|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 89 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-89 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: gazdaság / gazdasági gondok, helyzet, élet, program, szféra / fellendülés, fejlődés, felemelkedés, megerősödés / vállalkozók gondjai / kérdések / gazdasági feszültségek / gazdasági mutatók / egyezmények / fejlesztési stratégia / gazdasági politika, gazdasági mutatók / önszerveződés / intézkedések 1994. október 26.Oliviu Gherman, szenátusi házelnök szerint hiba volt az RMDSz létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a „monolitikus követelési struktúrát”. A ro. pártoknak ki kell dolgozniuk a „válaszstratégiát az RMDSz olyannyira összehangolt akcióira”. [Népújság, okt. 26.] (→ 1994.11.01)A hadsereg napja alkalmával ismét felszínre került Mircea Pascu korábbi kijelentése (→ 1994.09.15). Gh. Tinca védelmi min. sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta Pascu kijelentését. [Népszabadság, okt. 26.] – A Ziua szerint viszont a ro. katonai doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. [Népszava, okt. 27.] Az európai normák sajnos nem tartalmazzák a kollektív jogok fogalmát – mondta Tabajdi Csaba. – Az RMDSz-nek az alapszerződéssel kapcsolatos dokumentuma konstruktív és realista, azonban néhány dolog nem eléggé tisztázott: ilyen a regionális autonómia. A m. kormány támogatja a kulturális és közigazgatási autonómiát. [RMSz, okt. 26.] Az új kisebbségi koncepció értelmében azokat a területeket kell menedzselni, amelyektől remélhető, hogy a kisebbségeknek a szülőföldjükön teremtenek egzisztenciát – jelentette ki Törzsök Erika. – A kisebbség nincs olyan helyzetben, hogy politikai hatalmát gazdasági hatalommá mentse át. Olyan gazdaságfejlesztési hitel- és garanciaalapot kell létrehozni Mo.-n, amely a h. t. m. vállalkozók számára teremt lehetőséget saját vállalkozások nagyobb biztonsággal történő indításához. [EN, okt. 26.] 1995. február 22.A CD vezetősége, febr. 17-i ülésén, 30 napot adott az RMDSz-nek, hogy adjon ki nyilatkozatot: elfogadja a ro. állam egységes, nemzeti jellegét. Takács Csaba kijelentette: az RMDSz nem írja alá a kért dokumentumot. [MN, febr. 22.]Az RMDSz ÜE gyűlésén bejelentették: elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. [Táj., febr. 23.] Markó Béla találkozott V. Hrebenciuc kormányfőtitkárral, aki közölte: nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet (→ 1995.02.18); a kormány nem indított eljárást az ÖT beszüntetése érdekében. [RMSz, febr. 23.] Vida Gyula elemző cikkben összefoglalta Ro. 5 éves gazdaságpolitikáját. [RMSz, febr. 22.] Gabriel Andreescu szerint az RMDSz minden követelését ki lehet elégíteni a ro. alkotmány keretein belül. Az Andreescu által vezetett emberi jogi szervezet (CDO) kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét. [RMSz, febr. 24.] 1995. március 2.Az RMDSz Csík, Gyergyó és Udvarhely széki szervezetei elhatározták, hogy létrehozzák a Hargitai Egyeztető Tanácsot (HET); az alakuló ülésen elfogadták a működési szabályzatot. [Táj., márc. 7.] (→ 1995.04.13)Emil Constantinescu, a CDR elnöke Ro. megalázásaként értékelte az atlantai kerekasztalt. [RMSz, márc. 2.] (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17) Az RMDSz Maros megyei vezetősége arra kérte Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy Március 15-én csak jelképesen helyezzék el az emlékezés koszorúit, a virágokra szánt összeget fizessék be valamely iskolai alapítványnak. [RMSz, márc. 2.] György Béla Zsolt, az RMDSz gazdasági főosztályának vezetője a privatizációról és a magyarság gazdasági helyzetéről nyilatkozott. Tájékoztatókat adtak ki, oktatási programokat szerveztek, de az anyagi korlátok miatt a szervezési munka nem halad a kívánt mértékben. A társadalom önszerveződésére kell építeni. A bankoknál diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek: hitelkérelem esetén a magyarok háttérbe szorulnak. [RMSz, márc. 2.] 1995. június 7.Varga Gábor az elmúlt 5 év történéseit elemezte: a kivándorlás következtében leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora; milyen eredményességgel valósítják meg a háromszintű autonómiát, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják lebonyolítani. Józan helyzetfelmérésre van szükség és nem hőzöngésre. „Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben – a Székelyföldet leszámítva – szinte teljesen kimaradunk a privatizációból.” Nem életképtelen kezdeményezéseket (belső választás) kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszereket fölállítani. Az autonómiáról nem értekezni kell, hanem meg kell valósítani: lépésről lépésre – nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. [EN, jún. 7.]Roland Vasilievici (→ 1995.04.22) a Timişoara c. lapban folytatásokban ismertette Ceauşescu kisebbségfelszámoló programját. 1970 után 12 ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Ro. program, amely célul tűzte ki, hogy a veszélyforrásnak vélt 5 nemzetiség (m., német, cigány, zsidó, török) 20 év leforgása alatt hagyja el az országot, vagy olvadjon be. A programot éves bontásban készítették el és évenként elemezték a végrehajtást. Minden téren (a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig) nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék a kitelepedést az országból. A németek kivándorlását éves kontingensekben határozták meg: a nagy tömegű kivándorlást nem tudták volna időben pótolni. Egy-egy kitelepült család helyére azonnal ro. családot telepítettek, akik letelepedési segélyt és munkahelyet kaptak. A nyomásgyakorlás olyan szinteket is elért, mint a földművelésügy (előbb a ro. vidékek mezőgazdaságát támogatták, s csak másodsorban a m., szász vidékeket) vagy a vallásügy (nem támogatták a templomok restaurálását). Vasilievici azért szánta el magát a terv feltárására, mert meglátása szerint a folyamat nem állt meg. Már többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. [EN, jún. 7.] 1995. szeptember 30.Markó Béla egy interjúban elmondta: a magyarság kevésbé rugalmasan viselkedett a privatizáció során, emiatt fokozatosan háttérbe szorult. A civil szférában eredményesen működtek, ezt a sok alapítvány és egyesület is igazolja, de ez nem kompenzálja azt, hogy a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. [RMSz, szept. 30.]Az EMK-platform nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Székelyföldi Egyeztető Tanács elvi döntését, miszerint sürgős feladat volna – a térség lakosságának a bevonásával – megvitatni a Székelyföld autonómia-statútumát. Az EMK ismételten tiltakozik a Székelyföld militarizálása ellen, mert ennek hátsó szándéka, hogy a vidék etnikai összetételét megváltoztassa. [Táj., okt. 3.] A ro. közélet kettőségére figyelmeztetett Gyarmath János cikke: a sajtó egy része dicshimnuszokat zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része a látogatás szerény eredményeit hangsúlyozza. A reformok lendülete megtört, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. C. V. Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. [MN, szept. 30.] 1995. november 21.A szenátusban a lej leértékelése (→ 1995.11.17) utáni helyzetről vitáztak. Szabó Károly rámutatott a kormány felelősségére: kormányrendeletekkel lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy fokozzák eladhatatlan, raktáron heverő termékeik gyártását; az alacsony átváltási ráta miatt az export ráfizetéses. Verestóy Attila szerint a centralizmus ma járhatatlan út. [Táj., nov. 22.]A szenátusban elfogadták a párttörvényt, mely lehetővé teszi, hogy az RMDSz továbbra is kettős minőségben – pártként és kisebbségi szervezetként – működhessen. [MH, nov. 22.] Borbély László ügyészségi vizsgálatot követelt, annak okán, hogy a képviselőházban ingyen osztogatnak fasiszta jellegű kiadányokat (a Ştefan cel Mare c. lapban a magyarok elgázosítását javasolták), a parlament könyvesboltjában pedig szélsőjobbos könyvek kaphatók (pl. Neagu Cosma: Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához). [Táj., nov. 23.] Válságba került Ro. legnagyobb magánbankja, a Dacia Felix Bank [amely főleg a Caritas pilótajáték hozadékát forgatta]; a nemzeti bank (BNR) nov. 15-től felügyelete alá vette a pénzintézetet. [BN, nov. 21.] 1995. november 24.Vida Gyula a gazdasági helyzetet jellemző adatot közölt: a magas inflációnak köszönhetően a BNR 1994-es nyeresége egyenlő volt az egész ro. ipar által termelt nyereség 72%-ával. [RMSz, nov. 24.]1996. január 3.Szabó Árpád közgazdász elmondta: az RMDSz vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A vállalkozók ált. kivonulnak a szövetségből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Maros megyében létrehozták a m. vállalkozók kamaráját, de nem működik. [EN, jan. 3.]Kiss Gábor, a MISzSz új elnöke (→ 1995.12.17) elmondta: a MIT konkurenciát jelent a MISzSz-nek, azt az RMDSz hozta létre, hogy követhető legyen az ifjúságnak szánt pénzek útja; a fiatalok ált. kerülik a politizálást; a legtöbben csak azt nézik, milyen hasznuk származik abból, ha belépnek. [EN, jan. 3.] 1996. február 15.A képviselőházban, az idegenrendészeti törvény tervezetének vitáján, Márton Árpád több módosító indítványt nyújtott be, a tervezet demokratizálását célozva. [Szabadság, febr. 15.]A városi tanács név szerinti szavazással döntött: Kolozsvárott nem állítanak Antonescu-szobrot. [Szabadság, febr. 16.] A szenátus nagy többséggel elfogadta a pártokról szóló törvény felsőházi változatát, ám ezt még egyeztetni kell a képviselőházi változattal. Szabó Károly úgy vélekedett, hogy a szöveget inkább „a pártok betiltására irányuló törvénynek” kellene nevezni. Kozsokár Gábor elfogadhatatlannak tartotta a szenátusban bepótolt szöveget, miszerint minden pártnak a „nemzeti érdeket kell szolgálnia”, ui. a nemzeti érdek nem határozható meg pontosan. [Szabadság, febr. 17.] Csávossy György a gazdaság talpra állításának feltételeit részletezte: m. érdekeltségű hitelintézményeket kell létesíteni, szélesíteni kell a gépkörök rendszerét, a gazdabolt-hálózatot, folytatni kell az anyanyelvű szakoktatást, bővíteni a szaktanácsadást. [RMSz, febr. 14.; febr. 15.] 1996. március 2.A SzET ülésén a gazdasági stratégia kidolgozásának fontosságáról és a személyi elvű autonómia koncepciójáról értekeztek az RMDSz és a civil szféra képviselői. [RMSz, márc. 5.]Székelyudvarhelyen ülésezett a MIT. Az ülésen a köv. egyesületek képviseltették magukat: ÁME, MISzSz, OMDSz, MaKOSz, IKE. A résztvevők eldöntötték, hogy a MIT sem a M. Ifj. Világszövetségnek, sem a M. Ifj. Hálónak nem kíván tagja lenni. [Táj., márc. 5.] A szövetségi elnök sajtótájékoztatóján Madaras Lázár elmondta: ezután – a helyi közigazgatási törvény módosítása nyomán – a helyi tanácsosokat és polgármestereket csak végleges törvényszéki döntés alapján függeszthetik föl tisztségükből. [Szabadság, márc. 2.] (→ 1995.05.17, 1995.07.13, 1995.11.11) Öregszik és apad a h. t. magyarság – ez derül ki a Magyarság a határokon túl c. cikk számadataiból. Az 1,6 millós romániai magyarság átlagos életkora 37 év (a románoké: 34,5). Ezer aktív korú ro. lakosra 372 gyermek és 266 öreg (60 év fölötti) jut, a m. kisebbség esetében ezek a számok: 313 gyermek, 321 öreg. A kinevezett állami tisztviselők közt a m. anyanyelvűek aránya 2,7% (azaz nem éri el a népességen belüli 7,1%-os arány felét sem). [HVG, márc. 2.] 1996. március 8.Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.] A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15) Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.] 1996. május 8.Kézdi György főtanácsos elmondta, hogy a m. fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésére, de egyszer sem jártak sikerrel. Az RMDSz-nél 219, az 1994/95-ös tanévben oklevelet szerzett fiatal kérte a segítséget diplomája honosításához, de közülük csak minden negyediknek sikerült. Az RMDSz küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint műv. miniszternek, hogy a ro. fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt; a közeljövőben ro. küldöttség érkezik Budapestre. [ÚM, máj. 8.]A Nagyváradon rendezett polgári fórumon Király Károly az RMDSz vezetőit bírálta, mondván, hogy nem tartják szem előtt az erdélyi magyarok érdekeit. [EN, máj. 8.] A Regátban mostanáig nem volt telekkönyvezés, a 7. sz. törvény szerint júniustól bevezetik a földkatasztert. [UH, máj. 9.] Ro. lakosságának fele a szegénységi küszöb szintjén vagy alatta él; a gazdaságot továbbra is a túlméretezett, hatékony termelésre képtelen gyáróriások uralják. [MH, máj. 8.] 1997. január 28.Markó Béla részt vett az elnök és a kormányfő, valamint a koalíciós pártok vezetőinek tanácskozásán. A kormánynak a nemzetközi monetáris szervezetekkel folytatott tárgyalásairól, a reform megkívánta gazd.-pénzügyi intézkedésekről és a szociális védelmi intézkedésekről folyt konzultáció. [Táj., jan. 30.]Emil Constantinescu az ellenzéki pártok vezetőit fogadta. Gh. Funar fölvetette a székely megyékben élő románok helyzetét, az elnök biztosította őt, hogy „megvédi az ottani románokat és hamarosan ellátogat ezekbe a megyékbe, hogy a helyszínen győződjék meg a helyzetről”. [Szabadság, jan. 30.] 1997. március 19.Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla elmondta: halaszthatatlan gazdasági törvényeket kellene megszavazni, az ellenzék gesztusa (a „parlamenti sztrájk”) antidemokratikus obstrukciós kísérletként fogható fel. – Még a tavasz folyamán intézkedni kell, hogy ősztől bővüljön a m. ny. egyetemi oktatás köre, ebben nincs nézetkülönbség a szövetség és a kormánykoalíciós partnerek között, csupán a BBTE jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények. [Táj., márc. 19.]Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékművénél felgyújtottak néhány, 15-én elhelyezett koszorút. Az RMDSz megyei vezetősége feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen. [Táj., márc. 20.] 1997. április 17.A parlament két háza elfogadta az 1997-es [!] költségvetést, amely a gazdasági tevékenység 3%-os visszaesésével számol. [Szabadság, ápr. 18.] – A kormány nyilvánosságra hozta a felszámolandó tíz nagyvállalat nevét (→ 1997.04.12), köztük két kőolaj-feldolgozó és egy hengermű van. [MH, ápr. 18.]A Vatikánban II. János Pál fogadta Adrian Severint, aki romániai látogatásra hívta meg a pápát. [Szabadság, ápr. 19.] Markó Béla beszámolt amerikai útjáról (→ 1997.04.07) és ismertette a látogatás eredményeit: vendéglátóinak ismertette az új kormánykoalíció terveit és a m. kisebbség ezzel kapcsolatos elképzeléseit és a felmerülő nehézségeket. A vendéglátók tk. a kárpótlás kérdésének megoldását és a közösségi javak visszajuttatását szorgalmazták. [Táj., ápr. 17.] Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának igazgatója elmondta a Mediafax hírügynökségnek: végleges formát öltött a közösségi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezet. Eddig csak a Ro. Zsidó Közösségek Szövetsége nyújtott be kárpótlási igényt. [Szabadság, ápr. 17.] A brassói törvényszék kihirdette a Caritas pilótajáték csődjét. Ion Stoica elmondta: ő már 3 éve próbálta ezt elérni, de az előző hatalomnak ez nem állt érdekében, ui. A. Năstase, Gh. Funar és Gh. Tinca (volt védelmi min.) egyaránt nyertesei voltak a játéknak. [RMSz, ápr. 17.] 1997. október 6.Göncz Árpád a kongresszus eredményeit köszöntő levelében írta: „az RMDSz új kormányzati szerepében bebizonyította valóságérzékét, mértéktartását és bölcsességét”. [Táj., okt. 7.]A kormánykoalíciós cselekvési program szerint az RMDSz továbbra is sürgetni fogja Ro. NATO-tagságát és az EU-intergációt. Gazdasági téren prioritásként kezeli a privatizációs folyamat felgyorsítását, a veszteséges vállalatok esetén a csődeljárást követő privatizációt (különös tekintettel a nagy nyersanyag- és energiaigényes vállalatokra); a reprivatizáció teljes természetbeni vagyonvisszaadással történjen, s ahol ez nem lehetséges, ott kárpótlással. A mezőgazdaságban szükség van a saját elhatározáson alapuló társulások megalakításának ösztönzésére és terméktanácsok kialakítására. Szükség van a szövetkezeti mozgalmat támogató program kidolgozására, a kis- és középvállalatok támogatási rendszerének véglegesítésére; kedvezményes adózási rendszer kialakítására a termelő, munkahelyteremtő és technikai fejlesztést megvalósító vállalkozások számára. [A program emellett a kultúrpolitikai jogalkotás prioritásait és a kisebbségek számára fontos pontokat is felsorolta; bővebben lásd: Táj., okt. 6.] 1997. november 1.François Ettori, a Világbank képviselője szerint a ro. kormánynak gyorsítania kell a szerkezetátalakítást és a magánosítást. Bár a statisztikai adatok szerint a gazdaság 45%-át stabilizálták, csak néhány nagyvállalat került magánkézbe; úgy véli, bizonytalan a 16 veszteséges nagyvállalat bezárására vonatkozó kormányhatározat teljesítése. [RMSz, nov. 1.]1998. január 31.Az RMDSz OT marosvásárhelyi tanácskozásán a kormánykoalícióban kialakult helyzetet elemezték. Az RMDSz minél hangsúlyosabban akar hozzájárulni olyan általános érdekű területek jó működéséhez, mint a gazdaság és a privatizáció. [Táj., febr. 2.]Wim van Velzen, az EUCD elnöke Bukarestben kiállt Ciorbea és a PNTCD mellett. Románia a parasztpárt nélkül nem tudta volna elérni azt az eredményt az euroatlanti integrációban, amit sikerült a tavaly. Ion Diaconescu újabb felhívást intézett a PD-hez, hogy tisztázzák álláspontjukat, vessenek véget az ellentmondásoknak. [Szabadság, febr. 2.] Bővített ülést tartott az IKA erdélyi alkuratóriuma. A szaktestületi elnökökkel egyetértésben elosztották a támogatási keretet. [Táj., febr. 2.] Szovátán tanácskozott az RMPSz küldöttgyűlése. Lászlófy Pál elnök elmondta: összeállították az 1998/99-es anyanyelvű szakoktatási hálózat bővítési és beiskolázási tervét. Súlyos gond a pedagógushiány – állapították meg a gyűlésen. [BN, febr. 14.] – Az RMPSz-nek 4500 tagja van (a hazai m. pedagógusok közel 30%-a). Országos központ: Csíkszereda, regionális alközpontok: Kolozsvár, Nagyvárad. [Oktatási Hírek, jan.] 1998. február 9.Andrei Marga okt. min. Pruteanu levelére válaszolva kijelentette: ő maga nem vett részt olyan tárgyalásokon, ahol szó lett volna a m. egyetem létrehozásáról. Marga a multikulturális egyetemi struktúrák híve. Szerinte az ET oktatási problémákkal kapcsolatos határozata nem fogalmaz meg ilyen természetű előírásokat, normákat. Az államoknak kötelességük, hogy biztosítsák a felsőfokú oktatást a kisebbségek nyelvén, de tetszőleges formában. [RMSz, febr. 10.]Rosszabbodtak Ro. gazdasági mutatói, mióta a reformpártiak jutottak hatalomra: 1997 végén az infláció üteme 151,4%-ra növekedett (egy évvel korábban 100% volt); a munkanélküliségi ráta 8,8%-os volt, ami közel 3%-os növekedés 1996-hoz viszonyítva. 1997. jan.–nov. között a hazai fogyasztás 6,4%-kal csökkent; a külkereskedelmi hiány 2,28 milliárd $-ra csökkent (egy évvel korábban: 2,807 volt); az export nőtt, az import csökkent. [MTI] 1998. április 13.Radu Vasile kormányprogramja egy rövidebb (1998) és egy hosszabb (1999–2000) szakaszt különböztet meg. Az államosított házak kérdésében az igazságos kártérítés elve érvényesül, amely a bérlők tényleges védelmével párosul. Törvényt kívánnak alkotni a földek és erdők visszaadásáról, a nemzetiségekről és ratifikálni kívánják az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját. Terveik között szerepel a 22. és 36. sz. kormányrendelet (→ 1998.04.08) parlamenti elfogadtatása is. [Szabadság, ápr. 15.] A program szerint az állami felsőoktatás kiszélesítését „multikulturális egyetemek, és a szükséglettől függően, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek” révén kívánják megoldani. [MTI]François Ettori, a Világbank bukaresti irodájának vezetője szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetőségét és a gazdaság további gyengülését eredményezi. Ettori szerint a válság ideje alatt a kormány felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. [Szabadság, ápr. 15.] Andrei Marga bejelentette, hogy az oktatásban, az eddigi nyolc helyett kilenc osztály lesz a kötelező. [Szabadság, ápr. 15.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
