Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 522 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 521-522
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1991. január 14.

Királypárti tüntetés volt Kolozsvárott. A két vezérszónok Doina Cornea és Călin Nemeş volt. (Nemeş volt az, akit 1989 decemberében géppisztolysorozat terített le, de ő – csodával határos módon – túlélte a sérülést.)

1991. január 19.

Kolozsvárott megtartotta első orsz. közgyűlését a Bolyai Társaság.

Előzetes letartóztatásba helyezték Cseresznyés Pált, akit a marosvásárhelyi események idején készült filmfelvételek alapján azonosítottak. A vád ellene: belerúgott a földre esett román tüntetőbe, Mihai Cofariuba. – A m. áldozatok gyilkosai továbbra is szabadlábon vannak – hangoztatta a cikk. [RMSz, jan. 22.]. (→ 1991.10.01)

1991. január 21.

Kolozsvárott megtartották a m. történelmi egyházak képviselőinek értekezletét, mely levélben tiltakozott amiatt, hogy a földtörvény tervezetében nincs utalás az egyházak földállományának visszaadására vonatkozóan. Ismeretes, hogy az egyházak a múltban földjeik jövedelméből biztosították a karitatív tevékenységhez (kórházak, öregek otthona, árvaházak stb.) szükséges anyagi alapot.

A marosvásárhelyi „szobormászók” (→ 1990.10.12) perének fellebbviteli tárgyalásán az eredeti büntetést egy év két hónapra csökkentették. [RMSz, jan. 22.]

A parlamentben megemlékeztek az 1941. jan. 21-i bukaresti zsidóellenes pogromról, melyen Moses Rosen főrabbi is részt vett. A fővárosi sajtó különbözőképpen reagált az emlékezésre. Az Adevărul nemzetgyalázásnak nevezte az őszinte emlékezést. [RMSz, jan. 25.]

1991. február 4.

Soros György Kolozsvárra érkezett, ahol első nap a BBTE rektorával tárgyalt, másnap sajtóértekezletet tartott a Nyitott Társadalomért Alapítvány helyi irodájának megnyitásakor.

1991. március 15.

Szőcs Géza szenátor, parlamenti beszédében tisztázta, hogy mit ünnepel a magyarság Márc. 15-én. Hangsúlyozta, hogy a „tét nem Erdély hovatartozása, hanem Románia hovatartozása” – ezzel utalva az európai elvárásokra.

Erdély m. népe szerényen ünnepelhette meg Márc. 15-ét. Marosvásárhelyen a prefektus minden rendezvényt betiltott márc. 15–22. között, ezért az ünnepséget a Vártemplomban tartották, ahol Markó Béla mondott beszédet. Aradon, Kolozsvárott és Nagyváradon koszorúztak, Szatmárnémetiben a templomokban volt megemlékezés. Az évfordulón nem voltak incidensek.

1991. március 22.

Moszkvában Adrian Năstase parafálta az új szovjet–ro. államközi szerződést. Az okmány kimondta az európai határok sérthetetlenségét, hogy a felek nem vesznek részt egymás ellen irányuló semminemű szövetségben és szorgalmazta a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztését. (→ 1991.04.04)

Kolozsvárott elfogadták az új ESzC alapszabályát [lásd: Szabadság, jún. 7.]. Az újjáalakult kiadó elnöke Szőcs Géza, tb. eln.: Kiss Jenő. (→ 1990.11.24)

Marian Munteanu diákvezér – tanulmányai befejeztének közeledtével – lemondott az Országos Diákliga elnöki tisztjéről és kijelentette, hogy a jövőben az AC-ben kíván politizálni. [Szabadság, márc. 22.]

1991. április 3.

A m. egyházak vezetői, kolozsvári tanácskozásukat követően, beadványt intéztek Iliescu elnökhöz, melyben aggodalmukat fejezték ki az antidemokratikus tendenciákkal, a kisebbségi jogok és a vallásszabadság sérelmeivel kapcsolatban.

1991. április 6.

Az RMDSz Orsz. Elnöksége (OE) munkaülést tartott Kolozsvárott, melyen elítélték az ultranacionalizmus tobzódását, tk. a PUNR nyilatkozatát (miszerint a magyarokat eddigi jogaiktól is meg kell fosztani). Ennek azért van jelentősége, mert egy parlamenti képviselettel rendelkező párt hivatalos állásfoglalását tükrözi.

A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Segesvárott tartotta meg első közgyűlését.

1991. május 12.

Kolozsvári értekezletén a VR románellenesnek minősítette az Okt. és Kulturális Min. döntését, amellyel egyenértékűnek ismerte el a magyarországi diplomákat. (→ 1991.01.30)

1991. május 16.

Megalakult a Nagy-Románia Párt (Partidul România Mare = PRM). A párt célja, hogy a „románok otthon érezzék magukat hazájukban, s nem akarják, hogy továbbra is megalázzák őket az idegenek”. A párt célul tűzte ki, hogy visszaverje az ország szétdarabolására szövetkezett nemzetellenes erőket. [MTI, máj. 16.] (→ 1991.06.20) ● [A PRM, akárcsak a PUNR, olyan párt, amelynek nincs ideológiája. Programja a nacionalista uszítás. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbe kapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenréteg tagjai. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes a FSN, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. Írja az EN, 1996. márc. 6.]

A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (Federaţia Comunităţilor Evreieşti = FCE) sajtóértekezletet tartott Bukarestben, ahol az Europa c. lap cikke miatt tiltakoztak. Moses Rosen főrabbi aggódva szólt az antiszemitizmus erősödéséről.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) Kezdeményező Bizottsága. [RMSz, máj. 17.]

1991. május 18.

Tőkés László felhívással fordult a romániai és nemzetközi közvéleményhez, erkölcsi támogatást kérve a hazai antidemokratikus diverzió leleplezése érdekében. Újabb magyarellenes kampány kezdődött, amelyet az egri konferencia ürügyén szítanak – írta a püspök a Rompreshez eljuttatott felhívásban. [Szabadság, máj. 18.]

Szárhegyen tartotta centenáriumi ünnepségét az EKE (→ 1990.02.14). A rendező jogutód még Kárpát Turista Egyesület néven szerepelt, de ősszel EKE néven jegyezték be (→ 1991.10.04). Az Egyesületnek már több megyében alakult fiókja, orsz. elnöke Tövissi József. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1992.08.02)

Radu Ceontea szenátort választotta meg elnökének a PUNR, a Marosvásárhelyen tartott rendkívüli orsz. értekezleten. A VR kettészakadt, a Ceontea-ellenes szárny Kolozsvárott ülésezett.

1991. június 26.

Iliescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét. A küldöttek szóvá tették az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat (→ 1991.06.12, 1991.06.25), a szélsőséges nacionalista erők aggasztó térnyerését, az állambiztonsági törvény tervezetében a szeparatizmus önkényes értelmezésének veszélyét (→ 1991.06.20), és azt, hogy a szükségesnél kevesebb m. ny. osztályt terveznek indítani. Felvetették, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a BTE visszaállításával lehetne pótolni.

Oroszhegy lakói nyílt levélben kérték Iliescu elnök közbenjárását a rendőrgyilkossági perben elítélt falusfeleik ügyében. (→ 1990.11.28, 1991.03.20) [Szabadság, jún. 26.]

Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét. Júliusban Brioni szigetén három hónapig tartó haladékról állapodtak meg. (→ 1991.10.07)

1991. június 27.

Domokos Géza és Verestóy Attila Iliescu elnökkel és az okt. miniszterrel tárgyalt, tk. a kolozsvári iskolák ügyében (→ 1991.06.25). A min. korábban azt az utasítást adta a megyei tanfelügyelőségeknek, hogy a 18 m. ny. iskolának maradjon meg a status quo-ja, azokban ne indítsanak ro. osztályokat. Most azért kellett ismét tárgyalni, mert a tanfelügyelők (pl. a Kolozs megyei) semmibe vették a miniszteri utasítást. [RMSz, jún. 29.] (→ 1991.07.02)

A Legfelsőbb Törvényszék ismét elnapolta az RMCsSz elismerésének tárgyalását, ezúttal szept. 29-re. (→ 1991.05.09, 1991.08.07)

A Molotov–Ribbentrop-paktumra vonatkozó ro. parlamenti nyilatkozatot (→ 1991.06.24) kommentálva Csurkin szovjet külügyi szóvivő egy sajtóértekezleten kifejtette, hogy e paktum elvesztette jelentőségét, a jelenlegi határokat az 1947-es párizsi békeszerződés határozta meg. Moldova továbbra is a SzU egyik tagköztársasága marad.

1991. június 28.

Király Károly és Demény Lajos levelet küldött a genfi kisebbségi tanácskozás résztvevőihez (→ 1991.07.01), a köv. 3 javaslattal: hozzanak létre: a kisebbségi jogok felügyeletével foglalkozó európai tanácsot; ENSz különbizottságot; minden, kisebbséggel rendelkező országban, a kisebbségek védelmével megbízott szerveket.

Pillich László parlamenti képviselő Mihai Drăgoi megyei tanfelügyelővel és Mihai Tălpeanu polgármesterrel folytatott sikertelen tárgyalást a kolozsvári iskolák ügyében.

Gheorghe Robu, volt főügyész, rágalmazásért perbe hívta C. V. Tudort. A bíróságon C. V. Tudor agresszíven viselkedett, állandóan fenyegette a bíróság elnökét.

Aláírták a KGST megszűnéséről szóló okmányt.

1991. június 29.

Christopher Dodd, amerikai szenátor szerint a genfi EBEÉ-n „elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségek gondjainak, mert Európában ott a legsúlyosabb a kisebbségi jogok megsértése”. [BN, jún. 29.]

A kolozsvári iskolák ügyében a m. egyházak képviselői mellett az Antitotalitárius Fórum (ADF) is tiltakozott. [Szabadság, jún. 29.; az egyházak Iliescuhoz küldött tiltakozó levelét lásd: RMSz, júl. 2.] – Az RMDSz Kolozs megyei vezetősége – tekintve, hogy eredménytelen tárgyalást folytatott a megye vezetőségével –, úgy döntött, hogy a kérdéses három iskolában tiltakozó nagygyűlést rendez júl. 2-án. (→ 1991.06.25) – A kolozsvárihoz hasonló gondjaik vannak a nagyváradi magyaroknak is, tekintve, hogy az Ady Endre Líceumba ősztől ro. osztályokat kívánnak telepíteni.

1991. július 2.

Kolozsvárott – az egyházak képviselőinek jelenlétében – több ezren tüntettek a Báthory, Brassai és Apáczai gimnáziumok udvarán a m. iskolákért. A Polgári Szövetség (AC) és az Antitotalitárius Fórum (ADF) ro. képviselői támogatásukról biztosították a magyarság jogos követelését. – Előző nap az igazgatókat a tanfelügyelőségre rendelték és felszólították őket, hogy állítsák le a tiltakozó akciókat, de a három igazgató megtagadta az utasítást. – Végül (látszólag!) a tanfelügyelőség engedett (vesd össze: 910630), megígérték, hogy ősztől nem indítanak ro. osztályokat a 3 m. gimnáziumban, ám júl. 3-án az iskoláknak kiküldött beiskolázási tervben ismét szerepeltek a ro. osztályok. [Szabadság, júl. 4.] – Egy nappal később újabb fejlemény: az iskolák megmaradnak m. tannyelvűeknek. [Szabadság, júl. 5.]

Nagybányán megalakult a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület.

Kolozsvárott, a Donát úton, elhelyezték a Szent István templom alapkövét.

1991. július 6.

Kolozsvárott tartotta alakuló ülését a Küldöttek Országos Tanácsa (KOT). [A KOT a kongresszusok közötti időszakban a legfelső döntéshozó testület, melynek tagjait a megyei vagy széki szervezetek és a MISzSz delegálta. Hivatalból tagjai még a parlamenti csoportok frakcióvezetői, az OE tagjai és a tagszervezetek (pl. RMKdP) elnökei. Utóbb az SzKT vette át a KOT szerepét.] A KOT felhívást intézett a ro. kormányhoz, a FSN-hez és az ellenzéki pártokhoz, interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal létrehozására (→ 1991.08.07), és üzenetet küldött az EBEÉ genfi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. – Somai Józsefet kinevezték az RMDSz orsz. titkárának. [RMSz, júl. 10., 11.]

1991. július 19.

A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak az alkotmánytervezetről és 10 cikkely esetében javasoltak módosítást. [Szabadság, júl. 19.]

Genfben elfogadták az EBEÉ kisebbségi konferenciájának záródokumentumát. A zárónyilatkozat szerint valamennyi nemzeti kisebbség számára biztosítani kell a feltételeket saját kultúrája fejlesztéséhez, nemzeti, nyelvi, vallási azonosságtudatának megőrzéséhez; meg kell teremteni a feltételeket az anyanyelvű oktatáshoz. A dokumentum elítélte a faji, etnikai, vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. – A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. [Szabadság, júl. 20., aug. 2.]

Botrányba fulladt a privatizációs törvény vitája. Több párt képviselői is kivonultak a teremből.

1991. augusztus 8.

Gh. Ştefan okt. min. fogadta a Bolyai Társaság küldöttségét (Balázs Sándor, Bodor András, Jenei Dezső) és a m. felsőoktatás ügyét vitatták. A BTE visszaállításáról szólva a min. azzal hárította el a kérést, hogy Gyulafehérváron már van m. egyetem [!], amely a közeljövőben akár 3000 hallgatót is fogadhat. A min. kijelentését Bálint Lajos érsek cáfolta: köztudott, hogy Gyulafehérváron csak egy teológiai intézet működik, ahol a m. egyházmegyék részére képeznek papokat. A tárgyalásról a kolozsvári egyetemi tanárok emlékeztetőt írtak, melyet aug. 14-én, levél kíséretében a miniszterhez továbbítottak. A küldeményhez a korábbi memorandumok másolatát is csatolták és kérték a BTE visszaállítását, amelynek támogató íveit (1991 augusztusáig) 220 ezer m. írta alá. [Szabadság, aug. 16.]

1991. szeptember 7.

Kolozsvárott megalakult a KOT keretében működő Politikai Testület. Tagjai közleményben hangsúlyozták, hogy autonóm önkormányzatokra van szükség, amelyekben biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet. Szükség van nemzetiségi minisztériumra és vissza kell állítani a BTE-t. Ügyészi vizsgálatot kértek a VR tevékenységének tisztázására. [Szabadság, szept. 13.]

Iliescu elnök, izraeli látogatása során interjút adott két napilapnak. A riporter – példaként említve Lech Walesa és Antall József gesztusát, akik bocsánatot kértek az izraeli néptől a második világháborús holokausztért – rákérdezett a ro. elnökre, aki így válaszolt: „Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában.” [RMSz, szept. 7.] (→ 1991.09.12)



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 521-522




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998