Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 113 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 101-113
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: MVSz (Magyarok Világszövetsége)

1996. október 25.

Budapesten megkezdődött az MVSz tisztújító közgyűlése. Sütő András tb. elnök bejelentette, hogy lemond posztjáról. Csoóri Sándor arról beszélt, hogy Mo.-n zűrzavar van és széthúzás, korrupciós ügyekre vetül fény és kulturált hazaárulás folyik; annak érdekében, hogy ennek vége legyen, szükség van egy olyan szervezetre, amely nem a pol. hatalom részese. [RMSz, okt. 28.] Alapszabályba foglalták, hogy „az MVSz legfőbb feladata a m. nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján”. [BL, nov. 1.] (→ 1996.10.27)

1996. október 27.

Befejeződött az MVSz közgyűlése (→ 1996.10.25). Újraválasztották Csoóri Sándor elnököt, helyettese Patrubány Miklós lett (korábbi VET-elnök). Régió-elnökök: Kurucz Gyula (anyaország); Dobos László (Kárpát-medence); Papp László (Nyugat). Sütő András újból elfogadta a tb. elnöki tisztet. Az MVSz megkereséssel fordult az Országgyűléshez, hogy Tőkés László felszólalhasson az alapszerződés vitájában (→ 1996.12.07); az MVSz szorgalmazta, hogy a h. t. nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a m. törvényhozásban. [RMSz, okt. 29.]

1997. április 10.

Az MVSz támogatja az RMEEÁÉ állásfoglalását (→ 1997.04.08) és gyűjtést indít az egyetem támogatásáért. [Szabadság, ápr. 10.]

Claude Karnouh francia filozófus szerint azzal, hogy elutasítják a m. tagozatok autonómiáját, a románok kishitűségről tesznek tanúságot, ami azonosságukra vonatkozó bizonytalanságban fejeződik ki. Ez „rejlik minden identitásról folytatott vita középpontjában, lett légyen irodalmi, etnológiai, történeti vagy filozófiai vita, amely Maiorescutól Noicáig, Iorgától Cioranig a legjelentősebb ro. értelmiségiek művét táplálta.” [MN, ápr. 10.]

Szarka Árpád nyerte el a Bihar megyei Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezetői posztját. [Táj., ápr. 10.]

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett névadója születésnapjára. [RMSz, ápr. 16.]

1997. április 16.

Az ET úgy döntött, hogy egy évre felfüggeszti az ország monitorizálását. Frunda György szerint ez annak köszönhető, hogy az ET nyitott Ro. felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Az egy év alatt teljesíteni kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Ro.-t a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre; módosítani kell a Btk. több paragrafusát, tk. a sajtószabadságot érintő cikkelyt, valamint a himnusszal és zászlóval kapcsolatos, továbbá a 200. paragrafust (a homoszexuálisok büntetéséről); javítani kell a börtönviszonyokat, meg kell oldani az utcagyerekek helyzetét, a közösségek kárpótlását; intézkedni kell a cigányok társadalmi integrációja érdekében. [RMSz, ápr. 16. ; Szabadság, ápr. 25.]

Patrubány Miklós, az MVSz alelnöke úgy értékelte, hogy a BTE újraindítása nem szakmai vagy tudományos kérdés: „Csak pol. akarat kell hozzá és egyetlen tollvonással létre lehet hozni.” [Szabadság, ápr. 16.]

Törzsök Erika, a HTMH új elnöke hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a hivatalt; a kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie. A HTMH által közvetített összegek csak kis részét képezik a költségvetésnek, különösen kevés, ha számba vesszük, hogy: 1. Kárpátalján a lakosság 80%-a munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést, 2. Szlovákiában a Mečiar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, 3. Horvátországban a m. lakosság rommá lőtt házakban próbál új életet kezdeni. [MH, ápr. 16.]

1997. április 26.

Bukarestben a ro. és m. szaktárca képviselői parafálták a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló okmányt. [ÚM, ápr. 28.]

Patrubány Miklós bejelentette, hogy lemond az őt megillető honoráriumról (éves szinten kb. 3 millió forint); az így megtakarított összeget a kárpát-medencei programok támogatására ajánlotta föl. [Szabadság, ápr. 26.]

1997. szeptember 20.

Székelyudvarhelyen ülésezett az SzKT. A szövetségi elnök megállapította: a kormányzatot az RMDSz-szel kötött koalíció miatt támadják a nacionalista pártok, ez végül odavezet, hogy a koalíció (vagy csak egyes politikusai) sok esetben habozik végrehajtani a már megkötött megállapodásokat. Elvetették az Operatív Tanács (OpT) politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SzKT között továbbra is a szövetségi elnöknek kell döntenie a kulcshelyzetekben. Vitát váltott ki a tb. eln. hatáskörének kérdése is. [„Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tb. elnök politikai tevékenysége” – válaszolta Tőkés László a Népszabadság kérdésére.] Az SzKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. A gyűlésen Katona Ádám – Kongresszus előtti pol. válság az RMDSz-ben címmel – sokszorosított röpiratot terjesztett. [RMSz, szept. 23.]

Sütő András – a farkaslakai Tamási Áron-ünnep alkalmával – kiállt a mérsékeltek mellett, mondván: parlamenti képviselőink iszapbirkózást folytatnak jogainkért, a radikálisok közben fumigálják őket. [Népújság, szept. 26.]

Sütő András egy interjúban elmondta: elképesztő, hogy „épp a HTMH adja fel az önálló egyetemhez való jogunkat (utalás Törzsök Erika beszédére, ]970326), holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket”. Az MVSz-nek pártok fölötti tömörülésnek kell lennie, nem pedig ellenzéki pártszerepre törekednie, a világszövetségnek a határon túli magyarság mindenkori választott képviselőit kell támogatnia. [MH, szept. 20.]

1997. október 25.

Kolozsvárott tartották az MVSz ifjúsági szárnya, a M. Ifjak Világfóruma Erdélyi Társaságának (MIVET) alakuló ülését, melyen 15 ifj. szervezet képviselői vettek részt (pl. KMDSz, IKE, ODFIE). Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. A MIVET feladatai között van a határon túl élő fiatalok nyelvi, kulturális és nemzeti öntudatának erősítése. [Szabadság, nov. 7.]

1997. október 26.

Több évi kérvényezés után végre engedélyezték Nagybányán a m. középisk. létrehozását, mely Németh László nevét vette föl. [RMSz, okt. 25.]

Medgyesen kettős kopjafából álló emlékművet emelt az MVSz az 1956-os forradalom áldozatainak. Avatóbeszédet Patrubány Miklós és Pordány László mondott. [Magyar Figyelő (MVSz), nov.]

1998. március 10.

Borbély Imre, az MVSz nemzetstratégiai bizottságának koordinátora kifejtette, hogy pozitív jövőképet kell kialakítani és azt tudatosítani. „Sajátságosan magyar helyzet, hogy miközben az ország lakossága fogy, addig a magyarság egyharmada az országhatárokon kívül él, és ott erős asszimilációs nyomásnak van kitéve. (…) Kézenfekvő lenne a veszélyeztetett magyar szegmentum számára a magyarországi letepeledést célzottan megkönnyíteni.” [EN, márc. 10.]

Az RMDSz ÜE közleményben kérte fel a szövetség helyi szervezeteit, a civil egyesületeket és társaságokat, hogy – az 1848-as forradalom 150. évfordulóján – a helyi hagyományoknak megfelelően ünnepeljék meg nemzeti ünnepünket. [Táj., márc. 10.]

1998. április 3.

Budapesten megkezdődött az MVSz választmányának háromnapos zárt ülése, melyen a szövetség stratégiai kérdéseiről, működési problémáiról, regionális gondokról, továbbá a programokról lesz szó. [MTI] (→ 1998.04.05)

1998. április 5.

Csoóri Sándor, az MVSz elnöke sajtótájékoztatón közölte a tanácskozás (→ 1998.04.03) eredményeit. A szükséges rendelkezések egyike, hogy a h. t. magyarok – a schengeni előírások (→ 1995.04.05) ellensúlyozására – alanyi jogon kaphassák meg a m. állampolgárságot és a választásokon érvényesülő szavazati jogosultságot. Az MVSz vezetői bejelentették, hogy erről a kérdésről társadalmi vitát kezdeményeznek Magyarországon és a határokon túl. Fontosnak tartják, hogy a szervezet tevékenységéről, finanszírozásáról önálló törvény rendelkezzen; erre azért van szükség, hogy a szövetség (melyet közhasznú szervezetként szeretnének elismertetni) a kormányzati ciklusoktól függetlenül végezhesse más szervezetek működéséhez nem hasonlítható, öt kontinensre kiterjedő munkáját. [Szabadság, ápr. 7.] (→ 1998.04.06, 1998.04.09, 1998.04.10)

1998. április 6.

Radu Vasile, kormányfő-jelölt az RMDSz bukaresti székházában megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. [Táj., ápr. 6.]

A PAC bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a CDR-ben. A gesztusnak erkölcsi jelentősége van, ui. a PAC nem tagja a parlamentnek, de alapító tagja volt a CDR-nek. A PAC élesen bírálta a PD-t és Constantinescu elnököt azért, mert lemondatták Ciorbea miniszterelnököt. [Szabadság, ápr. 7.]

A kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól nyilatkozott Borbély László. Mindegyik párt elfogadja, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Vitatott viszont a tulajdon, az államosított házak kérdése, a földtörvény módosítása, az elkobzott javak visszaszolgáltatása. [RMSz, ápr. 6.]

A HTMH nyilatkozatot adott ki az MVSz-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban (→ 1998.04.05). „A m. állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő m. nemzetiségűekre – az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következméynek miatt – alkalmatlan eszköz a m. kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására.” Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a m. állampolgárság kiterjesztése ellen. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Mo. nem mondott fel. A m. állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről, amelyek belálhatatlan következményekkel járhatnak. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a „kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Mo. részéről”. Ez ui. a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna mind a magyarországi politikum, mind az utódállamok m. szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal. [RMSz, ápr. 9.] ● [A vita további hozzászólásait, politikusok megnyilatkozásait lásd még: MN, ápr. 7.; Népszava, ápr. 7.; Szabadság, ápr. 8., ápr. 23., ápr. 29.; Népszabadság, ápr. 8.; MN, ápr. 15.; EN, ápr. 21.; RMSz, ápr. 28. – Csupán Markó Béla állásfoglalását idézem: „A megoldást itthon kell megtalálni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémákat megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot én nem tartom megoldásnak, véleményem szerint ez rossz ötlet.” (Szabadság, 1998. ápr. 9.)] (→ 1998.04.27)

1998. április 10.

Patrubány Miklós VET-elnök szerint az MVSz (→ 1995.04.05) nem tesz mást, mint figyelmezteti az államot a h. t. m. közösségek iránti felelősségre. [Szabadság, ápr. 10.]

1998. április 27.

Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak nevezte ki Radu Vasile. [RMSz, ápr. 29.]

Kolozsvárott az MKT résztvevői a BTE létrehozásának fontosságát hangoztatták és arról döntöttek, hogy rendkívüli MKT-t hívnak össze, amelyre meghívják Markó Bélát is, hogy a kettős állampolgárság kérdését is megvitassák. Az MKT azt szeretné, ha az RMDSz az eddigi nyilatkozatot (→ 1998.04.06) magánvéleménynek tekintené, ui. az MKT megoldásként kezeli a kettős állampolgárságot. Markó Béla a felvetésre így reagált: nincs hivatalos javaslat a m. kormány részéről az állampolgárság megadására, így nem érheti vád az RMDSz-t, hogy bármit is visszautasított; mindössze egy javaslat volt az MVSz részéről, amelynek kivitelezhetőségéről még vita van a m. törvényhozásban. [Sajtóf., ápr. 27.; RMSz, ápr. 28.]

1998. június 6.

Az RMDSz küldöttsége részt vett a Fidesz 10. kongresszusán. Markó Béla köszöntő beszédében elmondta: „döntő fontosságú, hogy Ro. ne szakadjon le Európától, és mi ne szakadjunk el Önöktől, ebben számítunk a Fidesz támogatására”. Tőkés László az MVSz nevében is köszöntötte a kongresszust. [Táj., jún. 8.]

A cikkíró kommentárja: a választó szemében hitelét vesztette a kormánypolitika, mert másfél alatt semmit sem valósított meg ígéreteiből. A két híres sürgősségi kormányrendelet arra volt jó, hogy leszerelje a kisebbségi jogokat követelő romániai magyarságot. [RMSz, jún. 6.]

1998. július 5.

Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány napját. A műsor keretében fölavatták Domokos Pál Péter egész alakos szobrát; a korábban (→ 1996.07.06) felavatott mellszobrot a moldvai csángó közösségnek adományozzák. [Vasárnap, júl. 19.]

1998. július 18.

Dobos László a VET elnökségének írt levelében tisztázta az MVSz-szel kapcsolatos véleményét. Az 1996-os tisztújítás óta (→ 1996.10.27) egyre mélyül a válság a világszövetségen belül. Dobos idézte Duray véleményét is, aki azt mondta: „politikailag, taktikailag és stratégiailag hibásnak tartom, hogy az MVSz-be tömörül az RMDSz ellenzéke.” [RMSz, júl. 18.]

Mintegy ezer résztvevője van az idei BoNyA továbbképző tanfolyamainak. [BN, júl. 18.]

1998. augusztus 26.

A szenátus rendkívüli ülésén elfogadták a helyi költségvetési törvényt. Ezek szerint az ált. béradó 50%-át a központi költségvetésbe, 40%-át a helyi tanácsok, 10%-át pedig a megyei költségvetésbe kell befizetni. Előnye a módszernek, hogy a befolyt összeggel a helyi tanácsok belátásuk szerint gazdálkodhatnak. [RMSz, aug. 26.]

Az MVSz megalakulásának 60. évfordulója alkalmából jubileumi rendezvénysorozat helyszíne volt Budapest. Németh Zsolt elmondta: a HTMH a közeljövőben felméri, hogy milyen támogatási formában segítheti elő a külföldön élő m. közösségek kulturális gyarapodását. Pálinkás József, okt. államtitkár elmondta: a m. kormány támogatja, hogy Erdélyben m. ny. egyetem jöjjön létre. [Szabadság, aug. 28.]

Adrian Năstase a PDSR nevében azt nyilatkozta, hogy az ortodox az egyetlen [!?] hivatalos vallás Ro.-ban, ezért csak ők jogosultak arra, hogy a kommunizmus által államosított ingatlanaikat visszakapják. [GyK, aug. 26.]

1998. szeptember 8.

Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]

Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.]

Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.]

Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8]

1998. november 16.

Eberhard-Wolfgang Wittstock, az RNDF új elnöke szerint a PSE létrehozása nem tartozik a német közösség halaszthatatlan feladatai közé, igényeiket kielégíti a jelenlegi felsőoktatási hálózat. [Szabadság, nov. 16.] (→ 1999.01.08)

Az MVSz főtitkári tisztségébe Chikán Bálintot választották meg. Az elnöki kollégium négy tagja (Csoóri Sándor, Patrubány Miklós, Dobos László és Kurucz Gyula) a 41 pályázó közül kizsűrizte Bakos Istvánt, az eddigi főtitkárt, aki 4 évet szolgált ezen a poszton. [MTI]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 101-113




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998