekű létesítmények névadása; ott, ahol egy adott kisebbség eléri a lakosság 20%-át, az illető kisebbség tagjai használhatják az anyanyelvüket a közhivatalokkal való érintkezésben; a lakossági kapcsolatokkal foglalkozó tisztviselőknek ismerniük kell a kisebbség nyelvét. Ahol a tanácstagok 1/3-a kisebbséghez tartozik, ott a tanács ülésein a kisebbség nyelvét is lehet használni, de az iratokat románul kell vezetni. [Szabadság, máj. 26.] – A rendelet 2 nap alatt a szenátusba érkezett. [Táj., máj. 26.] 1997. június 4.Az illetékes tárca 75 áll. gazdaságot ítélt privatizálásra, mert az általuk felhalmozott adósság a mezőgazdaság tartozásának 40%-át teszi ki; a szenátus úgy döntött, hogy egyenként kell megvizsgálni az egyes állami gazdaságok helyzetét. [Szabadság, jún. 4.]Halász János tanácsos elmondta: fél év alatt Mo. és Ro. 14 kereskedelmi egyezményt írt alá, többet, mint az előző 50 évben összesen. Ro. áprilisban csatlakozott a CEFTA-hoz, ez vámkönnyítésekkel jár és a keresk. kapcsolatok élénkülését hozza magával. [Szabadság, jún. 4.] A tervek szerint 30 ezer állást szüntetnek meg a tanügyben. Florin Diaconescu államtitkár az elbocsátást azzal indokolta, hogy 1989 óta egymillióval csökkent a diákok száma, ugyanakkor a tanárok száma 50 ezerrel nőtt. [BN, jún. 4.] 1997. augusztus 14.Horn Gyula telefonon beszélt Ciorbea kormányfővel és biztosította ro. kollégáját, hogy a m. kormány mindenben támogatja az ország euroatlanti integrációját. [RMSz, aug. 16.]1997. október 8.Pruteanu a szenátus tanügyi bizottságának ülésén szavazást kért a sürgősségi kormányrendelet ügyében, anélkül, hogy bevárta volna a felső szintű PNTCD–RMDSz-vegyesbizottság erre vonatkozó döntéseit (→ 1997.09.23, 1997.09.25). Verestóy Attila kérte, hogy a bizottsági döntés meghozatala előtt ne döntsenek a kérdéses pontokban. [Táj., okt. 8.]Adrian Severin meghívására Bukarestbe érkezett Kovács László, hogy – az alapszerződés értelmében – hozzák létre a kormányközi vegyesbizottságot. Kovács László a tanügyi törvény körüli vita kapcsán kifejtette: az RMDSz jogos igényei olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek az alapszerződésben is szerepelnek és megfelelnek az európai normáknak. Aki a kormányból való kilépést sürgeti, mert nem teljesültek a reményei, az politikai öngyilkosnak tekinthető; ha valaki azt hitte, hogy pár hónap alatt minden problémát meg lehet oldani az RMDSz kormányzati részvételével, annak nem sok érzéke van a realitásokhoz. [Táj., okt. 10.] V. Ciorbea kolozsvári látogatásán, Boros János kérésére, miszerint föl kellene függeszteni állásából Gh. Funart, a kormányfő azt válaszolta: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy törvénysértést követett volna el, aligha merülhet föl a felfüggesztés kérdése. [Szabadság, okt. 9.] A MADISz rendezésében megkezdődött a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál 5. kiadása. A növekvő presztízsű rendezvényre 29 országból 200 alkotást neveztek be, ebből 50-et válogattak be a hivatalos programba. [Táj., okt. 15.] (→ 1998.10.28) 1997. október 10.Egészségügyi okokra hivatkozva Béres András, oktatásügyi államtitkár lemondási szándékáról értesítette az RMDSz ÜE-t. [Szabadság, okt. 11.] (→ 1998.01.28)Irreális elképzelés, hogy az erdélyi magyarok kettős állampolgárságot kaphassanak, ezért a kormány nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mondta egy interjúban Kovács László. Bukaresti tárgyalásai során arra kérte a ro. elnököt, hogy lépjenek föl a szélsőségesen nacionalista erők ellen. Erre ígéretet kapott, cserébe a ro. elnök azt kérte, hogy egyes m. politikusok ne Erdélyben vívják meg a választási kampányukat. [Népszabadság, okt. 10.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
