Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kincses Előd

1991. december 11.

„Nem fogadhatjuk el, hogy Ion Iliescu »inkorrekt« és »nem lojális« jelzőkkel illette a magyar lakosságot és az RMDSz-t a népszavazáson tanúsított magatartása kapcsán” – jelentette ki Domokos Géza az Iliescu elnökkel folytatott megbeszélés után. Szó esett az oktatásról, a televízió és a rádió m. adásairól, valamint a sajtóról. [Szabadság, dec. 12.]

Budapesten tisztújító közgyűlést tartott az MVSz. Az új grémium: Csoóri Sándor (eln.), Kincses Előd (főtitkár), Komlós Attila (üv. eln.). A vezetőség mandátuma a Magyarok 3. Világkongresszusáig tart (→ 1992.08.19). Romániából az EMKE és a m. pártok (RMKgP, RMKdP, sőt az FMP is) léptek be az MVSz-be, valamint az RMDSz néhány megyei szervezete. [RMSz, dec. 20., 24.]

1992. március 7.

A Helsinki Watch emberjogi szervezet levelet küldött Iliescu elnöknek, tiltakozva a marosvásárhelyi bíróság ítélete ellen, mellyel Király Istvánt elütötték a jelöléstől (→ 1992.01.23, 1992.01.31). A levél emlékeztetett Smaranda Enache és Kincses Előd korábbi esetére (→ 1990.05.09). A fejlemények ismeretében megállapítható, hogy a Helsinki Watch tiltakozása pusztába kiáltó szó maradt. [RMSz, márc. 7.] (→ 1992.03.27)

1993. március 31.

A Kovászna és Hargita megyei tiltakozások (→ 1993.03.29) ellenére a kormány nem fogja visszavonni a prefektuscserékre vonatkozó döntését (→ 1993.03.25), jelentette ki a kormány főtitkára. [Népszava, márc. 31.] (→ 1993.04.01)

Traian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt Gyarmath János cikkére (→ 1993.03.20), s rámutatott, hogy az ET idézett 1201-es dokumentuma csupán ajánlás (értsd: tehát nem kötelező érvényű). [RMSz, márc. 31.]

Noha többször is kijelentették, hogy Kincses Előd ellen nem folyik kivizsgálás (→ 1990.03.30), a Maros megyei rendőrség mégis hivatalos idézőt küldött az ügyvéd itthoni címére, ezzel igazolódott a kivizsgálás ténye. [RMSz, márc. 31.; Szabadság, jún. 10.]

1993. november 26.

Marin Sorescu, az új művelődési min. letette az esküt. [Szabadság, nov. 30.]

A Mo.-n élő Kincses Előd beadvánnyal fordult a strasbourgi emberi jogok európai bíróságához, mert az ellene indított és be nem fejezett nyomozás miatt nem térhet vissza szülővárosába, Marosvásárhelyre. [Népszabadság, nov. 26.]

1995. június 8.

Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]

Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza.

Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.]

1997. február 1.

Maros megyében ismét Zonda Attilát választották meg megyei elnöknek (Kincses Elődöt pedig tb. elnöknek, a lemondott Sütő András helyett; ]960930), Szatmár megyében Varga Attila lett az új elnök. [Táj., febr. 3.]

Budapesten önkormányzati konferenciát tartottak a határon túli m. szervezetek képviselőinek. [Táj., febr. 3.]

1997. június 7.

A ro. oktatási min. épületében Magyar Bálint és Virgil Petrescu aláírta a kétoldalú ekvivalencia-egyezményt, mely a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések kölcsönös elismerését biztosítja. Ezután Magyar Bálint erdélyi körútra indult. [Szabadság, jún. 9.]

A Maros megyei RMDSz – Zonda Attila halála (→ 1997.04.04) után megüresedett – elnöki székébe Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes került. – A tisztújító közgyűlésen Kincses Előd felvetette a Bolyai Kollégium önálló gimnáziummá való visszaállításának kérdését, amelyre Markó Béla azt válaszolta: pillanatnyilag ezt nem ajánlott bolygatni. [RMSz, jún. 10.]

1997. szeptember 10.

Király Károly kemény hangon bírálta az RMDSz politikáját. Szerinte a szövetség vezetői nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Akik következetesen szembeszegülnek a ro. ortodoxiával és síkraszállnak az önrendelkezésért, azok a következők [természetesen Király Károlyon kívül]: Tőkés László, Krizbai Imre, Kincses Előd, Borsos Géza, Sántha Pál Vilmos, Katona Ádám, Fábián Ernő, Csutak István, Gazda József, Gazda Árpád, Patrubány Miklós. Mindent el kell követni, hogy az autonomista irányzat kerekedjék felül az RMDSz kongresszusán, mivel az „egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban”. [Háromszék, szept. 6.] – Király téziseire Verestóy Attila válaszolt A sehova sem vezető út c. írásában. [RMSz, szept. 10.]

1998. szeptember 12.

Alsócsernátonban – az Erdélyi M. Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében – megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári m. egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]

A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. Az idegen látogatókat a magánszemélyek 48 órán belül, a szállodák 24 órán belül kell jelentsék. Elvetették Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait. [RMSz, szept. 14.]

A képviselőházban élénk vitát váltott ki a hivatalos közlönyről szóló vita azon paragrafusa, amely előírja, hogy a közlönyt magyarul is közreadják. [Sajtóf., szept. 12.]

1999. február 8.

Az RMDSz Maros megyei szervezete a leköszönő Kolcsár Sándor helyett Kincses Elődöt választotta meg elnöknek. Frunda György javasolta az elnökségi jelentés elutasítását, tekintve, hogy Kolcsár Sándor nem maradt semleges elnök, hanem elkötelezte magát egy platform mellett. Markó Béla szerint a megyei szervezet nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a szövetségen belül a legerősebb szervezet legyen. [RMSz, febr. 8.]

Az erdélyi kat. püspökök levelükben arra kérték a pápát, hogy látogasson el Erdélybe is. [Új Ember, febr. 21.]

A két ház együttes ülésén megkezdték a költségvetési vita tervezetét. Radu Vasile hangsúlyozta, hogy a költségvetés igen szigorú: a GDP 2%-os csökkenésével számolnak, az infláció tervezett mértéke 25%. [Szabadság, febr. 9.]

1999. február 13.

Nyárádszeredában, mintegy 300 résztvevő előtt tartották meg a Tőkés László által összehívott fórumot. A tb. elnök szerint fölöslegesek voltak az ellenérzések, a Fórum nem kívülállóként jelentkezett, hanem mindig ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Az EMK nevében nyílt levelet olvastak föl, amelyben Eva Maria Barki kitiltása (→ 1998.10.27) ellen tiltakoztak. Katona Ádám levélben kérte Mo. kormányát, hogy biztosítson védőhatalmi státust a h. t. m. számára. Tőkés András kimondta: „nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz”[!]. Borbély Zsolt Attila az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. [RMSz, febr. 17.; Udvarhelyszék, febr. 19.] Toró T. Tibor szerint az RMDSz kormányzati szerepvállalása zsákutcába vezet. „Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés.” (A cikkíró szerint nem hangzott el az, hogy mi is lenne az a ’mást csinálás’.) [Népújság, febr. 15.] – Pozitívnak ítélték a Fórum-mozgalom mérlegét, sikerként könyvelték el azt, hogy az utóbbi megyei választásokon a Fórum szónokai nyertek [Toró T. Tibor (→ 1998.11.21), Kincses Előd (→ 1999.02.08), Kónya-Hamar Sándor (→ 1999.02.06)]; a tisztességgel végzett munka örömével állapítható meg, hogy ma már az RMDSz legfelsőbb vezetése is a Szövetségen belüli változások szükségességéről beszél. A résztvevők Bocskai fejedelem végrendeletének részletét is bevették a Fórum határozatába: „… szeretettel intem mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.” [RMSz, febr. 16.]

Markó Béla szerint a fórumokra, a minél nagyobb nyilvánosság előtt zajló találkozásokra szükség van. Ám az kell, hogy ezeken a fórumokon „maga a m. közösség szólaljon meg és ne arra használjuk ezeket a találkozókat, hogy mi próbáljunk ott közfelkiáltással különféle programokat és elképzeléseket elfogadtatni. (…) Tőkés püspök úrnak nem kellene azt hinnie, hogy ha ő találkozik valahol az ottani közösség képviselőivel, akkor az egy Európára szóló esemény. Az egy ugyanolyan fontos esemény, mint azok a találkozók, amelyeken mi hétről-hétre rendszeresen jelen vagyunk.” [RMSz, febr. 15.]

1999. március 27.

Az RMDSz Kolozs megyei szervezete Kincses Elődöt jelölte a szövetségi elnöki tisztségbe. [RMSz, márc. 29.; EN, márc. 30.]

1999. április 16.

Hubert Védrine francia külügymin. – bukaresti látogatása során –, Párizs támogatásáról biztosította Ro. NATO-törekvéseit. [RMSz, ápr. 15.] – A két külügymin. megerősítette: nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Szerbiában, de elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. [Szabadság, ápr. 16.]

A SzET a jövőben részt kér a pol. döntéshozatalban. A SzET ülésén arról is döntöttek, hogy az egyházak képviselői valamennyien tanácskozási jogot kapnak. [Szabadság, ápr. 17.]

Az RMDSz megyei szervezetei megtették a szövetségi elnök személyére vonatkozó jelöléseiket. Markó Béla és Kincses Előd fog vetélkedni az elnöki székért (utóbbit Kolozs és Temes megye, valamint a csíki területi szervezet jelölte). A máramarosi szervezet Takács Csabát jelölte, de az üv. elnök nem fogadta el a jelölést. [Szabadság, ápr. 16.]

Egy 1997-es felmérés szerint Ro. lakóinak 6%-a írástudatlan. A listát a déli megyék vezetik. [RMSz, ápr. 16.]

1999. május 14.

Radu Vasile budapesti látogatásának egyik eredménye: Aradon tárgyalt a Szabadság-szobor újbóli felállításáról az Óvári János vezette m. kormányküldöttség – egyelőre konkrét eredmény nélkül. [RMSz, máj. 14.]

Csíkszeredában bejelentették: megnyílt a Csíki Játékszín, a város m. színháza. Bemutató csak ősszel lesz, jelenleg az intézményépítés folyik, önkormányzati támogatással. [Szabadság, máj. 31.]

Tőkés László nyilatkozott a kongresszussal szemben támasztott elvárásairól. Azt várja, hogy az RMDSz „ne kösse meg magát egy olyan koalíció, ill. hatalom oldalán, amelyikről már rég bebizonyosodott, hogy azt a keveset sem akarja, amennyit ígért. (…) A jelenlegi RMDSz védelmi politikát folytat, már rég nem a céljainkért küzd a szó szoros értelmében, hanem inkább a saját bőrét menti.” [!?] [RMSz, máj. 15.]

Borbély Zsolt Attila Kincses Előd mellett tört lándzsát, bízik abban, hogy az RMDSz kongresszusán „kivehetjük a kormányrudat azok kezéből, akik hat év alatt nem voltak képesek a két évre tervezett, saját hatáskörbe tartozó programpontokat teljesíteni”. [EN, máj. 25.] ● [Nota bene: a cikk a kongresszus után jelent meg!]

1999. május 15.

Csíkszeredában megkezdődött az RMDSz 6. kongresszusa. A vendégek köszöntője és a beszámolók után hat órás vita következett, amelyen elfogadták a jelentéseket. Az elnökválasztás eredménye: Markó Béla (274 szavazat; 63,6%), Kincses Előd (157 szavazat; 36,4%). [RMSz, máj. 17.; Népújság, máj. 18.] – Patrubány Miklós szerint a kettős állampolgárság elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. Több hozzászóló azt hangoztatta, hogy nem kell elfogadni a PSE ötletét. A kongresszus 3 állásfoglalást fogadott el: a koszovói helyzetről, a kormányzati szerepvállalásról és a csángókról. [Szabadság, máj. 18.; RMSz, máj. 22.] – Szőcs Géza nyílt levélben közölte a kongresszussal, hogy kilép a szövetségből. [Szabadság, máj. 15.]

1999. június 19.

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a SzET, melynek hatáskörét a májusi kongresszuson új elemekkel bővítették (pl. a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSz költségvetésének elfogadása csak a SzKT–SzET együttes ülésein történhet). Markó Béla megköszönte Csávossy György leköszönő elnök munkáját; az új elnök Kelemen Hunor lett. Az alelnök Király István maradt, a titkár Antal Attila. A SzET üléssel egyidőben tanácskozott az SzKT is, melynek meghosszabbították a mandátumát a novemberi belső választásokig. A testület 84:36 arányban elfogadta Takács Csabát (→ 1999.06.16) üv. elnöknek. Titkos szavazással elfogadták a Takács által jelölt alelnököket is: Nagy Zsolt (területi szervezés); Madaras Lázár (önkormányzat); Sebesi Karen Attila (művelődés és egyházügy); Nagy F. István (oktatás); Péter Pál (gazdaság); Borbély László (kormányzati tevékenység). [Szabadság, jún. 21.]

Kincses Előd átvette az időközben kisebbségi miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. [RMSz, jún. 19.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megye prefektusa levélben figyelmeztette Gh. Funar polgármestert, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, melyekhez hasonlót a múlt hónapban rendezett, amikor is Horia Sima legionárius vezérről emlékeztek meg. Ugyanakkor a prefektus azt is ellenezte, hogy a városban utcát nevezzenek el Corneliu Zelea Codreanuról, a hajdani legionárius vezérről. [RMSz, jún. 19.]

Kéthetes lengyelországi útjának utolsó állomásán, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál szentté avatta IV. Béla király leányát, Boldog Kingát. Az esemény tiszteletére a VET székelykaput adományozott a városnak, melyet a klarissza kolostor előtt állítottak föl. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének az ajándékért. [RMSz, jún. 19.] (→ 1999.11.29)

1999. szeptember 3.

Folyamatosan nő a nyugdíjasok száma, számuk elérte az 5,91 milliót, szemben a 4,76 millió fizetett alkalmazottal. [SzFÚ, szept. 3.]

A Műv. Min. határozata értelmében közel száz kulturális intézményt utaltak át a helyi önkormányzatok hatáskörébe. Kelemen Hunor kérésére a KÁMSz és a KÁMO megmaradt a Min. felügyelete alatt és finanszírozásában. [Szabadság, szept. 3.]

A TEKT kolozsvári ülésén a nov. 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. A felszólalók nehezményezték, hogy a szövetségnek nincs napra kész tagsági nyilvántartása. Kónya-Hamar Sándor nem értett egyet az elektoros választással, mert ez a választójog megsértését jelenti. [Szabadság, szept. 4.] – Kincses Előd azt javasolta, hogy az SzKT megválasztását kössék össze az önkormányzati előválasztással. [RMSz, szept. 6.]

1999. október 5.

Aradon a városi tanács 12:11 arányban elutasította azt a protokollumot, amelynek értelmében a Műv. Min. kezelésébe került volna az emlékpark tervezett területe. A szavazásról hiányoztak a liberális tanácsosok és a demokrata pártaik az ellenzékkel szavaztak. – A kormányt a megyei prefektus képviseli a 13 aradi vértanúnak szentelt emlékünnepségen. [BN, okt. 5.; RMSz, okt. 7.]

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Bélát megkérdezték, miért kell m. emlékművet fölállítani Ro.-ban. Markó válasza: egy olyan országban, ahol 1,6 millió m. is él, az ő történelmük, múltjuk, műemlékeik, hagyományaik, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek az ország múltjának részét képezik. Akik ezt tagadják – pl. Kolozsvár polgármestere – azok a magyarok nyomát akarják eltörölni. [Táj., okt. 5.]

A marosvásárhelyi KZsT jelentőségéről és munkájáról nyilatkozott Csíky Boldizsár, a társaság elnöke. [RMSz, okt. 5.]

Kincses Előd szerint Maros megye Közigazgatási Bizottságának 38 tagjából csupán 3 magyar, 35 pedig ro.; a megye lakóinak viszont 42%-a magyar, tehát távolról sem működik az arányos képviselet elve; ez a koalíció kudarca. [EN, okt. 5.]

A bukaresti Legfelsőbb Törvényszék helyt adott a székelyudvarhelyi önkormányzat felülvizsgálati kérésének és – hatályon kívül helyezve a Maros megyei Törvényszék és a Táblabíróság ítéletét – elrendelte a csereháti per újratárgyalását. [HN, okt. 5.]

1999. november 29.

A marosvásárhelyi TKT nem fogadta el a Maros megyei elnök (Kincses Előd) jelentését, elvetette az üv. elnök beszámolóját és a költségvetést is. [Népújság, nov. 29.] (→ 1999.12.14)

Nagyváradon több tag elfordult az RMDSz-től, a megyei vezetésben tapasztalható széthúzás miatt. Több helyi szervezet bizalmatlansági indítványt kíván benyújtani Szabó Ödön ellen. [BN, nov. 29.]

Marosvásárhelyen ünnepi gyűlés keretében tüntették ki az ószandeci székelykapu-állítókat (→ 1999.06.19). A kapu Szalai Attilának, a varsói m. nagykövetség munkatársának az ötlete volt, s a megvalósításhoz mindössze 3 hét állt rendelkezésre. A háromszékiek ügyességét dicséri, hogy a kaput sikerült határidőre felállítani. A munkát vállaló Patrubány Miklóst, a VET elnökét a nagykövetségen tüntették ki. [Népújság, nov. 29.]

Csíkszentsimonban leleplezték az 1848–49-es szabadságharcban és a két vh. folyamán elesett hősök emlékművét. [HN, nov. 29.]

Ro.-ban a nettó átlagbér októberben 1,657 mill. lej (98 $) volt. [RMSz, nov. 29.]

1999. december 14.

Emil Constantinescu dec. 12-én Radu Vasile leváltásáról tanácskozott a koalíciós pártok vezetőivel; dec. 13-án lemondott a parasztpárt 7 minisztere; a PNTCD megvonta pol. támogatását a kormányfőtől és kérte a lemondását. [Népújság, dec. 14.]

Kincses Előd összehívta a Maros megyei RMDSz vezetőségi ülését, ahol a TKT döntéséről (→ 1999.11.29) vitáztak. A TEKT – újratárgyalásra – visszautalta a TKT-nak az ominózus döntést. [Népújság, dec. 14.]

Renate Weber (Ro. Helsinki Biz.) kifejtette, hogy a Securitate-dossziék törvénye (→ 1999.12.08) épp azok leleplezésére nem vonatkozik, akikről tudni szeretnénk: mit követtek el a komm. idején és hol tevékenykednek azóta. Az alkotmánybíróság véleménye („az állambiztonsági szervek munkatársai után kutatni annyit jelent, mint aláásni a nemzetbiztonságot”) is a tisztánlátást akadályozza. [RMSz, dec. 14.]

Buşteniban megkezdődött a Fekete-tengeri gazd. tanács (BSEC) tud. és technológiaügyi munkacsoportjainak 5. értekezlete. [RMSz, dec. 15.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998