Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 145 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 141-145
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Constantinescu, Emil

1997. január 13.

Vida Gyula elmondta: a kormányalakítás idején olyan gyorsan peregtek az események, hogy nem volt idő és alkalom minden döntés előtt az SzKT-t konzultálni (ez válasz volt Katona Ádámnak, ]961126), de az utólagos jóváhagyás 90%-os volt (→ 1996.11.28), tehát helyes döntések születtek. Az RMDSz a kormányba lépéssel nem mondott le alapvető politikai célkitűzéseiről, mint az autonómia kérdése vagy a BTE. [RMSz, jan. 13.]

Hosszú szünet után Bukarestben újrakezdték a tárgyalásokat a ro.–ukrán alapszerződésről. Radu Vasile kijelentette: Ro. nem enged a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélését illetően és utalni kíván az Ukrajnában élő 400 ro. polgár jogaira. [RMSz, jan. 15.]

Élénk visszhangot váltott ki Miron Cozma letartóztatása. A felforgató tevékenység vádjával őrizetbe vett bányászvezér (→ 1990.06.13, 1991.09.25) elleni vádirat 5000 oldalas. Korábban többször beidézték, de sohasem jelent meg. – A bányavidéken sűrűn járőröznek a rendőrök, a boltokat feltöltötték hússal és kenyérrel. A közlekedési min. legfőbb gondja, hogy a bányászok ne induljanak ismét a fővárosba. Emil Constantinescu a bányászok küldöttségének elmondta: garantálja, hogy az ügyből nem lesz politikai per. [RMSz, jan. 13.]

Újabb két titkosszolgálat került parlamenti ellenőrzés alá: a belügyminisztériumi és a külföldi hírszerzést végző testület. A 9 titkosszolgálatból eddig csak a SRI-re terjedt ki a parlamenti felügyelet. [Háromszék, jan. 13.]

Febr. 1-jei hatállyal visszahívták posztjáról Ádám Erzsébet színésznőt (Hajdu Győző feleségét), a budapesti kulturális központ igazgató-helyettesét. (→ 1995.11.17) [RMSz, jan. 13.]

1997. január 14.

További 4 államtitkári posztot kapott az RMDSz: Béres András (oktatásügy), Kovács Adorján (mezőgazd.), Borbély László (területrendezés), Bara Gyula (népjóléti min.). [Táj., jan. 14.]

Gabriel Andreescu figyelmeztette Constantinescu elnököt arra, hogy jogtalanul nyilatkozta azt korábban, hogy a kétnyelvű feliratozás az ország belügye, ui. ezt az alapszerződés is tartalmazza, tehát külügy, s az 1201-es ajánlás értelmében ezt végre kell hajtani; az ország külpolitikáját a kormány hajtja végre, az elnöknek nincs joga ellenőrizni azt. [RMSz, jan. 14.]

Az RMDSz felhívta a közvélemény figyelmét, hogy Gh. Funar meg akarta torpedózni a főkonzulátus letelepítését, de a városi tanács 16 tagja kivonult az ülésről, a bent maradt 15 tanácsos pedig nem hozhatott érvényes döntéseket. Ha Gh. Funar aláírásokat akar gyűjteni a főkonzulátus ellen, azt megteheti, de csak a PUNR pénzén, nem a tanácsi költségvetésből. [Táj., jan. 14.]

1997. január 28.

Markó Béla részt vett az elnök és a kormányfő, valamint a koalíciós pártok vezetőinek tanácskozásán. A kormánynak a nemzetközi monetáris szervezetekkel folytatott tárgyalásairól, a reform megkívánta gazd.-pénzügyi intézkedésekről és a szociális védelmi intézkedésekről folyt konzultáció. [Táj., jan. 30.]

Emil Constantinescu az ellenzéki pártok vezetőit fogadta. Gh. Funar fölvetette a székely megyékben élő románok helyzetét, az elnök biztosította őt, hogy „megvédi az ottani románokat és hamarosan ellátogat ezekbe a megyékbe, hogy a helyszínen győződjék meg a helyzetről”. [Szabadság, jan. 30.]

1997. február 4.

Constantinescu elnök Brüsszelben Solana NATO-főtitkárral tárgyalt (tk. az ukrán–ro. kapcsolatokról), majd felszólalt az EP külügyi biz. előtt. [RMSz, febr. 6.]

Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT tagjainak, amelyben azt kifogásolta, hogy az RMDSz koalíciós tárgyalásokat lebonyolító vezetői nem harcoltak ki a választáskor kapott szavazatszámokkal arányos számú helyet a kormányban és a megyék vezetésében (3 miniszter és 5 prefektus); elfogadhatatlan, hogy Kovászna megyének ne legyen m. prefektusa. [Szabadság, febr. 4.]

1997. február 27.

Tőkés László – arra hivatkozva, hogy az RMDSz, a kormányba lépéskor elmulasztotta írásban rögzíteni a szövetség követeléseit – 25 pontban foglalta össze azokat az igényeket és követeléseket, amelyek a „romániai m. közösség elvárásait fogalmazzák meg Ro. demokratikus kormánya iránt”. [A dokumentumot a Bihar megyei RMDSz ülésén (→ 1997.02.15) ismertette, a hazai m. sajtó most kapta meg közlésre.] Felsorolta az RMDSz programjában szereplő fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, amelyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSz által kidolgozott autonómia-törvény valamint a kisebbségi és a vallásügyi törvény elfogadását, a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, a közszolgálati m. ny. média autonómiájának biztosítását, a felekezeti oktatás restitúcióját az 1948 előtti állapotnak megfelelően, az egyházi vagyon visszaadását, az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a közéletben, m. prefektusok kinevezését a székely megyékbe, valamint a ro.–m. kerekasztal megszervezését. [Szabadság, febr. 27.] – A ro. sajtó már a nagyváradi közzététel után vehemensen reagált a tb. elnök követeléseire. Az EvZ úgy tudja, hogy a tb. elnök eljárása szövetségbeli elszigetelésének az eredménye, melyet állandó ellenzékiségével vívott ki magának. [Sajtóf., febr. 24.] – Kepecs Ferenc – Kiszorulnak a radikálisok c. cikkében – párhuzamot vont Gh. Funar leváltása (→ 1997.02.22) és Tőkés László vélt marginalizálása között. Kettejüket nem lehet egy napon emlegetni, de „helyzetük egyben mégiscsak hasonló: mindketten kezdenek kiszorulni a politika centrumából.” [Népszava, febr. 25.]

Az egyetem-vita kapcsán Juhász Tamás teol. tanár a Ref. Teol. példáját hozta föl arra, hogy szerény kezdetből is ki lehet fejleszteni egy önálló egyetemet. [Szabadság, febr. 27.]

Asztalos Ferenc hozzászólásának foglalata: a m. állami egyetem visszaállításának pol. legitimitása vitathatatlan, hiszen azt tartalmazza az RMDSz programja; az alapszerződés is pozitívan viszonyul a kérdéshez. [UH, febr. 27.]

Emil Constantinescu bejelentésére – miszerint fogadja az országba látogató Mihály volt királyt – a két nacionalista párt hisztérikusan reagált: PRM: a király látogatása az első lépés a monarchia visszaállítása felé; PUNR: az elnök a király látogatásának engedélyezésével „vállalja a felelősséget az esetleges polgárháborúért”. [Szabadság, febr. 27.]

1997. március 4.

Emil Constantinescu arra kérte Mihály királyt, hogy legyen a ro. érdekek ügyvédje az euroatlanti csatlakozást illetően. Az ellenzék hevesen támadta a kormányt azért, mert az ország vezetői Mihály királyi címét elismerve fogadták a volt uralkodót. [Szabadság, márc. 6.]

1997. március 14.

Emil Constantinescu eszmecserét folytatott a miniszterekkel és a koalíció főbb pártjai vezetőivel és az alábbi következtetésre jutottak: jogos a m. kisebbség törekvése, hogy teljes körű anyanyelvű oktatásban részesítse a felnövő generációt, ez megegyezik a ro. nép akaratával és a Ro. által vállalt kötelezettségekkel. A BBTE-vel kapcsolatban a ro. tagozat mellett működő m. tagozat fejlesztése természetes és jogos megoldás. [RMSz, márc. 15.] – Nota bene: az EvZ az állásfoglalást Az elnök nem támogatja az egyetem széttagolását címmel közölte, a Szabadság ismertetője a Constantinescu elnök természetesnek tekinti a m. tagozat létesítését a BBTE-n címmel jelent meg.

1997. március 20.

A m. egyházi vezetők tanácskozásán, a meghívottként jelen lévő szövetségi elnök ismertette a kormánykoalíció álláspontját az egyházi vagyon restitúciójáról: ezt a kérdést – a tervek szerint – őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni; vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani. [Szabadság, márc. 21.]

Kerekes Károly 6 éve küzd a volt szovjet hadifoglyokkal szembeni diszkrimináció megszüntetése érdekében, ui. a kártérítést a bíróságok csak a ro. hadsereg katonáinak ítélik meg, a magyaroknak nem. Nicolae Cochinescu főügyészhez írott levelében felszólalt a méltánytalanság ellen, a válasz azonban a bíróknak adott igazat. Kerekes ezután Valeriu Stoica igazságügymin.-hez fordult, aki a megyei bizottságokhoz utasította az RMDSz képviselőjét. A bizottság tagjai elvakult nacionalisták, akik elutasították a kérvényeket. Kerekes végül ügyvédként lépett fel néhány egyedi esetben és ezeket sikerült győzelemre vinni. [RMSz, márc. 20.]

Constantinescu fogadta a „sztrájkoló” pártok (→ 1997.03.17) elnökeit. Iliescu megígérte, hogy szenátorai visszatérnek a munkához és nem ellenzik a költségvetés megszavazását sem; C. V. Tudor a parlamenti ülésektől való további távolmaradását helyezte kilátásba, mivel nem sikerült mentelmi joga ügyében kedvező ígéretet kicsikarni. [Szabadság, márc. 22.]

1997. március 28.

Constantinescu elnök fogadta a Lezsák Sándor vezette küldöttséget. Az MDF elnöke sajtótájékoztatón értékelte a látogatást: Ro.-ban csak most következett be a rendszerváltás; a ro.–m. megbékélésnek csak az első állomásánál vagyunk; az RMDSz részvétele a kormányban még nem oldotta meg a kisebbség jogsérelmeit. [MN, márc. 29.]

1997. március 29.

Az RMSz a Markó–Tőkés ellentét gyökereit vizsgálta. Tőkés elmondta: nem azon van a hangsúly, hogy őt akarják elszigetelni, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Úgy érzi, hogy a m. és a ro. (pl. A. Severin nyilatkozata, ]970109) kormánnyal összhangban akarják eltávolítani az RMDSz-ből. „Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSz-pol. rangra kezd emelkedni”. – Markó szerint Tőkés az utóbbi időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSz többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy véleményével kisebbségben maradt; ez azonban nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből. A közösségi döntéseket el kell fogadni és azt kell képviselni. [RMSz, márc. 29.]

Emil Constantinescu egy rövid interjúban elmondta: „A parlament által módosítandó tanügyi törvény garantálni fogja a m. ny. oktatást minden szinten. Ez azt jelenti, hogy lehetőség lesz m. egyetem létrehozására.” [RMSz, márc. 29.]

1997. április 24.

Virgil Măgureanu (aki 1990 óta vezeti a SRI-t) beadta lemondását Constantinescu elnöknek. [Szabadság, ápr. 25.]

1997. április 28.

Emil Constantinescu vezette a ro. delegációt a BSEC isztambuli ülésén. [A kezdeti 9 Fekete-tengeri országhoz (→ 1992.02.05) időközben még Albánia és Görögország is csatlakozott.] [Szabadság, máj. 1.] (→ 1992.02.05, 1992.06.25, 1995.06.30, 1996.04.28, 1997.02.07, 1997.04.28)

1997. május 2.

Constantinescu elnök találkozott a romániai egyházak püspökeivel. Az elnöki palotában történt fogadás nem oldotta fel az ellentéteket. Az államfő állást foglalt az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mellett, de meglátása szerint ennek fokozatosan kell történnie; szavaiból kitűnt, hogy nem fogják az egyházak minden kérését teljesíteni. [Szabadság, máj. 5.] – Jakubinyi György érsek elmondta, hogy a megbeszélésen az elnök kifejtette: a m. egyházak vagyonának visszaadása sajátos problémát jelent, mivel nemcsak a kommunisták által elvett javakról van szó, hanem az 1918-tól elkobzott javak egy része is érintve van. Csiha Kálmán elmondta: az egyházak külön hangsúlyozták a felekezeti iskolák kérdését is. [Sajtóf., máj. 5.]

1997. május 19.

Késedelem nélkül elindult a hangulatkeltés: az Adevărul – a tanügyi törvény módosítása kapcsán – elítélte a kormány engedékenységét. [Szabadság, máj. 20.]

Constantinescu elnök Costin Georgescut (PNL) javasolta a SRI igazgatói tisztségébe.

1997. május 23.

Markó Béla emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a koalícióban való részvétellel, de ezzel a véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSz-ben. (→ 1997.06.12) – Az, hogy sikerült kiharcolni a tanügyi törvény módosítását, egy pillanatig sem jelenti azt, hogy az RMDSz lemondott volna saját tanügyi törvénytervezetéről. [Hasonló érvelést olvashattunk Szász Jánostól is. (RMSz, máj. 27.)] – Markó a PDSR pálfordulásáról is szólt: a választások előtt aláírásig vitte az alapszerződést, most pedig élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnek az alapszerződés eszméjének. [RMSz, máj. 23.]

Gh. Funar nyílt levélben jelezte Constantinescu elnöknek, hogy Kolozsvárott tiltakozó gyűlést fog szervezni Göncz Árpád látogatása ellen. A megyei prefektus máj. 25–27. között minden tüntetést betiltott a város területén. [Szabadság, máj. 24.]

1997. május 25.

Göncz Árpád a M. Köztársaság elnöke – Constantinescu elnök meghívására – Bukarestbe érkezett. A hivatalos látogatás 3 napján a m. elnök megbeszéléseket folytat az elnökkel és kormányfővel, a parlament két házának vezetőjével, pártok elnökeivel, 26-án felavatja Snagovon Nagy Imre és társai emlékművét, beszédet mond a parlamentben, majd látogatást tesz Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. – Az RMDSz székházában folytatott megbeszélés során a m. elnök gratulált a Szövetség felelősségvállalásához és bátorságához, amellyel részt kért a kormányzásban. [Táj., máj. 26.]

A megyei prefektus tilalma ellenére (→ 1997.05.23) Gh. Funar gyűlést tartott a városban. A megmozdulást a rendőrség úgy értékelte, hogy megemlékező jellegű, ezért nem vonatkozik rá a gyülekezési tilalom. [RMSz, máj. 27.]

1997. június 2.

Constantinescu ro. és Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. [RMSz, jún. 4.]

Kolozsvárott a Fidesz küldöttsége (Orbán Viktor és Király András, külügyi titkár) a PNTCD megyei vezetőivel és Radu Sârbuval, az Áll. Vagyonalap igazgatójával tárgyalt, majd az RMDSz ÜE székházában Takács Csabával és Székely Istvánnal folytatott eszmecserét. [Táj., jún. 5.]

Székelyudvarhelyen a csereháti árvaház jogvitája a svájci adományozó, a város, a beruházó és a gör. kat. apácarend között folyik. A telket, amelyen az épület áll, a Văcăroiu-kormány az egyháznak adta, de azt az új kormány érvénytelenítette. A városban a lakosság nyilvános tiltakozása nyomán a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát (vesd össze: ]970528). Kolumbán Gábor megyei tanácselnök sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Eugen Şerbănescu kormányszóvivő kijelentette, hogy az RMDSz kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő polgármester nem tagja az RMDSz-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. [Szabadság, jún. 2.]

1997. július 2.

A NATO-csatlakozás ügyében folyó ro. lobbizás utolsó aktusaként Constantinescu elnök Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. [RMSz, júl. 4.]

A koalíciós pártok vezetőinek egyeztető tanácsa megerősítette, hogy időhiány miatt a tanügyi törvény módosításait kormányrendelettel léptetik életbe. Ugyanakkor ellenzéki részről folynak a támadások, Adrian Năstase az „RMDSz részéről érkezett zsarolásnak” tulajdonította a módosítást. [Szabadság, júl. 3.] – Cristian Tudor Popescu (Adevărul) szerint azzal, hogy magyarul taníthatják a történelmet és földrajzot, veszélybe kerül a ro. ny. [RMSz, júl. 4.]

Matei Boila (PNTCD) szenátor és gör. kat. pap törvénytervezetet nyújtott be a gör. kat. vagyon visszaszolgáltatása ügyében. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságokat tartalmazta, ám így is óriási felháborodást keltett az ortodox papság körében. Gabriel Andreescu, a 22 c. hetilapban A ro. ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt c. cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházról eddig nyíltan senki sem merte ezt kimondani. [Népszava, júl. 2.]

Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője beszámolt az eddigi magánosítási eredményekről: február óta annyi céget privatizáltak, mint az előző kormány 3 év alatt. [RMSz, júl. 2.]

1997. július 9.

A kormány elfogadta az okt. törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet, amely tartalmazza tk. a kisebbségi anyanyelvű oktatás korlátozásának megszüntetését. [RMSz, júl. 11.] A rendelet a hivatalos közlönyben júl. 14-én jelent meg, így akkor lépett érvénybe. [Táj., júl. 15.]

Emil Constantinescu szerint Ro. azért nem kapott meghívást a NATO-ba, mert a többi 3 országban (→ 1997.07.08) már évek óta tart a reform, itthon pedig csak az új kormány beiktatásától. Ro. valószínűleg csak 1999-ben léphet be a NATO-ba. [RMSz, júl. 11.]

A ro. ellenzéki, nacionalista pártok kolozsvári szervezetei közös nyilatkozatban szólítottak föl a kormány megdöntésére, az RMDSz és a tanügyi törvény felfüggesztésére. [Szabadság, júl. 10.]

Markó Béla nyílt levélben válaszolt Hegyi Sándor levelére (→ 1997.07.03), amelyben kifejtette: Bardóczy tette nem minősíthető bátor cselekedetnek. Az RMDSz vezetőinek szívós munkával sikerült elérniük, hogy megmásítsák a Văcăroiu-kormány jogsértő határozatát; az erőszakos beavatkozás azonban új irányt szabott a történteknek: felerősödtek a magyarellenes hangok, újabb Har–Kov-kivizsgálást követeltek és elakadt az oktatási törvény vitája. [RMSz, júl. 9.] – Hegyi tiszteletes válasza a m. „életteret” [vesd össze a náci Lebensraummal – K. P.] félti. [UH, júl. 17.]

1997. augusztus 9.

Constantinescu elnök kegyelemben részesítette az 1989-es decemberi események elítélt 7 zetelaki férfit. Ez lehetővé teszi, hogy a Mo.-ra menekült fiatalok hazatérhessenek szülőföldjükre. [Háromszék, aug. 9.]


lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 141-145




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998