|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 59 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-59 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: Országgyűlés 1996. szeptember 3.Az Országgyűlés rendkívüli ülésén elvetették az ellenzéki pártok javaslatát, hogy Markó Béla is felszólalhasson. A kormánypártok (MSzP, SzDSz) szónokai kiálltak az alapszerződés mellett, az ellenzéki képviselők a szerződés aktuális változatát vitatták. Eörsi Mátyás kijelentette: nem tud elképzelni olyan alapszerződést, amely az RMDSz és a ro. fél igényeit is kielégítené, a Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy a külügyi tárca Bukarest változatát fogadta el. A vita végén 235:71 arányban elvetették az ellenzéki állásfoglalást (→ 1996.08.27). [RMSz, szept. 5.] (→ 1996.09.05)N. Văcăroiu javaslatára Iliescu elnök leváltotta a kormány 3 PUNR-s miniszterét: Valeriu Tabără (mezőgazd.), I. G. Chiusbaian (igazságügy), Ovidiu Muntean (távközlés), a helyükbe kinevezett miniszterek (Alexandru Lăpuşan, Ion Predescu, ill. Virgil Popescu) letették az esküt. [Szabadság, szept. 4.] Az MDF tiltakozott a HTMH és a NEKH tervezett összevonása ellen (→ 1996.08.17). [RMSz, szept. 3.] (→ 1996.09.23, 1996.10.14) 1996. szeptember 5.A Bocskai Szövetség nagygyűlést hirdetett az alapszerződés aláírása ellen. A budapesti Kossuth téren mintegy húszezer résztvevő hallgatta az ellenzéki szónokokat. Csurka István bejelentette, hogy a MIÉP (az MVSz-szel összhangban) aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy amennyiben a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. [Szabadság, szept. 7.] ● [Az Országgyűlés hozzáállását látva (→ 1996.09.03), vajmi kevés esélye lehet az akciónak…]Dudás Károly véleménye: az alapszerződések semmit sem oldanak meg – ez az, amit „az alapszerződést mindenáron megkötni kívánó m. kormány” nem akar megérteni. „Szerződni csak törvénytisztelő, jogállamiságot ismerő és elfogadó, szavahihető féllel szabad és érdemes. Azok a hatalmak viszont, amelyekkel a m. kormány alapszerződést kötött vagy óhajt kötni, nem ezekről a tulajdonságaikról váltak ismertté.” [SzHN, szept. 5.] 1996. szeptember 28.A Reform Tömörülés elnöksége ellenzi az alapszerződés (→ 1996.09.16) megkötését, és arra kéri az Országgyűlést, hogy ne ratifikálja azt. [RMSz, szept. 28.]Temesvár képviselőjelöltjei: Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor (akit megyei elnöknek is megválasztottak), Obest László. [RMSz, szept. 30.] 1996. október 27.Befejeződött az MVSz közgyűlése (→ 1996.10.25). Újraválasztották Csoóri Sándor elnököt, helyettese Patrubány Miklós lett (korábbi VET-elnök). Régió-elnökök: Kurucz Gyula (anyaország); Dobos László (Kárpát-medence); Papp László (Nyugat). Sütő András újból elfogadta a tb. elnöki tisztet. Az MVSz megkereséssel fordult az Országgyűléshez, hogy Tőkés László felszólalhasson az alapszerződés vitájában (→ 1996.12.07); az MVSz szorgalmazta, hogy a h. t. nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a m. törvényhozásban. [RMSz, okt. 29.]1996. december 7.A két kormánypárt úgy döntött, hogy Tőkés László nem szólalhat föl az Országgyűlésben, az alapszerződés vitájában (→ 1996.10.27). [MH, dec. 7.]Emil Constantinescu villámlátogatásra utazott Németországba. Iliescunak minden erőfeszítése ellenére sem sikerült jó viszonyba kerülnie Berlinnel. – Constantinescu első munkanapján elküldte az elnöki palotát őrző tankokat. [HVG, dec. 7.] 1996. december 9.Victor Ciorbea bemutatta kormányprogramját és ismertette a tárcavezetők listáját. A PNTCD 7 min. posztot kapott, az USD 6-ot. A kinevezettek között van: Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási, Mircea Ciumara pénzügy-, Ion Caramitru műv. min. A kormány főtitkára Remus Opriş. [RMSz, dec. 11.]Tokay György kisebbségügyi min. nem kirakatintézményre gondol; az alapoknál kell kezdeni, meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára; megfelelő törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását ellenőrizni. [BL, dec. 9.] A RMEEÁÉ tisztségviselői bizalmukról biztosították Emil Constantinescut és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpol. téren is változásokra számítanak: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el az egyházügyi törvényt, amelynek tervezetét már 1990-ben benyújtották az ismert felekezetek. Tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezeteit is biztosítva és intézkedjenek az anyagi javak restitúciójáról. [BN, dec. 11.] Az Országgyűlés megkezdte a m.–ro. alapszerződés ratifikációs vitáját. Kovács László expozéjában az alapszerződés elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új ro. vezetés a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekszik. Az ellenzéki képviselők a szerződés ellen szólaltak föl, pl. az MDF továbbra is „Horn–Iliescu-paktumnak tekinti az alapszerződést” (Demeter Ervin). Horn Gyula hangsúlyozta: Nyugatról pozitív visszhangok érkeztek, vállalja az alapszerződést. [RMSz, dec. 11.] (→ 1996.12.10) Székelyudvarhely önkormányzata nyilatkozatban tiltakozott a Văcăroiu-kormány 1346/1996. sz. határozata ellen: a határozat a csereháti kisegítő iskolához tartozó területet önkényesen átengedte a görög kat. érsekség használatába, figyelmen kívül hagyva a lakosság érdekeit. [Táj., dec. 10.] 1996. december 10.Az Országgyűlés – név szerinti szavazáson – 249 igen, 53 nem és 12 tartózkodó szavazattal ratifikálta a m.–ro. alapszerződést. [RMSz, dec. 12.] (→ 1996.12.27)Tabajdi Csaba (MSzP) vállalható kompromisszumnak nevezte az alapszerződés elfogadását; a szerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai; a szerződés a kisebbségi ügyek szükséges, de nem elégséges feltétele; a közös kormányzás esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhasson sorsa alakításába. [RMSz, dec. 12.] 1997. május 27.Göncz Árpád Kolozsvárott villásreggelin fogadta a m. egyházak vezetőit, majd meglátogatta a Szent Mihály-templomot és a Farkas utcai ref. templomot; programon kívül az ortodox katedrálisba is ellátogatott. Délután Marosvásárhelyen megkoszorúzta a székely vértanúk emlékművét és beszédet mondott a város főterén (a zuhogó eső ellenére ezrek hallgatták). A RomLib kiemelte: hét évvel a tragikus események után szimbolikus értékű a két elnök kézfogása. [Sajtóf., máj. 28.]Budapesten az Országgyűlés elfogadta a m.–orosz, a m.–ukrán és a m.–ro. alapszerződések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat. Az ellenzéki pártok a m.–orosz szerződés kapcsán a műkincs-ügy miatt tartózkodtak. [Népszabadság, máj. 28.] 1998. február 18.A szenátus közigazgaztási bizottsága megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a kisebbségi lakosság településenkénti 20%-os aránya esetében jogos a két- vagy többnyelvű helységnév-táblák alkalmazása. [RMSz, febr. 20.] A 22/1997. sz. kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a helyi tanácsosok egyharmada egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozik, a tanácsülés az illető kisebbség nyelvén is megtartható. [Szabadság, febr. 19.]A kárpátaljai magyarok szervezete azzal bízta meg a vezetőit, tárgyaljanak az anyaországi pártokkal arról, miként lehetne elérni, hogy az Országgyűlés törvénybe iktassa – a szlovák kezdeményezéshez hasonlóan – olyan hivatalos személyi okmányok meghonosítását, amelyek lehetővé teszik a h. t. magyarok számára, hogy bizonyos területeken egyenlő jogokat élvezzenek a m. állampolgárokkal. Törzsök Erika, a HTMH elnöke szerint a közeljövőben erre nem lesz mód. [MTI] Mihnea Moţoc külügyi szóvivő szerint a ro. állampolgárokra vonatkozó magyarországi vízumkényszer esetleges bevezetése „bizonyos mértékben árnyat vetne a kialakult kétoldalú együttműködésre”. [MTI] (→ 1998.02.21) 1998. március 21.Az SzKT csíkszeredai ülésén a kormányzati szerepvállalásról szólt a vita, melynek végén nagy többséggel elfogadták Markó Béla javaslatát, aki a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívta fel. Az RMDSz-nek érdeke, hogy az a kormányprogram érvényesüljön, amelyet a partnerekkel közösen dolgoztak ki. A testület nem nyitott vitát Csapó I. József javaslatáról, aki a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Borbély László üv. alelnöki kinevezését 51-en támogatták, 26-an ellenezték. A költségvetés kérdéseiben vita volt arról, hogy miért az EMKE kapja a kisebbségeknek járó támogatást, de elfogadták az érvelést, miszerint az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE hivatott gazdálkodni vele. – Az SzKT állásfoglalást tett közzé arról, hogy a M. Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. „Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.” [Táj., márc. 23.]A VET nyílt levelet intézett Markó Bélához, Bardóczy Csaba érdekében, aki – a VET megítélése szerint – meghatározó szerepet vállalt a Cserehát-ügyben. [Szabadság, márc. 21.] Bukarestben, a PER kétnapos konferenciáján elhangzott, hogy a koalíció legkiegyensúlyozottabb és legmegbízható résztvevőjének az RMDSz bizonyult; a koalíció felbomlásának nagy vesztese a romániai magyarság lenne. [MTI] 1998. június 18.Radu Vasile lemondásra szólította föl Bárányi Ferenc egészségügy-minisztert, aki elismerte: fegyveres fenyegetés hatására 1961-ben kötelezvényt írt alá a Securitaténak. Bárányi hozzátette: senkit sem jelentett föl, nem tekinti magát vétkesnek, de ha bűnösnek találja őt akár a miniszterelnök, akár az RMDSz – minden további nélkül lemond a posztjáról. [RMSz, jún. 17.; Szabadság, jún. 18., jún. 19.]Magyarországon összeült az új Országgyűlés. Göncz Árpád elnök Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek. [Szabadság, jún. 19.] 1999. február 9.Radu Vasile kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A küldöttséget fogadta Orbán Viktor kormányfő, Göncz Árpád köztársasági elnök és Áder János, az Országgyűlés elnöke. [Szabadság, febr. 10.]Tőkés Elek egyházügyi referensként kezdte, s csak több versenyvizsgával lehetett igazgató, noha a kormány vezérigazgatói állással kecsegtette az RMDSz-t. Nagy Benedekkel közösen dolgoznak az egyházak ügyén, de semmilyen segítséget nem kapnak az államtitkárságtól: személyzet nélkül dolgoznak (bútorzat is csak szűkösen van), 1997. dec.-re sikerült elkészíteniük a vallásügyi tervezetet, amelyet 1998. júl. küldtek szét véleményezésre a minisztériumoknak. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása akadozik. [EN, febr. 9.] 1999. március 23.Az Országgyűlés megtárgyalta és ellenszavazat nélkül jóváhagyta a M. Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megalakításáról szóló határozattervezetet (→ 1999.02.20). Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy biztosítsa az értekezlet működési feltételeit; évente legalább egy alkalommal számoljon be a h. t. magyarokra vonatkozó pol. feladatok végrehajtásáról, beleértve a MÁÉRT ajánlásainak a végrehajtását is. A legfontosabb célkitűzések közül a h. t. magyarság óvodától egyetemig tartó anyanyelvű oktatásának megteremtését és az egyházi ingatlanok visszajuttatását nevezte meg Orbán Viktor. – A HTMH elnöke elmondta: folyamatosan konzultálnak a magyar–magyar csúcstalálkozóról kimaradt szervezetek képviselőivel (→ 1999.02.17), de nem tervezik, hogy számukra külön értekezletet hívjanak össze. [Szabadság, márc. 23.] – Az országgyűlés ülésén meghívottként résztvevő h. t. m. szervezetek képviselői ismét találkoztak a m. kormány képviselőivel, akik nyilatkozatban üdvözölték a MÁÉRT megalakítását. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a m. kormány számára. Tőkés László elmondta: az egyik megoldandó kérdés: olyan különleges jogi státust kell biztosítani a h. t. m. részére, amely lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. [RMSz, márc. 25.]Valeriu Stoica kezdeményezésére a szenátus megvonta C. V. Tudor mentelmi jogát. [BN, márc. 24.] A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség egyre-másra ingatlanokat kap ajándékba a kormánytól. Az RMDSz vezetői szerint ezeket a döntéseket a helyi kormányzatnak kell megvétóznia. [EN, márc. 23.] A szenátusban – minimális többséggel – törölték a helyi közigazgatási törvény azon szakaszát, amely lehetővé tette volna, hogy (20% kisebbségi arány esetén) a kisebbségek nyelvén is közzétennék a helyi tanácsok döntéseit. [Szabadság, márc. 24.] 2000. március 21.A M. Környezetvédelmi Minisztérium felbecsülte a ciánszennyeződés értékét: az 1241 tonnányi elhullott hal értéke 874 millió Ft, ehhez járul még a ritka halfajok eszmei értéke: 900 millió Ft. [Szabadság, márc. 21.]Günter Verheugen, az EB bővítési ügyekben illetékes tagja nyilatkozott Ro. helyzetéről: 3. éve csökken a nemzeti össztermék és makrogazdasági stabilizációt sem sikerült elérni. [Szabadság, márc. 21.] Az Országgyűlés különbizottsága elkészítette a h. t. m.-ra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. A dokumentum megállapította, hogy jelenleg mintegy 3-3,5 millió m. él kisebbségi sorban a Kárpát-medencében. Számuk a 20. században stagnált, ám az utóbbi 10 évben növekedtek a beolvadásukat és kivándorlásukat okozó tendenciák. [BN, márc. 21.] A megyei m. ny. oktatás jövőjéről tanácskoztak Aradon. Jelenleg 30 helységben van m. oktatás, de a krónikus gyermekhiány miatt 4-5 év múlva sok községben nem indulhat m. osztály. Égető a pedagógushiány. [NyJ, márc. 21.] Wanek Ferenc (Bolyai Társaság) szerint – mivel nem várható, hogy a kormány hamarosan m. ny. egyetemet hagyjon jóvá – a magánegyetem alapítása felé kell orientálódni. 2000. április 20.Kovács Béla rektor elmondta: a PKE akkreditációs folyamata sínen van, sikerült egyeztetni a minisztériumi tanácsossal, nincs elvi akadálya a hivatalos elismerésnek. [BN, ápr. 20.]Befejeződött az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága küldöttségének háromnapos bukaresti látogatása. A küldöttség az emberi jogok védelmének állapotáról tájékozódott, megbeszéléseket folytattak a parlament és a szakminisztérium munkatársaival, civil szervezetek (pl. LADO) vezetőivel. [Szabadság, ápr. 20.] Írassuk a gyermeket m. iskolába! – ezzel a felhívással ismertette a brassói hetilap a környéken induló m. ny. szakiskolai osztályok által nyújtott képzési lehetőségeket: Brassóban, Kőhalomban, Négyfaluban léteznek szakiskolák. [BL, ápr. 20.] Harminc erdélyi akadémikus és egyetemi tanár nyílt levélben utasította vissza az MVSz elleni „támadásokat”. (→ 2000.04.03, 2000.04.11) [RMSz, ápr. 20.] 2000. május 17.Ro. az eddigi egyeztetéseken nem ismerte el, hogy felelős lenne a Tisza ciános szennyezéséért, a felelősséget az Aurul cégre hárította – olvasható az Országgyűlés külügyminiszteri tájékoztatójában. Amennyiben a kétoldalú konzultációk továbbra sem hoznak eredményt, a Hágai Nemzetközi Bíróság is szóba jöhet. [RMSz, máj. 17.]Snagovon a 16 felekezet képviselői aláírták az ország EU-hoz való csatlakozását támogató Nyilatkozatot. Az egyházi vezetők újból megfogalmazták konkrét elvárásaikat az állammal szemben. [BN, máj. 17.] – Egyedül Tőkés László maradt távol. [Szabadság, máj. 17.] (→ 2000.05.20) A parlament két házának együttes ülése döntött a szekusdossziék ügyében: a lakosság hozzájuthat saját dossziéjához, amint érvényessé válik a Securitate-archívumot ellenőrző tanács (CNSAS) működési szabályzata. [Szabadság, máj. 17.] Az 1999-es műemlékvédelmi megállapodás felújításaként Kolozsvárott tanácskozott a történelmi emlékművek védelmére kijelölt ro.–m. vegyesbizottság. Megegyeztek a megállapodás-tervezet szövegével kapcsolatban. A bizottság a műemlékek feltérképezési, leltározási és dokumentálási folyamataira vonatkozóan is egyeztetett. [Szabadság, máj. 18.] 2000. június 6.Kolozsvárott Eckstein-Kovács Péter bejutott a 2. fordulóba, Gh. Funar ellenében, de – tekintve az esélytelenséget – átadta a helyet Şerban Rădulescunak (CDR). [Táj., jún. 6.] – A helyi m. újság címfeje: Az RMDSz és a helyi ro. pártok összefogtak Funar ellen. [Szabadság, jún. 8.]Székelyudvarhelyen 2. fordulót kell tartani, mert a független Szász Jenő (48,6%) nem szerezte meg a szükséges 50+1%-ot. Ellenfele: Antal István (RMDSz). [Krónika, jún. 6.] Az Országgyűlés Mádl Ferencet, a jogtudomány professzorát választotta meg köztársasági elnöknek. [Szabadság, jún. 7.] 2000. július 26.A Bálványosi Szabadegyetem [’Tusványos’] 2. napján A nemzedékek szerepe a posztkommunista társadalom demokratizálódásában gyűjtőcímmel tartották meg az előadásokat. [RMSz, júl. 26.; HN, júl. 27.]Tabajdi Csaba elképzelései szerint új jogintézményt kellene létrehozni, a „h. t. m. szószólója” tartalommal. A szószóló tanácskozási joggal részt venne az Országgyűlés ülésein, hogy tolmácsolja az utódállamok magyarságának igényeit, szempontjait. – Tabajdi szerint a Fidesz megosztja az erdélyi magyarságot, ui. nyíltan támogatja az RMDSz belső ellenzékének számító RT-t. [RMSz, júl. 26.] 2000. december 8.Elkészült a státus- (vagy kedvezmény-)törvény normaszövege, ezt egyeztetik a parlamenti pártokkal, valamint a diplomáciai képviseletek vezetőivel. A törvény 2001 folyamán kerül az Országgyűlés elé, s várhatóan 2002 januárjától lehet majd alkalmazni. [RMSz, dec. 8.]Tíz Nyárád menti település vezetői kisrégiós társulás létrehozásáról döntöttek. [RMSz, dec. 8.] Duray Miklós, aki korábban részt vett az MVSz vezetőségében, kemény bírálatban részesítette az MVSz-ben uralkodó állapotokat. [RMSz, dec. 8.] 2001. március 21.A m. kormány jóváhagyta a kedvezménytörvény javaslatát, amelyet reményeik szerint az Országgyűlés még a tavaszi ülésszak idején elfogad. A kedvezményekre jogosító magyar igazolvány kiváltásának előfeltétele – a határon túli illetékes szerv ajánlása mellett – az, hogy az igénylő ne akarjon letelepedni Mo.-n és ne jelentsen idegenrendészeti vagy nemzetbiztonsági kockázatot. [Szabadság, márc. 21.]Günter Verheugen bővítési biztos szerint Ro.-nak nagy figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek védelmére. [Szabadság, márc. 21.] Megkezdődött a dokumentumok átszállítása a SRI archívumából a CNSAS székhelyére. [Szabadság, márc. 21.] Tiltakozó nyilatkozatot adott ki az EMKE, a KJNT és a KLMT, a márc. 17-én megalakult Dumitru Mărtinaş Egyesület azon törekvése ellen, hogy korlátozza a csángómagyar közösség szabad szervezkedésének jogát, identitásának szabad megvallását és intézményes gyakorlását. [BL, márc. 23.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
