|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 226 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 221-226 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1991. december 11.„Nem fogadhatjuk el, hogy Ion Iliescu »inkorrekt« és »nem lojális« jelzőkkel illette a magyar lakosságot és az RMDSz-t a népszavazáson tanúsított magatartása kapcsán” – jelentette ki Domokos Géza az Iliescu elnökkel folytatott megbeszélés után. Szó esett az oktatásról, a televízió és a rádió m. adásairól, valamint a sajtóról. [Szabadság, dec. 12.]Budapesten tisztújító közgyűlést tartott az MVSz. Az új grémium: Csoóri Sándor (eln.), Kincses Előd (főtitkár), Komlós Attila (üv. eln.). A vezetőség mandátuma a Magyarok 3. Világkongresszusáig tart (→ 1992.08.19). Romániából az EMKE és a m. pártok (RMKgP, RMKdP, sőt az FMP is) léptek be az MVSz-be, valamint az RMDSz néhány megyei szervezete. [RMSz, dec. 20., 24.] 1991. december 19.Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási min. meghívására ro. küldöttség utazott ötnapos látogatásra Budapestre. A delegációt Ludovic Spiess min. vezette, tagjai közt volt Horváth Andor államtitkár.1992. január 27.Budapesten megkezdődött a m.–ro. alapszerződés szövegezésével kapcsolatos szakértői szintű megbeszélés. Ion Diaconu, a ro. küldöttség vezetője a tárgyalás légkörét pozitívnak nevezte. [RMSz, jan. 28., febr. 1.]Tőkés László sajtóértekezleten bejelentette, hogy a ref. egyházat felszólították: hagyja el a székházát. A püspök hangsúlyozta, hogy az épületet semmiképpen sem fogják visszaadni a hatóságoknak. (→ 1992.02.01) 1992. február 27.Budapesten Katona Tamás külügyi államtitkár és Simion Pop ro. nagykövet kicserélték a „Nyitott égbolt”-rendszer létrehozásáról szóló megállapodás (→ 1991.05.11) megerősítő okiratait. Ezzel hatályba lépett Mo. és Ro. között az európai bizalom- és biztonság-erősítő törekvésekhez kapcsolódó megállapodás.1992. május 18.Hivatalos látogatásra Chişinăuba érkezett Iliescu elnök, hogy lefektessék Moldova integrációjának jogi kereteit, de a tervezett együttműködési szerződést végül is nem írták alá. Közben kiújultak az összecsapások a Dnyeszter mentén. [PH, máj. 19.]Budapesten elkezdődött a m.–ro. külügyi konzultáció, Katona Tamás és Teodor Meleşcanu külügyi államtitkár között. [MN, máj. 19.] 1992. május 29.Befejezte budapesti látogatását az RMDSz parlamenti frakciójának küldöttsége, melyet Kozsokár Gábor vezetett és az Országgyűlés alkotmányozó, törvényelőkészítő és jogügyi, valamint emberjogi bizottsága hívott meg. [MN, máj. 29.]1992. június 29.Budapesten ülésezett az ET parlamenti közgyűlése. A kétnapos ülés után további értekezleteket tartottak, ahol Szőcs Géza ismertette a Gh. Funarnak köszönhetően kialakult feszült helyzetet, és egy dokumentumot adott át a közgyűlés irodájának, melyben az RMDSz vizsgálóbizottság kiküldését kérte. [RMSz, júl. 1.] – A ro. küldöttség vezetője sajtóértekezleten azt mondta, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy. Szőcs Géza kijelentette: szeretné, ha a szenátor a bukaresti parlamentben is ugyanezt mondaná, tekintve, hogy Vasile Moiş 24 órán belül két, egymást kizáró nyilatkozatot tett. [MH, júl. 2.]1992. augusztus 8.Az EMK Csomakőrösön tartott összejövetelén a résztvevők arról döntöttek: Király Károlyt jelölik szenátornak. [RMSz, aug. 13.] – A Budapesten tartózkodó Király Károly elfogadta a jelölést. [Ring, aug. 9.]1992. augusztus 17.Adrian Năstase levelet intézett Jeszenszky Gézához, kifogásolva azt, hogy az aug. 19–21. között megrendezendő Magyarok Világkongresszusa, különösképpen a folytatásaként tartandó Erdélyi Világkonferencia az erdélyi kérdés megoldásáról is tanácskozik és megtárgyalásra indítványozzák az „erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot”. A tervezett rendezvények negatív következményekkel járhatnak a kétoldalú kapcsolatok légkörére – hangoztatta a ro. külügymin. –, mert a meghirdetett témák revizionista tételeket visszhangoznak. [RMSz, aug. 19.] (→ 1992.08.21)A világkongresszussal kapcsán több politikai tényező is (VR, PRM, FSN) felszította a magyarellenesség vádját, noha Domokos Géza már aug. 14-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSz nem tagja az MVSz-nek. Tőkés László és Szőcs Géza nem az RMDSz képviseletében vesznek részt a budapesti találkozón. [Népszabadság, aug. 17.] Keszthelyen – az MVSz, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a M. Írószöv. rendezésében – megnyitották a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A kétnapos rendezvényen az erdélyi irodalom képviselői (Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba) is felszólaltak. [RMSz, aug. 27.] 1992. augusztus 19.Budapesten megkezdődött a Magyarok 3. Világkongresszusa (az első 1929-ben volt, a 2. pedig 1938-ban, akkor alakították meg az MVSz-t). A háromnapos találkozó megnyitóját a Kongresszusi Központban tartották, ahol tk. felszólalt Csoóri Sándor, Antall József, Ágoston András (Délvidék), Duray Miklós (Felvidék), Teller Ede. Tőkés László az egységről beszélt, mondván: „elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire és nem fog össze”. [Világszövetség, aug.]1992. augusztus 22.Budapesten megtartották az Erdélyi Magyar Kongresszust (→ 1992.08.17, 1992.08.20), amely már meghirdetése idején ellentmondásokkal terhes volt (pl. az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak a szórólapon hirdetett A független Erdély esélyei c. előadásról). A rendezvényen tk. Király Károly és Eva Maria Barki tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi m. önrendelkezési nyilatkozatot. [RMSz, aug. 27.] (→ 1992.10.10) – Az RMDSz elhatárolódott a rendezvénytől.1992. október 8.Budapesten fölavatták a Ro. Kulturális Központot. (→ 1992.10.01)Illyefalván fölavatták a Keresztény Ifjúsági Központot (→ 1994.11.24), amelyet Kató Béla helyi lelkész hozott tető alá. Az avatóünnepélyen Csiha Kálmán elmondta, hogy Erdélyben 23 ref. templom épül. [RMSz, okt. 8.] Petre Roman nyilatkozott pártjáról, a FSN-ről, mely szociáldem. irányzatú, szemben az Iliescu-féle FDSN-vel, amely reformkommunista. Szerinte nem jelentkezett magyarellenesség a választási kampányban. Nem a kisebbségek jogait kell garantálni, hanem el kell ismerni, hogy a kisebbségek részei a nemzetnek [!] – vélte a volt miniszterelnök. [MaNcs, okt. 8.] 1992. október 10.Zsembery Ágoston, nemzetközi megfigyelő, számítógépes szakember elmondta, hogy a romániai választásoknál alkalmazott számítógépes program ellenőrzését nem engedélyezték, ezért nem lát garanciát a választások összesítésének korrektségére. [MH, okt. 10.]Csíkszeredában ülésezett az EMK. Elfogadták az Erdélyi M. Kongresszus budapesti nyilatkozatát (→ 1992.08.22), ennek okán kérték a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását és felszólították a m. kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarok védelmében. Mivel Domokos Géza lemondott, felkérték Tőkés Lászlót, hogy vegye át a szövetségi elnök teendőit. A dokumentum aláírói (tk.): Katona Ádám, Király Károly, Gazda István, Gazda József, Sántha Pál Vilmos. [Szabadság, okt. 28.; a dokum. szövegét lásd: Domokos 3: 161–164.] 1992. október 17.Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését a Bolyai Társaság, melyen elfogadták a BTE visszaállításáról szóló beadványt. [RMSz, nov. 4.]A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ökumenikus nagygyűlést szervezett Budapesten. Tőkés László beszédében kifejtette, mennyi – politikai és közéleti szintű – veszekedést tapasztal Magyarországon. Nem úgy viselkedik az anyaország, ahogy elvárnánk tőle – mondta. [ÚM, okt. 15.] 1992. november 10.Borisz Jelcin Budapesten tárgyalt az orosz államadósságról, és beszédet mondott az Országgyűlésben, amelyben – többek között – bocsánatot kért a magyar néptől az 1956-os beavatkozás miatt.1992. november 24.A ro. vámhatóságok – előzetes bejelentés nélkül – benzinilletéket számítanak föl az országból kilépő személygépkocsik után. [Népszabadság, nov. 25.] (→ 1992.11.30)Iliescu egynapos látogatásra Párizsba érkezett; a Le Figarónak adott interjúban elmondta, hogy Gh. Funar nacionalizmusa csak a szélsőséges m. álláspontra kialakult reakció. A ro. államelnök élesen bírálta a m. irredentizmust, amelyet szerinte „felelős budapesti körök táplálnak” az utódállamokban. [MN, nov. 25.] A bukaresti bíróság döntése nyomán szabadlábra helyezték Nicu Ceauşescut. (→ 1993.05.26) 1993. február 13.Az MTA szervezésében Budapesten kétnapos tanácskozáson vettek részt az utódállamok m. kutatói. Jakó Zsigmond, az EME elnöke leszögezte: „Társadalmi egyesületben tudományt szervezni eléggé elavult módszer, de szükség van rá. Korszerű intézményrendszerünk csak akkor lesz, ha visszakapjuk eltulajdonított nemzeti örökségünket.” [MN, febr. 15.]Marosvásárhelyen tanácskozott az RMPSz a Bolyai Nyári Akadémia (BoNyA) megszervezéséről (→ 1992.11.17). 1200 pedagógus továbbképzését tűzték ki célul, melyhez segítséget nyújt a magyarországi szaktárca, egyetemek, az MVSz és az egyházak is. Erdélyben 17 tanfolyamot szerveztek 1993 nyarára. [RMSz, febr. 20.] 1993. február 26.Budapestre érkezett az RMDSz küldöttsége (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba), ahol tárgyaltak Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel, és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével. Antall József megerősítette, hogy a m. kormány felelősséggel tartozik a h. t. magyarok sorsáért. Az RMDSz vezetői érdekeltek az anyaországgal folytatandó érdemi, sokrétű és folyamatos párbeszédben. [ÚM, febr. 27.]1993. február 27.Az RMDSz vezetői sajtóértekezleten értékelték budapesti tárgyalásaik eredményét. Az RTV munkatársa kérdésére Tőkés László megerősítette, hogy amerikai körútján (febr. 6–23.) beszélt arról, hogy a romániai magyarság ellen, ha finomabb eszközökkel is, de etnikai tisztogatás folyik. Nem szűntek meg ugyanis azok a folyamatok, amelyek beolvadásra, vagy a szülőföld elhagyására késztetik a magyarságot. [MN, márc. 1.] ● [Az „etnikai tisztogatás” szókapcsolat 1993 elején, a jugoszláviai polgárháború idején erősen felborzolta a kedélyeket; Tőkés értékelését mind m., mind ro. oldalról támadták, a sajtóvita hetekig elhúzódott; ebből csak néhány fontosabb megnyilvánulást emelek ki (→ 1993.03.01, 1993.03.02, 1993.03.05, 1993.03.10, 1993.03.20, 1993.04.02, 1993.04.05, 1993.05.01). – Tőkés László: Egy kifejezés – és ami mögötte van c. írásában statisztikai adatokkal igazolta a véleményét, lásd EN, júl. 29., aug. 5.]1993. április 19.Az Országgyűlés meghívására kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSz szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. Markó Béla kifejtette: az RMDSz saját céljait kívánja megvalósítani, ehhez pedig elvárja a m. kormány és a pártok segítségét; a szövetségnek ugyanakkor az európai fórumokon is képviseltetnie kell magát. Ugyanakkor nagyra értékelte, hogy a m. kormány beindította a Duna Televíziót. [Népszabadság, ápr. 20.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
