Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMPSz (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége)

1996. január 20.

Iliescu államfő elemezni fogja (→ 1996.01.25) az RMDSz székelyudvarhelyi határozatait, támogatva azt, ami pozitív és visszautasítva azt, ami az ország föderalizálásához vezetne – mondta az elnöki szóvivő. Chebeleu üdvözölte azt, hogy az SzKT elhatárolódott Katona Ádám „rasszista és militarista” nézeteitől. [Szabadság, jan. 20.]

A BBTE szenátusa ismét Andrei Margát választotta meg rektornak. A nyugdíjba vonult Magyari András helyett Szilágyi Pál lett az egyik prorektor. [RMSz, jan. 23.]

Szovátán tartotta 4. közgyűlését az RMPSz. Kiértékelték az elmúlt év tevékenységét és megszavazták az alapszabály új paragrafusait. [Táj., jan. 26.]

1996. június 21.

A megfélemlítés a célja a tanárok, iskolaigazgatók (pl. Ady Endre Gimn., Nagyvárad) leváltásának, nyilatkozta Fülöp-Fischer Ildikó, az RMDSz oktatási szakértője. Az RMPSz és a sajtó (pl. Háromszék) tiltakozása, a képviselők interpellációi elérték céljukat, a felmentési hullámot leállította a tanügyi tárca. [ÚM, jún. 21.]

1996. szeptember 24.

Varga Attila politikai nyilatkozatban reagált a vallásügyi államtitkárság közleményére és kérte a vallási diszkrimináció megszüntetését. Emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság ellenségesen viseltetett a ref. világtalálkozóval szemben (→ 1996.07.20, 1996.08.01), a közlemény félrevezeti a közvéleményt, amikor támogatásról beszél. Továbbá: az államtitkárság vitatja a m. egyházak jogát a restitúcióra, a közlemény szerint ez megzavarná a közélet működését. A diszkrimináció meggyőző példája, hogy 1996-ban 119 egyházi épület kapott támogatást, de ebből 112 az ortodox egyházé. [Szabadság, szept. 25.]

Borbély Imre óvást nyújtott be a megyei jelölőbizottsághoz (→ 1996.09.19). Bár rendezte gyergyószentmiklósi letelepedését és a jelölőgyűlésen megszavazták a jelölését, neve mégsem szerepel az előválasztási listán: „minden indok nélkül megfosztottak a megválaszthatóság alapvető jogától”. [RMSz, szept. 24.] (→ 1996.10.08)

Az RMPSz tanácskozást szervezett Szovátán, történelemtanárok számára, amelyen megbeszélték a m. történelem hazai oktatását. [Szabadság, szept. 24.]

1996. november 30.

Az RMPSz reményei szerint sikerül elérni, hogy mielőbb módosítsák a tanügyi törvényt. [RMSz, nov. 30.]

Kolozsvárott megalakult az Erdélyi M. Nőszervezetek Szövetsége. [Szabadság, dec. 3.]

1996. december 14.

A koalíciós tárgyalások során az RMDSz-nek Hargita, Szatmár és Szilágy megyében sikerült prefektusi, Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében pedig alprefektusi tisztségeket kialkudnia. [Táj., dec. 16.] (→ 1996.12.17, 1996.12.23)

Az unitárius püspökválasztási zsinat megválasztotta Erdő János (→ 1996.07.27) utódát, Szabó Árpád személyében. Rezi Elek lett a segédpüspök, a két egyházi főgondnok pedig Balogh Ferenc és Kisgyörgy Árpád. [UH, dec. 17.] (→ 1997.03.08)

Szovátán a TOK épületében fölavatták az RMPSz könyvtárát, mely Péterfy Emília nevét viseli. Az érdemes tanítónő és tankönyvíró ezer kötetes szakkönyvtárat ajándékozott a pedagógusok szövetségének. [A Hét, 1998. márc. 19.]

1997. január 25.

A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló határozatot. [Táj., jan. 28.]

Az RMPSz szovátai ülésén részt vett Markó Béla és Béres András, akik a kormányban való szerepvállalás után kialakult helyzetet elemezték. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pál elnököt; az aleln.: Pál Ferenc, Szőcs Judit, Matekovits Mihály, Nagy F. István; Bíró István maradt a főtitkár. [RMSz, jan. 30.]

Tőkés László megismételte korábban hangoztatott véleményét (→ 1997.01.16): írásbeli garanciákkal kellett volna rögzíteni az RMDSz kormányba lépésének a feltételeit. Az alkotmány kimondja a nemzetállam jelleget, amíg ezt meg nem változtatják, nem várható gyökeres változás. [Népszava, jan. 25.]

Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMDSz, Molnos Lajos helyett Boros János lett a megyei elnök. [Táj., jan. 27.]

A m. költségvetés 1,5 milliárd forinttal támogatta 1996-ban a határon túli magyarságot. A támogatás főbb területei: pedagógusképzés, tankönyv- és könyvkiadás, diákok támogatása, kultúra, közművelődés, színházak. [Népszabadság, jan. 25.]

1997. szeptember 11.

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]

Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.]

Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.]

1997. szeptember 27.

Az RMPSz nevében Lászlófy Pál nyilatkozott: inkább boruljon fel a koalíció, mintsem hogy az anyanyelvű oktatásról lemondjon az RMDSz. [RMSz, szept. 29.]

1997. november 22.

Az RMPSz orsz. elnökségének szovátai ülésén javasolták az Erdélyi Tankönyvtanács átszervezését, jogi státusának rendezését, a szerkesztőség kiegészítését. [RMSz, dec. 3.]

1997. december 11.

A szenátusban megkezdődött az állambiztonsági hivatal irattárában őrzött (szekuritátés) dossziékról szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSz álláspontját Szabó Károly ismertette. [Táj., dec. 11.]

Csíkszeredában háromnapos konferencia nyílt az önkormányzatok szerepéről. [Táj., dec. 11.]

A történelmi felelősséget kell figyelembe venni és elemezni, amikor azt mérlegeljük, hogy meddig lehet megmaradni a kormánykoalícióban – mondotta Markó Béla az elnökkel folytatott eszmecsere után. [MTI]

Kolozsvárott az RMDSz oktatási főosztálya szervezésében vitát tartottak az anyanyelvű szakoktatási iskolahálózat telepítési koncepciójáról, melyet az RMPSz segítségével fognak véglegesíteni. Az elkészülő tervet a szaktárca kisebbségi osztálya elé terjesztik. [Táj., dec. 12.]

A történelmi m. egyházak püspökei arra kérték a gör. kat. egyház vezetőit, hogy közvetítsenek az apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között. [RMSz, dec. 13.]

A székelyudvarhelyi tanács ülésén memorandumot szövegeztek az állam elnökének. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a ro. és nemzetközi közvéleményt. [MTI]

1998. január 31.

Az RMDSz OT marosvásárhelyi tanácskozásán a kormánykoalícióban kialakult helyzetet elemezték. Az RMDSz minél hangsúlyosabban akar hozzájárulni olyan általános érdekű területek jó működéséhez, mint a gazdaság és a privatizáció. [Táj., febr. 2.]

Wim van Velzen, az EUCD elnöke Bukarestben kiállt Ciorbea és a PNTCD mellett. Románia a parasztpárt nélkül nem tudta volna elérni azt az eredményt az euroatlanti integrációban, amit sikerült a tavaly. Ion Diaconescu újabb felhívást intézett a PD-hez, hogy tisztázzák álláspontjukat, vessenek véget az ellentmondásoknak. [Szabadság, febr. 2.]

Bővített ülést tartott az IKA erdélyi alkuratóriuma. A szaktestületi elnökökkel egyetértésben elosztották a támogatási keretet. [Táj., febr. 2.]

Szovátán tanácskozott az RMPSz küldöttgyűlése. Lászlófy Pál elnök elmondta: összeállították az 1998/99-es anyanyelvű szakoktatási hálózat bővítési és beiskolázási tervét. Súlyos gond a pedagógushiány – állapították meg a gyűlésen. [BN, febr. 14.] – Az RMPSz-nek 4500 tagja van (a hazai m. pedagógusok közel 30%-a). Országos központ: Csíkszereda, regionális alközpontok: Kolozsvár, Nagyvárad. [Oktatási Hírek, jan.]

1998. április 28.

A Képviselőház elfogadta Kerekes Károly törvénykezdeményezését, amely megszünteti a földműves nyugdíjasok esetében is azt a korlátozást, ami szerint külföldön tartózkodásuk idejére felfüggesztik a nyugdíj folyósítását. [Táj., ápr. 28.]

Az RMPSz nyílt levelet intézett az RMDSz OpT-hez, amelyben megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az új kerettanterv-javaslat teljesen figyelmen kívül hagyja a kisebbségek nyelvén folyó oktatást. Az RMPSz azt kéri, hogy az OpT vonja le a konzekvenciákat, amennyiben nem sikerül megjavítani az RMDSz oktatási államtitkárával való együttműködést. [EN, ápr. 28.]

1998. november 17.

C. V. Tudor, a Funarnak tett főtikári poszt (→ 1998.11.02) mellé újabb ígéreteket tett: a PRM-be Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választás képviselőlistáin, s ha Tudort választja meg a nép az ország elnökévé, akkor Funar kormányfő lesz. [Sajtóf., nov. 17.]

Befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája. Minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt az utólagos döntés. Már a szenátusi változat sem tette lehetővé önálló m. ny. karok és főiskolák, egyetemek létesítését (kihagyták a sokat vitatott 123-as cikkelyt). A szavazásnál csak a koalíció tagjai (PNTCD, PNL, PD) voltak jelen, s ők egyhangúlag elvetették a Varga Attila által benyújtott törvénytervezetet (amelyet 500 ezer aláírással támogatott a magyarság). [RMSz, nov. 19.] – Nem érezte kötelességének részt venni a vitán az RMPSz, a Bolyai Társaság, Tokay György, de távol maradt Kötő József is; a m. püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán. [BL, nov. 17.] – Asztalos Ferenc abban bízik, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság a vitatott tanügyi törvény vitájában a magyarság számára kedvező szövegváltozatot fogadja el. [Szabadság, nov. 18.]

Szabó György Pál (EMKE) az erdélyi m. közművelődésről írott eszmefuttatásában kijelentette: „Megette a fene az olyan ’megtartó’ közművelődést, amely csak eseményekben, rendezvényekben és megemlékezésekben gondolkodik, és nem az élet minél több területére kiterjedő, folyamatos, természetes és hagyományos népéleti alaptevékenységben. (…) Ösztöndíjak százezreit kell létrehozni a nemzet számára annak érdekében, hogy minden m. diák továbbtanulhasson, képezhesse magát.” [RMSz, nov. 17.]

A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi tanács fellebbezését a Cserehát-ügyben folyó perben és megerősítette a korábbi ítéletet, miszerint a földterület állami tulajdonban marad. A telekkönyvből törölték a tanács tulajdonjogát. [Népújság, nov. 17.]

1999. március 20.

Szovátán tartotta ülését az RMPSz, ahol megválasztották az autóbalesetben elhunyt Bíró István utódát, az új főtitkár Burus Siklódi Botond lett. A közgyűlésen véglegesítették a BoNyA nyári programját. [RMSz, márc. 22.]

1999. július 22.

’Tusványos’-on az állam privatizációs szerepéről értekeztek. Ro.-ban a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. [RMSz, júl. 24.]

Simion Simon, a BBTE ideiglenes rektora – azok után, hogy a magyar tanárok szept. elején 3 új magyar kar indítását kezdeményezték volna (közgazd. és jog; matematika és természettudományok; humán- és politikatud.) – ellenezte az önálló m. karok létrehozását az egyetemen belül, tekintve, hogy csaknem valamennyi tagozaton külön helyeket biztosítottak a m. diákok számára. [Szabadság, júl. 22.]

A PKE alapításával kapcsolatban Asztalos Ferenc elmondta: tévedés azt mondani, hogy nincs lehetőség m. ny. egyetem létesítésére (→ 1999.07.19), ui. a nem rég jóváhagyott törvény 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézményeket létesíteni a magánoktatási szférában. Az elmúlt években az RMDSz nem kezelte prioritásként a magánoktatás kérdését, mert megfosztotta volna magát annak a lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjön az önálló állami m. egyetem. A PSE alapítása elhúzódik, de ezzel kapcsolatban még két per is függőben van. [Szabadság, júl. 22.]

Az erdélyi könyvkiadás megsegítésére kolozsvári székhellyel közös tankönyvkiadót kíván létrehozni a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó és az RMPSz, valamint a TOK. [Szabadság, júl. 22.]

Kézdivásárhelyen fölavatták Bem tábornok mellszobrát (Vetró András alkotása). [RMSz, júl. 24.]

1999. szeptember 7.

Az RMPSz legnagyobb sikerének könyvelhette el azt, hogy Kolozsvárott – a tanfelügyelőség vezetőségével egyetértésben – ismét beindult a m. ny. szakiskolai oktatás. [Szabadság, szept. 7.]

A képviselőházban Lazăr Lădariu amiatt interpellált, hogy Marosszentgyörgyön kitűzték a városházára a m. zászlót. Kerekes Károly válaszolt: ezt a m. vendégek iránti tiszteletből tették. Korábban a falu küldöttsége Zalaszentgyörgyön járt, ahol kitűzték a ro. zászlót és eljátszották a ro. himnuszt, de emiatt senki sem interpellált a m. parlamentben. [Táj., szept. 7.]

1999. november 2.

A Transilvania jurnal terjedelmes interjút közölt Tőkés Lászlóval, melyben a tb. elnök igen kemény vádakkal illette a szövetséget és elnökét. Szerinte az RMDSz „egyfajta kommunista párttá változott”, amelyben minden hatalmat egy elit birtokol. A vezetőket azzal vádolta, hogy föladták az RMDSz fő célkitűzéseit: az autonómiát és a m. egyetem ügyét. – Markó Béla leszögezte: nem bocsátkozik polémiába. [BN, nov. 2.] (→ 1999.11.19, 1999.12.04)

Megtartotta alakuló ülését az RMKSz, mert több gimnázium diákjai úgy ítélték meg, hogy a MaKOSz évek óta rossz ügyvitelt folytat. Az új szervezetet támogatásáról biztosította az RMPSz és a DUMA. [Háromszék, nov. 2.; Szabadság, nov. 6.]

A zilahi Wesselényi-szobor renoválását határozta el a városi önkormányzat RMDSz-frakciója. Egyelőre a munkálatok felmérése folyik. [Szabadság, nov. 2.]

2001. március 26.

Szovátán tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMPSz. A beszámoló kitért a 10 éves szövetség sikereire: a pedagógus-továbbképzésben elért eredményekre, a BoNyA kurzusaira, a m. állam (a szaktárca és a közalapítványok) által nyújtott segítségre. [HN, márc. 26.; RMSz, márc. 27.]

Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a „külső tag” intézményét a külföldön élő m. tudósok integrálása érdekében. Ro.-ból 14 külső (Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Uray Zoltán, Brassai Zoltán, Péter Mihály, Toró Tibor, Demény Lajos) és 2 tb. tag van (Faragó József, Jakó Zsigmond). [RMSz, márc. 26.]

A Năstase-kabinet nem sok eredményt ért el kormányzása első 100 napjában, mégis nő a népszerűségük. Nyugat-ellenes és baloldali nyilatkozataik népszerűek, osztják az állásokat, közben egymás után váltják le a m. intézményvezetőket. [Háromszék, márc. 26.]

A KLMT 4. alkalommal osztotta ki emlékérmeit. A kétévenként sorra kerülő ünnepségen Keresztes Gyula építészt, Mihály Ferenc restaurátort és László Miklós fényképészt tüntették ki. [Szabadság, márc. 26.]

2001. október 9.

Új fejezet nyílik a moldvai csángók oktatásában: az MCsSz aktivitásának és az RMPSz támogatásának köszönhetően: 400-nál több gyermek tanulhat meg magyarul. A két szövetség közös pályázatának köszönhetően egyszerre 7 csángó faluban indulhat meg a délutáni m. oktatás. [Háromszék, okt. 9.; RMSz, okt. 11.]

Új alakulatot hozott létre a VET, a Magyarok Közép-erdélyi Szervezetét. Egyelőre ideiglenes vezetősége van, rövidesen választásokat tartanak. [Háromszék, okt. 9.]

Hámos László 1976-ban alapította meg a HHRF-et, az első 15 évben sérelmi és panaszpolitikával élhetett; legnevezetesebb akciójuk az 1988-as megmozdulás volt, amelynek során a ro. falurombolás ellen tüntettek. [EN, okt. 9.]

2001. október 22.

Markó Béla megerősítette az RMDSz álláspontját: Ro.-ban a státustörvénnyel kapcsolatos igények összegyűjtését a szövetség apparátusának kell elvégeznie, s ezt a tevékenységet egy – az RMDSz, az egyházak és a civil szervezetek képviselőiből álló – védnöki testületnek kell felügyelnie. [Szabadság, okt. 22.]

Sólyom László m. alkotmánybíró, a Velencei Bizottság tagja elmondta: a biz. ro. tagja, Valeriu Stoica rendkívül korrekt álláspontot képviselt a státustörvény vitáján. Az 5 raportőr főleg a francia iskolát képviselte, szemléletmódjukra rányomta bélyegét a nemzetállam-központúság. [Szabadság, okt. 22.] (→ 2001.07.10, 2001.10.19)

Az EMTE beindulása utáni helyzetről és az új okt. stratégiáról tanácskozott Kolozsvárott a SzET okt. szakbizottsága. A gyűlésen képviseltette magát tk. az RMPSz, Bolyai Társaság, EMTE, RoDoSz, OMDSz, IKA, EMKE. [Krónika, okt. 22.]

Nem tudják beindítani a Szent Kamill Otthont (→ 2001.10.08), mert a hatóságok nehezítik a hivatalos engedélyek kiadását. [Szabadság, okt. 22.]

Csíkszeredában tartotta közgyűlését a R. M. Népművészeti Szövetség. A tisztújítás eredményeként Szakál Gizellát választották elnökké. [HN, okt. 22.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998