Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 112 találat lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-112
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

2004. február 21.

Niculescu Tóni, EU-integrációs alelnök kiemelte, hogy az EP-jelentés külön is említést tett a Ro.-i magyarság helyzetéről. [Krónika, febr. 21.]

Kétséges, hogy megkapja-e a Székelyföld az autonóm státust, tekintve, hogy Kovászna és Hargita megye többet kap vissza a központi költségvetésből, mint amennyit befizet. Demeter János szerint előbb meg kell erősíteni a régió gazdasági erejét, s csak azután következhet az autonómia kiharcolása. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSz-nek” – tette hozzá. [Krónika, febr. 21.]

2004. május 10.

Az RMDSz kolozsvári kampánynyitóján bejelentették, hogy a szövetség nem indít saját polgármester-jelöltet, hanem a PSD jelöltjét, Ioan Rust támogatja Gh. Funar ellenében. Elemzők szerint Ioan Rusnak nagyobb esélye lesz kiütni Funart, mint a PD-s Emil Bocnak. [Szabadság, máj. 10., máj. 11.]

Hargita megyében az MPSz emberei nem függetlenként, hanem az RNDF színeiben kívánnak helyzetbe kerülni. Szilágyi Zsolt nem indul Nagyváradon, mert már nincs idő összegyűjteni a szükséges számú aláírást. [Szabadság, máj. 10.] (→ 2004.05.13)

2004. május 13.

Adrian Năstase Brüsszelben tárgyal Ro. EU-csatlakozásának kérdéseiről, tk. Romano Prodival és Günter Verheugennel. [Népújság, máj. 13.]

A Hargita megyei törvényszék elfogadta az RNDF listáján szereplő (→ 2004.05.10) MPSz-es személyek elleni óvást; az indoklás szerint Papp Előd két listán is szerepel, ez pedig törvényellenes. [Szabadság, máj. 13.; RMSz, máj. 14.] (→ 2004.05.15)

2004. május 15.

Az EMT, a Szabadelvű Platform és Tempfli József püspök voltak a Párbeszéd a jövőért konzultáció-sorozatban (→ 2004.03.26) a szövetségi elnök partnerei. [Szabadság, máj. 17.]

A Hargita megyei törvényszék véglegesen érvénytelenítette az RNDF listáin induló mintegy 200 MPSz-es személy jelöltségét. [Szabadság, máj. 15.] (→ 2004.05.13)

2004. május 25.

Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen is fölléptek a Történelem főutca politikai show-műsor szereplői. (→ 2003.11.08, 2004.05.09) Németh Zsolt hevesen bírálta az RMDSz politikáját. [Népújság, máj. 25.] – Frunda György szerint a Fidesz által szervezett kampány ellentmond a m. alkotmánynak, ui. az alaptörvény kimondja, hogy a m. pol. pártoknak a h. t. magyarság választott vezetőit kell támogatniuk. [Krónika, máj. 25.]

A Hargita megyei rendőrség vizsgálatot indított két személy ellen, akik hamis jelöltlistát állítottak össze az RNDF nem létező megyei szervezete nevében. A vád: okirathamisítás és a hamis dokumentunok felhasználása. [Népújság, máj. 25.]

2004. június 9.

A helyhatósági választások 1. fordulójában 150 polgármester nyert mandátumot, s további 76 jelölt maradt versenyben. A helyi és megyei tanácsokban sikerült megtartani az RMDSz képviseleti arányát, helyenként növelni is sikerült a m. tanácsosok számát. [Szabadság, jún. 9.] – 5 megye (Bihar, Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár) tanácsaiban az RMDSz szerezte a legtöbb mandátumot. Szilágy megyében 8 helyet sikerült szerezni a 31-ből. Országos viszonylatban a kormánypárt (PSD) vezet (12.389 tanácsosi hely), majd a PNL (5923), a PD (5165), a PRM (2493), az RMDSz (2223) és a PUR (2120) következnek. [SzFÚ, jún. 9.; Háromszék, jún. 10.] (→ 2004.06.20)

2004. június 25.

A képviselőház elfogadta a 8 fejlesztési régióról szóló törvényt, anélkül, hogy az RMDSz módosító javaslatait figyelembe vették volna. A régió nem közigazgatási-adminisztratív terület és nem rendelkezik jogi személyiséggel. A Központi Régióban a 3 székely megye (Hargita, Kovászna, Maros) mellett 3, ro. többségű megye (Fehér, Szeben, Brassó) is szerepel. Az EMNT tervei szerint a 3 székely megye alkotna egy autonóm egységet. [Szabadság, jún. 25.]

Temesvárott sem a megyei, sem a városi tanácsba nem jutott be RMDSz-es képviselő. Bár az idén 3 ezerrel több voksot kapott a szövetség, az 5%-os bejutási küszöb miatt ez nem volt elegendő a helyek megszerzéséhez. [RMSz, jún. 25.] – Vállalva a felelősséget a választási kudarcért, az RMDSz megyei elnöksége testületileg lemondott. [RMSz, jún. 30.] – A szeptemberi tisztújításig a jelenlegi elnökség ügyvezetőként végzi a munkáját. [NyJ, júl. 1.]

2004. június 30.

A jogi bizottság után (→ 2004.06.24) a szenátus is elvetette a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét. [Szabadság, jún. 30.; RMSz, júl. 1.; Krónika, jún. 30.]

Drágulási hullám: a földgáz 5%-kal, a villamos energia 7,8%-kal drágul; kis mértékben az üzemanyag is, a szeszipari termékek pedig 50%-kal. [Népújság, jún. 30.]

Belgrád hasonló módon válaszolt a ro. lépésre: ezentúl a két ország lakói csak vízummal léphetik át a közös határt. [Szabadság, jún. 30.]

Csíkszeredában, a Hargita megyei Rendőrség székháza előtt fölavatták a szolgálatteljesítés közben elhunyt rendőrök emlékművét. A hét közül négy (L. T. Cheuchişan, G. Dănilă, Ferencz Imre, Székely Gábor Attila) az 1989. decemberi események idején halt meg. A többiek korábban (Magyari Károly, 1974-ben) vagy későbben vesztették életüket (Marian Căprioară, 1993; Ioan Botaş, 1996), erőszakos bűncselekmények nyomán. [Népújság, júl. 1.] (→ 1992.03.27) – A rendőrség csak a forradalmi népharag áldozatainak akart emléket állítani, a városi tanács viszont csak úgy adott engedélyt, ha minden érintett személy neve szerepel. [Krónika, júl. 1.; RMSz, júl. 1.]

2004. november 6.

Emil Constantinescu pártja elvben támogatja a Székelyföld autonómiáját és a romániai magyarok kettős állampolgárságát, nyilatkozta Smaranda Enache, az AP alelnöke. Az MPSz jelöltjei az AP Maros, Hargita, Kovászna, Szilágy, Szatmár és Máramaros megyei listáin indulnak. [Szabadság, nov. 6.] (→ 2004.10.29)

2004. november 30.

Markó Béla szerint az RMDSz választási sikere az erős kampánynak, az egyházak, a civil szervezetek és az értelmiségiek felelős támogatásának köszönhető. [RMSz, nov. 30.] – Takács Csaba szerint az MPSz kampánya folytán valószínű, hogy Hargita megyében eggyel kevesebb képviselői helyet sikerült megszerezni. [Szabadság, nov. 30.]

A Pro Democratia Egyesület jelentése szerint a választás a csalások jegyében zajlott le. [Szabadság, nov. 30.] – Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSz nem kapott a választások meghamisítására utaló jelzéseket azokban a megyékben, ahol megfigyelői voltak a szövetségnek. [Szabadság, dec. 1.]

2004. december 2.

Mircea Geoană álláspontja szerint az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a m. állampolgárságot, ha lemondanak a ro.-ról. Indoklásában az 1979-ben megkötött államközi egyezményre hivatkozott, de a m. külügyi tárca közölte, hogy az egyezményt 1990 februárjában Mo. egyoldalúan felbontotta. [Szabadság, dec. 2.; Krónika, dec. 3.]

Petrétei József igazságügy-min. az Országgyűlésben bemutatta a Szülőföld-programcsomagot (→ 2004.11.11), melyben a ’külhoni’ állampolgárság helyett ’nemzetpolgári’ státusról esik szó. Nemzetpolgár az, aki – éljen bármely államban – magát m. nemzetiségűnek vallja, és akiért a m. állam felelősséget visel, az ő szülőföldön való boldogulását támogatja. [Szabadság, dec. 2.]

Kevesebb képviselője és szenátora lesz RMDSz-nek, mint az előző ciklusban. Ez részben azzal magyarázható, hogy – az ország lakosságának apadása miatt – csökkent az alsó- és felsőház tagjainak száma is, másrészt azzal, hogy kevesebb szavazatot kapott az RMDSz, mint 4 évvel korábban: a képviselőházi listára 628.125 szavazatot kaptak, ez csak 85,2%-a a 2000-es eredménynek; a szenátusi listák viszonylatában ez a szám 637.109 (84,8%). Frunda György, a 2000-es államelnök-jelölt 696.989 szavazatot kapott, Markó Béla 2004-ben 533.446-ot. [Szabadság, dec. 2.]

Az elnökválasztás 2. fordulójába (→ 2004.12.12) Adrian Năstase (40,94%) és Traian Băsescu (33,925) került. A pártok által elért szavazatarányok (zárójelben a mandátumok száma) [RMSz, dec. 2.; Szabadság, dec. 3.]: PSD–PUR /Szenátus: 37,13 (57); Képviselőház: 36,61 (132)/; PNL–PD /Szenátus: 31,77 (49); Képviselőház: 31,33 (112)/; PRM /Szenátus: 13,63 (21); Képviselőház: 12,92 (48)/; RMDSz /Szenátus: 6,23 (10); Képviselőház: 6,17 (22)/.

Tehát az RMDSz parlamenti jelenléte a korábbi ciklusban elért 12+27-es eredményről 10+22-re csökkent. [Szabadság, dec. 3.] A töredékszavazatok elosztása után az RMDSz-nek Galac megyében is lett egy képviselője (Székely Levente), de elúszott Bihar megyében a 3., Hargita megyében az 5., Maros megyében a 4. és Szatmárban a 3. képviselői hely, valamint Hunyad megye és Bukarest egy-egy képviselője. [Szabadság, dec. 3.; Krónika, dec. 3.]

A m. többségű megyékben az RMDSz volt a legsikeresebb, az AP csak töredékét tudta begyűjteni a szavazatoknak. Kovászna megyében 72 ezer szavazatot kapott az RMDSz, az MPSz-tagokkal induló AP pedig 3200 voksot (a 72.000-nek 4,4%-a) kapott. Maros megyében az RMDSz 103 ezer szavazatával szemben az AP csak 1800 voksot (a 103.000-nek 1,7%-a) gyűjtött [a számok a képviselőházi és szenátusi voksok közelítő átlagát jelentik]. [RMSz, dec. 2.; Népújság, dec. 2.]

Gyurcsány Ferenc gratulált az RMDSz sikeres választási szerepléséhez. Markó Béla elmondta: a választás eredményei megerősítik az erdélyi magyarság egyértelmű akaratát, miszerint az egységet tovább kell vinni. [Népújság, dec. 2.]

Több politikai elemző szerint az RMDSz-nek még korai lenne elköteleznie magát valamelyik államelnök-jelölt mellett; bízzák a döntést a választópolgárok lelkiismeretére. [Szabadság, dec. 2.]

2004. december 4.

A TEKT és az OpT marosvásárhelyi ülésén a választás utáni helyzetet elemezték. A megyei elnökök a kormányzati szerepvállalás mellett voksoltak. A parlamenti többség csak a PSD–PUR koalícióval valósulhat meg, ez a követendő út. A közeljövőben tartandó hivatalos egyeztetéseken az autonómia, a decentralizáció, a népjólét, a korrupció elleni harc, az igazságszolgáltatás megreformálása és az RMDSz kormányzati szerepvállalásának személyi vonatkozásai kerülnek terítékre. [Szabadság, dec. 4.]

Az RMDSz parlamenti képviselete, megyék szerint. w Szenátus: Pete István (Bihar); Verestóy Attila, Sógor Csaba (Hargita); Eckstein-Kovács Péter (Kolozs); Puskás Bálint, Németh Csaba (Kovászna); Markó Béla, Frunda György (Maros); Szabó Károly (Szatmár); Fekete-Szabó András (Szilágy). w Képviselőház: Király András (Arad); Lakatos Péter, Sóki Béla (Bihar); Kovács Attila (Brassó); Székely Levente (Galac); Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc (Hargita); Kónya-Hamar Sándor, Máté András (Kolozs); Antal Árpád, Tamás Sándor, Márton Árpád (Kovászna); Bónis István (Máramaros); Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla (Maros); Varga Attila, Erdei-Doloczki István (Szatmár); Seres Dénes (Szilágy); Toró T. Tibor (Temes). [RMSz, dec. 4.]

Az évzáró gyűlésen osztották ki az EMKE díjait. [Szabadság, dec. 6.]

Háromnapos történészkonferenciát tartottak Kolozsvárott: A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945–1989) címmel. [RMSz, dec. 4.]

A m. népszavazáson (→ 2004.12.05) 2,008.000 hasonló szavazat dönthet a föltett kérdésről, ha ennél kevesebb szavazat jut egy válaszra, akkor a kérdés eldöntetlen marad. [Háromszék, dec. 4.]



lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-112




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998