|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 25 találat | lapozás: 1-20 | 21-25 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. szeptember 25.Borbély Imre összegezte a neptunfürdői találkozó (→ 1993.07.17) nyomán keletkezett vitát és elemezte az RMDSz politikáját. Szerinte a kisebbségi politizálás célja késleltetni az asszimilációt; e vonal méltó képviselője Domokos Géza, aki a politikai tevékenység egyetlen színterévé a parlamentet kívánta tenni. Borbély Imre szerint ez eredménytelen, mert engedményekből soha nem lesz jog. – Az autonomista politikusok viszont a társadalom néplélektani felkészítését és a külföldi erők bevonásával történő nyomásgyakorlást tartják eredményesnek. [RMSz, szept. 25.] ● [Egy nappal előbb Bányai Péter megírta: Borbély Imre (az SzKT alelnöke) Horthy Miklóst tisztességes m. embernek nevezte, aki összetartotta a nemzetet. Bányai úgy érzi: nem maradhat egy szövetségben olyan emberekkel, akik így gondolkodnak. (RMSz, szept. 24.)]Jeszenszky Géza nyilatkozott a Rompres hírügynökségnek. Tk. elmondta: nem érti, hogy az RMDSz Memoranduma (→ 1993.08.26) miért váltott ki olyan heves kritikákat. Lehetetlennek érzi, hogy a ro. kormány ki akarja zárni a tárgyalásokból a m. kisebbséget, holott a két ország viszonyának rendezése csak egymás kisebbségeinek konzultálásával képzelhető el. [RMSz, szept. 25.] 1993. szeptember 26.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Az ülés témája: a Neptun-ügy (→ 1993.07.31) Bodó Barna ismertette a tényállást, melyet hosszas vita követett. Borbély László, Frunda György és Tokay György lépését mindannyian elítélték és politikai tévedésnek minősítették. A MISzSz, az SzK, az EMK és a Bethlen Gábor Kör azt javasolta, hogy a „hármak”-at mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, másik 4 frakció tiltakozott ez ellen. Egyik csoport sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy kompromisszumos szöveget és egy állásfoglalást szavaztak meg (61:29 arányban, 8 tartózkodással). A Tőkés László és Bodó Barna által sürgetett felelősségre vonás elmaradt. [MN, szept. 27.; ÚM, szept. 27.; RMSz, szept. 28.; Háromszék, szept. 29.] (→ 1993.09.29)1993. szeptember 28.Az ET közgyűlése fölvette tagjai sorába Romániát. A szavazásánál Mo. tartózkodott. A felvételi határozat folyamatos, hat hónaponkénti ellenőrzést írt elő a ro. részről vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ET felszólította Ro.-t, hogy írja alá az önkormányzatok önállóságával és a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos európai chartákat, biztosítsa a sajtószabadságot. Ajánlja, hogy fogadjon el új kisebbségi és oktatási törvényt, szolgáltassa vissza az egyházi javakat; lépjen föl az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a nemzeti és vallási diszkrimináció ellen, engedje szabadon a politikai és etnikai okok miatt elítélt rabokat. [ÚM, szept. 29; Szabadság, okt. 15.] (→ 1993.09.30, 1993.10.04, 1993.10.07, 1994.04.09)Moszkvában aláírták a Független Államok Gazdasági Közösségének alapító dokumentumait, ezzel Moldova is a FÁK teljes jogú tagja lett. [RMSz, szept. 28.] (→ 1993.07.24, 1993.08.04, 1993.08.09, 1993.08.12, 1993.08.23) 1993. szeptember 29.Frakcióvezető választást tartott az RMDSz képviselőházi csoportja. Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció 9 tagja (András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László) kivonult az ülésről és tiltakozott a döntés ellen, emlékeztetve Tokay és Borbély László „politikai hibáira” (Neptun-ügy; ]930926). [Népújság, okt. 1.]1993. szeptember 30.Az RMDSz után – a hadrévi eseményekre hivatkozva (→ 1993.09.20) – a cigányság képviselői is kiléptek a CMN-ből. [MH, szept. 30.]Az RMDSz megelégedéssel nyugtázta Ro. felvételét az ET-ba (→ 1993.09.28). A nyilatkozat leszögezte: ez a lépés lehetőséget ad az országnak arra, hogy a jogállam kiépítésével, a kisebbségi kérdések rendezésével beilleszkedjék az általános európai jogrendbe. A többpontos feltételrendszer nagyjából megegyezik az RMDSz Memorandumának kitételeivel. [MH, szept. 30.] lapozás: 1-20 | 21-25
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
