|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 158 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 141-158 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: PRM (Partidul România Mare; Nagy-Románia Párt) 1994. március 10.A rendőrségről szóló törvénytervezet vitáján az RMDSz módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök beszéljék a kisebbség nyelvét. A PUNR és a PRM azonnal és vehemensen reagált, ismét a m. veszéllyel példálózva. Az RMDSz javaslatát elvetették. [RMSz, márc. 10.]Markó Béla – az MSzP meghívására – Budapestre érkezett. Horn Gyulával folytatott eszmecseréjén egyetértettek abban, hogy a h. t. magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. [MN, márc. 11.] – Meghívott szakértők jelenlétében megvitatták az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. Megállapították, hogy a tervezet, mind szellemében, mind szövegében megfelel a nemzetközi szerződéseknek és ajánlásoknak. [PH, márc. 11.] 1994. március 11.Az EUCD budapesti ülésén fölvették teljes jogú tagnak az RMKdP-t. [Népújság, márc. 22.] (→ 1994.09.24)C. V. Tudor a komm. idején is híres volt idegengyűlöletéről. 1990-ben megalapította a România Mare hetilapot, melyhez – a cikkíró szerint – a pénzt a kormánytól kapta, hogy az ellenzéket lejárassa, szétverje. Rövidesen pártot is alapított (PRM), melynek szenátora. Becsületsértésért és rágalmazásért számtalan pert indítottak ellene, mindhiába. Miután Spiroiut és Iliescut is támadta, parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy megtárgyalják eddigi tevékenységét. Lehet, hogy mentelmi jogát is felfüggesztik. [Népszava, márc. 11.] 1994. április 1.A parlament két háza a háborús veteránok kárpótlási törvényének korábban tárgyalt változatát fogadta el (→ 1994.03.21). – Az RMDSz az Alkotmánybírósághoz fordult, jogorvoslatért. [Táj., ápr. 1., ápr. 12.] (→ 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.11.28)Adrian Năstase Kolozsváron kijelentette, hogy fellépnek az RMDSz radikális csoportja ellen; az RMDSz ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a PRM. [OrEx, ápr. 1.] A képviselőházban már elfogadott, de még egyeztetés alatt álló törvénytervezet előírja, hogy közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a ro. zászlót. Az RMDSz javaslatát – a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a m. zászló is – elvetették. [OrEx, ápr. 1.] 1994. június 30.A képviselőház elvetette a Văcăroiu-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A mérleg nyelvét az billentette vissza, hogy a PUNR és a PRM az utolsó pillanatban elállt korábbi szándékától. [MH, júl. 1.] ● [Ezért a ’húzásért’ a PUNR két miniszteri tárcát kapott; ]940818]A kormány, élve a képviselőház adta felhatalmazással – hogy a nyári szabadság idején rendeleteket adhasson ki –, rendeleti úton ismét bevezettette a „kapupénzt”. (→ 1994.01.19) [RMSz, júl. 1.] (→ 1994.09.08, 1994.12.14) 1994. november 6.A PRM orsz. tanácskozásán újabb 3 hónapra bizalmat szavaztak a kormánynak. Ez azt sejteti, hogy a párt miniszteri helyekre tart igényt. [RMSz, nov. 8.]1995. július 6.Emil Constantinescu (CDR) azzal magyarázta Iliescu elnök keményebb fellépésének elmaradását C. V. Tudor (PRM) meg-megismétlődő vádjaival szemben, hogy Tudor kompromittáló iratokkal zsarolja az állam elnökét. [MN, júl. 6.]1995. október 4.Az amerikai útjáról hazatért Iliescu elnököt politikai botrány fogadta Bukarestben. A ro. sajtó ui. megírta, hogy az elnök Washingtonban „két ro. Zsirinovszkijnak” nevezte a koalícióban résztvevő két párt, a PRM és a PUNR elnökét. Iliescu még arról is beszélt, hogy a Molotov–Ribbentrop-paktum nyomán elvett ro. területeknek vissza kell térniük Ro.-hoz. [MH, okt. 5.]A România Mare hetilap példátlan támadást intézett Iliescu ellen, közvetve halállal is megfenyegetve az ország elnökét. [MN, okt. 7.] (→ 1995.10.05, 1995.10.07, 1995.10.13) Varsóban okt. 2–19. között zajlik az EBESz Emberi dimenziók c. konferenciája. Max van der Stoel is felszólalt, hangsúlyozva, hogy szükség van a kormányok és a kisebbségek közötti párbeszédet szolgáló struktúrákra, hogy a törvényhozás előtt itt egyeztessék a törvények tartalmát. A területi autonómia lehetőségét az EBESz koppenhágai dokumentuma megemlíti, de nem teszi kötelezővé. Fontos, hogy az államok a kisebbségek jogait kétoldali szerződésekben rögzítsék, az alkalmazás helyességét és folyamatosságát pedig mindkét oldalnak követnie kell. [Táj., okt. 4.] 1995. október 5.Gh. Funar Olaszországban járt, ahol lenyűgözte Traianus oszlopa. Hazatérése után kinyilvánította szándékát, hogy Kolozsvár főterére felállíttassa az oszlop méretazonos mását. [Szabadság, okt. 5.] – Antonescunak is szobrot kíván állítani, ezt I. C. Drăgan finanszírozná. [MH, okt. 5.]Chebeleu elnöki szóvívő tolmácsolta Iliescu elnök válaszát C. V. Tudor támadó cikkére (→ 1995.10.04): az elnök azt mondta az AEÁ-ban a két pártelnökről, hogy „Zsirinovszkij módjára keltenek feltűnést”. A PDSR felszólította a PRM-t: tisztázza, hogy a párt osztja-e C. V. Tudor véleményét, különben felülvizsgálják a további együttműködést. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.07) Az RMDE és az SzT levelet intézett Londonba, a Szocialista Internacionálé Titkárságához, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit ismertették és azt kérték, hogy az Internacionálé vesse latba tekintélyét a törvény módosítása érdekében. [Táj., okt. 5.] Budapesten megalakult a Duna Televízióért Alapítvány, célja, hogy a Duna TV műsora mindenüvé eljuthasson a Kárpát-medencében. [MN, okt. 7.] Zsákutcába jutottak az ukrán–ro. tárgyalások – mondotta V. Vaszilenko, ukrán külügyi megbízott –, mindez a Molotov–Ribbentrop-paktum eltérő megítéléséből adódik. Vaszilenko szerint a ro. felet terheli a felelősség. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.30) 1995. október 7.Varsóban egy nemzetközi konferencián a ro. és a m. kormányfő megállapította, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás holtpontra jutott, így a közeljövőben nem érdemes újabb egyeztetést tartani. [MH, okt. 9.]A PRM támadással válaszolt a PDSR-nek (→ 1995.10.05): miért védik Iliescut, amikor nem is tagja a pártnak? Az ominózus cikk (→ 1995.10.04) aláírás nélkül jelent meg, honnan tudják, hogy ki írta? [MN, okt. 7.] (→ 1995.10.13) A KREK körlevelet adott ki, felemelve a szavát a himnusz–zászló paragrafus ügyében. A ref. énekeskönyvnek részét képezi a m. himnusszal azonos szövegű 52. sz. dicséret, tehát „nemzeti imánk eléneklése azon törvényes esetek közé tartozik, amelyet a Btk. hivatkozott rendelkezése nem büntethet”. [RMSz, okt. 7.] 1995. október 9.Bukarestben elkezdődött az Interparlamentáris Unió (IPU) közgyűlése, amelyen a szervezet 135 tagországa közül 119 képviseltette magát. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása Ro.-ban meghaladja a nemzetközi normákat. [RMSz, okt. 10.]Miguel Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Oliviu Ghermannak elmondta, hogy a PRM részvétele a kormánykoalícióban árt Ro. nemzetközi tekintélyének. [RMSz, okt. 10.] Egy szeptemberi közvélemény-kutatás eredményei alapján a ro. politikusok népszerűségi listáját Adrian Năstase (PDSR) képviselőházi elnök vezeti (66%), őt követik: Ion Iliescu (60%); Petre Roman (PD, 49%); Emil Constantinescu (CDR, 48%); Nicolae Văcăroiu minisztereln. (PDSR, 46%); … Markó Béla (11%). A pártok népszerűségi listája: PDSR (34%), CDR (21%), RMDSz (6%), PRM (6%), PAC (5%), PUNR (5%). [MN, okt. 9.] 1995. október 13.Öt egyetemi központ hallgatói napok óta tartó sztrájkot tartanak a visszamenőleges érvényű oktatási és vizsgadíjak, valamint szállásgondjaik miatt. Liviu Maior elutasította a követeléseket, ezért a diákok általános sztrájkot helyeztek kilátásba. [Népszabadság, okt. 13.]Markó Béla Pécsett, a h. t. magyarok fesztiválján mondott beszédében rámutatott: a jelenlegi m. kormány erőteljesebben szorgalmazza a dialógust, azonban a két ország viszonyában nem történt előrelépés. A ro. kormány által hirdetett megbékélésnek nincs valóságfedezete, mert folytatódik a m. kisebbség törekvéseinek elfojtása. [RMSz, okt. 16.] A Legfelsőbb Ügyészség vizsgálatot indított C. V. Tudor ellen, az Iliescut támadó írásai miatt (→ 1995.10.04, 1995.10.07). A PRM kiválása esetén a négypárti koalíció elveszítené a többséget, ezért a PDSR nem egységes abban, hogy felbontsák-e a koalíciót. [Népszava, okt. 14.] (→ 1995.10.19) 1995. október 19.A PDSR végül is úgy döntött, hogy megszakítja koalíciós együttműködését a PRM-vel (→ 1995.10.13). C. V. Tudor a BBC-nek elmondta: a döntést követően a kormány egyik minisztere felhívta őt és arról biztosította, hogy a szakítás csupán politikai színjáték, minden marad a régiben. [RMSz, okt. 21.] – A PSM elnöke is jelezte, hogy megválik a – sajtó által szörnyszövetségnek nevezett – koalíciótól, mert a PDSR nem teljesítette a koalíciós vállalásokat, tehát elvileg csak a PUNR maradt a PDSR szövetségese. [MH, okt. 20.]Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla elmondta: a szövetség támogatja a tüntető diákok követeléseit. Tokay György bejelentette, hogy az RMDSz törvényességi óvást nyújtott be a „himnusz–zászló törvénnyel” kapcsolatban. [Táj., okt. 19.] 1995. október 31.Kerekes Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSz-nek az önkényes prefektus-csere elleni tiltakozását (→ 1995.10.22). [Táj., okt. 31.]A képviselőházban a párttörvény vitáján függőben maradt a PRM-nek az etnikai pártok betiltására vonatkozó javaslata. [Táj., okt. 31.] Tőkés László sajtóértekezleten számolt be hollandiai útjáról, majd nyilvánosságra hozta a két elnökhöz intézett, a történelmi megbékélés jegyében fogalmazott nyílt levelét. Tőkés szerint a megbékélés egyetlen útja a romániai m. nemzeti közösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. [RMSz, nov. 2.] – A levelet eljuttatta az RMDSz elnöki hivatalához is. Markó Béla elmondta, hogy a vezetőség tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. [Táj., nov. 2.] (→ 1995.12.15) 1995. november 2.Az RMDSz sajtóértekezletén – Tőkés László megbékélési javaslatáról szólva – Markó Béla elfogadhatatlannak tartotta, hogy az elnöki szóvivő nem a javaslatot méltatta (→ 1995.11.01), hanem a javaslattevő személyét minősítette, igen vitatható módon. Chebeleu abból indult ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldottnak tekinthető, tehát nincs szükség garanciákra. A szövetség Tőkéssel együtt vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása révén lehetséges. – Tokay György elmondta: a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a PRM és a PUNR terjesztett elő. A tanügyi törvény 3 hónap után megbukott, a társadalmi realitás igazolta az RMDSz fenntartásait. – Seres Dénes a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális önkormányzatok európai chartájának ratifikálására. [Táj., nov. 2.]A képviselőházban elfogadták a tanügyi törvény néhány módosítását: csökkentették a pótvizsgadíjakat és növelték a diákok arányát az egyetemi szenátusban. [RMSz, nov. 4.] 1995. december 4.Tovább folytatódott C. V. Tudor és az igazságügymin. csörtéje (→ 1995.11.29, 1995.12.01). A PRM szenátora azzal támadta I. G. Chiusbaiant, hogy nem független, ui. a PUNR alelnökké választotta őt nov. 18-án. [RMSz, dec. 6.]1996. február 8.Az RMDSz ÜE elemezte Adrian Năstase nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSz-nek a kormányzati munkába való bevonására: a szövetség ismerje el az alkotmányt, mondjon le autonómiaterveiről és változtasson „természetellenesen szoros” magyarországi kapcsolatain. Takács Csaba elmondta: az RMDSz egyetlen országgal sem tart fenn „természetellenesen szoros” kapcsolatokat és tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila szerint – mivel előtte semmilyen megbeszélés nem volt ez ügyben – a képviselőházi elnök kijelentése a kampányszerű megnyilatkozások sorába tartozik. [ÚM, febr. 8.] (→ 1996.02.14) – Markó Béla a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Năstase úgy állította be az esetet, mintha a szövetség fölajánlotta volna részvételi szándékát a kormányzásban, holott erről nem volt szó, az RMDSz úgy fogalmazott: nem zárja ki ezt a lehetőséget. Az RMDSz feltételként szabta, hogy az együttműködésre számító párt biztosítsa a magyarság sorsának rendezését és határolja el magát a szélsőségesen nacionalista pártoktól (PUNR, PRM, PSM). [Népszabadság, febr. 8.]A Ziua azt írta az új titokvédelmi törvényről, hogy az „törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot”. A szenátusban az RMDSz a törvény ellen szavazott, de azt még a képviselőháznak is meg kell tárgyalnia. [MH, febr. 9.] (→ 1996.02.20) 1996. február 24.Alfred Moses kolozsvári nyilatkozatai (→ 1996.02.22) annyira felborzolták a kedélyeket, hogy Bukarestben újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol részben megismételte az elmondottakat: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Ro. NATO-tagságát, ezt csak Ro., vagy az állam elnöke tehetné meg. A szélsőséges pártok (PUNR, PRM, PSM) fékezik az ország nyugati integrációját; ezeknek nincs helyük a valós demokráciában. Bármennyire fáj is az országnak a Molotov–Ribbentrop-paktum, ma már nem módosíthatók a határok, Ro.-nak le kell mondania Nagy-Románia eszméjéről. – A PUNR közleménye szerint Moses véleménye „megengedhetetlen beleszólást jelent a romániai pol. életbe”. [Szabadság, febr. 26.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01)Szovátán tartotta 3. orsz. közgyűlését az RMGE. A jelentés beszámolt arról, hogy az anyagi nehézségek miatt csak egyetlen fizetett alkalmazottja van az egyesületnek. Az újraválasztott elnök – Csávossy György – elmondta: válságban van a falu és a gazdatársadalom, túl kell jutni e nehéz időszakon. [RMSz, febr. 29.] 1996. március 1.Iliescu elnök szerint jobb lett volna, ha Alfred Moses nem beszél a szélsőséges pártokról (→ 1996.02.24), ui. a ’szélsőségesség’ meghatározása vitatható. A szóban forgó nyilatkozat után az érintett pártok (PUNR, PRM, PSM) élesen támadták a nagykövetet. [Szabadság, márc. 1.]A párttörvény értelmében egy pártot az ország legalább 15 megyéjéből származó 10.000 alapító taggal lehet létrehozni (egy megyéből min. 300 tag szükséges). [Szabadság, márc. 1.] (→ 1996.02.28, 1996.03.04, 1996.03.19) A helyi közigazgatási törvény vitája során Márton Árpád javasolta, hogy ahol jelentékeny számú kisebbség él, a helyi közigazgatásban az illető kisebbség anyanyelvét is értő személyeket is alkalmazzanak. Javaslatát elvetették. A tervezet kimondja: a helyi közigazgatásban az érintkezési nyelv a ro.; a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is folyamodhatnak a hatósághoz, de az írásba foglalt kérést ro. fordításban is mellékelni kell; tolmácsot igénybe lehet venni. [Táj., márc. 1.] (→ 1996.03.08) Markó Béla elmondta: nem hiszi, hogy bizonyos eltúlzott, érzelmi indokokon kívül bárki ésszerű érvet hozhatna fel arra, hogy egy olyan helyi tanácsban, ahol minden tanácsos magyar és a helyi közösség problémáinak megbeszélésére gyűlnek össze, nem szabad használniuk anyanyelvüket. A parlament állásfoglalása azt jelzi: nincs pol. akarat a kisebbségi kérdés pozitív kezelésére. [Szabadság, márc. 1.] 1996. március 27.Markó Bélának – az RMDSz-küldöttség párizsi útján, ahol az EDU konferenciáján vettek részt – alkalma nyílt tájékoztatni Alain Juppé francia miniszterelnököt a romániai magyarság helyzetéről. Az elfogadott zárónyilatkozatba, az RMDSz kezdeményezésére, külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről. [Szabadság, márc. 28.]Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Ro. belépését az EU-ba és a NATO-ba. A Strasbourgban Ro.-t képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudtak beilleszkedni az EP valamelyik pártfrakciójába (Adrian Severint a szocdemek, Frunda Györgyöt és őt a kereszténydemokraták fogadták be), a PUNR, PRM és PSM képviselői csak „ődöngenek”, már csak azért is, mert nem beszélnek nyelveket. [Szabadság, márc. 27.] 1996. március 30.Egy bukaresti felmérés szerint először került első helyre a CDR (26,5%). A vezető kormánypárt (PDSR) csak 18,8%-os támogatottságot élvez. További számok: PSM (7,3%), RMDSz (7,2%), PRM (6,7%). Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsőséges pártok Ro.-ban, a megkérdezettek 37,5%-a felelt igennel, ezek közül 39,1% nevezte meg az RMDSz-t, 32,6% pedig a PRM-t, 12,2% a PUNR-t és 8% a PSM-t. [Szabadság, márc. 30.]Ki a felelős a SRI belső ügyeit érintő információk kiszivárogtatásáért? – erre keresett választ az a vizsgálat, amelyet a titkosszolgálatnál végeztek azt követően, hogy a közelmúltban több titkos dokumentumot közölt a România Mare c. lap. (→ 1996.02.03, 1995.10.04, 1995.10.07, 1995.10.13) A bűnös Măgureanu első helyettese volt, Victor Marcu tábornok, akit időközben leváltottak. [BN, márc. 30.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
