|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 43 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-43 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1997. május 5.Az ukrán–ro. alapszerződés kérdésében Iliescu elnök merev álláspontja miatt nem sikerült korábban megegyezni. Egyrészt a korábban Ro.-hoz tartozó területek kérdését nem sikerült lezárni, másrészt az Ukrajnában élő ro. kisebbség helyzete jelentett gondot. Végül az isztambuli csúcsértekezleten (→ 1997.04.28), a két elnök találkozóján született meg a döntés a szerződés aláírásáról. [MH, máj. 5.]1997. május 7.Markó Béla – a felvidéki út kapcsán tartott beszámolójában – elmondta: a közép-európai országok előtt egyetlen járható út áll: az euroatlanti csatlakozás. Ehhez azonban fel kell számolni az etnikai feszültségforrásokat, elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. „Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam: majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együtt-kormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e vagy csupán múló pillanat.” [Táj., máj. 8.]Hivatalosan is felavatták a galaci szabadkereskedelmi övezetet, abban a reményben, hogy sikerül a kiterjedt orosz és ukrán piacra igyekvő üzletembereket odacsalogatni. A zónában működő vállalatok mentesülnek a nyereségadó, forgalmi adó és a vám fizetése alól. [Szabadság, máj. 7.] Kovászna megye RMDSz-es szenátorai és képviselői a kormányfőnél a csendőrlaktanya építésének leállítását akarták elérni. A dokumentumokkal alátámasztott érvelést Ciorbea megértéssel tudomásul vette. [Táj., máj. 7.] – A kiadott belügymin. közlemény leszögezte, hogy az építkezést felfüggesztik és állagmegóvást végeznek. [Szabadság, máj. 8.] Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök – annak kapcsán, hogy a Kremlben máj. 8-án az orosz és az ukrán elnök Trasznisztria státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá – hangsúlyozta: el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát, rendezni kell a fennálló problémákat (ui. Transznisztria külön pénzt használ és saját adózási és vámrendszert tart fenn). [Szabadság, máj. 8.] 1997. október 24.Ukrajnában az 1989-es népszámlálás szerint a m. kisebbség lélekszáma 163 ezer fő. 1997-ben Kárpátalján a m. iskolák száma: 10 elemi, 36 ált. isk. és 17 középfokú tanintézmény. A m. lakosságot aggodalommal tölti el az új oktatási törvény tervezete, amely szerint a nemzetiségi iskolákban a tantárgyak nagy részét ukránul kell tanítani. [RMSz, okt. 24.]1997. november 10.A PRM kongresszusán ismét C. V. Tudort választották meg elnökké. A párt doktrinája a „felvilágosult nacionalizmus”, programja „rendet és fegyelmet” ígér. A párt győzelme esetén betiltanák az RMDSz-t, egyesülnének Moldovával és újratárgyalnák a Magyarországgal és Ukrajnával kötött alapszerződést. [Szabadság, nov. 11.]1997. november 25.A szenátusban a tanügyi törvény vitájában Laurenţiu Ulici, az írószöv. elnöke (aki pártolta azt, hogy Ro. történelmét és a földrajzát anyanyelven lehessen tanulni) Pruteanu szenátor vádjaira válaszolva elmondta: az ukrajnai románok az iskolában románul tanulhatják az összes tárgyat és ro. egyetemük is van, de Pruteanuval együtt Ukrajnában is feltűnt egy nacionalista politikus, aki minden tárgy ukrán nyelvű oktatását sürgeti az ottani ro. iskolákban. [MTI]Tőkés László az SzKT rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte nov. 12-én, amelyhez megnyerte 44 SzKT-tag támogatását is. Dézsi Zoltán az ülést dec. 6-ra rögzítette, de Tőkés szerint akkor már értelmetlen lesz megtartani, mert addigra véget ér a tanügyi rendelet parlamenti vitája. [RMSz, nov. 27.] 1998. augusztus 28.Veszélyben van a brassói m. ny. szakmai oktatás, de most nem a diszkriminatív törvény, hanem az érdektelenség miatt. A m. szülők nagy része az Áprily Lajos Gimnáziumba íratta a gyermekét, de a túljelentkezés miatt soknak nem sikerült a felvételije. A szakiskolák m. osztályainak létszámát pedig nem sikerült betölteni. [BL, aug. 28.]A szenátus külügyi bizottságának ülésén Ion Iliescu és Mihai Grama szenátorok amiatt tiltakoztak, hogy Ukrajna nem tartja be a ro.–ukrán alapszerződés anyanyelű oktatásra vonatkozó paragrafusait: ismét bevezették az ún. moldován nyelv tanítását és a cirill ábécé használatát, továbbá megtiltották a romániai tankönyvek használatát. [BN, aug. 28.] 1999. január 4.1998-ban 6529 személy kapott m. állampolgárságot Mo.-n, közülük 3719-en Ro.-ból települtek át, Jugoszláviából 1027-en, Ukrajnából 572-en. Az elfogadott kérelmek 85%-át m. nemzetiségűek nyújtották be. 1991-ben és 1993-ban még évente 13 ezren kértek m. állampolgárságot. [Népújság, jan. 4.]1999. július 18.Mo.-n az első félévben 2059 személy kapott m. állampolgárságot, 181 személyt elutasítottak. A legtöbben Ro.-ból telepedtek át (1445), őket Szerbia (444) és Ukrajna (299) követi. [Szabadság, júl. 17.]2000. január 5.Emil Constantinescu négynapos izraeli látogatása során találkozott Ezer Weizman államfővel, Jehud Olmert jeruzsálemi polgármesterrel, Jehud Barak kormányfővel és Diodoros ortodox pártriárkával. A ro. elnök megkérdőjelezhető kijelentése az volt, hogy „Ro.-ban fellelhetőek még kísérletek az antiszemita múlt felélesztésére, de ezek a törekvések elszigeteltek, és a civil társadalom, ill. a hatóságok határozott ellenállásába ütköznek”. Azt persze Izraelben nagyon jól tudják, hogy az elnök szép szavai dacára Ro.-ban a helyi hatóságok szintjén tovább él az Antonescu-kultusz. Az izraeli államfő „országa megbízható barátjának és szövetségesének” nevezte Ro.-t. [BN, jan. 5.]Kolozsvárott az RMDSz tízéves évfordulójára emlékeztek a szövetség helyi alapítói. Tőkés László cáfolta a ’szikraelméletet’, miszerint 1989. dec.-ben akár egy hússorból is elindult volna az, ami akkor elkezdődött. Szerinte komoly előtörténete volt mindannak, ami történt. – Gyímesi Éva figyelmezetett arra, hogy az elmúlt években sok fiatal hagyta el az országot, mert nem teremtődtek meg az elitképzés intézményei; a különféle megemlékezésekre elfolyt pénzekből kutatói munkahelyeket, intézményeket lehetett volna létesíteni. [RMSz, jan. 5.] 1999-ben 6066 személy kapott magyar állampolgárságot, közülük 3463-an Ro.-ból, 1106-an Jugoszláviából, 760-an Ukrajnából települtek át. [RMSz, jan. 5.] 2001. február 24.Németh Zsolt pozitívnak értékelte négynapos látogatását. Tk. részt vett a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén is, m. egyházi vezetőkkel és bukaresti kormánytagokkal tárgyalt. Az erdélyi m. egyetem részére a m. kormány évenként egymilliárd Ft támogatást különít el. [Szabadság, febr. 24.] (→ 2001.02.28, 2001.03.06)Tonk Sándor elmondta: egy akkora kisebbséget, mint az erdélyi magyarság, csak akkor tudnak asszimilálni, ha felszámolják a középosztályt, valamint az értelmiséget. Ezt hivatott megakadályozni a m. egyetem. [RMSz, febr. 24.] Újabb fejlemény a zilahi Wesselényi Gimnáziumban: bírósági végrehajtók szálltak ki az iskolába és László Kálmánt, az egyház részéről kinevezett gondnokot a kollégium raktárának és általános leltárának átadására kötelezték. A KREK tiltakozó közleményt adott ki. [Szabadság, febr. 24.] (→ 2001.01.20, 2001.01.26, 2001.02.26) 2000-ben 7923 külföldi személy kért m. állampolgárságot, közülük 7583 meg is kapta azt (ebből 5165 személy igazolni tudta m. származását is). A legtöbb teljesített kérést (4231) volt ro. állampolgárok adták be, a további sorrend: Délvidék (1623), Ukrajna (890). [RMSz, febr. 24.] 2001. május 20.Tíz évi feszült viszony után Iliescu elnök magánvacsorán fogadta Mihály exkirályt. [Szabadság, máj. 21.]Az ukrán státustörvény-tervezet kimondja: a külföldön élő ukránok is a nemzet részét képezik; a kedvezményeket kizárólag Ukrajna területén vehetik igénybe. Az igazolvány korlátlan beutazásra és kedvezményes vízumra jogosítana; az igazolvány tulajdonosai egyenlő jogokat kapnának az oktatás, a munkavállalás és a vállalkozás területén. [RMSz, máj. 21.] Kerekes Gábor, az RMDSz üv. elnöke elmondta: a 20%-os kisebbségi lakossági arányszám orsz. szinten 1342 helységet érint, közülük 1062 azok száma, ahol a m. nyelv használata is megengedett a hivatali ügyintézésben. 308 olyan közigazgatási egység van, ahol a tanácsüléseket m. nyelven lehet vezetni. [RMSz, máj. 21.] Hatodik alkalommal rendezték meg a Jakabffy-napokat Szatmárnémetiben, majd a rendezvények Lugoson folytatódtak. A politikus és közíró emlékére szervezett ünnepségen hazai és kölföldi politikusok, szociológusok tartottak előadást. [SzFÚ, máj. 21.; Krónika, máj. 22.; NyJ, máj. 23.] 2001. július 10.A ro. kormány a Velencei Bizottsághoz (az ET Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága) fordult a státustörvény ügyében. [Szabadság, júl. 10.; Népújság, okt. 9.] (→ 2001.10.19, 2001.10.22)A szlovák kormány már 3 évvel ezelőtt kibocsátott egy igazolványtípust a h. t. élő szlovákok számára, amely szinte állampolgári jogokat biztosít a külföldön élők számára. A pozsonyi kormány kezdeti heves reakcióját, amellyel a m. státustörvényt fogadta, sikerült diplomáciai úton lefékezni. [SzFÚ, júl. 10.] Kónya-Hamar Sándor szerint Szlovákia félszájjal, Ro. teljes hangerővel tiltakozik a státustörvény bevezetése ellen. A m. kormány törekvését üdvözölte a horvát kormány és parlament, az ukrán és a szerb vezetés, tehát a törvény elfogadható. [EN, júl. 10.] Kása Zoltán, a BBTE prorektora elmondta: a jelenlegi 17 karból 15-ön folyik m. ny. oktatás is. Tavaly a közgazdaságin 3 szakon beindult a m. ny. oktatás, az első 2 évben mindent magyarul tanulnak. A meglévő 2 m. kar (ref. és kat. teológia) mellé további 3-at kérvényeztek, de még nem született döntés. [RMSz, júl. 10.] 2001. augusztus 18.Németh Zsolt elmondta: a törvény ellen tiltakozó államok nem tehetnek semmit a státustörvény Mo.-i alkalmazása ellen. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Ro. rendelkezik saját kisebbségeinek védelmét biztosító törvénnyel, amely elsősorban a moldovai románokra vonatkozik – ez kétféle mércét jelent. A többi érintett utódállam (Horvátország, Ukrajna, Szlovénia, Jugoszlávia) elfogadta az új törvényt, mert felismerték: hasonló problémákkal küzdenek. [Krónika, aug. 18.]Székelyszentistvánon tartották a m. államalapítás millenniumának ünnepét. Markó Béla beszéde Szent István királyunk politikájának dicséretére épült: a jó döntések nem mindig népszerűek, de ma végül is azért vagyunk még itt, mert annak idején jól döntött szent királyunk; a történelmet nem elviselni kell, hanem alakítani. [RMSz, aug. 20.] 2002. november 15.A parlament jóváhagyta a 2003-as költségvetési tervet: a költségvetési hiány értékét a GDP 2,65%-ára, az éves inflációt 14%-ra, a gazdasági növekedést 5,2%-ra tervezik. [Szabadság, nov. 15.]Szabó Vilmos elmondta: a MÁÉRT ülésén (→ 2002.11.17) foglalkoznak majd az Ukrajnát és Jugoszláviát érintő vízumkényszer kérdésével is. [Krónika, nov. 15.] 2003. január 6.Toró T. Tibor kivár: az RT vezetői még nem döntöttek arról, hogy részt vegyenek-e az RMDSz kongresszusán (→ 2003.01.31). [Krónika, jan. 6.; NyJ, jan. 9.]Verestóy Attila elmondta: enyhül a magyarellenesség a bukaresti parlamentben – ez tk. azzal magyarázható, hogy már nem lehet megélni a nacionalista uszításból; eredményes volt a PSD-vel megkötött protokollum, noha nem sikerült minden fronton elérni a kitűzött eredményeket. [UH, jan. 6.] A 2. M. Hadsereg Don-kanyarban elpusztult erdélyi áldozataira emlékeztek a Maros megyei EMKE által szervezett ünnepségen, ahol bemutatták Bocskai Vince emlékművének makettjét is. [Népújság, jan. 6.] A decemberben megejtett ukrajnai népszámlálás adatai szerint Kárpátalján 156,6 ezer m. él, 4%-kal kevesebben, mint 1989-ben. [RMSz, jan. 6.] 2003. szeptember 12.Tőkés László nyilatkozata szerint Ro.-ban „totalitarista restitúció” folyik, amelynek az RMDSz csúcsvezetőség is képviselője és lojális kiszolgálója. [Szabadság, szept. 12.]Pécsi Ferencnek a megyei RMDSz-szervezet előtt kell magyarázatot adnia arra, hogy miként képzeli az MPE és az RMDSz viszonyát (→ 2003.09.03); amennyiben önálló jelölteket akarnak állítani a helyhatósági választásokon, akkor a képviselő akár az RMDSz-ből is kizárható. [Krónika, szept. 12.] (→ 2003.09.17, 2003.10.23) A m. kormány ingyenes vízum megadásáról döntött Szerbia–Montenegró és Ukrajna viszonylatában. [SzFÚ, szept. 12.] 2003. november 14.Vlagyimir Litvin, a kijevi parlament felsőházának elnöke Nicolae Văcăroiuval folytatott megbeszélése során elégedetlenségének adott hangot a Ro.-i ukrán kisebbség helyzetével kapcsolatban. Ukrajnában a ro. kisebbség sokkal több jogot élvez (elsősorban az oktatás területén), mint az itteni ruszinok. [Szabadság, nov. 14.]Nyilvános vitára bocsátják a Csapó I. József-féle autonómia-statútumot, határozta el az SzNT állandó bizottsága. A vita után véglegesített szöveget januárban szándékoznak a parlament elé terjeszteni. [Krónika, nov. 14.] A székelyudvarhelyi városi tanács Hajdú Gábort bízta meg a csereháti per további képviseletével. A város az Aris Industrie Rt.-vel kötött koncessziós szerződés semmissé nyilvánítását szeretné elérni, mindeddig eredménytelenül. A korábbi pert elvesztették és fennáll a veszélye egy nagy összegű perköltség kifizetésének. [Krónika, nov. 14.] A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal székházat juttatott az AESz-nek, ui. az eddigi székház épületét a Keleti-Kárpátok Múzeuma kapta meg a Lábas Házért cserébe. [Krónika, nov. 14.] (→ 1999.10.29, 1999.12.08, 2003.05.20) 2003. december 10.A szenátus megszavazta a bíróságok szervezésének törvényét. Az RMDSz által szorgalmazott módosítás értelmében a kisebbségekhez tartozó állampolgárok anyanyelvükön fejezhetik ki magukat a bíróságok előtt. Igény esetén a bíróságoknak ingyenes tolmácsolást kell biztosítaniuk. [RMSz, dec. 10.]Kovács László elmondta: az utódállamokban más-más elbírálás alá esik a kettős állampolgárság intézménye, pl. Ukrajna nem ismeri el, tehát ha egy kárpátaljai m. ember megkapná a m. állampolgárságot, elvesztené az ukránt. A kérdés alapos elemzése előtt tehát ismernünk kell, mit is várnak azok, akik a kettős állampolgárság kiterjesztését kérik. [Szabadság, dec. 10.] Nagy Benedek, a tárcaközi restitúciós biz. elnöke szerint az egyházi ingatlanokra vonatkozó kérések ügycsomói nagyon hiányosak, ez is hátráltatja a munkát. [HN, dec. 10.] Pál Antal szóvá tette az erdők törvénytelen (és mértéktelen) kitermelését, magyarán a falopást; hiába küzdenek néhányan az erdőmaffia ellen, a felelősek továbbra is állásban maradnak. [Krónika, dec. 10.] Megkapta működési engedélyét a Prosperitas Egyesület (→ 2003.05.15, 2003.09.24), nyitva áll az út a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Központ létrehozása felé. [Krónika, dec. 10.] (→ 2004.02.18) Egyre halványabban él a temesvári lakosság emlékezetében 1989 decemberének emléke, egyre kevesebben vesznek részt az évenkénti megemlékezésen. Az ünnepségek szervezői az idén meghívták Ion Iliescut is, akitől arra kérnek választ, miért volt több áldozata az eseményeknek december 22. után, mint 16. és 22. között. [RMSz, dec. 10.] 2004. április 15.A szenátus elvetette a PRM javaslatát. A PSD és az RMDSz magára maradt a vitában (a PNL és a PD a PRM-t támogatta), de így is sikerült elvetni a nagy-romániások indítványát. [Szabadság, ápr. 15.] (→ 2004.04.02, 2004.04.13)A képviselőházban elutasították a h. t. ro. támogatásáról szóló törvénytervezetet. A tervezetet 6 demokrata és liberális képviselő nyújtotta be; az indoklásban fölöslegesnek ítélték azt, hogy egy újabb intézményt hozzanak létre (amolyan Ro. Állandó Értekezletet), amikor a miniszterelnöki hivatalban már működik egy főosztály. A h. t. ro. száma közel 4 millió (becsült adat), területekre lebontva: Moldova: 2,8 millió, Transznisztria 250–300 ezer; Ukrajna 460 ezer; a Szovjetunió utódállamaiban további 200 ezer; Bulgária 125 ezer; Szerbia 40 ezer; Mo. 15 ezer; Szlovákia 10 ezer; Görögország és Macedónia 2500; Albánia 1000. [Krónika, ápr. 15.] 2004. május 3.Visszamondta függetlenként történő jelölését Donáth Adél, akit az MPSz indított volna polgármester-jelöltként (→ 2004.01.23). A Maros megyei RMDSz elnöke a józan ész diktálta lépésként üdvözölte az eseményt. [Krónika, máj. 3.]Szerbia–Montenegró és Ukrajna 2004-ben válik vízumkötelessé Ro.-val szemben, Moldova pedig csak a csatlakozás pillanatában. Törökországgal már korábban (→ 2004.04.05) megegyeztek. [Népújság, máj. 3.] 25 európai államból 1000, alvilági hálózatoknak kiszolgáltatott gyermeket telepítettek haza Ro.-ba; tavaly 50 ezer kiskorú hagyta el kíséret nélkül Ro.-t és közülük 21 ezer nem tért vissza. [!] [RMSz, máj. 3.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
