Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 70 találat lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-70
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szőcs Géza

1996. március 4.

Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)

Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.]

Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.]

A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.]

A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19)

1996. március 5.

Az SzT orsz. értekezletén 6 megye küldöttei voltak jelen. Dáné Tibor elmondta: megvitatták a szocdem platform nemzetiségpolitikai irányelveit; egyetértenek a személyi elvű autonómiával és szorgalmazzák, hogy a kisebbségi kultúra és oktatás – hasonlóan az 1945–48-as korszakhoz – önálló vezetést élvezzen; hívei az önálló egyetemnek. [RMSz, márc. 5.]

Az RMDSz parlamenti frakciójának ülésén elfogadták Markó Béla levelét, amelyet az Országgyűlés elnökéhez címzett. A levél szerint az RMDSz nem ért egyet azzal, hogy Szőcs Gézát jelölték (→ 1996.02.29) a HTvKa kuratóriumának ellenőrző testületébe. [Szabadság, márc. 8.] – Szőcs Géza kijelentette, hogy nem lép vissza a jelöléstől. [MH, márc. 8.; EN, márc. 6.] – A Fidesz tisztázta: az RMDSz-nek továbbra is joga van a HTvKa-ba tagot delegálni, a párt a kuratóriumot ellenőrző testületbe (a Fidesznek fönntartott helyre) delegálta Szőcs Gézát, mint „erdélyi személyiséget”, tehát a Fidesz nem vette el az RMDSz helyét. [Szabadság, márc. 7.] (→ 1996.03.16, 1996.03.18)

1996. március 16.

Bukarestben nemzetközi konferenciát tartottak a megbékélés ügyéről. Mircea Maliţa akadémikus ismertette a ro.–m. megbékélésre kidolgozott koncepcióját. Szerinte az etnikai alapon szerveződő pártok zavaró tényezőt jelentenek, mert „szeparatista jelszavakkal, az abszurd kisebbségi szervezeti elemek szorgalmazásával” veszélyeztetik az államközi megbékélést. Szász Zoltán (MTA) emlékeztette a ro. tudóst, hogy a 19. század végén Mo.-n is volt Ro. Nemzeti Párt, amely politikai tárgyalásokat folytatott a m. kormánnyal. [MH, márc. 22.]

T. Meleşcanu az MTI tudósítójának elmondta, hogy az alapszerződést illetően eltérés van a két fél felfogásában. A ro. fél úgy tekinti, hogy a szerződés a jelenlegi helyzetet rögzíti, ezzel szemben a m. partner olyan normákat akar beiktatni, amelyeket ezután kellene a megvalósítani, ez pedig – vélte a ro. külügymin. – kivitelezhetetlen. [RMSz, márc. 19.]

Lábody László (HTMH) szerint a Fidesz – azzal, hogy egy meghatározott politikai irányzathoz tartozó személyt, Szőcs Gézát jelölte (→ 1996.03.05) a Hungária Televíziót ellenőrző kuratóriumba – beavatkozott az erdélyi magyarság belügyeibe. [BN, márc. 16.] (→ 1996.03.07)

Florin Rădulescu-Botică, az ET Parlamenti Közgyűlésén résztvevő ro. küldöttség vezetője elmondta, hogy elkészült egy kisebbségi problémákkal foglalkozó ajánlástervezet, amelyet a közeljövőben terjesztenek az ET elé. A dokumentum a ro. diplomácia irányelveinek megfelelően az etnikumok jogállását főleg az államhatalommal fenntartott kapcsolatok javítása révén tartja megoldhatónak. Az indítvány nagyobb hangsúlyt helyez az állam iránti lojalitásra; minden kisebbséginek kötelessége lenne az állam nyelvének elsajátítása és használata. [BN, márc. 16.]

1996. március 19.

A parlament két házának együttes ülésén megszavazták a párttörvényt. [RMSz, márc. 22.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01, 1996.03.04)

A m. revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a ro. nemzetbiztonságot – állapította meg Vasile Lupu tábornok (SRI) elemzése. A m. autonómiatörekvések „újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve” a ro. állam sérthetetlensége és egysége ellen irányulnak. [Szabadság, márc. 19.]

Szőcs Géza kolozsvári sajtóértekezletén tisztázta magát az NTA pénzügyei kapcsán ért vádak alól; tk. elmondta, hogy olyan céltámogatásokat kapott, amelyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t. Pl. a Szerencsejáték Rt. 1,5 + 3 millió Ft-os céltámogatásban részesítette az Orient Expressz c. hírlapot, ill. az Erdélyi Szépmíves Céhet (ESzC). [Szabadság, márc. 20.] – Egy pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám célja az, hogy a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. [EN, márc. 20.] (→ 1996.03.04)

Az OECD jelentése szerint Csehországban a nagy állami vállalatok 81%-a került magánkézbe, Mo.-n 75%, Ro.-ban 13%, Bulgáriában 10%. [Szabadság, márc. 20.]

1996. április 15.

Rendkívüli közgyűlésen újraalakították az ESzC vezetőségét, Szőcs Géza maradt az elnök. Az elhunyt Kiss Jenő helyett Wass Albert lett a tb. eln. Az ESzC, 1990-es indulása óta 1800 taggal rendelkező szervezetté alakult, melynek székháza is van. Lemaradás van a könyvkiadás terén, 1995-ig mindössze két könyv és négy füzet jelent meg. A kiadó tervei közt szerepel Bánffy Miklós Erdély-trilógiája. [A trilógiát végül a Polis Kiadó adta ki.] Az ESzC-t az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapterjesztő Vállalat segíti anyagiakkal. Az új szerkesztőbizottság tagjai közt van Csutak István, Szőcs István és Lászlóffy Csaba. [RMSz, ápr. 20.] (→ 1995.11.27)

1998. november 19.

Az IKA az első 9 hónapban a köv. összegeket fordította a h. t. m. kulturális és tudom. intézmények támogatására (millió Ft): 42,3 (Erdély); 21 (Felvidék); 9,9 (Vajdaság); 9,9 (Horvátország); 8,2 (Szlovénia); 2,2 (Kárpátalja). [MN, nov. 19.]

Az ezernyi tagot számláló M. Írószövetség 71 tagú választmányába a köv. erdélyi (származású) írók kerültek be: Csiki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György, Kocsis István. A szövetség elnöke Pomogáts Béla lett. [RMSz, nov. 19.]

1999. május 15.

Csíkszeredában megkezdődött az RMDSz 6. kongresszusa. A vendégek köszöntője és a beszámolók után hat órás vita következett, amelyen elfogadták a jelentéseket. Az elnökválasztás eredménye: Markó Béla (274 szavazat; 63,6%), Kincses Előd (157 szavazat; 36,4%). [RMSz, máj. 17.; Népújság, máj. 18.] – Patrubány Miklós szerint a kettős állampolgárság elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. Több hozzászóló azt hangoztatta, hogy nem kell elfogadni a PSE ötletét. A kongresszus 3 állásfoglalást fogadott el: a koszovói helyzetről, a kormányzati szerepvállalásról és a csángókról. [Szabadság, máj. 18.; RMSz, máj. 22.] – Szőcs Géza nyílt levélben közölte a kongresszussal, hogy kilép a szövetségből. [Szabadság, máj. 15.]

2000. július 15.

Andrei Marga kijelentette: az elkövetkező években az ország valamennyi iskolájának internet-hozzáférést biztosítanak. [Szabadság, júl. 15.]

Az RMDSz Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya az EMKÉ-vel közösen beindított egy olyan folyamatot, amely a civil társadalom intézményesülését szolgálja. Főleg azokat az intézményeket kell megerősíteni, amelyek az egyetem hátterét képezik (EME, EMT, KJNT). [Szabadság, júl. 15.]

Buchwald Péter szerint az RMDSz-ben első perctől kezdve létezett a belső ellenzék, kezdetben Domokos Géza és Szőcs Géza között voltak ellentétek, most a radikális–mérsékelt vonal között vannak feloldhatatlan nézetkülönbségek. Ezek mögött személyes politikai ambíciók is jelentkeztek. [Szabadság, júl. 15.]

Hatályossá vált az egyházi vagyon visszaadására vonatkozó törvény. A történelmi egyházak központonként (érsekség) és kerületenként (püspökség) legfennebb 10-10 ingatlant kaphatnak vissza. A központi ro. lapok ezt is túlzásnak tartják, elfeledvén, hogy az ET 1123/1997. sz. határozata egyik pontja előírja az egyházak tulajdonjogának rendezését, enélkül nem nyílik meg Ro. előtt az EU kapuja. [HN, júl. 15.]

Budapesten istentisztelettel egybekötött ünnepséggel zárult a Magyar Reformátusok 4. Világtalálkozójának magyarországi rendezvénysorozata. A záróünnepségen Tőkés László az egyház pol. szerepvállalása mellett érvelt. [Szabadság, júl. 17.]

2001. november 28.

Az orsz. akkreditációs biz. jóváhagyta az EMTE marosvásárhelyi részlegén működő karok ideiglenes működési engedélyét. [Szabadság, nov. 28.]

Tőkés László Testvérharc vagy magyarral üttetni a magyart c. írásában rámutat, hogy a komm. visszarendeződés erőivel (értsd: PSD) szövetséges RMDSz ’nemzetidegen’ politikájának szenvedő alanyai között olyan vezető személyiségeket találunk, mint Király Károly, Szőcs Géza, Katona Ádám, Borsos Géza, Borbély Imre, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Toró T. Tibor, Szász Jenő. – A cikk néhány kitételére Markó Béla interjúban válaszolt. [RMSz, nov. 28.]

2004. február 5.

Ro.-i küldöttség utazott Brüsszelbe, hogy az ország EU-integrációja érdekében lobbizzon. A küldöttség tagjai között C. Popescu Tăriceanu (PNL) és Viorel Hrebenciuc, a képviselőház alelnöke is részt vesz. [Népújság, febr. 5.]

V. Dorneanu szerint a parlamentben meg kellene vitatni az SzNT autonómia-tervezetét, hogy a kezdeményezők lássák, miként reagálnak a törvényhozók a tervezet készítőinek ’abszurd ötleteire’. [SzFÚ, febr. 5.]

Bálint-Pataki József – válaszként az MPSz elvárásaira – leszögezte: a m. kormány ragaszkodik az eddigi elvhez: csak az országos (vagy tartományi) parlamenti választáson legitimációt szerzett m. pártok és szervezetek számíthatnak arra, hogy meghívják őket a MÁÉRT tanácskozásaira. [RMSz, febr. 5.] (→ 2004.01.10, 2004.01.16, 2004.01.20, 2004.01.23)

A csíkszeredai hírlap áttekintette az autonómia-tervezetek listáját a Szőcs Géza-féle elképzeléstől (1991), a Bakk Miklós által fémjelzett változatig (2003. nov.). [HN, febr. 5.]



lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-70




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998