Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: MISzSz (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége)

1992. augusztus 14.

Az RMDSz Maros megyei vezetősége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a PUNR bojkottja miatt még mindig nem alakulhatott meg a megyei tanács. A helyi hatalmat két évvel ezelőtt megszerzett PUNR-csoport ragaszkodik régi pozícióihoz, nem veszi figyelembe a választások eredményét. [RMSz, aug. 14.]

Szilágyi Zsolt képviselő – aki a MISzSz színeiben került be a parlamentbe – Strasbourgban részt vett a Nemzetközi Emberi Jogi Intézet nyári egyetemén. Hazajövetele után a nagyváradi napilapnak kifejtette, hogy az RMDSz-nek támadóbb stratégiát kell kidolgoznia, amely nem csak a kisebbségi kérdésre terjedne ki. [BN, aug. 14.]

1993. február 20.

A pártszerű működési modellből az önkormányzati modellbe való áttérés fontos állomásaként, kétnapos tanácskozás nyomán, Gyergyószentmiklóson megalakult az RMDSz „parlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SzKT). – Az SzKT a szövetség belső „törvényhozó” testülete, az operatív vezetés az ügyvezető elnökség (elnök és alelnökök) hatásköre. – A testület tagjai: a Brassóban megválasztott 21 tagú tanács (→ 1993.01.22), a 39 képviselő és szenátor, az RMDSz megyei és területi vezetői, valamint a platformok, a csatlakozott pártok és a társszervezetek képviselői. Az SzKT Állandó Bizottságának (ÁB) elnökévé Csiha Tamást választották, az RMDSz üv. elnöke Takács Csaba lett (aki, emiatt, a későbbiekben lemondott képviselői mandátumáról). Az SzK és a MISzSz javaslatára megalakultak a frakciók is (→ 1993.03.04); a tanácskozás idején létrehozták a 63 tagú Független Frakciót (FF). Az alelnökök megválasztásakor a MISzSz kivonult a teremből, az ülés félbeszakadt, a döntést elnapolták. – Döntés született az RMDSz Közlöny kiadásáról. [RMSz, febr. 23.] (→ 1993.03.27)

A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) korábban kivált két pártocska [PNL-AT (Aripa Tînără) + PNL-CD] egyesülésével létrehozták a Liberális Pártot (Partidul Liberal = PL). Elnöke Vintilă Brătianu. A CD-n belül, de önálló parlamenti frakcióban kívánják folytatni a politizálást. [MH, febr. 23.; Ştefănescu: 290.] (→ 1993.03.02)

Emil Constantinescu, a CD nevében, Washingtonban a legnagyobb kedvezmény megadását szorgalmazta. [Szabadság, febr. 20.]

1993. március 27.

Nagyváradon befejeződött az SzKT kétnapos ülése. Befejezték a vezető testület megválasztását (→ 1993.02.20). Csiha Tamás elnök munkáját a köv. alelnökök segítik: Borbély Imre, Cziszter Kálmán, Kolumbán Gábor; titkárok: Bulyovszky Loránd, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció (20 tag); Szórványcsoport (14 tag); Szabadelvű Csoport (16 tag); Partium Csoport (14 tag); EMK (10 tag), MISzSz (14 tag); Bethlen Gábor Frakció (10 tag). – Az SzKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két m. többségű megye élére ismét ro. prefektusokat neveztek ki. [RMSz, márc. 31] (→ 1993.05.22)

Milan Opocensky, a Ref. Világszövetség főtitkára levélben tiltakozott a ro. kormányfőnél, az ellen, hogy Nagyváradon kilakoltassák a ref. püspökséget. [RMSz, márc. 27.] (→ 1993.03.10)

1993. július 20.

Bálványosfüreden, a MISzSz, a Fidesz és a PAC rendezésében megnyílt a 4. nyári ifj. tábor és szabadegyetem, ahol 5 napon át aktuális kérdésekről vitatkoztak a meghívott politikusok (pl. Horia Rusu, Octavian Buracu, Orbán Viktor, Tőkés László). A rendezők részéről Németh Zsolt és Toró T. Tibor köszöntötte a résztvevőket. [Bővebben lásd a korabeli m. és ro. napisajtót.] – Markó Béla kifejtette: az RMDSz-nek érdeke, hogy együttműködjék a demokratikus ellenzékkel, de programjából nem enged; az RMDSz autonómia-igénye hangsúlyos. [Népszabadság, júl. 24.]

Tempfli József elmondta: sikerült visszakapniuk a nagyváradi Vártemplomot és perrel visszaigényelte a Kanonoksort. [Világszövetség, júl. 20.]

1993. szeptember 26.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Az ülés témája: a Neptun-ügy (→ 1993.07.31) Bodó Barna ismertette a tényállást, melyet hosszas vita követett. Borbély László, Frunda György és Tokay György lépését mindannyian elítélték és politikai tévedésnek minősítették. A MISzSz, az SzK, az EMK és a Bethlen Gábor Kör azt javasolta, hogy a „hármak”-at mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, másik 4 frakció tiltakozott ez ellen. Egyik csoport sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy kompromisszumos szöveget és egy állásfoglalást szavaztak meg (61:29 arányban, 8 tartózkodással). A Tőkés László és Bodó Barna által sürgetett felelősségre vonás elmaradt. [MN, szept. 27.; ÚM, szept. 27.; RMSz, szept. 28.; Háromszék, szept. 29.] (→ 1993.09.29)

1993. december 10.

Félixfürdőn, a MISzSz 4. kongresszusán arról döntöttek, hogy a szervezet politizáló része megalakítja a Reform Tömörülést (RT), amely a „nemzeti értékek iránt elkötelezett szabadelvű eszmerendszer értékeit” kívánja megjelentetni, a MISzSz megmarad depolitizált, társadalomszervező csoportnak. Mindkét csoport tb. elnöke Szőcs Géza. Az RT vezetői: András Imre, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Toró T. Tibor. – A MISzSz vezetői: Nagy-Csiha István, Kis Gábor, Nagy Pál, Farkas György, Tamás László. [RMSz, dec. 10.; Népújság, dec. 14.; MH, dec. 13.; EN, dec. 15.]

Az IMF elégedetlen a reformfolyamatokkal, négy év alatt egyetlen nagyvállalatot sem privatizáltak Ro.-ban; hosszas tárgyalások uán egyezség született a kormány és az IMF között. Az ún. stand-by egyezmény 18 hónapig lesz érvényben. [MN, dec. 11.]

Ro.-ban nagy felháborodást keltett, hogy Tiraszpolban, a Dnyeszter Menti Köztársaság bírósága – gyilkosság vádjával – halálra ítélte Ilie Ilaşcut, 4 társát pedig börtönbüntetésre. A szenátus felszólította a kormányt, hogy indítson diplomáciai offenzívát az elítéltek érdekében. [RMSz, dec. 11.] (→ 1993.12.19)

1994. január 14.

A kormánypárt megyei szervezetének szóvivője bejelentette, hogy Kolozsvárott – Gh. Funar javaslatára – ro. nyelvűre cserélik a Mátyás-szobor latin feliratát. Az RMDSz és az EMKE bejelentette, hogy ez esetben tiltakozó akciók sorát fogja szervezni. [Szabadság, jan. 14.] (→ 1994.02.02)

A m. kárpótlás ügyében (→ 1994.01.11) az RMDSz vállalta egy ismertető brosúra kiadását és az igénylők adminisztrációs segítségét. [RMSz, jan. 14.]

Az RMKdP OV marosvásárhelyi ülésén állást foglalt a személyi, közösségi és regionális autonómia mellett; tiltakoztak az ellen, hogy a MISzSz-t ki akarták sajátítani a liberálisok, az ifjúsági szervezetnek plurálisnak kell maradnia. [RMSz, jan. 20.]

1994. január 20.

A MISzSz megtartotta az RT kiválása utáni tisztújítást. Az elnökség: Tamás László, Nagy Pál, Mezei Sándor, Dénes Judit, Csiha Tamás. [Szabadság, jan. 20.]

Markó Béla Varga Lászlónak írt levelében elismerőleg szólt az RMKdP tevékenységéről; a kereszténydemokrata ideológia „közösségünk egyik legerősebb – vagy talán legerősebb – eszmei áramlata”. Az RMDSz egyetért azzal, hogy az RMKdP kérje a megfigyelői, majd teljes jogú tagságot az EUCD-ben. [RMSz, jan. 20.] (→ 1994.03.11)

1994. május 22.

Marosvásárhelyi közgyűlésén héttagú elnökséget választott az RT, a MISzSz politikai képviselete: Toró T. Tibor, András Imre, Füstös István, Zakariás Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Papp Előd. [Táj., jún. 6.]

Betlenben a ref. parókia udvarán leleplezték Bethlen Béla (1888–1979), Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. [RMSz, máj. 24.]

1995. január 14.

Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSz Önkormányzati Tanácsa (ÖT), elnökévé Sántha Pál Vilmost, a Hargita megyei tanácselnököt választották. Az ÖT az RMDSz listáin megválasztott önkormányzati tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek konzultatív szerve; az önkormányzati döntésekben döntéselőkészítő feladatkört hivatott ellátni, célja az RMDSz-tanácsosok tevékenységének összehangolása, a tapasztalat- és információcsere, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése. [RMSz, jan. 16.] (→ 1995.01.16, 1995.01.20)

Emil Constantinescu hivatalosan is bejelentette, hogy 1996-ban ismét jelölteti magát az elnöki tisztségre, annak ellenére, hogy személyét a liberálisok nem támogatják. (→ 1995.01.11) Az RMDSz még nem döntött, kit kíván támogatni. [ÚM, jan. 14.]

1995. április 22.

Kolozsvárott megalakult a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). Alapító tagjai: Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME), a MISzSz, a református Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az unitárius Orsz. Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Orsz. M. Diákszövetség (OMDSz) és a MaKOSz. Megfigyelőként részt vett az RMCsSz és a DUMA. A MIT a romániai m. ifjúság érdekegyeztető és képviseleti fóruma; kapcsolatot tart a kormánnyal, az ifjúságot támogató intézményekkel és az európai nemzeti kisebbségek tanácsaival. [Táj., ápr. 25.]

Roland Vasilievici, a temesvári Securitate volt egyházügyi szakértője, nyugdíjas ezredes, aki már több leleplező írást közölt a szekuról, bebizonyította, hogy még mindig működik a levélcenzúra. 3, kellemetlen igazságokat tartalmazó levelet küldött 3 városból a saját címére. A leveleket nem kapta meg. [RMSz, ápr. 22.] (→ 1995.06.07)

Budakeszin tartotta közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete. A szervezet új nevet vett föl: Bocskai Szövetség. Az újraválasztott Kreczinger István elnök elmondta, hogy legfőbb feladatuknak az Erdélyből áttelepült magyarok támogatását tekintik. Üv. eln.: Czire Dénes; az elnökség tagjai: Halász István, Okos Márton és Lázár István. [ÚM, ápr. 24.; RMSz, júl. 27.]

1995. december 17.

Temesvárott gyásznapot tartottak az 1989-ben elesett áldozatok emlékére.

Szatmárnémetiben befejeződött a MISzSz 5. kongresszusa. Az új eln.: Kiss Gábor; aleln.: Nagy Pál, Salló László, Suciu Gábor, Szakács Levente. Az elfogadott nyilatkozat szerint a MISzSz tagszervezetei jelölteket állítanak a helyhatósági választásokon, lehetőleg az RMDSz-szel közösen, de ahol nem sikerül megegyezni, ott önállóan. [RMSz, dec. 19.] (→ 1996.01.03)

1996. január 3.

Szabó Árpád közgazdász elmondta: az RMDSz vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A vállalkozók ált. kivonulnak a szövetségből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Maros megyében létrehozták a m. vállalkozók kamaráját, de nem működik. [EN, jan. 3.]

Kiss Gábor, a MISzSz új elnöke (→ 1995.12.17) elmondta: a MIT konkurenciát jelent a MISzSz-nek, azt az RMDSz hozta létre, hogy követhető legyen az ifjúságnak szánt pénzek útja; a fiatalok ált. kerülik a politizálást; a legtöbben csak azt nézik, milyen hasznuk származik abból, ha belépnek. [EN, jan. 3.]

1996. március 2.

A SzET ülésén a gazdasági stratégia kidolgozásának fontosságáról és a személyi elvű autonómia koncepciójáról értekeztek az RMDSz és a civil szféra képviselői. [RMSz, márc. 5.]

Székelyudvarhelyen ülésezett a MIT. Az ülésen a köv. egyesületek képviseltették magukat: ÁME, MISzSz, OMDSz, MaKOSz, IKE. A résztvevők eldöntötték, hogy a MIT sem a M. Ifj. Világszövetségnek, sem a M. Ifj. Hálónak nem kíván tagja lenni. [Táj., márc. 5.]

A szövetségi elnök sajtótájékoztatóján Madaras Lázár elmondta: ezután – a helyi közigazgatási törvény módosítása nyomán – a helyi tanácsosokat és polgármestereket csak végleges törvényszéki döntés alapján függeszthetik föl tisztségükből. [Szabadság, márc. 2.] (→ 1995.05.17, 1995.07.13, 1995.11.11)

Öregszik és apad a h. t. magyarság – ez derül ki a Magyarság a határokon túl c. cikk számadataiból. Az 1,6 millós romániai magyarság átlagos életkora 37 év (a románoké: 34,5). Ezer aktív korú ro. lakosra 372 gyermek és 266 öreg (60 év fölötti) jut, a m. kisebbség esetében ezek a számok: 313 gyermek, 321 öreg. A kinevezett állami tisztviselők közt a m. anyanyelvűek aránya 2,7% (azaz nem éri el a népességen belüli 7,1%-os arány felét sem). [HVG, márc. 2.]

1997. szeptember 7.

Kolozsvárott tartották a MIT küldöttgyűlését, melyen az OMDSz, a MISzSz, az IKE, a MaKOSz, az ODFIE és az ÁME képviselői vettek részt. Megválasztották a MIT küldötteit az RMDSz kongresszusára és azt a bizottságot, amelynek az a feladata, hogy a kongresszuson felmerülő kérdésekre vonatkozó álláspontot rögzíti. [Népújság, szept. 9.]

Marosvásárhelyen ünnepséggel emlékeztek meg a városban folyó 440 éves ref. oktatás kezdeteire. Az ünneplők nyilatkozatban kérték, hogy szerezzenek érvényt az 1990 februárjában hozott tanügyminiszteri döntésnek, amelynek értelmében a Bolyai Gimnázium m. tannyelvű lehessen. [Népújság, szept. 9.]

Felsővisó alig 70 tagú gyülekezete új ref. templomot avatott. [PK, okt. 15.]

1997. november 11.

Az RMDSz OpT elégedetlenségét fejezte ki a kisebbségi és egyházi ügyekben elért eredmények iránt. Felhatalmazta a koalíciós tárgyaló küldöttséget, hogy szorgalmazza az RMDSz nagyobb szerepvállalását a reformfolyamatban, határozottan lépjen föl a kormányprogram betartásáért, támogassa a privatizációs struktúra átalakítását, ösztönözze egy koherens stratégia kidolgozását a kormányprogram kisebbségpolitikai tételeinek végrehajtására, kérje a kormány elhatárolódását a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásoktól. [Táj., nov. 11.]

A képviselőházban az ellenzék által benyújtott egyszerű indítványt (→ 1997.11.06) vitatták. Az RMDSz álláspontját Antal István mutatta be. A plénum 173:99 arányban elvetette az indítványt. [Táj., nov. 11.]

Árkoson tartotta 6. kongresszusát a MISzSz, ahol 14 tagszervezet képviselői jelentek meg. Az új elnök a székelyudvarhelyi Nagy Pál lett. [BN, nov. 11.]

1998. augusztus 1.

Hollanda Dénes tisztázta, hogy téves a ro. sajtó híre arról, hogy magánegyetem létrehozását tervezi, az alapítvány egy önálló, de állami finanszírozású m. ny. egyetem alapítását célozza. [RMSz, aug. 1.]

Toró T. Tibor a bálványosfüredi szabadegyetemről: ’Tusványos’ 1990-től működik, s a Fidesz kezdeményezésére jött létre. Kezdetben 3-an szervezték: Pro Minoritate Alapítvány (Fidesz), a Pro Europa Liga (az idén nem vállalta a szervezést) és a MISzSz. A cél: a szellemi elit vitája a tabutémákról. A szabadegyetem szervezőgárdája nem tartozik az RMDSz csúcsvezetéséhez, sőt velük nézeteltérések is vannak, de az RT sosem kérdőjelezte meg az RMDSz egységét és legitim vezetését. [BN, aug. 1.]

1999. június 12.

Frunda György levélben válaszolt a SRI-nek a jelentésével (→ 1999.06.03) kapcsolatos ellenérvekre. Leszögezte, hogy előterjesztését a ro. delegáció tagjai is egyhangúan megszavazták. Tk. azt is megírta, hogy még nem látott olyan jelentést, amelyben valamelyik titkosszolgálat elszámolt volna a költségvetésből kiutalt pénzzel. [Népújság, jún. 12.]

M. ifj. konferenciát rendeznek ősszel Budapesten, melyre az erdélyi ifj. szervezetek (MISzSz, OMDSz, MaKOSz, DUMA, IKE, ODFIE) képviselőit is meghívják. A budapesti Márton Áron Kollégiumot szeretnék kiépíteni a h. t. m. fiatalok intézményévé. [Népújság, jún. 12.]

1999. november 14.

Székelyudvarhelyen, a MISzSz 7. kongresszusán ismét Nagy Pált választották elnökké. A beszámolókból kiderült, hogy a szórványvidéket kivéve mindenhol feszült a hangulat a megyei RMDSz-ek és az ifjúsági szervezetek között. [Háromszék, nov. 16.]

2001. január 17.

A képviselőház elfogadta az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt. Márton Árpád felszólalásában kifejtette: az RMDSz megszavazza a törvényt, noha az hiányos, mivel nem rendezi az egyházi és közösségi javak helyzetét (ez utóbbiak visszaadását külön törvény rendezi majd). Székely Ervin bízik abban, hogy rövidesen sikerül újabb fejezetekkel bővíteni a törvényt. [Szabadság, jan. 17.]

A képviselőház szakaszonként folytatja a közigazgatási törvény vitáját. A szenátus már korábban elfogadta a nemzetiségi nyelvhasználat 20%-os küszöbét. [Szabadság, jan. 17.]

Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy törvényes volt az a sürgősségi kormányrendelet, melynek alapján visszajuttatták a gyulafehérvári Batthyaneumot és a temesvári Piarista Gimnáziumot. Ennek ellenére a pereskedés helyi szinten folytatódik. [Krónika, jan. 17.; Vasárnap, febr. 4.]

A MIT tanácskozásán úgy döntöttek a résztvevő küldöttségek (OMDSz, MISzSz, ODFIE, UFF) vezetői, hogy nem vonulnak ki a politikai színtérről. Felelősebbé kívánják tenni képviseletüket ezen a téren és hangsúlyt fektetnek a belső építkezésre. [Krónika, jan. 17.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998