Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 107 találat lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-107
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tudor, C. V. / Corneliu Vadim

2001. február 13.

C. V. Tudor egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be pártja nevében. A párt a helyi közigazgatási törvénytervezet visszavonását szeretné elérni. Tudor szerint a törvény ’alkotmány- és nemzetellenes’, mivel a ro. nyelv mellett hivatalossá teszi a m. ny. használatát is. Hozzátette: Ro. aláírta ugyan a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, a parlament viszont még nem ratifikálta azt. [Szabadság, febr. 13.]

2001. február 16.

Az amerikai nagykövetség Ötcsillagos városok címmel programot indított a bürokrácia csökkentésére, a különböző városházi és kamarai engedélyek kibocsátására. James Rosapepe – akinek tudomására jutott, hogy Gh. Funar népgyűlést szervezett (→ 2001.02.09) –, lemondta kolozsvári jelenlétét, a városnak szánt kitüntetést később adja át. – A délutáni népgyűlésen mindössze 5000 ember gyűlt össze a beígért 100 ezer helyett. C. V. Tudor másfél órás beszédet tartott, a szónokok nacionalista beszédekkel tüzelték a résztvevőket. A magyarellenes tüntetésnek is beillő népgyűlés táncműsorral és tűzijátékkal zárult. [Szabadság, febr. 17.] (→ 2001.02.18, 2001.02.21)

Az MSzP nem ért egyet a h. t. m.-ról szóló kedvezmény(vagy státus-)törvénnyel, attól tartanak, hogy ez melegágya lesz az etnobiznisznek és a korrupciónak. Az SzDSz koncepcionálisan ellenzi a tervezetet. [RMSz, febr. 16.]

2001. február 21.

Eckstein-Kovács Péter elmondta: a kolozsvári ’népgyűlésen’ (→ 2001.02.16, 2001.02.18) C. V. Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását, de nem tartja valószínűnek, hogy eljárás indulna ellene, noha az ügyészségnek hivatalból kellene vizsgálatot indítania. Az RMDSz tiltakozott ugyan a gyűlés megtartása ellen, de azt nem tudta elérni; sikerült viszont idejében jobb belátásra bírniuk az amerikai nagykövetet. [Szabadság, febr. 21.]

Gabriel Andreescu, a GDS elnöke bepereli a CNSAS-t, mert nem válaszoltak az ő dossziéjának ügyében beadott kérelemre. Azt sem fogadta el, hogy Ion Iliescu ’tisztának’ találtatott, jóllehet közismert, hogy az államfő megyei elsőtitkár volt. [Szabadság, febr. 21.]

Vélhetően az alkotmánybírósághoz küldi a helyi közigazgatás törvényét a PRM. Tekintve azonban, hogy Adrian Năstase már működő törvényként említette az ET egyik ülésén, mindent meg fognak tenni, hogy mielőbb életbe léptessék a jogszabályt. [RMSz, febr. 21.]

2001. február 23.

„A Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa” – mondta Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön, körútja 2. állomásán. [Szabadság, febr. 23.] (→ 2001.03.06)

Gabriel Liiceanu javaslatára kizárták Gabriel Andreescut a GDS-ből. Andreescut Andrei Pleşuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. A politológus szerint ui. Pleşu és Mircea Dinescu alkalmatlan arra, hogy a CNSAS tagja legyen. Igaz ugyan, hogy mindketten párttagok voltak, de rendszerellenes magatartásuk miatt mindkettőt kizárták a pártból. Horia Patapievici – aki a GDS-nek és CNSAS-nak egyaránt tagja – elmondta: hiába háborognak egyesek, hogy a CNSAS ’tisztának’ találta Ion Iliescut és C. V. Tudort, az a helyzet, hogy az irattárban nincsenek ellenük szóló bizonyítékok. [Szabadság, febr. 23.]

A m. egyházak vezetői állandó tanácsának kolozsvári ülése sürgeti a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. A korábbi szövegtervezetet a kormányhivatalokban többször is átírták, így az már elfogadhatatlan a kezdeményezők számára, ezért 1999-ben azt kérték, hogy a módosított tervezetet vonják vissza a képviselőházból. Ismertették azt a minimumot, amelyet a leendő törvénynek tartalmaznia kell. [BN, febr. 23.] – A m. egyházak nem értenek egyet azzal, hogy államvallássá nyilvánítsák az ortodox vallást. Az ellen is tiltakoznak, hogy egy új egyház létrehozásához az ország lakosságának 0,5%-át kellene hívőként nyilvántartani, ezzel ui. veszélybe kerül az unitárius és az evangélikus egyház. [Szabadság, febr. 28.]

Előzetes számítások szerint a státustörvény alkalmazása mintegy 6 milliárd forintjába kerülne a m. államnak, ez az összeg az évi költségvetés egy ezreléke. A státustörvény nem az áttelepülést, hanem az otthonmaradást hivatott szolgálni. [HN, febr. 23.]

2001. június 5.

Bukarestben, egy ortodox templom kertjében, szobrot állítottak Ion Antonescunak, kivégzésének 55. évfordulóján. A hivatalos ro. vezetést nem képviselte senki, csak C. V. Tudor, a PRM elnöke, szenátor. Az avatáson részt vevő Mircea Chelarut, a ro. hadsereg volt vezérkari főnökét, másnap, saját kérésére nyugállományba helyezték. [RMSz, jún. 5.]

2001. október 16.

C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kérik már sokadik alkalommal, ezúttal az igazságügymin. [Szabadság, okt. 16.]

Mádl Ferenc kijelentésére (→ 2001.10.10) reagált Petru Gherghel, jászvásári kat. püspök: a liturgia nyelve az egyházmegyében a ro., tehát nem lehet szó a csángók m. miséjéről. „Ami egy tájnyelv vagy dialektus bevezetését illeti az egyházi liturgiába, respektálni kell az egyházi előírásokat, minden külső – politikai vagy az egyház szellemétől idegen – beavatkozás nélkül.” [Háromszék, okt. 16.]

Írók, költők, újságírók aktív jelenlétében nyitották meg a kolozsvári népfőiskola 8. évfolyamát. [Szabadság, okt. 18.]

2001. október 25.

Az RMDSz küldöttsége tárgyalást folytatott a kormánypárt vezetőségével; tk. a m. iskolák elégtelen tankönyvellátottsága is szóba került és az, hogy különbséget kell tenni az okt. min. által jóváhagyott tankönyvek és a korlátozás alá nem eső segédanyagok, fakultatív jellegű olvasmányok között. [Táj., okt. 25.] (→ 2001.10.23)

A szenátus jogi szakbizottsága igent mondott C. V. Tudor fölmentésére. [Szabadság, okt. 25.] ● [Mindhiába; soha nem jutottak el odáig, hogy bíróság elé kerüljön és megkapja megérdemelt büntetését.]

Növelte az ösztöndíjak összegét a BBTE, az érdemösztöndíj elérte a minimálbért (1,4 millió lej). [Szabadság, okt. 25.]

2001. november 26.

A PRM kongresszusa megerősítette tisztségében C. V. Tudort (elnök) és Gh. Funart (főtitkár). [Szabadság, nov. 26.]

Az EMK közzétette a kovásznai orsz. gyűlés (→ 2001.11.05) határozatait. Az EMK tk. feladataként jelölte meg a tiltakozást a ro. kormányzat székelyföldi betelepítési politikája ellen. [Szabadság, nov. 26.]

2001. november 30.

C. V. Tudor a szept. 11-i New York-i terrortámadás után olyan kijelentést tett, hogy Ro.-ban is terroristákat képeztek ki a Hamász palesztin szervezet számára. A legfőbb ügyész által indított vizsgálat vádemelési javaslattal zárult; a szenátus elfogadta a szenátor mentelmi jogának felfüggesztését. [Szabadság, nov. 30.] – A kihallgatás dec. 17-én kezdődött meg. [SzFÚ, dec. 18.]

2002. március 18.

12 napig tart a népszámlálás adatfelvétele. Legutóbb 1992-ben volt népszámlálás, azelőtt pedig 1977-ben; 1992-ben 22,810.035 volt Ro. lakossága, ebből: 1,624.959 m. (1977: 21,560.000 / 1,714.000) 1930-ban még 10% volt a magyarok aránya, ez mára 7% körüli értéken van. [SzFÚ, márc. 18.]

C. V. Tudor bejelentette, hogy az ET parlamenti közgyűlésén kérni fogja azt, hogy Besszarábiát csatolják vissza Ro.-hoz; a kormánypárt elhatárolódott ettől a szándéktól. [SzFÚ, márc. 18.]

2002. március 28.

Éles vita zajlott Ion Antonescuról a szenátusban. Păunescu élesen bírálta Michael Guest amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy Ro. az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. C. V. Tudor szerint Ro.-ban nem volt holokauszt, csak Észak-Erdélyben, ahol a bűn a magyarokat terheli. [Szabadság, márc. 28.]

Befejeződött a népszámlálási adatok fölvétele, az első hivatalos adatok júniusra várhatóak. [Szabadság, márc. 28.]

Tonk Sándor a M. Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést vehette át Mádl Ferenctől. [Szabadság, márc. 28.]

Mircea Cărtărescu a ro. nemzeti mítoszok lebontását tartja egyik feladatának. A lipcsei könyvvásáron arról tartott előadást, hogy miként lettek foglyai a románok annak az illúziónak, hogy ők különbek, mint a Balkánon élő többi nép. [RMSz, márc. 28.]

2002. szeptember 12.

Ro. csatlakozni fog a NATO-hoz, beleértve egy esetleges Irak elleni támadást is, jelentette ki Adrian Năstase. – A szóba került előrehozott választások esetén ő is indulna az elnöki helyért. – Úgy döntött, hogy minden pol. kapcsolatot megszakít C. V. Tudorral. [Szabadság, szept. 12.]

A M. Ifj. Konferencián való részvétel ügyében egyeztetett a MIT és MIÉRT vezetősége Kolozsvárott. Eddig a Konferencia küldötteit csak a MIT nevesítette, a MIÉRT a jövőben igényt tart arra, hogy tagja lehessen a Konferenciának. [Szabadság, szept. 12.]

2002. október 9.

A belső választások elmulasztása és az SzKT ’törvénytelen volta’ miatt keres jogorvoslatot Tőkés László, aki ennek okán indított pert a bukaresti bíróságon. Szerinte az SzKT ’törvénytelenül működik’, ezért nem hívhatja össze a kongresszust. Markó Béla emlékeztetett: a másik személy, aki szintén perli a szövetséget: C. V. Tudor, aki a PRM nevében az RMDSz betiltását akarja elérni. [Népújság, okt. 9.] (→ 2002.10.10, 2002.10.12)

2002. október 21.

Cosmin Guşă, a kormánypárt főtikára kijelentette: Ro. – bel- és külpolitikai téren egyaránt – megszenvedi C. V. Tudor és Tőkés László tevékenységét. Reméli, hogy az RMDSz döntő lépéseket tesz Tőkés ellen; a szociáldemokraták egyetlen pol. partnere az RMDSz marad. [Szabadság, okt. 21.] – Abszurd igénynek nevezte az RMDSz alkotmánymódosító tervét, amely a nemzetállam fogalom törlésére vonatkozik. [Krónika, okt. 21.]

A Kolozs megyei MKT a belső választások megtartására szólította föl a szövetségi elnököt. [Szabadság, okt. 21.]

2003. június 3.

Egyöntetűen negatív visszhangot kapott a ro. sajtóban a Tőkés László vezette mozgalom legújabb megnyilvánulása, a sepsiszentgyörgyi fórum (→ 2003.05.31). Dan Pavel politológus viszont rámutatott: a régiók kérdését a Markó Béla vezette RMDSz is napirendre tűzte, Erdély területi autonómiáját pedig az itteni románok egy része is pártolja. – Mircea Duşa Hargita megyei prefektus állást foglalt Tőkés néhány kijelentéséről, pl. az ortodox egyház terjeszkedését illető véleményéről. Válaszában a püspök kifejtette: nem a betelepülő románok, hanem a jelenség erőltetett jellege ellen szólt. [Szabadság, jún. 3.] – Cosmin Guşă, a PSD főtitkára kijelentette: C. V. Tudornak és Tőkés Lászlónak nincs mit keresnie a ro. politika színterén, mert mindketten ultranacionalista diskurzust folytatnak és egy elmúlt évszázadban élnek. [NyJ, jún. 3.]

Budapesten az MVSz, több civil szervezettel karöltve, tüntetést szervezett a trianoni diktátum évfordulóján. [Szabadság, jún. 5.]

2003. november 27.

A nemzeti kisebbségek jogainak védelme bekerül az EU alkotmány-tervezetébe – jelentették be Rómában. [Szabadság, nov. 27.]

A kormánypárt és az RMDSz megromlott viszonyának egyik jele: a kormány az RMDSz megkérdezése nélkül nevezett ki kisebbségügyi államtitkárt. [Krónika, nov. 27.]

Az erdélyi m. televízió beindítása (→ 2003.11.15) ellen tiltakozott a Bocskai Szövetség. A szervezet attól fél, hogy a televíziót az RMDSz önös pol. céljainak megvalósítására használná. [Szabadság, nov. 27.]

A parlament épületében tartott európai uniós csatlakozási fórumon Markó Béla tüntetően elhagyta a termet; tettét azzal indokolta, hogy C. V. Tudornak félórányi időt adtak soviniszta nézetei kifejtésére. [Krónika, nov. 27.; Szabadság, nov. 27.]

2003. december 19.

Az Academia Caţavencu folytatásokban közli a volt szekustisztek névsorát. Esetenként arra is kitér, hogy egy-egy személy milyen karriert futott be 1990 után; jelentős gazdasági és pol. érdekösszefonódásokra derítettek fényt. [Szabadság, dec. 19.]

Felháborodást keltett a hír, hogy az antiszemita megnyilvánulásairól elhíresült PRM-vezér, C. V. Tudor egy izraeli céget kért fel elnökválasztási kampányának menedzselésére. [Szabadság, dec. 19.]

A parlament megemlékezett a temesvári forradalom évfordulójáról. Az ellenzéki pártok képviselői a forradalom kisajátításával, az igazság elhallgatásával, a 14 év előtti álmok elárulásával vádolták az átmeneti időszak főszereplőit, a mai ’szocdem’ politikusgárdát. [Szabadság, dec. 19.]

Markó Béla – az Adrian Năstaseval folytatott megbeszélése után – úgy nyilatkozott, hogy 2004-re megegyezés körvonalazódik a Szabadság-szobor ügyében. [Népújság, dec. 19.] (→ 2003.12.24)

Mádl Ferenc fogadta a h. t. m. egyházak vezetőit; a megbeszélésen aktuális pol. kérdések is terítékre kerültek. [SzFÚ, dec. 19.]

2004. január 12.

A VR kb. 200 fős tüntetést szervezett Aradon a Szabadság-szobor felállítása ellen. [Szabadság, jan. 12.]

Izraelben a ro. emigránsok szervezetei amiatt tiltakoznak, hogy a köztudottan antiszemita érzelmű C. V. Tudor Brassóban szobrot akar állítani Jicák Rabin egykori miniszterelnöknek. [Népújság, jan. 12.] (→ 2004.01.16)

A Ro.-i önálló m. iskolai hálózat kiépítése alapvető feltétele annak, hogy a m. fiatalság versenyképes maradhasson – hangzott el Marosvásárhelyen, az erdélyi m. középiskolai igazgatók első tanácskozásán. Az RMPSz-en belül megalakult az Iskolaigazgatók Tanácsa. [Népújság, jan. 12.; RMSz, jan. 12.; Szabadság, jan. 12.] ● [Krónikás – ismerve az erdélyi magyarság általános anyagi lehetőségeit – úgy véli, hogy semmilyen háttere nincs az „önálló m. iskolai hálózatnak”. Például Csernakeresztúron az egyik tanítót a helyi pap fizette egy évig, mert sem a szülők, sem az RMDSz nem tudta vállalni ezt az áldozatot.]

Nagyenyeden a fekete vízkeresztre emlékeztek; 1849. jan. 8-án a Szigethegység ro. jobbágyai – Axente Sever és Prodan Simion pópa vezetésével – lekaszabolták a városban maradt öregeket, asszonyokat és gyermekeket, majd további három napig fosztogattak és gyilkoltak a környéken. A megemlékezésen megkoszorúzták a vártemplomi tömegsírt. [NyJ, jan. 12.; Szabadság, jan. 14.]

2004. január 16.

Mircea Geoană – az ország külpolitikai törekvéseit ismertetve – arról is szólt, hogy fordulat történt: 10 évvel korábban feszült volt a helyzet Mo.-val és baráti volt a viszony Moldovával, most felcserélődtek a szerepek. [RMSz, jan. 16.]

A tiltakozások ellenére Brassóban mégis fölavatták Jicák Rabin szobrát (→ 2004.01.12). A zsidó közösség nem fogadta el C. V. Tudor gesztusát, világi vezetői nem tettek eleget a PRM meghívásának, mert nyilvánvaló, hogy kizárólag pol. érdek rejtőzik a gesztus mögött. [Szabadság, jan. 16.; Krónika, jan. 16.] (→ 2004.06.16)

Révkomáromban jan. 17-én tartják a Selye János Egyetem alapító ünnepségeit. A 150 tagú szlovák parlamentben 77 szavazattal ment át (még 2003-ban) az egyetem alapításáról szóló törvény. [Krónika, jan. 16.] (→ 2003.01.09, 2003.08.14, 2004.09.15)

Markó Béla, a sajtó képviselőivel folytatott megbeszélésen kijelentette: mindennél fontosabb az összefogás a választási siker érdekében. [Szabadság, jan. 16.]

Tőkés László érthetetlennek tartja, hogy az RMDSz miért a PSD-vel, ezzel az utódkommunista párttal tárgyal, s elveti a saját nemzettársaival való párbeszédet. A püspök arra kérte a m. kormányt, hogy ne tekintse egyetlen partnernek az RMDSz-t (→ 2004.01.10), hanem ismerje el az EMNT, az SzNT és az MPSz létét is. [Szabadság, jan. 16.; SzFÚ, jan. 16.] (→ 2004.01.20)

2004. április 14.

A feltámadási körmenetre szólalt meg ismét a Szent Miklós plébániatemplom harangja. A harangot a 2. világháborúban Gyergyószentmiklósról Nagytéténybe vitték, hadi célokra, de ott végül nem használták föl. Nagytétény 2003 decemberében visszaadta a harangot (helyette a m. kormány költségén újat öntettek), mely virágvasárnapig volt a templom udvarán közszemlére téve. [RMSz, ápr. 14.]


lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-107




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998