|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 50 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-50 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: FSN (Frontul Salvării Naţionale; Nemzeti Megmentés Frontja) 1990. december 5.A FSN frakcióvezetője, Vasile Văcaru szenátor államellenes tevékenység vádjával bűnvádi eljárást követelt Sütő András és Tőkés László ellen. (Tőkés december elején tért haza Mo.-i gyógykezeléséről; ]900807.) Tőkés nyilatkozatban hárította el a rágalmakat. [RMSz, dec. 8.] (→ 1990.12.12, 1990.12.18)1991. február 22.Madridban, az ET külügyminiszteri értekezletén megbeszélést folytatott Adrian Năstase és Jeszenszky Géza. [RMSz, febr. 22.]Londoni látogatása során Ion Raţiut, a PNTCD képviselőjét fogadta John Major brit miniszterelnök. A találkozó utáni sajtóértekezleten Raţiu kijelentette, hogy a FSN vezetői nem mondtak le nyíltan a kommunizmusról, bár a többpártrendszer és a piacgazdaság híveinek tartják magukat. 1991. február 24.Lemondott Radu Ceontea a VR alapító elnöke. Lemondását azzal indokolta, hogy nézeteltérései támadtak a vezetőség többi tagjával, ui. Ceontea ellenezte a FSN-hez fűződő kapcsolatok szorosabbá tételét. [RMSz, febr. 27.] (→ 1991.03.03)1991. március 5.„Ismeretlenek” feldúlták a Caţavencu c. szatirikus hetilap szerkesztőségét, dokumentumokat vittek magukkal. Előzőleg megfenyegették a szerkesztőket, akik hiába kértek védelmet a Belügymin.-tól. A lap (márc. 5.) közölte azt a fenyegető levelet, amelyben népárulónak nevezték az újságírókat, mert a „román nép ősi ellenségeinek”, a magyaroknak helyet biztosítanak a lapban.A Svájcba menekült Dumitru Mazilut, a FSN menesztett alelnökét két ismeretlen férfi támadta meg genfi otthonában, késsel és borotvával súlyos sebeket ejtve rajta. [RMSz, márc. 8.] – Bogdan Baltazar ro. kormányszóvivő bohózatnak minősítette a merényletet, szerinte saját szekuritátés társai hagyták helyben Mazilut, aki faragatlan tuskó, nincs benne tartás. [MTI, márc. 12] 1991. március 6.Szatmárnémetibe látogatott John Bukowsky pápai nuncius, aki Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak átnyújtotta a pápa kitüntetését, amelyet azért kapott, mert a komm. évei alatt sikerrel vezette egyházát. A nunciusnak felvetették a csángók kérését, akik nem hallgathatnak m. ny. misét. A nunciust ez meglepte és kifejtette, hogy minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét. [RMSz, márc. 6.]Petre Ţurlea FSN-képviselő azt kérte, hogy ne engedélyezzék az erdélyi magyaroknak, hogy megünnepelhessék Márc. 15-ét. Ioan Gavra PUNR-képviselő a magyarországi turisták távoltartását követelte. – Szőcs Géza a szenátus másnapi ülésén megvilágította, hogy mit is jelent az erdélyiek számára Márc. 15., melyet a sajtó (és a politikusok) rosszhiszeműen magyaráznak. Felszólította a két nemzet képviselőit, hogy együtt emlékezzenek Márc. 15-ére, fejet hajtva valamennyi áldozat előtt. 1991. március 18.Kétnapos konferenciát tartott a korábban (→ 1990.02.01) párttá alakult FSN. A párt vezetője ismét Petre Roman lett. A FSN 9 képviselője bejelentette, hogy új pártot kíván létrehozni, egy szociáldemokrata FSN-t. A FSN kizárta a külön útra tért képviselőket. (→ 1992.03.29)1991. április 2.A FSN kizárta tagjai sorából Alexandru Bârlădeanut, a kormányt bíráló nyilatkozata miatt (→ 1991.03.29), továbbá a szakadár képviselőket (→ 1991.03.18) és két szenátort, akik Bârlădeanu beszéde után döntöttek a kiválásról.1991. május 3.Nagyenyeden tanácskozott az RMDSz Fehér, Hunyad, Kolozs és Szeben megyei vezetősége, valamint az orsz. főtitkárság. Megvitatták a 2. kongresszuson előterjesztendő alapszabály- és programtervezetet.Az RTV bemutatta az egri tanácskozásról (→ 1991.04.13) készült összeállítást (melyet máj. 6-án megismételtek). A FSN képviselői elutasították és támadták az egri tanácskozáson elhangzott megállapításokat. [Szabadság, máj. 8.] (→ 1991.05.06, 1991.05.07) Cs. Gyímesi Éva nyílt levelet intézett Tőkés Lászlóhoz, melyben leszögezte: meglepte Tőkésnek az egri tanácskozáson elhangzott felszólalása, melyben a romániai magyarság helyzetét véglegesen tragikusnak tüntette föl. „Tudom, a közönség, akihez szólt, talán ezt várta, hisz az emigráns Erdély-mentők egy része önérzetét csak növeli, ha van elég oka siratni és menteni az itt maradókat.” Igaz ugyan, hogy „nem történt meg a radikális rendszerváltás, de a kisebbségi társadalomban soha nem tapasztalt pezsgésnek vagyunk tanúi…” Tőkés mindeddig azt bizonygatta, hogy nincs „végveszély”. Cs. Gyímesi Éva reméli, hogy egri előadásán az ember szólt és nem az Igehirdető. [RMSz, máj. 3.] – Tőkés László válaszát az RMSz – bocsánatkérés kíséretében (elkallódott a levél, csak késve került elő) – szept. 20-án közölte. 1991. május 16.Megalakult a Nagy-Románia Párt (Partidul România Mare = PRM). A párt célja, hogy a „románok otthon érezzék magukat hazájukban, s nem akarják, hogy továbbra is megalázzák őket az idegenek”. A párt célul tűzte ki, hogy visszaverje az ország szétdarabolására szövetkezett nemzetellenes erőket. [MTI, máj. 16.] (→ 1991.06.20) ● [A PRM, akárcsak a PUNR, olyan párt, amelynek nincs ideológiája. Programja a nacionalista uszítás. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbe kapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenréteg tagjai. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes a FSN, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. Írja az EN, 1996. márc. 6.]A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (Federaţia Comunităţilor Evreieşti = FCE) sajtóértekezletet tartott Bukarestben, ahol az Europa c. lap cikke miatt tiltakoztak. Moses Rosen főrabbi aggódva szólt az antiszemitizmus erősödéséről. Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) Kezdeményező Bizottsága. [RMSz, máj. 17.] 1991. május 20.Petre Mihai Băcanu, a România Liberă szerkesztője sajtóértekezleten számolt be a Securitate irattárának részleges megsemmisítéséről. 1990. jún. 22-én Berevoieşti falu határában mintegy 30 tonnányi iratot égettek és földeltek el. [Bővebben lásd: RMSz, máj. 23.; Valóság, 21., 22., 23. sz.]Nicolae Raţiu, az UMLR angliai tagozatának elnöke megvonta a választások utáni esztendő mérlegét. Szerinte a FSN jórészt kommunistákból áll, akiktől nem várható el, hogy fellépjenek a Securitate ellen. [The Guardian, máj. 20.] Iliescu a helyi pártok vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen. Az összejövetelen többen tiltakoztak amiatt, hogy a városban lesz az RMDSz kongresszusa. Iliescu kifejtette, hogy az országnak nem áll érdekében megakadályozni a kongresszust. [MTI] Teoctist pátriárka közleményben tiltakozott amiatt, hogy Alexandru Todea érsek vezetésével a gör. kat. (unitus) hívek visszafoglalták a balázsfalvi érseki székesegyházat, amelyet 1948-ban elvettek tőlük. Teoctist felszólította a világ ortodox egyházait, hogy szakítsák meg a teológiai párbeszédet a Vatikánnal, amíg II. János Pál pápa az unitusokat támogatja. – Teoctist nyilatkozatára (néhány nap múlva) Ioan Robu válaszolt, visszautasítva a közlemény hangnemét. A România Liberă cikke szintén elítélte Teoctist nyilatkozatát, kijelentve, hogy a „középkor óta nem volt ilyen csatakiáltás”. [MTI] 1991. május 31.A Securitate, a régi-új titkosszolgálat változatlanul merényleteket követ el az emigránsok ellen, nyilatkozta Dorin Tudoran, Amerikában élő író a The Washington Timesnak. Őt is megfenyegették, Ion Culianu chicagói egyetemi tanárral – többszöri fenyegetés után – ismeretlen fegyveresek végeztek. Mihai Pacepa elmondta a lapnak, hogy a legtöbb újonnan kinevezett nagykövet a titkosszolgálat embere. [MTI]Molnár Gusztáv politológus – a Domokos Géza-féle mérsékelt vonallal szemben – Szőcs Géza radikalizmusát értékelte többre. [Kelet-Nyugat, máj. 31.] Nem közeledett egymáshoz az ötpárti konvenció [Demokrata Konvenció, Convenţie Democrată (CD)] és a FSN. A CD a miniszteri posztok felét és független miniszterelnököt kért. (→ 1991.06.10) 1991. június 10.Ismét találkoztak a CD és a kormány képviselői (→ 1991.05.31), de a tárgyalások nem vezettek eredményre a létesítendő nemzeti egységkormányról. Egyetértésre jutottak viszont a helyhatósági választások kérdésében. [Szabadság, jún. 12.; RMSz, jún. 13.] – A FSN-kormány másnap a PUNR-vel folytatott kormányalakítási tárgyalásokat.1991. július 6.Kolozsvárott tartotta alakuló ülését a Küldöttek Országos Tanácsa (KOT). [A KOT a kongresszusok közötti időszakban a legfelső döntéshozó testület, melynek tagjait a megyei vagy széki szervezetek és a MISzSz delegálta. Hivatalból tagjai még a parlamenti csoportok frakcióvezetői, az OE tagjai és a tagszervezetek (pl. RMKdP) elnökei. Utóbb az SzKT vette át a KOT szerepét.] A KOT felhívást intézett a ro. kormányhoz, a FSN-hez és az ellenzéki pártokhoz, interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal létrehozására (→ 1991.08.07), és üzenetet küldött az EBEÉ genfi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. – Somai Józsefet kinevezték az RMDSz orsz. titkárának. [RMSz, júl. 10., 11.]1991. augusztus 7.A FSN nyilatkozata elutasította az RMDSz indítványát (→ 1991.07.06), hogy országos kerekasztal-értekezletet rendezzenek a kisebbségek ügyében. [Szabadság, aug. 9.; RMSz, aug. 10.]Az RMCsSz körüli bonyodalmakról cikkezett az RMSz. [Cserkészmúlt, cserkészjövő Romániában. RMSz, aug. 7.] (→ 1991.06.27; 1992.05.04) 1991. szeptember 6.A kormány 237 köztisztviselőt váltott le (köztük 26 alprefektust, 62 polgármestert), mert államigazgatási tevékenységük összegyeztethetetlen vállalkozói tevékenységükkel. [Szabadság, szept. 7.]Az RTV-ben felolvasták a VR közleményét, amelyben az RMDSz-t támadta és azt követelte, hogy a kormány lépjen föl az RMDSz ellen. A szenátus jóváhagyta a FSN törvénytervezetét, amely megtiltotta a tüntetéseket a kormány székháza előtt. 1991. november 6.Octavian Buracu – a Román Független Fórum nevében – közleményben ítélte el a FSN és a PUNR képviselőinek magyarellenes magatartását és a parlamentben elhangzott uszító kijelentéseket. [Szabadság, nov. 6.]1991. november 26.Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Har–Kov-jelentésről. Kérték, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül ismételten kérték a Nemzetiségi Minisztérium fölállítását. – Verestóy Attila szenátor egy példányt Iliescu elnöknek is átadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]Kézdivásárhelyen nov. 26-án letartóztatták Héjja Dezsőt, nov. 29-én Daniela Filip-Orbant, dec. 4-én Paizs Ottót, az ún. Agache-ügyben. (→ 1991.04.04) – A városi polgármesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC és a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartóztatás ellen, emlékeztetve a FSN amnesztia-rendeletére. (→ 1990.01.04) [Bővebben lásd: RMSz, dec. 7., 17; Háromszék, dec. 6., 7., 10., 13., 14.] A párizsi Liberation cikke fölhívta a figyelmet a szélsőségesen nacionalista pártokra (PUNR, PRM) és sajtótermékekre, mondván, hogy a tűzzel játszik az, aki nem határolja el magát ezektől. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.] 1992. február 9.A helyhatósági választások első fordulóján az RMDSz jelöltjei közül 3150 személyt választottak meg tanácsosi vagy polgármesteri funkcióba. Orsz. szinten a FSN győzött (33,72%), de korántsem volt olyan sikeres, mint 1990-ben. Az ellenzéki CD (24,38%) jelöltjei kerültek polgármesteri székbe tk. a köv. városokban: Bukarest, Konstanca, Arad, Temesvár, Brassó, Nagyszeben, Gyulafehérvár. Harmadik volt a listán a PDAR (7,98%), majd az RMDSz (6,84%), a PUNR (4,48%) és a PRM (1,68%) következett. (→ 1992.02.13, 1992.02.16, 1992.02.23)1992. február 13.Marosvásárhelyen közzétették a helyhatósági választás eredményeit. A városi tanács összetétele: RMDSz 14 tanácsos (48.544 szavazat), PUNR 9 (32.665), CD 1 tanácsos (3667). Pokorny László, az RMDSz által támogatott független polgármester-jelölt (→ 1992.01.31) a szavazatok 53%-át (50.185) kapta. (→ 1992.02.14)Kolozsvári eredmények: PUNR = 10 tanácsos, RMDSz = 7, FSN = 3, PRM = 1, MER = 1. Csíkszeredában az RMDSz mellett a Csík-platform is indított jelölteket, akik a leadott szavazatok 25%-át kapták. A Csíki RMDSz területén a 337 tanácsosi helyből 246 helyet szerzett az RMDSz, a független m. tanácsosok 7-et, a többit ro. pártok szerezték meg. 1992. február 23.A helyhatósági választások 2. fordulóján Gh. Funar (PUNR), 86.381 szavazattal [Petre Liţiu (CD) 77.924 szavazatával szemben] Kolozsvár polgármestere lett, akit csupán a 2004. jún. 6-i választások idején cserélt le a népakarat. – Orsz. szinten a FSN lett az első (38%), a CD a második (29,6%). (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
