|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 77 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-77 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: anyanyelvhasználat / ~hoz való jog (és 20%-os küszöb) / házasságkötés anyanyelven 1994. november 3.Iliescu a BBC-nek nyilatkozott, s tk. elmondta: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó m. panaszok csak kitalált dolgok, a m. kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. [RMSz, nov. 5.]Markó Béla megvonta amerikai látogatásának mérlegét: az újvilágban tisztában vannak a m. ny. oktatás problémáival és támogatást ígértek a kérdés rendezéséhez; a kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. [RMSz, nov. 3.] Minden harmadik m. orvos elhagyta az országot, a legtöbben Mo.-ra telepedtek át – mondta Ábrám Zoltán. [RMSz, nov. 3.] 1994. november 16.Az RMDSz sajtóértekezletén tisztázták: az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény (→ 1991.11.10) előírásai nem ajánlás jellegűek, hanem kötelező érvényűek. [RMSz, nov. 18.] (→ 1994.12.03)Gabriel Andreescu, Renate Weber és Valentin Stan újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSz követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. Andreescu elmondta: az RMDSz tervezete túlzottan etnocentrikus, tervezetüket a parlament sohasem fogadná el; a nemzetközi jog nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát sem. Az önálló egyetem és a teljes körű nyelvhasználat viszont megilleti a magyarságot. [EN, nov. 16.] (→ 1994.12.23) A PNTCD sajtótájékoztatóján Radu Vasile szóvivő elutasított minden, a nemzetállam egységét veszélyeztető törekvést; Valentin Gabrielescu szerint elfogadhatatlan a m. egyetem és a helyi autonómia. [ÚM, nov. 16.] 1995. február 15.A PER újabb ro.–m. párbeszédet szervezett Atlantában. A kétnapos értekezlet febr. 14-én kezdődött. A korábbi találkozók [Buk. (1992. jan.); Neptunfürdő (1992. jún.); Gerzensee (1993. febr.); Neptunfürdő ]930717, 930731)] nem jártak különösebb eredménnyel. [MN, febr. 8.] – Az álláspontokat az RMDSz külpolitikai tanácsadó testülete febr. 9-én véglegesítette. Ezen az ülésen tudták meg, hogy a ro. küldöttség kibővült a PUNR egyik képviselőjével. Takács Csaba kifejtette: nem ülhetnek egy asztalhoz annak a pártnak a képviselőjével, amelynek a vezetője a minap úgy nyilatkozott, hogy a magyarokat deportálni kell. [MN, febr. 11.] – Takács Csaba a PER igazgatójától várt választ a kérdésre: miért nem tartják be az eredeti megállapodást (miszerint a PUNR-t nem hívják meg), de nem kapott kielégítő választ. A PUNR képviselője végül csak megfigyelőként vett részt az ülésen. [RMSz, febr. 11.] – A résztvevők (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, Csapó I. József, Kelemen Árpád) hosszasan fontolgatták a részvételt, végül 12-én repülőre szálltak. – Bill Clinton elmondta, hogy a közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a ro.–m. megbékélés. [RMSz, febr. 14.] – Markó Béla az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, előkészítettek egy problémalistát. A 2. napon a tárgyalásokat Jimmy Carter vezette. [RMSz, febr. 16.] – Az EvZ szerint a ro. kormány hibázott, amikor küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy az országban olyan feszültségek vannak, amelyeket csak az AEÁ közvetítésével lehet megoldani. – A megbeszélések végén emlékeztetőt adtak ki. A nyilatkozat szerint a megbeszéléseket ki kell terjeszteni a politikai pártokra és a kormányzati szervekre. A párbeszéd lehetséges témái: a pol. légkör enyhítése, az autonómia-koncepció, a tanügyi törvény és az anyanyelvű oktatás kérdése; az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, a közéletben és a gazdaságban, kétnyelvű föliratok, kisebbségi törvény, egyházak kárpótlása. [RMSz, febr. 18.]Magyari Nándor László elítélte Nagy Benedek írását (→ 1995.01.06) és azokat is, akik azt javasolták neki: terjessze a frakción belül a röpiratot; de Tőkéssel sem ért egyet, amiért a püspök felszólította a frakciót, hogy döntsön, azt is sugallva, milyen határozatot hozzon. [EN, febr. 15.] 1995. február 24.Frunda György elmondta: az RMDSz-nek rá kell térnie a konkrét, realista politizálásra. Fenn kell tartani az autonómiaigényt, de előbb a helyi autonómiát kell követelni, arra kell ráépíteni az anyanyelvhasználat, kétnyelvűség és szimbólumok használatának a jogát. [Népújság, febr. 24.]Kelemen Árpád az atlantai megbeszéléseket (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17) értékelve elmondta: kitűnt, hogy a ro. fél nem hajlandó semmilyen engedményre. [RMSz, febr. 24.] 1995. június 30.Kovács László elmondta, hogy a Horn–Iliescu találkozón (→ 1995.06.27) egyetértés volt abban, hogy javítani kell a két ország viszonyát. Iliescu elnök nem zárta ki az 1201-es ajánlást. Nyitott kérdés maradt az anyanyelv használatának ügye, valamint az etnikai alapú párt alapításának joga. Ez utóbbitól elzárkózik a ro. fél – mondta Kovács László –, azzal érvelve, hogy ez nem tartozik az alapszerződésbe. A m. fél azért tartja szükségesnek, mert a PUNR (a PDSR koalíciós partnere) szinte hetente követeli az RMDSz betiltását. A ro. fél azt sem akarja elfogadni, hogy az alapszerződés betartását kétoldalú vegyesbizottság ellenőrizze. [Népszabadság, jún. 30.]Bukarestben megkezdődött a 11 országot magába foglaló BSEC (→ 1992.06.25) 2. csúcsértekezlete, ahol elhatározták, hogy külügyminiszteri szinten kidolgozzák e regionális együttműködési struktúra jogi kereteit. [RMSz, júl. 1., júl. 3.] (→ 1996.04.28) 1995. július 11.Horn Gyula egy korábbi bejelentésére reagálva Markó Béla elmondta: a vízumkényszer újbóli bevezetése Ro. (valamint Ukrajna és Kis-Jugoszlávia) állampolgárai számára nagyon megnehezítené az itteni magyarság helyzetét. [RMSz, júl. 12.] – A vízumkényszer mögött a ro. sajtó Budapest konzulátus-nyitási szándékát sejti. [MN, júl. 13.]Kovács László külügymin. kifejtette: az alapszerződéssel kapcsolatban 4 kérdésben nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása, a kisebbség joga az anyanyelv használatához, a politikai párt alapítási joga és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus. [Népszava, júl. 12.] 1995. december 18.Az ET 3 jelentéstevője (Gunnar Jansson, Josette Durrieu, Walter Schwimmer) Bukarestben az RMDSz vezetőivel találkozott. Markó Béla elmondta, hogy a raportőrök legutóbbi látogatása óta visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosítása terén (pl. a tanügyi törvény diszkriminatív jellege, az anyanyelv használatának korlátozása, az egyházi javak visszaadásának elodázása). [Táj., dec. 19.]Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a Ro. Ortodox Egyháznak kell döntenie arról, hogy a pápa Ro.-ba látogathat-e? Daniel metropolita szerint a pápa jelenléte nem időszerű. [RMSz, dec. 18.] 1996. március 1.Iliescu elnök szerint jobb lett volna, ha Alfred Moses nem beszél a szélsőséges pártokról (→ 1996.02.24), ui. a ’szélsőségesség’ meghatározása vitatható. A szóban forgó nyilatkozat után az érintett pártok (PUNR, PRM, PSM) élesen támadták a nagykövetet. [Szabadság, márc. 1.]A párttörvény értelmében egy pártot az ország legalább 15 megyéjéből származó 10.000 alapító taggal lehet létrehozni (egy megyéből min. 300 tag szükséges). [Szabadság, márc. 1.] (→ 1996.02.28, 1996.03.04, 1996.03.19) A helyi közigazgatási törvény vitája során Márton Árpád javasolta, hogy ahol jelentékeny számú kisebbség él, a helyi közigazgatásban az illető kisebbség anyanyelvét is értő személyeket is alkalmazzanak. Javaslatát elvetették. A tervezet kimondja: a helyi közigazgatásban az érintkezési nyelv a ro.; a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is folyamodhatnak a hatósághoz, de az írásba foglalt kérést ro. fordításban is mellékelni kell; tolmácsot igénybe lehet venni. [Táj., márc. 1.] (→ 1996.03.08) Markó Béla elmondta: nem hiszi, hogy bizonyos eltúlzott, érzelmi indokokon kívül bárki ésszerű érvet hozhatna fel arra, hogy egy olyan helyi tanácsban, ahol minden tanácsos magyar és a helyi közösség problémáinak megbeszélésére gyűlnek össze, nem szabad használniuk anyanyelvüket. A parlament állásfoglalása azt jelzi: nincs pol. akarat a kisebbségi kérdés pozitív kezelésére. [Szabadság, márc. 1.] 1996. március 15.Március 15-ét az erdélyi magyarság is megünnepelte. A legjelentősebb ünnep Sepsiszentgyörgyön volt, ezt a Duna Tévé is közvetítette. A brassói ünnepségen megjelentek az ellenzéki pártok képviselői is. Csíkszeredában a koszorúzást követő hajnalon egy rendőrségi terepjáróból két egyenruhás és egy civil szállt ki, akik letépték a Petőfi és Bălcescu szobornál elhelyezett zászlókat és elvittek két koszorút. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crişan rendőrszázados személyében. [Táj., márc. 18.] – Kolozsvárott a város magyarjai az 1848-as forradalomra a Magyar Színházban emlékeztek, majd – Gh. Funar fenyegetése ellenére – megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. [RMSz, márc. 19.]Az RMDSz az európai fórumokhoz fordult azt követően, hogy a helyhatósági törvény vitájában elvetették módosító javaslatait, amelyeket a Ro. által is aláírt ET-okmány alapján (→ 1996.03.08) fogalmazott meg. A képviselőház azt az indítványt sem fogadta el, amely lehetővé tette volna a kisebbség anyanyelvének használatát a tanácsülésen akkor, ha minden tanácsos és választott tisztviselő tudja a nyelvet és használatával mindenki egyetért. [Szabadság, márc. 15.] 1996. április 6.Markó Béla a közelgő választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy különböző ro. pártok már több helységben megkeresték az RMDSz-t, a helyi együttműködés reményében, néhol van is erre esély, de általános együttműködésre nem lát lehetőséget. Az ellenzéki pártok igyekeznek szabadulni a „magyarbarátság” vádjától. Nem lehet eleve eldönteni, hogy radikális vagy mérsékelt politikát folytasson a szövetség, ez mindig az adott helyzettől függ. – Nem látja, mi késztetné arra a m. kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az alapszerződésnek élveznie kell az erdélyiek egyetértését; az ET 1201-es ajánlásán kívül konkrét megoldásokat is tartalmaznia kell (pl. anyanyelvű okt. hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben és az igazságszolgáltatásban, az egyházi javak visszaadása). [HVG, ápr. 6.]1996. április 16.Elkészült a ro. kormány kisebbségi törvénytervezete. Korábban az RMDSz, az RNDF, a parlamenti kisebbségi képviselők egy csoportja, a PAC és a Ro. Helsinki Bizottság is elkészített egy-egy tervet. A tervezet jogot biztosít kisebbségi szervezetek alapításához, az anyanyelvű oktatáshoz; a kisebbségek anyanyelvükön fordulhatnak a hivatalos szervekhez, de a folyamodványhoz hivatalos ro. fordítást kell mellékelni. Kétnyelvű feliratokat csak ott engedélyeznek, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri az 50%-ot. [ÚM, ápr. 16.]1996. május 16.Az RMDSz és a RNDF rendezésében Temesvárott megnyílt a FUEV 41. kongresszusa. Markó Béla üdvözlő beszédében rámutatott, hogy a m. kisebbség számára kiemelten fontos egy európai normarendszer kialakítása, mert ebben a régióban folytatódnak az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, tiltó rendelkezések korlátozzák az anyanyelvű oktatást, a kisebbségek nem használhatják szabadon anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. [Táj., máj. 16.]1996. szeptember 16.A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.] A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.] Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.] 1996. szeptember 17.Előbb egy nappal a parlament az idegen himnuszok és zászlók nyilvános használatát illető tiltást szavazott meg, ám a Temesvárról megérkező Adrian Năstase házelnök parancsára eltörölték a tiltó paragrafust, megszavazták viszont azt a betoldást, hogy az ország vagy a ro. nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. [RMSz, szept. 21.]Kolozsvári ülésén az RMEEÁÉ nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezték: érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, amellyel a két ország kormánya az érdekvédelmi szövetséget és az egyházak képviselőit kezelte, semmibe véve a kéréseket. Iliescu elnökhöz fordultak, hogy elérjék a ro. kormány vállalt (tk. az egyházi javak restitúcióját illető) kötelezettségeit. [Szabadság, szept. 19.] (→ 1996.09.25) A szenátusban elvetették Hajdú Gábor javaslatát, hogy a házassági ceremóniát m. nyelven is le lehessen vezetni, viszont elfogadták Seres Dénes javaslatát, hogy a keresztlevélben a család- és keresztneveket az anyanyelvi helyesírási szabályoknak megfelelően jegyezzék be. [Táj., szept. 17.] Csíksomlyón fölszentelték a Jakab Antal Tanulmányi Házat, Zsögödfürdőn pedig a gyermeküdültető tábor központi épületét. A két épületet a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas anyagi támogatásával építették. [HN, szept. 25.] 1996. október 15.Frunda György gyulafehérvári és dévai kampányútja idején ro. ny. röpcédulák jelentek meg a lakossági postaládákban. A röpcék Göncz Árpád köztársasági elnök állítólagos Erdéllyel kapcsolatos nyilatkozata alapján támadta a magyarokat. A sajtó munkatársai kiderítették, hogy a röpcédulán, a forráshely megadása nélkül idézett szöveg Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944-es angol ny. könyvéből származik, amit Göncz Árpád fordított magyarra. [Népszabadság, okt. 16.; RMSz, okt. 17., okt. 19.] – Frunda Tordán is találkozott választóival, ahol elmondta: az erdélyi tolerancia újjászületéséért harcol, annak pedig egyik feltétele a nemzeti közösségek jogainak biztosítása. További célok: az anyanyelv-használat biztosítása minden területen, kétnyelvű feliratok, az elkobzott vagyon visszaszolgáltatása. [Szabadság, okt. 15.] (→ 1996.10.26)Egyre csökken Gh. Funar pártjának népszerűsége, a legutóbbi felmérés szerint csupán 4% a párt orsz. támogatottsága. Több meghatározó személyiség kilépett a PUNR-ből, legutóbb a párt főtitkára, Valer Suian is. [MN, okt. 15.] 1997. február 6.A képviselőház megszavazta az RMDSz javaslatát, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelven is letehessék a gépkocsivezetői vizsgát. [RMSz, febr. 6.]A Jurnalul Naţional is beszámolt a Kolozsvárott kirobbantott „kell-e BTE?”-vitáról. A lap ismertette Andrei Marga (a BBTE rektora) véleményét: az egyetem jelenlegi szerkezeti felépítése lehetővé teszi a kisebbségi nyelv(ek)en való oktatást. A jelenlegi struktúra megbontása mindkét fél számára előnytelen lenne. [Sajtóf., febr. 6.] – A vita az RMSz hasábjain is hullámokat keltett: Miklós László szerint az SzK, a m. egyetem ügyében, önmagának vindikálja a döntés jogát. [RMSz, febr. 6.] – Szász János őszinte, érvelő vitára szólította föl az érdekelteket, hogy a m. felsőoktatás ügye a méltányosság és a modernizáció jegyében nyerjen megoldást. [RMSz, febr. 8.] 1997. március 6.Az RMDSz három szenátora (Markó, Frunda, Verestóy) az ET ro. raportőreivel (Gunnar Jansson, Walter Schwimmer, Josette Durrieu) találkozott. A szövetség képviselői az ET-ajánlások teljesítésének menetéről tájékoztatták a vendégeket és közölték: az új helyzetben megteremtődtek a kisebbségi helyzet megoldásának bizonyos intézményi eszközei, most kell beindítani a mélyreható megoldási folyamatokat: oktatási törvény módosítása; a restitúció, az anyanyelvhasználat és a m. egyetem kérdése. [Táj., márc. 6.]1997. május 20.A CMN plenáris ülésén mindegyik kisebbség 3–3 küldöttel képviseltette magát. Tokay György, kisebbségügyi min. jelenlétében megvitatták és elfogadták a tanács szervezési és működési szabályzatát valamint a testület költségvetését. Az ÜE javaslata alapján Kovács Csaba, Márton Árpád és Kötő József képviseli az RMDSz-t a tanácsban. [RMSz, máj. 22.]Takács Csaba elmondta: a tanügyi törvény módosításának tervezet csak akkor lép életbe, ha a parlament mindkét háza elfogadja. A helyi közigazgatási törvény módosításakor az anyanyelv használatának kérdése keltett élénk vitát: a koalíciós partnerek végül a 20%-os határban állapodtak meg (az efölötti lélekszámú helységekben lesz kétnyelvű adminisztráció). Amennyiben a parlament nem fogadná el a módosítást „természetesen újraértékelnénk koalíciós együttműködésünket”. [Szabadság, máj. 20.] A PDSR tiltakozik az okt. törvény módosítása ellen. Mindent megtesznek azért, hogy ne kövessenek el olyan „történelmi hibát, amelyek veszélyeztetik a ro. nép szellemi integritását”. [RMSz, máj. 21.] Antal István székelyudvarhelyi képviselő cáfolta a sajtó és a N. Ionescu (PUNR) képviselő által felhozott vádakat. A csereháti kisegítő iskolával (→ 1997.04.18, 1997.05.12) kapcsolatosan tisztázta: a kormány rendelete nem változtat az adományozók eredeti célján, csupán visszaállítja jogaiba a városi tanácsot. Kifejezte reményét, hogy az illetékes hatóságok érvényt szereznek a szerződés eredeti kitételeinek és ellenőrzik, hogy a szerződő felek eleget tettek-e kötelezettségeiknek. [Táj., máj. 21.] (→ 1997.05.28) A Hunyad megyei RMDSz kiválónak minősítette az alprefektus aktivitását és nem tartja indokoltnak Segesvári Miklós lemondását (→ 1997.05.16), annál is inkább, mert a periratok nem igazolják Segesvári bűnösségét. [Táj., máj. 20.] 1997. május 26.Göncz Árpád a ro. parlamentben elmondott beszédében hangsúlyozta: Mo. számára igen fontos, hogy Ro.-t mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. [RMSz, máj. 28.]A kormány a helyi közigazgatást szabályozó (22/1997. sz.) sürgősségi rendeletet adott ki, amely a 69/1991. sz. törvény néhány paragrafusát módosítja. Ennek értelmében a megyei tanácsok hatásköréből a helyiekhez kerül az utcák, terek és helyi érdekű létesítmények névadása; ott, ahol egy adott kisebbség eléri a lakosság 20%-át, az illető kisebbség tagjai használhatják az anyanyelvüket a közhivatalokkal való érintkezésben; a lakossági kapcsolatokkal foglalkozó tisztviselőknek ismerniük kell a kisebbség nyelvét. Ahol a tanácstagok 1/3-a kisebbséghez tartozik, ott a tanács ülésein a kisebbség nyelvét is lehet használni, de az iratokat románul kell vezetni. [Szabadság, máj. 26.] – A rendelet 2 nap alatt a szenátusba érkezett. [Táj., máj. 26.] 1997. szeptember 15.Eckstein-Kovács Péter a szenátusban pol. nyilatkozatban elítélte a Gh. Funar rendezte Avram Iancu-ünnepség hangvételét: megengedhetlen, hogy a polgármester 400 ezer „betelepített” magyar kiutasításáról, a nyugdíjak etnikai alapon való megvonásáról és a magyarok tömeges elbocsátásáról beszélhessen. Ez kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűnét, ami hivatalból üldözendő, ezért az ügyészég figyelmébe ajánlja. [Szabadság, szept. 17.]Az ET jogi és emberi jogi bizottsága brüsszeli értekezletén napirendre tűzte Frunda Györgynek Birger Haggardhoz, a bizottság elnökéhez intézett levelét, amelyben a szenátor támogatást kért a kisebbségek anyanyelv-használatára és az oktatásra vonatkozó kormányrendeletek mielőbbi érvényre juttatásához. [Szabadság, szept. 15.] Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: helytelennek tartja, hogy Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke erdélyi körútra indult a Fidesz politikusaival (→ 1997.09.13), mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. [Szabadság, szept. 17.] A nemzetiségi kérdés rendezése nehézkesen halad; a szélsőséges nacionalista erők támadásai jelzik, hogy az elért eredmények igen törékenyek, visszafordíthatók, figyelmeztetett Markó Béla. [Népszabadság, szept. 15.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
