Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 90 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-90
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1999. május 14.

Radu Vasile budapesti látogatásának egyik eredménye: Aradon tárgyalt a Szabadság-szobor újbóli felállításáról az Óvári János vezette m. kormányküldöttség – egyelőre konkrét eredmény nélkül. [RMSz, máj. 14.]

Csíkszeredában bejelentették: megnyílt a Csíki Játékszín, a város m. színháza. Bemutató csak ősszel lesz, jelenleg az intézményépítés folyik, önkormányzati támogatással. [Szabadság, máj. 31.]

Tőkés László nyilatkozott a kongresszussal szemben támasztott elvárásairól. Azt várja, hogy az RMDSz „ne kösse meg magát egy olyan koalíció, ill. hatalom oldalán, amelyikről már rég bebizonyosodott, hogy azt a keveset sem akarja, amennyit ígért. (…) A jelenlegi RMDSz védelmi politikát folytat, már rég nem a céljainkért küzd a szó szoros értelmében, hanem inkább a saját bőrét menti.” [!?] [RMSz, máj. 15.]

Borbély Zsolt Attila Kincses Előd mellett tört lándzsát, bízik abban, hogy az RMDSz kongresszusán „kivehetjük a kormányrudat azok kezéből, akik hat év alatt nem voltak képesek a két évre tervezett, saját hatáskörbe tartozó programpontokat teljesíteni”. [EN, máj. 25.] ● [Nota bene: a cikk a kongresszus után jelent meg!]

1999. június 11.

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nem hivatalos tárgyalást folytatott Aradon ro. kollégájával, Valeriu Stoicával, annak érdekében, hogy a Szabadság-szobor a helyére kerüljön az 1848-49-es forradalom 150. évfordulója tiszteletére. Valeriu Stoica úgy vélekedett: még nem érkezett el az ideje az emlékmű helyreállításának. [Szabadság, jún. 12.]

Kató Béla, a LAM Alapítvány elnöke, hitelszövetkezetet alapított Illyefalván, melynek modelljét és szervezési elveit a svájci Raiffeisen szövetkezeti bank szolgáltatta. A tiszteletes elmondta: az ajándékozások ideje lejárt, immár a saját tőke után bevonható források segítségével valósítható meg a gazdaság élénkítése, a regionális fejlesztés; a bizalom és a szakmaiság kell hogy legyen a két alappillére a most útnak indított szövetkezetnek. [Háromszék, jún. 11.]

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Társulat a jövő héten kezdi el az 1999–2000-es színházi évadra való felkészülést – közölte Sarkadi Zoltán, az intézmény művészeti titkára. [HN, jún. 11.]

1999. június 21.

Murvai Miklós, aradi tanácsos az SzKT ülésén azt javasolta, hogy hozzanak létre egy alapítványt, amely az aradi vértanúk emlékművének újraállításával kapcsolatban képviseli a szervezetet, gyűjtést szervez a költségek fedezésére, kiadványaival felkészíti a ro. közvéleményt a szobor fogadtatására. Továbbá azt indítványozta, hogy az UNESCO ismerje el Zala György Szabadság-szobrát a világörökség részeként. [Szabadság, jún. 21.]

Megkezdte működését a Transindex nevű internetes portál, a magyarországi Index erdélyi fiókja; felelős szerkesztő: Kelemen Attila Ármin. [Szabadság, jún. 21.]

1999. július 14.

Dávid Ibolya Bukarestben egy aradi megbékélési emlékpark terveiről beszélt Radu Vasile kormányfővel. A parkban helyet kapna az 1989-es forradalom emlékműve és a Szabadság-szobor. Kölcsönös a remény, hogy az emlékpark alapkövét okt. 6-án helyezi el a két miniszterelnök. [Szabadság, júl. 14.] (→ 1999.07.23)

Adrian Năstase (a PDSR első alelnöke) egy sajtóértekezleten azt jósolta, hogy ősszel súlyos feszültség fog kirobbanni Erdélyben. (→ 1999.10.14) Azt állította, hogy a „maximális feszültség politikáját a külső erők által támogatott belső erők” kezdeményezik. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrányról (→ 1999.07.12, 1999.07.13) azt mondta: egyik példája annak, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ország egyes vidékein az állami intézmények működése. [Népújság, júl. 14.]

1999. július 21.

Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki parlamenti képviselők és szenátorok keresetét, kimondva: nem alkotmányellenes az a törvény, amely felhatalmazza a kormányt, hogy sürgősségi kormányrendeleteket bocsásson ki a parlamenti vakáció alatt (így lehetővé válik, hogy a kormány sürgősségi rendelettel ratifikálhassa a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját is). Ugyanakkor alkotmányosnak ítélte az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet is. [Szabadság, júl. 20.]

Aradon átutazott Máthé István egész alakos Petőfi-szobra, Kiskunfélegyháza város ajándéka, amelyet Fehéregyházán kívánnak felállítani a költő halálának 150. évfordulóján. Az adományozó város küldöttei és a szervezők rövid tisztelgés erejéig megálltak a Vesztőhelyen, majd továbbmentek Dévára. A konvoj érkezését és távozását a történelmi egyházak harangszava kísérte. [NyJ, júl. 21.] (→ 1999.07.31)

A Csíki Játékszín terveiről Parászka Miklós rendező számolt be: az ősszel kezdődő évadban 5 előadást terveznek. [HN, júl. 21.]

1999. szeptember 2.

Markó Béla fogadta Joseph Biden szenátort (AEÁ), aki a Balkánon tett körútja során a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte. [SzFÚ, szept. 3.]

Katona Ádám (EMK) nyílt levélben fejtette ki elégedetlenségét amiatt, hogy megvalósulatlan az RMDSz autonómia-koncepciója. Csapó I. József már 1995-ben elkészítette a statúmot, de az még nem került az SzKT elé, mert bizonyos, meg nem nevezett ’retrográd erők’ elszabotálták azt: „miattuk nincs mindmáig az RMDSz-nek elfogadott autonómia-statúma”. [RMSz, szept. 2.]

Ro. mintegy 34 ezer lutheránusa 42 templomban dicséri az istent. Egyre csökken a hívek száma, Kolozsvárott már csak 600-an vannak; Sepsiszentgyörgyön viszont templomot állítottak. [Szabadság, szept. 2.]

A kormány elfogadta a határozattervezetet, hogy az aradi Szabadság-szobrot átadják a helyi minorita rendháznak, akik megőrzik azt, a szobor felállításáig. A Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben állították föl Arad főterén, majd 1925-ben lebontották, most az aradi várban tárolják, méltatlan körülmények között. [RMSz, szept. 3.] (→ 1999.09.09)

1999. október 1.

Gh. Funar felszólította a ref. egyházközséget – amelytől a m. főkonzulátus az épületet bérli –, hogy távolítsák el az épületről a m. zászlót. Az egyházközség közölte, hogy a konzulátussal kötött szerződés értelmében a zászló elhelyezése vagy eltávolítása a konzulátus hatáskörébe tartozik. [Szabadság, okt. 1.]

A ro. ellenzéki pártok aradi szervezetei jelezték, hogy amennyiben a vértanúk szobrát elhelyezik az emlékparkban, tiltakozásul élőláncot alkotnak. A helyi sajtó már hónapok óta heccelte a közvéleményt. [Szabadság, okt. 1.] – A kormány a vesztőhely környéki obeliszk környékén jelölte ki a leendő megbékélési park helyét, s a területet egy kormányhatározattal a városi tanács kezeléséből a műv. min. hatáskörébe adta. [Népújság, okt. 2.] – Az aláírt protokollum szerint a várból a minorita rendház udvarára szállították a Szabadság-szobor részeit. Jelen volt Dávid Ibolya m. igazságügy-min., akinek oroszlánrésze volt a szobor ’kiszabadításában’. A szobor elég megviselt állapotban van, renoválni kell. [BN, okt. 4.; RMSz, okt. 7.]

Markó Béla, Kelemen Kálmán (RMKdM) és Szatmári Tibor (elnöki tanácsos) Brüsszelben részt vettek az EPP Pol. Biz. ülésén, ahol elfogadták az RMDSz felvételi kérelmét. A legnagyobb keresztény-konzervatív pártszövetség elnöke, Wim van Velzen által előterjesztett jelentés nagyra értékelte az RMDSz elkötelezettségét az európai integráció, a ro. jogállam és a piacgazdaság fejlesztése iránt. Markó kifejtette: a romániai m. nemzeti közösség egyedüli legitim képviselőjeként az RMDSz továbbra is az egyetemes emberi jogok és az európai keresztény értékrend érvényesítéséért fog küzdeni. [Táj., okt. 1.]

Nyárádszentlászló községben ref. templomot avatott Csiha Kálmán püspök. [Üzenet, okt. 1.]

1999. október 3.

A felvételi előkészítőre 31-en jelentkeztek, de a felvételire csak 23-an jelentkeztek, végül 19 hallgatóval indult a gyulafehérvári kat. papnövelde újabb évfolyama. [Vasárnap, okt. 3.]

Aradon mintegy 2-300 ember gyűlt össze a főtéren, hogy a nacionalista pártok felhívására tiltakozzon a ro.–m. megbékélési park terve ellen. A résztvevők a kormányt és az RMDSz-t bírálták, Iliescut és C. V. Tudort éljenezték. – Csergő Ervin, a minorita rendház vezetője elmondta, hogy a szobrokat a rendház udvarán fogják renoválni. [Szabadság, okt. 4.]

Nagyváradon tartották a PKE megnyitóját. Az ünnepségen Alföldi László főkunzul Orbán Viktor miniszterelnök nevében is köszöntött mindenkit és támogatásáról biztosította az alakuló egyetemet. [BN, okt. 4.]

1999. október 5.

Aradon a városi tanács 12:11 arányban elutasította azt a protokollumot, amelynek értelmében a Műv. Min. kezelésébe került volna az emlékpark tervezett területe. A szavazásról hiányoztak a liberális tanácsosok és a demokrata pártaik az ellenzékkel szavaztak. – A kormányt a megyei prefektus képviseli a 13 aradi vértanúnak szentelt emlékünnepségen. [BN, okt. 5.; RMSz, okt. 7.]

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Bélát megkérdezték, miért kell m. emlékművet fölállítani Ro.-ban. Markó válasza: egy olyan országban, ahol 1,6 millió m. is él, az ő történelmük, múltjuk, műemlékeik, hagyományaik, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek az ország múltjának részét képezik. Akik ezt tagadják – pl. Kolozsvár polgármestere – azok a magyarok nyomát akarják eltörölni. [Táj., okt. 5.]

A marosvásárhelyi KZsT jelentőségéről és munkájáról nyilatkozott Csíky Boldizsár, a társaság elnöke. [RMSz, okt. 5.]

Kincses Előd szerint Maros megye Közigazgatási Bizottságának 38 tagjából csupán 3 magyar, 35 pedig ro.; a megye lakóinak viszont 42%-a magyar, tehát távolról sem működik az arányos képviselet elve; ez a koalíció kudarca. [EN, okt. 5.]

A bukaresti Legfelsőbb Törvényszék helyt adott a székelyudvarhelyi önkormányzat felülvizsgálati kérésének és – hatályon kívül helyezve a Maros megyei Törvényszék és a Táblabíróság ítéletét – elrendelte a csereháti per újratárgyalását. [HN, okt. 5.]

1999. október 6.

Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének 150. évfordulójára emlékező szertartást a minorita templomban tartották. Az ökumenikus istentiszeteleten Erdély 8 magyar püspöke emlékezett a vértanúkra. A templom előtt a PRM hívei (mintegy száz fő) nacionalista jelszavakat skandáltak. – A megyei prefektus bejelentette, hogy az emlékpark alapkőletétele bizonytalan időre elmarad, a terület tulajdonjogának tisztázatlansága miatt. [RMSz, okt. 7.] – Az obeliszknél tartott délutáni ünnepségeket ugyanaz a tömeg zavarta meg, amely délelőtt a főtéren hangoskodott. A nacionalista tüntetést nem jelentették be, és a rendőrség sem lépett fel határozottan a hangoskodók ellen, akik elmondták, hogy fejenként 150 ezer lejt és ingyen pálinkát kaptak a ’fellépésért’. [Népújság, okt. 8.]

Ion Iliescu sajtóértekezleten jelentette be: telefonon közölte Radu Vasiléval, hogy nem helyesli az aradi emlékmű felavatását; szerinte ez románellenes gesztus és súlyos pol. kérdés. [Szabadság, okt. 6.]

A kolozsvári Ref. Kollégium Farkas utcai épülete visszakerült az egyház tulajdonába, de a tanügy még nem gondoskodott az ottani osztályok elköltöztetéséről. [Szabadság, okt. 6.]

1999. október 7.

Barabás István egymás mellé állította az utóbbi napok néhány epizódját, amiből az derült ki, hogy a ro. kereskedelmi tévéadók kommentátorai széles fronton kampányoltak az aradi események megzavarása érdekében. [RMSz, okt. 7.]

Kovásznán emlékünnepség keretében avatták föl Ignácz Rózsa emlékszobáját. [BL, okt. 7.]

1999. október 8.

Az RMDSz a kormányülésen felszólította Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki az aradi incidenst: kik a felbújtók és miért nem lépett föl a rendőrség a hangoskodók ellen. [Szabadság, okt. 8.]

Dávid Ibolya exkluzív interjú keretében számolt be az aradi szobor ’kiszabadítása’ érdekében tett lépéseit. Legnagyobb segítségére Valeriu Stoica volt, de fogadta őt Radu Vasile is, akinek elmondta, hogy a szobor annak idején a brüsszeli világkiállítás különdíját kapta meg. Akkor kötöttek megállapodást arról, hogy engedélyezik a szobor elszállítását korábbi rakhelyéről és elvi egyezség született az emlékparkról is. [BN, okt. 8.]

A VET nagycsaládos programja keretében letették a mezőségi Vicében az ottani családi ház alapkövét. A Kárpát-medencében további 13 házat építenek. [Szabadság, okt. 8.]

1999. október 10.

Valeriu Stoica sajnálatát fejezte ki az Aradon történtek miatt (→ 1999.10.06); szerinte a történtekért csakis az ellenzék hibáztatható. [Népújság, okt. 11.]

1999. október 16.

Aradon rendezték meg a romániai m. polgármesterek 3. találkozóját. A megjelent (al)polgármesterek az önkormányzatot nyomasztó hétköznapi gondok orvoslására kértek segítséget a magas rangú kormánytisztviselőktől. [RMSz, okt. 18.]

Marosvásárhelyen közel százan vettek részt azon a konferencián, amely Az 1989. dec. forradalom tanúi címet viselte. A felszólalók elismerték, hogy az eseményekről még nem létezik egy egységes, minden félremagyarázást kizáró kép. [Népújság, okt. 18.]

2000. március 7.

Aradon budapesti restaurátorok mérték fel a Szabadság-szobor állapotát. Március 15. tiszteletére (ideiglenes tárolóhelyükön) talpra állítják és megkoszorúzzák a szobor alakjait. [NyJ, márc. 7.]

2000. március 13.

Az RMDSz szövetségi elnöke levélben tiltakozott az ellen, hogy Constantinescu elnök – a múlt év decemberében – emlékérmet nyújtott át Aurel Agache utódainak. [Táj., márc. 13.]

A Március 15-i ünnepi rendezvények keretében Aradon már egy nappal korábban megkoszorúzzák a Szabadság-szobor alakjait, a minorita rendház udvarán. Zenés-irodalmi műsor és vesztőhelyi koszorúzás szerepel a műsorban. [RMSz, márc.13.]

2000. március 21.

A M. Környezetvédelmi Minisztérium felbecsülte a ciánszennyeződés értékét: az 1241 tonnányi elhullott hal értéke 874 millió Ft, ehhez járul még a ritka halfajok eszmei értéke: 900 millió Ft. [Szabadság, márc. 21.]

Günter Verheugen, az EB bővítési ügyekben illetékes tagja nyilatkozott Ro. helyzetéről: 3. éve csökken a nemzeti össztermék és makrogazdasági stabilizációt sem sikerült elérni. [Szabadság, márc. 21.]

Az Országgyűlés különbizottsága elkészítette a h. t. m.-ra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. A dokumentum megállapította, hogy jelenleg mintegy 3-3,5 millió m. él kisebbségi sorban a Kárpát-medencében. Számuk a 20. században stagnált, ám az utóbbi 10 évben növekedtek a beolvadásukat és kivándorlásukat okozó tendenciák. [BN, márc. 21.]

A megyei m. ny. oktatás jövőjéről tanácskoztak Aradon. Jelenleg 30 helységben van m. oktatás, de a krónikus gyermekhiány miatt 4-5 év múlva sok községben nem indulhat m. osztály. Égető a pedagógushiány. [NyJ, márc. 21.]

Wanek Ferenc (Bolyai Társaság) szerint – mivel nem várható, hogy a kormány hamarosan m. ny. egyetemet hagyjon jóvá – a magánegyetem alapítása felé kell orientálódni.

2000. április 1.

Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus rendeletben tiltotta meg azt, hogy Ion Antonescunak köztéri szobrot állítsanak Kolozsvárott. Erre azért volt szükség, mert a polgármesteri hivatal – annak ellenére, hogy az előző prefektus bíróságon támadta meg a városi tanács szoborállítási határozatát – folytatta a szobor felállításának előkészületeit. [Szabadság, ápr. 1.]

Traian Băsescu, közlekedési miniszter az Aradon, Déván és Nagyszebenen áthaladó autópálya tervét pártolja, nem azt, amelyik Belső-Erdélyen haladna át. Az RMDSz továbbra se mondott le a Kolozsvárt is érintő autópálya tervéről. [Krónika, ápr. 1.]

2000. október 5.

Aradon – a vértanúk ünnepén – az idén nem lesznek incidensek, ígérik a helyi hatóságok. [Szabadság, okt. 5.]

A Hargita megyei bizottság a visszaigényelt erdős területek 62%-a esetében fogadta el a benyújtott dokumentációt. 41 településen, mintegy 161 ezer hektár erdőről született meg a jogi döntés a visszaadásról. [RMSz, okt. 5.]

Csapody Miklós (MDF) szerint a státustörvény megszavazása csak 2001 nyarán várható. Hangsúlyozta: a státustörvény megalkotása sürgős, de ezzel csak a környező országokban kialakult pol. helyzet tisztázása után érdemes foglalkozni. [Szabadság, okt. 5.]

2001. március 15.

A státustörvénnyel az a célja a m. kormánynak, hogy túlzott előnyöket adjon a m. kisebbségnek – írta a Curentul. [RMSz, márc. 15.]

A képviselőház tanügyi bizottsága visszautasította a BBTE szerkezetének multikulturális jellegére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt az előző kormány kezdeményezte. [Szabadság, márc. 15.]

Kézdivásárhelyen tartották az RMDSz Március 15-i központi ünnepségét, de minden nagyobb erdélyi városban voltak megemlékezések, koszorúzások. [Szabadság, márc. 16.; RMSz, márc. 17.] – Székelyhídon mellszobrot állítottak Petőfi Sándornak a róla elnevezett iskolában. [BN, márc. 16.] – Aradon, a vesztőhelyi koszorúzás után, a résztvevők a minorita rendház udvarán felállított Szabadság-szoborhoz zarándokoltak. [RMSz, márc. 20.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-90




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998