Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 109 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 101-109
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1993. április 11.

Bíró Béla nem ért egyet a prefektus-ügy (→ 1993.03.25) kezelésével. Bántónak érezte a sepsiszentgyörgyi tüntetés szlogenjét: „Magyar prefektust akarunk!” Elítélte Magyari Lajos szenátor cikkét is („lehet a prefektus a földre szállt román igazságosság, akkor sem kérünk belőle”). Bíró szerint ilyen hangvétellel nem lehet sem a ro. ellenzéket, sem Európa szimpátiáját megnyerni. [Beszélő, ápr. 10.]

1993. április 22.

Liviu Medrea, alpolgármester semmisnek ítélte a bíróság határozatát (→ 1993.04.16) és erőszakkal akarta kilakoltatni a Korunk szerkesztőségét. Ápr. 21-én azért nem sikerült a kilakoltatás, mert a rakodóknak lejárt a munkaidejük és dolgavégezetlenül távoztak. 22-én a szerkesztők bezárkóztak és a bírósági idézés kifüggesztésével jelezték, hogy nem tárgyalnak, ui. kilakoltatást csak végleges bírósági döntés alapján lehet elrendelni. A szerk. így újabb haladékot nyert. [Szabadság, ápr. 23.] – Egy nappal később kijelentették, hogy hajlandók elköltözni, ha a felajánlott épületben megteremtik a megfelelő munkakörülményeket. [RMSz, ápr. 24.] (→ 1993.05.18)

Iliescu Washingtonban találkozott Al Gore alelnökkel, aki kijelentette: támogatja a legnagyobb kedvezmény megadását. [RMSz, ápr. 24.]

Ro. új főügyésze: Vasile-Manea Drăgulin. Elődje (Mihai-Ulpiu Cherecheanu) hivatásos katonatiszt volt és az EK-hoz csatlakozás feltétele, hogy a főügyészi hivatalban civilek kapjanak helyet. [EN, ápr. 22.]

Kézdivásárhelyen tartotta soros közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESz). Az AESz 1991 decemberében alakult, székhelye Sepsiszentgyörgy. [RMSz, ápr. 29.]

1993. június 11.

A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]

Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.]

1994. november 17.

Bukarestben kétnapos szakértői tárgyalás folyt a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatban. A felek egyetértettek a határátkelők számának növelésében, a konzuli hálózat kiterjesztésében, az aradi emlékmű helyreállításának lehetőségében, a diplomák kölcsönös elismerésének kérdésében. Mindkét fél új szövegjavaslatot nyújtott át. A ro. fél nem zárkózik el olyan kisebbségvédelmi előirányzatok alapszerződésbe foglalásától, amelyeket nem írt alá Ro. [RMSz, nov. 18.]

Bitay Ödön nyilatkozatából kiderült: azért lépett fel keményebben (→ 1994.10.25), mert 10 hónap várakozás után (→ 1993.12.31) sem ismerte el az RMDSz a szocdem platformot. [RMSz, nov. 17.] (→ 1994.11.01)

A budapesti Gábor Dénes Informatikai Főiskola négy tagozatot hozott létre Erdélyben (Nagyvárad, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy). Levelező tagozatokról van szó, hetente tartanak konzultációt. [RMSz, nov. 17.]

1994. december 17.

Sepsiszentgyörgyön tisztújító gyűlést tartott a Háromszéki RMDSz szervezete. A beszámolót a leköszönő Gazda István tartotta. Utóda: Puskás Bálint. [Táj., dec. 19.]

1995. január 14.

Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSz Önkormányzati Tanácsa (ÖT), elnökévé Sántha Pál Vilmost, a Hargita megyei tanácselnököt választották. Az ÖT az RMDSz listáin megválasztott önkormányzati tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek konzultatív szerve; az önkormányzati döntésekben döntéselőkészítő feladatkört hivatott ellátni, célja az RMDSz-tanácsosok tevékenységének összehangolása, a tapasztalat- és információcsere, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése. [RMSz, jan. 16.] (→ 1995.01.16, 1995.01.20)

Emil Constantinescu hivatalosan is bejelentette, hogy 1996-ban ismét jelölteti magát az elnöki tisztségre, annak ellenére, hogy személyét a liberálisok nem támogatják. (→ 1995.01.11) Az RMDSz még nem döntött, kit kíván támogatni. [ÚM, jan. 14.]

1995. február 28.

Ellentmondásos helyzetre vall az SzKT döntése (→ 1995.02.25). Az SzKT mindegyik frakciója elítélte Nagy Benedek megnyilvánulását, a szavazásnál 101 képviselőből mégis 35-en fölmentették a képviselőt. Nagy Benedek mögött rejtett erők húzódnak meg – mondta Tőkés László. [ÚM, febr. 28.] (→ 1995.03.01)

Tokay György helyett Bárányi Ferencet választotta elnökévé az RMDSz képviselőcsoportja. A szenátusi csoport elnöke Verestóy Attila maradt. [RMSz, márc. 2.]

1995. április 12.

Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben kijelentette, hogy Ro.-ban van kisebbségi probléma. [MH, ápr. 12.] (→ 1995.04.26)

Csintalan Sándor (MSzP) Kolozsvárott találkozott az RMDSz és a SzÚT vezetőivel. Az alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlásától nincs visszalépés. [RMSz, ápr. 14.]

Cornel Ivanciuc, az Academia Caţavencu lap munkatársa hosszan tartó magánnyomozás után megállapította, hogy 30 ezer operatív tiszt dolgozik az országban lévő 9 titkosszolgálat keretén belül. Minden jel szerint egy újabbat is alakítanak még. [EN, ápr. 12.]

A megyei tanács hozzájárult ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgyön 80 csendőrlakás épüljön. [RMSz, ápr. 12.] (→ 1995.02.27)

1995. július 30.

Székesfehérváron befejeződött az a kétnapos konferencia, amelyet az Interconfessio Társaság által korábban rendezett (→ 1994.11.19) eszmecsere folytatásának nevezett az ülést megnyitó Szabó Péter, a Svájci M. Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SMIKK) elnöke. A tanácskozáson egy lehetséges, dinamikus m. paradigma (léthelyzet-felfogás) körvonalait vázolták. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. [RMSz, aug. 1.] (→ 1995.08.16)

Sepsiszentgyörgyön kétnapos találkozón vettek részt a Volt Politikai Foglyok Szövetségének (AFDPR) tagjai. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen. [Háromszék, júl. 31.]

1995. szeptember 4.

Az illyefalvi KIDA és LAM (→ 1994.02.22) alapítványok ellen hónapokig tartó rovancsolás után az érintettek perre vitték az ügyet. Első fokon a sepsiszentgyörgyi bíróság elutasította a pénzügyőrség által kirótt büntetéseket. A mintaszerűen vezetett két alapítvány perét az illyefalviakat támogató svájci segélyszervezet is figyelemmel követte. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre az egyházi alapítványoknak joguk van. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.10.03; 1996.05.06)

Az RMDSz politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi kapcsolataiért felelős munkatársával aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol fölkeresték a Fidesz és az MDF politikusait, valamint az MVSz elnökét és fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök. A találkozókon arra kérték a m. felet, hogy ne támogassa az RMDSz pol. akcióit, mert azok csak az RMDSz „néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek”. [RMSz, szept. 6.] (→ 1995.09.08)

Az RMDSz képviselőházi frakciója Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek, alelnökök: Antal István és Márton Árpád. Az állandó biz. titkára: Borbély László. [Táj., szept. 4.] – A szenátusi frakció vezetői: eln.: Szabó Károly; aleln.: Verestóy Attila; titkár: Buchwald Péter. [RMSz, szept. 8.]

1995. október 28.

Sepsiszentgyörgyön tartották a MaKOSz 7. kongresszusát. Az új elnök: Csáki Árpád. A diákszövetség nyilatkozatban állt ki a bukaresti diákok követelései mellett. [EN, nov. 1.] (→ 1995.12.27)

1995. november 25.

Véget ért a PDSR országos kenferenciája. Újraválasztották Oliviu Gherman elnököt és Adrian Năstase üv. elnököt. A főtitkár Miron Mitrea lett, aki eddig alelnök volt. [RMSz, nov. 27.]

Tokay György az ellenzék győzelmének nevezte azt, hogy a képviselői szavazáson elvetették a himnusz-törvényt. [Népszabadság, nov. 25.]

Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését az alapításának 110. évfordulóját ünneplő EMKE. Eln.: Dávid Gyula; üv. eln.: Kötő József. Regionális alelnökök: Muzsnay Árpád (Partium), Tófalvi Zoltán (Közép-Erdély), Matekovits György (Dél-Erdély), Sylvester Lajos (Székelyföld). [Szabadság, nov. 28.]

A két püspök (Csiha Kálmán és Tőkés László) pozitívan értekelte a Ref. Egyház Zsinata négynapos ülésének munkálatait. A zsinaton az egyház kánonrendszerét (statútumát) korszerűsítették. Levelet intéztek az állam elnökéhez, amelyben a vallási törvény halogatását és a vallási diszkriminációt tették szóvá: az elmúlt 5 évben 14 alkalommal több mint 2000 oldal terjedelmű felterjesztéssel fordultak a kormányzati szervekhez, de egyetlen sor választ sem kaptak. [RMSz, nov. 30.]

Sepsiszentgyörgyön 2000 szülő alkotott élő láncot a Mikes Kelemen Líceum körül, tiltakozva a tanügyi törvény ellen. [ÚM, nov. 27.] (→ 1995.12.01)

1995. december 1.

Sepsiszentgyörgyön a széki területi szervezet úgy döntött, hogy bírósági eljárást kezdeményeznek, ui. a rendőrség büntetést szabott ki két iskolaigazgatóra a múlt heti tüntetés (→ 1995.11.25) kapcsán. [ÚM, dec. 1.]

A szenátus jogi bizottsága felületesnek ítélte C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kérő ügyészségi iratot és visszaküldte azt a tárcának. [RMSz, dec. 1.] (→ 1995.12.04)

Mo. elfogadja a két vh. után kialakult státust, ugyanakkor jogos igénye, hogy a h. t. nemzeti közösségek autonómiát kapjanak. A megoldás a dél-tiroli példa – mondta Tabajdi Csaba pol. államtitkár. [MH, dec. 1.]

Az Ausztriai Népcsoportok Központja által szervezett 3. Bécsi Találkozó résztvevőinek nyilatkozata azt tartja a m.–szlovák alapszerződés egyik legnagyobb hiányosságának, hogy nem a kisebbségek kollektív jogairól szól, hanem az egyedi jogokról. [RMSz, dec. 5.]

A M. Írószövetség választmánya új elnököt választott, Pomogáts Béla személyében. [RMSz, dec. 4.]

1996. március 15.

Március 15-ét az erdélyi magyarság is megünnepelte. A legjelentősebb ünnep Sepsiszentgyörgyön volt, ezt a Duna Tévé is közvetítette. A brassói ünnepségen megjelentek az ellenzéki pártok képviselői is. Csíkszeredában a koszorúzást követő hajnalon egy rendőrségi terepjáróból két egyenruhás és egy civil szállt ki, akik letépték a Petőfi és Bălcescu szobornál elhelyezett zászlókat és elvittek két koszorút. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crişan rendőrszázados személyében. [Táj., márc. 18.] – Kolozsvárott a város magyarjai az 1848-as forradalomra a Magyar Színházban emlékeztek, majd – Gh. Funar fenyegetése ellenére – megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. [RMSz, márc. 19.]

Az RMDSz az európai fórumokhoz fordult azt követően, hogy a helyhatósági törvény vitájában elvetették módosító javaslatait, amelyeket a Ro. által is aláírt ET-okmány alapján (→ 1996.03.08) fogalmazott meg. A képviselőház azt az indítványt sem fogadta el, amely lehetővé tette volna a kisebbség anyanyelvének használatát a tanácsülésen akkor, ha minden tanácsos és választott tisztviselő tudja a nyelvet és használatával mindenki egyetért. [Szabadság, márc. 15.]

1996. augusztus 10.

Sepsiszentgyörgyön, a stadionban tartották a ref. világtalálkozó záróünnepségét, ahol Tőkés László méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az összejövetel sikerét. Fölszentelték a belvárosi gyülekezet új templomát. [Táj., aug. 13.] (→ 1996.08.03)

A kolozsvári prefektúra tanácstermében az RMSzdP gyámkodása alatt tartotta ülését a párt ifj. csoportja. Az ülés (két szónoklat kivételével) ro. nyelven folyt. Kiss Kálmán elítélte az RMDSz autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. A megdöbbent Buchwald Péter „napirenden kívüli felszólalásában” helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az ellene indított lejárató kampányok. [Szabadság, aug. 12.]

1997. február 24.

Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy a ro. külügymin. olyan javaslatot ismertetett az egyházi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan, amely megnyugtatóan rendezheti a kérdést. Adrian Severin elégedetten nyugtázta, hogy a ro.–m. partnerség minden szinten fejlődik és minden m. politikai erő támogatását élvezi. [RMSz, febr. 26.]

Az MCsSz Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését. Ügyvezetőként Csicsó Antal vezeti a szövetséget, ui. Erőss Péter – családi okokra hivatkozva – lemondott az elnöki székről. Művelődési felelős Nyisztor Ilona, tanügyi megbízott a pusztinai Fehér Katalin, a szociális kérdésekért a klézsei Istók György felel. A szövetség felszámolja sepsiszentgyörgyi székhelyét és ideiglenesen Gyimesbükkbe teszi át. [Háromszék, febr. 24.]

1997. április 30.

A parlament két háza közös ülésén az SRI 1996-os tevékenységét elemezték. Frunda György bírálta a jelentés nyugatellenes irányultságát, ami fölöttébb káros lehet az euroatlanti tárgyalások folyamán. A titkosszolgálat korábban lemondott, de még funkcióban lévő vezetője (→ 1997.04.24) az ülés végén ismét éles támadást intézett az RMDSz ellen. [Táj., ápr. 30.] (→ 1997.05.06)

Sepsiszentgyörgyön az RMDSz aláírásgyűjtésbe kezdett a városban felépítendő csendőrkaszárnya, a románosítás, a militarizálás ellen. A belügymin. ideiglenesen leállíttatta a munkálatokat. [Szabadság, ápr. 30.]

1997. május 3.

Kijevben az ukrán és ro. külügyminiszter aláírta a két ország közötti alapszerződés végleges szövegét. Gennagyij Udovenko, ukrán külügymin. elmondta: az alapszerződés értelmében a két fél sérthetetlennek ismeri el a jelenlegi határokat és tartózkodni fog a jövőbeni határmódosítási törekvésektől. A Kígyó-sziget körüli, kőolajban gazdag tengerfenék kiaknázásáról a felek két éven belül fognak megegyezni. [Szabadság, máj. 5.]

Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester valamint az RMDSz szenátorai és képviselői kihallgatást kértek a belügyminisztertől, hogy elérjék az új csendőrkaszárnya építésének leállítását. Eredményt nem tudtak elérni, ezért az RMDSz helyi szervezete felhívással fordult a m. lakossághoz, hogy aláírásukkal nyomatékosítsák a tiltakozó beadványt. [RMSz, máj. 3.]

1997. május 10.

Alsócsernátonban újabb fórumot (→ 1996.05.04) szervezett a Civil Társadalomért Csoport [a változó neveken szereplő csoport nem jogi személy! – K. P.]. A résztvevők nem értenek egyet azokkal, akik kétségbe vonják a BTE létjogosultságát. – A fórumon Király Károly tartott vitaindítót az autonómiaformákról. – Krizbai Imre, lelkipásztor (az egyik szervező) kijelentette: „területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt, amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSz nem mer beszélni”. Az Adevărul szerint a tiszteletes felszólította az RMDSz-t, hogy követelje az autonómiát, s „ha nem érik el parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal”. [Sajtóf., máj. 14.; az állásfoglalás teljes szövegét lásd: Szabadság, jún. 12.]

A BBTE ősztől gazdasági menedzsment szakot indít Sepsiszentgyörgyön. [Szabadság, máj. 10.] – A hároméves képzést biztosító főiskola alapításáról a kormány 294/1997. sz. határozata döntött; a kinevezett igazgató: Domokos Ernő közgazdász. [Háromszék, júl. 11.]

1997. augusztus 5.

Gavril Dejeu belügymin. a székely megyékben tett látogatásáról nyilatkozott; a Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön épülő csendőrlaktanyákról elmondta, hogy megegyeztek a helyi polgármesterrel és a megyei tanács képviselőivel: a laktanyában a megyei rendőrség új székhelye lesz és a jelenlegi megyei székhelybe a városi rendőrség költözik. [Háromszék, aug. 7.]


lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 101-109




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998