|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 40 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Sütő András 1994. augusztus 27.Kántor Lajos szerint az erdélyiek megunták a muszájherkulesi magatartást. Tőkés László és Sütő András hiába fogalmazza „újra a Maradás Igéit, a puszta erkölcsi parancs már nem hat (…) az általuk felrajzolt nemzetiségi, kisebbségi Apokalipszis képei sajnos inkább siettetik, mint lassítják az exodust”. [MN, aug. 27., aug. 29.]Az 1993/94-es tanév statisztikáját folytatásokban közölte az RMSz: óvodai (aug. 27.); elemi isk. (aug. 30.), ált. isk. (aug. 31.) és líceumi oktatás (szept. 1.); szakoktatás (szept. 3.). Az ország lakosságának 7,21%-a m., de csak 4,9% (211.317 gyermek) tanult az anyanyelvén (egy tanévvel korábban 216.715 volt az a szám). A gondok: sok a szakképesítés nélküli tanerő (óvodákban: 45%; elemi iskolákban: 25%; ált. iskolákban: 31%); csökken a m. tanulók létszáma; a szórványban a m. gyermekek több mint fele ro. iskolába járt. 1994. december 3.Tisztújító közgyűlését tartotta a Maros megyei RMDSz. Borbély László helyett Zonda Attilát választották elnökké, Sütő Andrást megerősítették tb. elnöki tisztségében. [RMSz, dec. 5.]Az unitárius egyház vezető tanácsa ideiglenes püspökké választotta Erdő János korábbi főjegyzőt. (→ 1994.10.02) 1994. december 15.Sütő András nem értett egyet azzal, hogy az OBKE által szoborállításra gyűjtött pénzt Katona Ádám könyvvásárlásra fordítsa; ugyanakkor elvetette Katonának az Udvarhely megye visszaállítására vonatkozó ötletét (→ 1993.04.21, 1994.08.02) is. Mindezek miatt Sütő lemondott az OBKE tb. elnöki tisztjéről. [RMSz, dec. 15.]1996. március 4.Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.] Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.] A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.] A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19) 1996. szeptember 30.Marosvásárhelyen újratárgyalták a jelöltlistát, ennek nyomán a köv. végleges lista alakult ki: 1. Kelemen Atilla, 2. Kerekes Károly, 3. Kakassy Sándor, 4. Elek Barna, 5. Borbély László. Sütő András – aki összeesküvéssel vádolta a megyei szervezetet, azért, hogy Borbély Lászlót kibuktassák –, tiltakozásul lemondott a megyei RMDSz tb. elnöki posztjáról. [RMSz, szept. 30.] (→ 1996.09.26)1996. október 25.Budapesten megkezdődött az MVSz tisztújító közgyűlése. Sütő András tb. elnök bejelentette, hogy lemond posztjáról. Csoóri Sándor arról beszélt, hogy Mo.-n zűrzavar van és széthúzás, korrupciós ügyekre vetül fény és kulturált hazaárulás folyik; annak érdekében, hogy ennek vége legyen, szükség van egy olyan szervezetre, amely nem a pol. hatalom részese. [RMSz, okt. 28.] Alapszabályba foglalták, hogy „az MVSz legfőbb feladata a m. nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján”. [BL, nov. 1.] (→ 1996.10.27)1996. október 27.Befejeződött az MVSz közgyűlése (→ 1996.10.25). Újraválasztották Csoóri Sándor elnököt, helyettese Patrubány Miklós lett (korábbi VET-elnök). Régió-elnökök: Kurucz Gyula (anyaország); Dobos László (Kárpát-medence); Papp László (Nyugat). Sütő András újból elfogadta a tb. elnöki tisztet. Az MVSz megkereséssel fordult az Országgyűléshez, hogy Tőkés László felszólalhasson az alapszerződés vitájában (→ 1996.12.07); az MVSz szorgalmazta, hogy a h. t. nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a m. törvényhozásban. [RMSz, okt. 29.]1997. február 1.Maros megyében ismét Zonda Attilát választották meg megyei elnöknek (Kincses Elődöt pedig tb. elnöknek, a lemondott Sütő András helyett; ]960930), Szatmár megyében Varga Attila lett az új elnök. [Táj., febr. 3.]Budapesten önkormányzati konferenciát tartottak a határon túli m. szervezetek képviselőinek. [Táj., febr. 3.] 1997. szeptember 20.Székelyudvarhelyen ülésezett az SzKT. A szövetségi elnök megállapította: a kormányzatot az RMDSz-szel kötött koalíció miatt támadják a nacionalista pártok, ez végül odavezet, hogy a koalíció (vagy csak egyes politikusai) sok esetben habozik végrehajtani a már megkötött megállapodásokat. Elvetették az Operatív Tanács (OpT) politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SzKT között továbbra is a szövetségi elnöknek kell döntenie a kulcshelyzetekben. Vitát váltott ki a tb. eln. hatáskörének kérdése is. [„Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tb. elnök politikai tevékenysége” – válaszolta Tőkés László a Népszabadság kérdésére.] Az SzKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. A gyűlésen Katona Ádám – Kongresszus előtti pol. válság az RMDSz-ben címmel – sokszorosított röpiratot terjesztett. [RMSz, szept. 23.]Sütő András – a farkaslakai Tamási Áron-ünnep alkalmával – kiállt a mérsékeltek mellett, mondván: parlamenti képviselőink iszapbirkózást folytatnak jogainkért, a radikálisok közben fumigálják őket. [Népújság, szept. 26.] Sütő András egy interjúban elmondta: elképesztő, hogy „épp a HTMH adja fel az önálló egyetemhez való jogunkat (utalás Törzsök Erika beszédére, ]970326), holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket”. Az MVSz-nek pártok fölötti tömörülésnek kell lennie, nem pedig ellenzéki pártszerepre törekednie, a világszövetségnek a határon túli magyarság mindenkori választott képviselőit kell támogatnia. [MH, szept. 20.] 2000. január 15.A kolozsvári főkonzulátuson elbúcsúzott Soltész Levente konzul és bemutatta utódát, Cseh Áront. – Szabó Tibor ismertette az egyetemalapítás állását. Az operatív feladatokat két programiroda (Bp. + Kvár) látja el, de döntéshozatali joga csak a Sapientia Alapítvány kuratóriumának van. [Szabadság, jan. 15.]Marosvásárhelyen, gálaest keretében ünnepelték meg az RMDSz alapításának 10. évfordulóját. A meghívottak között tk. jelen volt: Dávid Ibolya (MDF), Kövér László (Fidesz), Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor (HTMH; aki Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta). A szövetség hajdani Ideiglenes Intézőbizottsága (→ 1989.12.25) tagjainak emlékplakettet nyújtottak át. A meghívottak közül megjelent: Domokos Géza, Gyímesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Sylvester Lajos, Sütő András; távol maradt Demény Lajos és Király Károly. A jelenlévő Tőkés László visszautasította a plakettet. [RMSz, jan. 17.] Gyímesi Éva elmondta: egy pillanatig sem gondolta, hogy az 1989 decemberében megfogalmazott Hívó szó c. kiáltvány céljai 10 éven belül megvalósulhatnak. Pozitív változás a szólás-, vélemény- és a gyülekezési szabadság; a legjobban fáj, hogy még nincs önálló egyetem. Kiállt az RMDSz mellett, és arra intett, hogy „próbáljunk meg az erdélyi sajátosságoknak megfelelően, egy jó értelemben vett transzilván autonómiában gondolkodni”; a Tőkés–Markó ellentétet higgadt, világos eszmei–ideológiai vitaként lehetne levezetni. [Szabadság, jan. 15.] Tom Gallagher edinburghi prof. véleménye: Erdélyen belül a románság és a magyarság Erdély-képe olyannyira eltérő, hogy nem egyeztethető össze egy közös Erdély-stratégia érdekében. [Krónika, jan. 15.] 2000. március 16.Farkas Árpád után, aki március elején kivált a Krónika napilap vezérkarából, most Gálfalvi Zsolt, Kántor Lajos, Kányádi Sándor és Sütő András is lemondott a szerkesztőtanácsból, arra hivatkozva, hogy a szűkebb vezetőség számos döntésről csak utólag tájékoztatta a testületet. [RMSz, márc. 17., márc. 22.]Megalakulása utáni első ülését Székelyudvarhelyen tartotta a M. Ifjúsági Konferencia (MIK). A Kárpát-medencei ifjúsági szervezeteket tömörítő szervezetben az erdélyi ifjak képviseletét a MIT látja el. [HN, márc. 16.] 2000. március 20.Orbán Viktor és Mugur Isărescu budapesti megbeszélésén fő helyet foglalt el a ciánszennyeződés ügye. A ro. kormányfő a kitermelő cégre hárította a kártérítés kötelezettségét. [Szabadság, márc. 20.]Marosvásárhelyen, a PEL A tolerancia hete c. konferencia-sorozattal emlékezett az 1990-es pogrom áldozataira. [HN, márc. 20.] Az események okainak keresésével párhuzamosan a vétkeseket is meg kell nevezni: elsősorban azok a pol. erők és csoportok, amelyek kezükben akarták tartani a társadalom irányítását. [Népújság, márc. 25.] (→ 2000.03.28) Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az AFDPR háromszéki szervezete. A volt pol. foglyok megállapították: elvárásaink nem teljesültek, egykori hóhéraink köztünk járnak, köszönik jól vannak, s félő, hogy az 1989 utáni posztkommunista Ro.-ban a nehezen alakuló demokrácia megtörik. [Háromszék, márc. 20.] Sütő András interjú keretében emlékezett a 10 év előtti véres marosvásárhelyi napokra. [Szabadság, márc. 20.] 2000. április 12.A KREK igazgatótanácsa csatlakozott ahhoz a lelkész-csoporthoz, amely nyilatkozatban tiltakozott Bardóczy Csaba elítélése (→ 2000.03.22) ellen. [Népújság, ápr. 12.] – Korábban (RMSz, ápr. 1.) Sütő András is fölemelte a szavát ez ügyben.A PSE (→ 2000.04.05) körüli tennivalókról adott interjút Kötő József. [Szabadság, ápr. 12.] 2000. június 2.Kampányzáró beszédében Markó Béla kiemelte: reményeink szerint a két forduló között minden helyen eredményesen lehet majd tárgyalni a szavazatok átadásáról vagy át nem adásáról. Az előrejelzések szerint az RMDSz döntheti el azt is, hogy ki jut az elnökválasztás második fordulójába, s netán azt is: ki lesz az új államfő. [Szabadság, jún. 2.]Sütő András miután látta, hogy az MVSz-ben az RMDSz belső ellenzéke válik hangadóvá, akkor (1996. okt.) lemondott tb. elnöki tisztjéről. A VET alakuló ülésén hivatalból is részt vett, de ez volt az első és utolsó kapcsolata a VET-tel. „A VET-ről ugyanaz a véleményem, ami Markó Bélának, vagyis hogy nem képviseli, nem képviselheti egészében az erdélyi, romániai magyarságot.” – Borbély Imre (MVSz) a m. világkataszter fontosságáról beszélt; a státustörvény hozhat ugyan valamelyes jobbulást a h. t. m. számára, az ideális megoldás a teljes állampolgárság lenne. [RMSz, jún. 2.] A közelgő évforduló kapcsán Újvári Ferenc a trianoni békeszerződés (1920. jún. 4.) igazságtalanságát méltatta, s utalt arra, hogy a Helsinki Alapokmány lehetővé teszi az országhatárok békés (tárgyalásos) úton való rendezését. [Szabadság, jún. 2.] Csíkszeredában csángó oktatási konferenciát tartottak. [HN, jún. 3.; RMSz, jún. 5] 2000. augusztus 14.Marosvásárhelyen aug. 11.–14. között tartották a 9. Anyanyelvi Konferencia munkálatait. Pomogáts Béla üdvözölte az egybegyűlteket, majd Markó Béla beszéde után Sütő András nyitotta meg a konferencia munkálatait. – Az utolsó nap volt a tisztújítás. Pomogáts Bélát ismét elnökké választották, az üv. elnök (Komlós Attila) is megmaradt. Heves vita támadt a 4 társelnök személye körül, Kántor Lajos helyére Péntek János került, a többi 3: Nagy Károly (AEÁ), Fazekas Tiborc (Németo.), Gál Sándor (Felvidék). Az elnökség további tagjai: Balázs Géza (Mo.), Dupka György (Kárpátalja), Gömöri György (Anglia). [RMSz, aug. 14., aug. 16.]2001. szeptember 3.Magyarózdon írótalálkozóra került sor, ahol a Horváth István-emlékmű felavatásával egybekötött ünnepségen sok külföldi vendég is részt vett. Sütő András beszédében hangsúlyozta: az az önvizsgálat, amelyet ettől a nemzedéktől elvárnak, az Horváth István verseiben már a 60-as években megjelent. [Szabadság, szept. 3., szept. 15.; Népújság, szept. 3.; RMSz, szept. 11., szept. 15.]2002. június 12.Újabb két szakot (kertészmérnök és társadalmi kommunikáció) akkreditáltak az EMTE marosvásárhelyi karán. [Népújság, jún. 12.; Krónika, jún. 12.]Sütő Andrást, 75. születésnapja alkalmából, a M. Köztársasági Elnök Érdemrendjével tüntették ki, az EMKE pedig életműdíjjal jutalmazta. [Szabadság, jún. 12., jún. 17.] 2003. február 2.A kongresszusi beszámoló vitájában Tempfli József határozottan kiállt az RMDSz egysége mellett. Sütő András azt fogalmazta meg, hogy az autonómia kérdése nem oldható meg karddal, csak gonddal, türelemmel. – Vekov Károly szerint az RMDSz-ben szét kell választani a politizálást a civil ügyektől. – A szövetségi dokumentumok vitáján egyetértettek abban, hogy május végéig meg kell ejteni a belső választásokat. Takács Csaba a Tőkés-perre utalva kijelentette: „rákényszerítettek, hogy leszámoljunk egy illúzióval”. – A vita után elfogadták a módosított programot és alapszabályzatot; ennek részeként a kongresszus 68 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett megszüntette a tb. elnök tisztségét. – A kongresszus záróakkordja a szövetségi elnök megválasztása volt: a küldöttek 326:68 arányban ismét Markó Bélának szavaztak bizalmat. – Megszavazták a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) a felállítást; 11 tagúra bővítették az OpT létszámát; döntöttek arról, hogy a képviselők és a szenátorok alanyi jogon egyúttal az SzKT tagjai is legyenek. Az ifj. szervezeteknek ezentúl 15%-os képviseletet biztosítanak az RMDSz minden döntéshozó testületében. – Határozat született: a térségek fejlesztéséről; az új szociálpolitikai elvekről; a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban; a népesedési helyzet javításáról; az ingatlanok restitúciójáról. [Krónika, febr. 3.; Szabadság, febr. 3.; Népújság, febr. 3.; SzFÚ, febr. 3.; Táj., febr. 3.]Tőkés László a tb. elnöki tisztség megszüntetéséről: nem én tértem el az RMDSz irányvonalától, hanem az RMDSz hivatalos irányvonala tért el attól az értékrendtől, szellemiségtől, programtól és célkitűzésektől, amelyek kezdetben jellemezték. Tőkés szerint az SzKT nem volt legitim, ezért a kongresszus döntései is megkérdőjelezhetőek. [Szabadság, febr. 3., febr. 8.; RMSz, febr. 3.; EN, febr. 11.] 2003. június 2.Kolozsvárott ülésezett a megújult SzET. Elnöknek ismét Kelemen Hunort, alelnöknek Kötő Józsefet és Korodi Attilát választották meg. [Szabadság, jún. 2.] – Sütő András az ülésen kifejtette, hogy „az RMDSz eredményei, megvalósításai csak esetlegesen, szerkesztőségi szeszély folytán kerülnek a mindennapi sajtóba” – ezt a kérdést úgy lehet megoldani, ha az RMDSz saját napilapot adna ki, amelyben válaszolhatna a más kiadványokban szereplő rágalmakra. – Kelemen Hunor a kommunikációs csatornák fontosságáról, az ügyvitel élénkítéséről nyilatkozott. [Krónika, jún. 2., jún. 3.]„Mo.-n valamit félreértettek. Mi azt kértük, hogy gazdasági leányvállalatokat létesítenek Erdélyben, nem pedig azt, hogy politikai leányvállalatokat hozzanak létre. Nem kértük, hogy Bayer Zsolt eljöjjön ide, és elmondja nekünk: kisebbségi jogaink érvényesítésében az írek és a baszkok példáját kövessük.”– mondta Markó Béla. ● [Utalás Bayer Zsolt sepsiszentgyörgyi felszólalására; ]030531.] [Krónika, jún. 2.] 2004. március 22.Az RMDSz szövetségi elnöki hivatalában Markó Béla a 14 évvel korábbi áldozatok családjának adott át nagyobb összegű anyagi támogatást. A találkozó során elmondta: 1990 után lassan bár, de elkezdődött és politikai eszközökkel folytatódott az etnikai kérdés rendezése; a mai eredmények igazolják ennek az útnak a helyességét. A jelen lévő Sütő András úgy értékelte: „Az autonómia – amely célja az erdélyi magyarságnak – a fokozatos építkezés és a ro. pol. életben még rendkívül erős ellenállás körülményei között folytatott küzdelemben lesz megvalósítható.” [Népújság, márc. 22.]Az MPSz hozzákezdett az aláírásgyűjtéshez. [Szabadság, márc. 22.] Amennyiben Arad polgármestere teljesíti a m. közösséggel szembeni vállalását, akkor az RMDSz a PSD jelöltjét fogja támogatni a polgármester-választáson – jelentette ki Cziszter Kálmán. [Krónika, márc. 22.] A ReMeK törvénytelennek tartja a KREK 54/2003. sz. közgyűlési határozatát, amely megtiltja a lelkészeknek a Szilágy és Bihar megyei RMDSz-szel való közreműködést. [Krónika, márc. 22.] – Tőkés László szerint egyházon belül nem történt ez ügyben fellebbezés, noha mód lett volna rá. [Népújság, márc. 26.] lapozás: 1-20 | 21-40
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
