Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-20 | 21-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz betiltását kérik (kétségbe vonják a jogosságát / RMDSz betilthatósága)

1995. június 30.

Kovács László elmondta, hogy a Horn–Iliescu találkozón (→ 1995.06.27) egyetértés volt abban, hogy javítani kell a két ország viszonyát. Iliescu elnök nem zárta ki az 1201-es ajánlást. Nyitott kérdés maradt az anyanyelv használatának ügye, valamint az etnikai alapú párt alapításának joga. Ez utóbbitól elzárkózik a ro. fél – mondta Kovács László –, azzal érvelve, hogy ez nem tartozik az alapszerződésbe. A m. fél azért tartja szükségesnek, mert a PUNR (a PDSR koalíciós partnere) szinte hetente követeli az RMDSz betiltását. A ro. fél azt sem akarja elfogadni, hogy az alapszerződés betartását kétoldalú vegyesbizottság ellenőrizze. [Népszabadság, jún. 30.]

Bukarestben megkezdődött a 11 országot magába foglaló BSEC (→ 1992.06.25) 2. csúcsértekezlete, ahol elhatározták, hogy külügyminiszteri szinten kidolgozzák e regionális együttműködési struktúra jogi kereteit. [RMSz, júl. 1., júl. 3.] (→ 1996.04.28)

1995. szeptember 13.

Kovács László úgy nyilatkozott, hogy Budapest hajlandó aláírni az Iliescu elnök által javasolt megbékélési nyilatkozatot (→ 1995.08.30), de az nem helyettesítheti az alapszerződést. [MN, szept. 14.]

A ro. igazságügymin. bejelentette, hogy az RMDSz betiltásának nincs akadálya, éppen csak a kormánynak vagy a parlamentnek kell kezdeményeznie azt az Alkotmánybíróságnál. [MN, szept. 15.]

1995. november 1.

T. Chebeleu elnöki szóvivő szélsőséges fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót: „Tőkésnek nincs hitele ahhoz, hogy a m.–ro. megbékélésre javaslatot tegyen.” Az utóbbi néhány évben a püspök románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a m. nemzetiség állítólagos kétségbeejtő helyzetéről, valamint az asszimilációról és az ún. etnikai tisztogatásról. – Hasonló hangnemben nyilatkozott Mircea Geoană külügyi szóvivő is, aki azt bizonygatta, hogy a Tőkés és „más szélsőséges vezetők” téziseiben szereplő etnikai alapú autonómiát európai szinten egyértelműen visszautasítják. [RMSz, nov. 3.] (→ 1995.11.15)

Kovács László az Európai Integrációs Ügyek Biz. ülésén ismertette a m. elképzelést a m.–ro. megbékélési folyamatról; 4 dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia–német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. [MH, nov. 2.]

Gh. Funar Avram Iancu sírjánál sorolta föl a történelmi megbékélést illető feltételeit: Mo. ismerje el a trianoni szerződést, kérjen bocsánatot a m. hatóságok 1940–44 között elkövetett kilengéseiért; többé ne avatkozzon Ro. belügyeibe, mondjon le az 1201-es ajánlásról, ismerje el a Hargita és Kovászna megye területén létrehozandó Avram Iancu megyét; Ro. pedig tiltsa be a fasiszta típusú RMDSz-t. [ÚM, nov. 2.]

1996. február 28.

Csapó I. József felsorolta a párttörvény hátrányos kitételeit. Amennyiben a tervezet hatályba lép, annak alapján beszüntethetik az RMDSz-t. [EN, febr. 28.] (→ 1996.03.01, 1996.03.19)

A ro. külügyi szóvivő kijelentette: Alfred Moses beszédében nem volt olyan rész, amely beavatkozásnak minősült volna (→ 1996.02.22, 1996.02.24). [ÚM, febr. 29.]

Gazdag évet zárt a két éve alapított Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség: 20 papot iktattak be, 40 templomot tataroztak, 4 újat építettek, elkészült egy újabb kolostor terve. A jövőben a görögkeleti egyház további 29 üres parókiát szeretne lelkésszel ellátni és arra törekednek, hogy valamennyi 1940 előtt épített ortodox templom fölkerüljön a műemlékek listájára. [RMSz, febr. 28.]

1997. november 10.

A PRM kongresszusán ismét C. V. Tudort választották meg elnökké. A párt doktrinája a „felvilágosult nacionalizmus”, programja „rendet és fegyelmet” ígér. A párt győzelme esetén betiltanák az RMDSz-t, egyesülnének Moldovával és újratárgyalnák a Magyarországgal és Ukrajnával kötött alapszerződést. [Szabadság, nov. 11.]

1998. augusztus 21.

C. V. Tudor Tordán felolvasta kiáltványát, amely 10 pontban rögzíti a párt intézkedéseit, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a „fasiszta RMDSz” törvényen kívül helyezése; a cigányok gyors [?!] társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük; Kovászna és Hargita megye militarizálása. [BL, aug. 21.] (→ 1998.09.01)

Tőkés László az alsócsernátoni fórum (→ 1998.08.14) okairól és szándékairól nyilatkozott. Az RMDSz népszerűsége nagymértékben csökkent, a mai RMDSz-politika „tájba simuló”, megengedhetetlen kompromisszumokat köt. „Az RMDSz vezetői az elmúlt négy évben köztudottan MSzP–SzDSz pártiak voltak, és az elmúlt hatalom bukásának előestéjén is hozzá ragaszkodtak.” Az RMDSz-en belül el sem kezdődött a rendszerváltás – vallja Tőkés. [Szabadság, aug. 21.] (→ 1998.08.24, 1998.09.12)

2001. december 15.

Markó Béla hangsúlyozta: a PSD-vel való együttműködés hasznos volt, mert stabilitást teremtett az országban, ennek köszönhetően oldották fel a vízumkényszert. Sajnálatos módon az év 2. felében megszaporodtak a magyarellenes megnyilvánulások. Ha a PSD hajlandó bizonyos engedményekre, akkor nem kizárt a további együttműködés. [Szabadság, dec. 15.]

Egy felmérés szerint a ro. állampolgárok 61%-a vélekedik úgy, hogy több parlamenti pártot föl kellene oszlatni. Akik ezt vallják, azoknak 44%-a a PRM-t, 37% az RMDSz-t akarná betiltani (ez utóbbiak között legtöbb a PRM-szavazó, majd a PNL-szimpatizánsok következnek). [Krónika, dec. 15.]

Temesvárott Szembenézés a múlttal c. értekezletet tartottak, ahol az egyházi tisztségviselők átvilágításáról is szó esett. [Krónika, dec. 17.]

2002. február 7.

A bukaresti bíróság alapfokon kezdte tárgyalni a PRM beadványát, amely a terrorizmus elleni harc jegyében kívánja betiltatni az RMDSz-t. Formai hibák miatt elhalasztották a tárgyalást. Frunda György kijelentette: az ET figyelemmel követi a pert; a PRM lépése megalapozatlan és politikailag erkölcstelen, mert egy olyan párt részéről jön, amelyet az európai fórumok szélsőséges alakulatként tartanak számon és amelyet az ET Parlamenti Közgyűlésének egyik csoportjába se vettek föl. [Szabadság, febr. 7.] (→ 2002.03.13, 2002.04.10)

Felmérések szerint csökkent a kormánypárt támogatottsága. [Szabadság, febr. 7.]

2002. március 13.

A PSD nem érthet egyet az RMDSz azon kívánságával, hogy töröljék az alkotmányból a ’nemzetállam’ kifejezést. (→ 2002.03.08) [Szabadság, márc. 13.]

Frunda György távolléte miatt a bukaresti 2. kerületi bíróság elhalasztotta a döntést a PRM-nek az RMDSz elleni keresete ügyében. (→ 2002.02.07) [Szabadság, márc. 13.] (→ 2002.04.10)

A Hargita megyei Törvényszék elutasította a Kriterion keresetét (→ 2001.09.04, 2002.02.09); a pert a Polis és a Pallas-Akadémia nyerte meg. [Krónika, márc. 13.]

Tanulságos cikket közölt Gaal György: Kolozsvár nemzetiségi és vallási összetételének alakulása az utóbbi fél évezredben címmel. [Szabadság, márc. 13., márc. 14.]

2002. április 10.

A PSD bizalommal tekint a m. kormányalakítás elé: olyan szövetségesnek tekinti az MSzP-t, amely majd egyengeti a PSD útját a Szoc. Internacionáléba. [Szabadság, ápr. 10.]

Elfogadták az adatvédelmi törvényt, amely szintén a NATO-csatlakozás feltétele volt. [Szabadság, ápr. 10.]

Az RMDSz kérte, hogy a PRM által indított betiltási pert utalják az Alkotmánybíróság elé. [Szabadság, ápr. 10.] (→ 2002.02.07, 2002.03.13)

Markó Béla a magyarországi választások első fordulója után emlékeztetett arra: „Szövetségünk mindig arra törekedett, hogy a h. t. magyarság helyzete ne legyen pártpolitikai kérdés, ideológiák függvénye.” [RMSz, ápr. 10.] – Az RMDSz-nek nem az az érdeke, hogy hitet tegyen egyik vagy másik magyarországi párt mellett, hanem az, hogy minden felelős politikai erővel jó kapcsolatokat építsen ki. [Szabadság, ápr. 16.]

2002. október 9.

A belső választások elmulasztása és az SzKT ’törvénytelen volta’ miatt keres jogorvoslatot Tőkés László, aki ennek okán indított pert a bukaresti bíróságon. Szerinte az SzKT ’törvénytelenül működik’, ezért nem hívhatja össze a kongresszust. Markó Béla emlékeztetett: a másik személy, aki szintén perli a szövetséget: C. V. Tudor, aki a PRM nevében az RMDSz betiltását akarja elérni. [Népújság, okt. 9.] (→ 2002.10.10, 2002.10.12)

2004. február 13.

Az Alkotmánybíróság egyhangúan elutasította a PRM keresetét, amellyel az RMDSz betiltását akarta elérni. [Népújság, febr. 13.]

A képviselőház jóváhagyta azt a kormányrendeletet, amellyel a kabinet felhatalmazza az Orsz. Autópálya Rt.-t, hogy szerződést kössön a Bechtel céggel. [Krónika, febr. 13.]

Az ortodox egyház felszólította papjait: 10 napon belül válasszanak a papi vagy a politikusi hivatás között. Ha az utóbbi mellett döntenek, akkor mondjanak le a papi hivatásról. Az eddigiekben a politikai pályára lépett papok, mandátumuk végeztével, visszatérhettek az egyház kebelére. [Krónika, febr. 13.]

Patrubány Miklós szerint Mo.-n nincs meg a politikai akarat ahhoz, hogy kettős állampolgárságot adjanak a h. t. m. számára. [SzFú, febr. 13.]

2004. május 6.

Továbbra is komoly figyelmet kíván szentelni a szomszédoknak az EU-taggá vált Mo., amely tapasztalatainak átadásával kívánja segíteni Ro. közelgő integrációját – mondta Medgyessy Péter. [Népújság, máj. 6.]

A PRM 2002-ben kezdeményezett pert az RMDSz betiltása érdekében; elsőfokon az RMDSz nyert, a fellebbezés után a PRM-nek adtak igazat. Közben megjelent egy olyan törvény, amely megengedi a kisebbségi szervezeteknek, hogy részt vegyenek a választásokon, és a szervezetek alkotmányosságát ne támadhassa meg bárki, bármikor. A mostani tárgyaláson a PRM képviselője nem jelent meg, az RMDSz védője, Frunda György, alkotmányjogi érvekkel próbált hatni. A pert nem zárták le. [RMSz, máj. 6.]

2004. június 17.

A központi választási iroda adatai szerint a kormánypárt elvesztette többségét a megyei önkormányzatokban, a DA (PNL + PD) több helyet szerzett meg (553-at, a PSD pedig csak 543-at). [NyJ, jún. 17.]

Tordaszentlászló mellett megnyitották az északi autópálya első munkatelepét. A Brassót Borssal összekötő autópálya költségét 2,5 milliárd euróra becsülik. Az északi variáns kivitelezője az amerikai Bechtel cég, a Temesvár–Nagyszeben irányába haladó déli autósztráda uniós támogatással készül majd. [Szabadság, jún. 17.]

A PRM két éve indított pert az RMDSz megszüntetése érdekében. A Frunda György által beterjesztett dokumentumok igazolják, hogy az RMDSz jogszerűen működik. A PRM dossziéja 5 kilónyi papírt tartalmaz, de jogi hatása alig van: nagyobbrészt újságkivágásokból áll. Döntés még nem született, a per következő fordulója szeptemberben lesz. [RMSz, jún. 17.]

Nagyváradon megalakították a Kárpát-medencei M. Nemzeti Tanácsot (KMNT); elnökéül Tőkés Lászlót választották meg (→ 2004.05.31). A tanács alapítói: EMNT, SzNT, VMDP, KMKSz, HMDK és az MMNÖK. (Az RMDSz, MKP és a VMSz nem tagjai a tanácsnak.) A KMNT döntött egy diplomáciai munkacsoport létrehozásáról, valamint egy brüsszeli iroda megnyitásáról. [Krónika, jún. 17.] – Közleményben kérték föl Mo. és Szlovákia frissen megválasztott m. képviselőit, hogy vállalják el az autonómia-törekvések EU-s képviseletét és segítsenek elnyerni azokat a jogosítványokat és hatásköröket, amelyek az autonómiát szavatolják. [Szabadság, jún. 19.]



lapozás: 1-20 | 21-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998