Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 258 találat lapozás: 1-20 ... 221-240 | 241-258
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

2004. március 13.

A m. költségvetési megszorítások (→ 2004.03.02) veszélyeztetik az EMTE hosszútávú fejlesztését – állapították meg az erdélyi m. egyházak vezetői, kolozsvári ülésükön. A találkozón részt vett Bálint-Pataki József is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetem rendelkezésére 500 milliós nagyságrendű maradványösszegek állnak, amelyek ésszerű felhasználása biztosítja az idei működést. A továbbiakban új forrásokat kell keresni. [Szabadság, márc. 13.]

Az EMT tisztújító közgyűlésén Köllő Gábor prof. (építész) kapta meg a közösség bizalmát, a két elnökhelyettes Nagy László prof. (a BBTE rektorhelyettese, fizikus) és Csibi Vencel prof. (gépész). [RMSz, márc. 13.]

2004. április 5.

Törökország vízumot vezetett be Ro.-val szemben, a turistavízum 20 $, az üzleti célú utazás illetéke pedig 65 $. Az intézkedés kölcsönös. [SzFÚ, ápr. 5.]

A jászberényi autonómia-konferencián Tabajdi Csaba kifejtette: érdemi autonómiát csak az adott országban élő többség egyetértésével lehet elérni. Ilyen politikát képvisel az erdélyi RMDSz, a felvidéki MKP és a délvidéki VMSz. Markó Béla rámutatott: az RMDSz programjában évek óta szerepel az autonómia kérdése, de a pol. ellenfelekkel folytatott vita még csak a megközelítés eszközei körül folyik. [Népújság, ápr. 5.]

Bákóban tartotta közgyűlését az MCsSz. Róka Szilvia lett az elnök, a helyettese pedig Bilibók Jenő és Benke Pável. – Moldvában 7 településen, 9 csoportban folyik m. ny. oktatás. [Krónika, ápr. 6.; RMSz, ápr. 6.; Népújság, ápr. 6.]

A Kolozsvárról elszármazott Benedek Dezső, a Georgiai Egyetem professzora elmondta: 7 éve figyeli az erdélyi oktatás helyzetét, s úgy látja, ha nem lépnek a modernizáció irányába, akkor kétséges, hogy lesz-e a Ro.-i magyarságnak olyan munkavállalói rétege, amely az EU-ban meg tud felelni majd a multinacionális cégek követelményeinek. [RMSz, ápr. 5.]

Debrecenből megérkezett Aradra az a két daru, amely elforgatja a helyére állított szobortalapzatot. A próbaemelés során kiderült, hogy a talapzat nehezebb a daruk együttes kapacitásánál, ezért a talapzatból le kell törni a fölösleget. – A kormány és a helyi hatóságok rögzítették a szoborállítás dátumát: ápr. 25. [NyJ, ápr. 5., ápr. 7.] (→ 2004.04.25)

2004. április 7.

Az RMDSz sikeresnek ítéli az erdélyi előválasztásokat, amelyeken a korábbiaknál többen vettek részt, s amelyek a fiatalítás lehetőségét is előrevetítik – nyilatkozta Nagy Zsolt. Csíkszeredában 30% volt a részvételi arány, Gyergyószentmiklóson pedig meghaladta az 50%-ot. [Szabadság, ápr. 8.] – 259 helységben 78 ezer ember vett részt az előválasztásokon; 133 településen 64 ezer ember állóurnás szavazáson vett részt, 126 helységben elektoros szavazás volt. Borbély László sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az MPSz nem vett részt az előválasztásokon, ez azt jelenti, hogy nem merik fölvenni a versenyt az RMDSz jelöltjeivel. [RMSz, ápr. 10.; Szabadság, ápr. 16.]

2004. április 25.

Aradon, a Tűzoltó téren – népes asszisztencia előtt – fölavatták az 1925-ben lebontott Szabadság-szobrot, Zala György alkotását. A tizenhárom vértanú szobrát csak hosszas lobbizás után sikerült ismét fölállítani (tk. ]030528, 030909, 030911). A szoborral szemben, a Megbékélési Park részeként, fölállították a ro. emlékmű makettjét is [eredetijét csak 2005-ben avatták föl]. A m. kormányt Medgyessy Péter képviselte, a ro. kormány részéről Răzvan Theodorescu mondott beszédet. A Fidesz részéről Martonyi János és Schmitt Pál volt jelen. – A szobrot Dessewffy Sándor, Markó Béla, Medgyessy Péter, Răzvan Theodorescu és Dorel Popa (Arad polgármestere) leplezte le. Az ünnepséget 25 főnyi román nacionalista hangoskodó zavarta meg. – Kányádi Sándor szerint a szobor annak a jelképe, hogy amit nagyon akar, amit egységesen kér, követel az erdélyi magyarság, az előbb vagy utóbb megadatik. [Népújság, ápr. 26.; Szabadság, ápr. 26.]

2004. május 17.

Nemcsak pol., hanem morális kudarcot is vallott az MPSz azzal, hogy a szövetség sikertelen bejegyzési kísérlete után más kisebbségi szervezetek, így a német kisebbség listáin (RNDF) kívántak jelölteket indítani – nyilatkozta Markó Béla, aki szerint az MPSz jelöltjei nem politikai alternatívát kínálnak, hanem pozíciókhoz akarnak jutni. Tőkés László kijelentését („Nem tartok annyira Funartól és Vadim Tudortól, mint az európai színekben tetszelgő, jogfosztó hatalomtól”) megdöbbentőnek tartotta, Markó szerint egy ilyen nyilatkozat a ro.–m. feszültségek felszítását eredményezheti. [Népújság, máj. 17.]

Ünnepi gyűlésen emlékezett meg az RMGE alapításának 160. évfordulójáról. Erdély 12 megyéjéből mintegy 300 küldött vett részt a kolozsvári ünnepségen. [Szabadság, máj. 17.]

2004. június 2.

Dávid Ibolya előadást tartott a székelyudvarhelyi Digital 3 tévéstúdió nagytermében. Tk. elmondta: a Szabadság-szobor fölállítása azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyír, mint a határok nélküli európai uniós csatlakozás. [HN, jún. 2.]

Kézdivásárhelyen Márton Áron-szobrot avattak (Vetró András alkotása). [RMSz, jún. 2.]

90 napos kitiltásának (→ 2004.03.01) lejártával ismét Erdélybe látogatott Bayer Zsolt. [Krónika, jún. 2.]

2004. június 8.

Az MVSz kongresszusán (→ 2004.06.01) őstörténeti, kulturális és orvoskonferenciát tartottak és módosították a választási szabályzatot. A Kárpát-medencei Régió (Mo., Délvidék, Kárpátalja, Felvidék, Erdély) és a Medencén kívüli Régió (volt Nyugati Régió) egyenlő arányban – 100-100 képviselővel – vesz majd részt a választásokon. [EN, jún. 8.]

2004. augusztus 20.

Medgyessy Péter fölajánlotta lemondását, miután a koalíciós pártok vezetőivel egyeztetett. Két nappal korábban bejelentette a kormány átalakítását, s meneszteni akarta Csillag Istvánt, a gazdasági tárca vezetőjét, aki az SzDSz színeiben lett miniszter. Ezt az SzDSz elutasította, s Kuncze Gábor világossá tette: nincs kellő bizalom a miniszterelnök iránt. Az MSzP új kormányfő jelölése mellett döntött. Két jelölt van: Kiss Péter, kancelláriaminiszter és Gyurcsány Ferenc, az ifjúsági tárca vezetője. [Szabadság, aug. 20., aug. 21.; Népújság, aug. 24.]

Ro. lakossága 2050-ig 15,7 millióra csökkenhet – állapította meg egy friss prognózis. Az erdélyi m. közösség évente 20 ezer embert veszít, ennek kettős oka van: a szülések alacsony száma és az elvándorlás. Ha nem sikerül megállítani ezt a két tendenciát, 2050-re csupán 700 ezer m. lesz Erdélyben. [Szabadság, aug. 20.]

Az elmúlt 14 év alatt 9 kisebbségi törvénytervezetet nyújtottak be a parlamentbe, de ezek közül egyet sem tűzött napirendre a parlament. Kötő József elmondta: az RMDSz az 1993-as tervezet javított változatát kívánja benyújtani a köv. ciklusban; a tervezet kiegészülne a kulturális autonómia intézményével is. [Szabadság, aug. 20.]

2004. október 6.

Az UNICEF szerint Ro. lakosságának 10%-a cigány (kb. 2 millió fő). Átlagéletkoruk 25 év, mivel az összlétszám ⅓-a 14 éven aluli gyermek. A felmérés szerint az elemi iskolát a cigányok 37%-a járta ki, 6% végezte el a középiskolát és csak 1% szerzett érettségi diplomát. [Szabadság, okt. 6.]

Aradon a színház nagytermében kezdődtek az 1849-es vértanúkra emlékező ünnepségek. [NyJ, okt. 6.]

Kató Béla elmondta: szó sincs a PKE támogatásának megszüntetéséről (→ 2004.10.02), csupán a PKE-t működtető alapítvány működési költségeit, irodaköltségét húzták ki a listáról. [Krónika, okt. 6.]

A M. Írószövetség tisztújító közgyűlésén az 56 tagú választmányba 9 erdélyi (származású) író került. [RMSz, okt. 6.]

Az Áldás, népesség konferencián (→ 2004.10.01) ismertetett statisztikai adatok a magyarság vészes fogyását tanúsítják. Az erdélyi magyarság 193 ezres csökkenése eddig is közbeszéd tárgya volt, de föl kell figyelni arra is, hogy a Kárpát-medencében 1 millióval kevesebb a m., mint 1990-ben. Erdélyben 40 ezer főre tehető az asszimilációs veszteség. [RMSz, okt. 6.]

Fazakas László margittai lelkész közleményben jelentette be, hogy lemond püspök- és parlamenti jelöltségéről (→ 2004.09.09, 2004.09.22), a jövőben csak a lelkészi szolgálatnak kíván élni. [Krónika, okt. 6.]

A vajdasági parlamenti választást a Demokrata Párt nyerte, 2. helyre szorult az ultranacionalista Szerb Radikális Párt. A VMSz 10, a VMDP egy képviselői helyet szerzett a parlamentben. [SzFÚ, okt. 6.]

Polgári Élet címmel új hetilap indult Székelyudvarhelyen. [HN, okt. 6.]

2004. október 16.

A h. t. m. közösségekről folytatott vitát Németh Zsolt és Kovács László egy budapesti konferencián. Németh szerint „Mo.-nak ki kellene mondania, hogy Ro. EU-hoz való csatlakozásának a feltétele a Székelyföld területi autonómiája”; Kovács László szerint Budapest hiába szabna bármilyen feltételt, ha azt Brüsszel nem támogatja. [Szabadság, okt. 16.]

Markó Béla az előválasztások eredményeit értékelve rámutatott: a kialakult listákon olyanok is helyet kaptak, akik az elmúlt hónapokban az RMDSz-en kívül kerestek pol. alternatívát. Egy felmérés szerint az erdélyi magyarság körében az RMDSz támogatottsága meghaladja a 80%-ot, az MPSz pedig nem éri el az 5%-ot. [RMSz, okt. 18.]

2004. október 19.

Az MSzP tisztújító kongresszusának döntése alapján a párt elnöke Hiller István lett, helyettese Szekeres Imre. [RMSz, okt. 19.]

Csapó I. József szerint Erdélyben 613 ezer székely szavazópolgár akar autonómiát. Úgy vélekedett, hogy az apró lépések politikája nem alkalmas az autonómia kivívására. [Szabadság, okt. 19.]

2004. október 20.

A PNL és a PD egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen a sajtószabadság ügyében, melyet – szavazáskor – a PRM is támogatott. Az RMDSz és a PSD ellene szavaztak, így az indítványt a képviselőház elutasította. Márton Árpád elmondta: az RMDSz azért utasította el az indítványt, mert sok olyan pontatlanságot tartalmaz, amelyből téves következtetéseket lehet levonni. [Szabadság, okt. 20.]

Beiktatta választási jelét a központi választási hivatalnál az RSzE, Kiss Kálmán legújabb alapítású politikai formációja (→ 2004.08.17). „Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a m. kiskirályoktól” – érvelt Kiss Kálmán. Márton Árpád szerint az egyesület részvétele törvénytelen lenne a parlamenti választásokon, ui. a székely kisebbségnek nincs képviselete a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (CMN). [Szabadság, okt. 20.] (→ 2004.10.21, 2004.10.29)

Enyhülni látszik a feszültség a két rivális ifj. szervezet között: Kolozsvárott tanácskozott a MIT és a MIÉRT vezérkara arról, hogy megoldják a MIK erdélyi képviseletének problémáit. A MIT a legutóbbi közgyűlésén úgy döntött, hogy támogatni fogja a MIÉRT tagfelvételét a Kárpát-medencei fórumba. [Szabadság, okt. 20.]

2004. november 19.

Patrubány Miklós eloszlatta Gyurcsány Ferenc aggodalmait (→ 2004.11.10), rámutatva, hogy az áttelepülők nemcsak szociális költséget, hanem adóbefizetést is produkálnak. Tízezer átlagos nagyságú család (két munkavállaló szülő, két nyugdíjas nagyszülő és két iskolás gyermek) esetében az államháztartás bevétele 39 milliárd Ft lenne, a kiadás pedig csak 25 milliárd, tehát az állam szempontjából nyereséges lenne a dolog. [BÚSz, nov. 19.]

Kolozsvárott megnyitották az EME és az MTA által szervezett A m. tudomány napja Erdélyben elnevezésű fórumot, melynek központi témája: tudományos műhelyek párbeszéde. [Szabadság, nov. 20.] – Az EME nem kisebb célt fogalmazott meg, mint Erdély igényes és széles körre kiterjedő monográfiájának megírását. [Krónika, nov. 22.]

Az MVSz közgyűlésén a két régió küldöttei ismét Patrubány Miklóst választották elnökké. Aleln.: Sárközi Csaba (Szombathely), Kárpát-medence régió; Pungor József (Kanada), Kárpát-medencén kívüliek. [Népújság, nov. 20.] – Állásfoglalásban kérték a m. választókat, hogy igennel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. [Krónika, nov. 22.]

2004. november 21.

Gyalogos zarándoklat indult Nagyváradról Budapestre, hogy elvigye a m. lakossághoz az erdélyiek kettős állampolgárságot támogató üzenetét. [Népújság, nov. 22.]

2004. november 23.

Markó Béla egy interjúban úgy fogalmazott: „nálunk nov. 28-án [értsd: a parlamenti választáskor] lesz a népszavazás a kettős állampolgárságról és az autonómiáról”. A közéletben és a gazdaságban olyan helyzetet kell teremteni Erdélyben, hogy innen ne akarjanak elköltözni az emberek. [RMSz, nov. 23.]

2004. december 2.

Mircea Geoană álláspontja szerint az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a m. állampolgárságot, ha lemondanak a ro.-ról. Indoklásában az 1979-ben megkötött államközi egyezményre hivatkozott, de a m. külügyi tárca közölte, hogy az egyezményt 1990 februárjában Mo. egyoldalúan felbontotta. [Szabadság, dec. 2.; Krónika, dec. 3.]

Petrétei József igazságügy-min. az Országgyűlésben bemutatta a Szülőföld-programcsomagot (→ 2004.11.11), melyben a ’külhoni’ állampolgárság helyett ’nemzetpolgári’ státusról esik szó. Nemzetpolgár az, aki – éljen bármely államban – magát m. nemzetiségűnek vallja, és akiért a m. állam felelősséget visel, az ő szülőföldön való boldogulását támogatja. [Szabadság, dec. 2.]

Kevesebb képviselője és szenátora lesz RMDSz-nek, mint az előző ciklusban. Ez részben azzal magyarázható, hogy – az ország lakosságának apadása miatt – csökkent az alsó- és felsőház tagjainak száma is, másrészt azzal, hogy kevesebb szavazatot kapott az RMDSz, mint 4 évvel korábban: a képviselőházi listára 628.125 szavazatot kaptak, ez csak 85,2%-a a 2000-es eredménynek; a szenátusi listák viszonylatában ez a szám 637.109 (84,8%). Frunda György, a 2000-es államelnök-jelölt 696.989 szavazatot kapott, Markó Béla 2004-ben 533.446-ot. [Szabadság, dec. 2.]

Az elnökválasztás 2. fordulójába (→ 2004.12.12) Adrian Năstase (40,94%) és Traian Băsescu (33,925) került. A pártok által elért szavazatarányok (zárójelben a mandátumok száma) [RMSz, dec. 2.; Szabadság, dec. 3.]: PSD–PUR /Szenátus: 37,13 (57); Képviselőház: 36,61 (132)/; PNL–PD /Szenátus: 31,77 (49); Képviselőház: 31,33 (112)/; PRM /Szenátus: 13,63 (21); Képviselőház: 12,92 (48)/; RMDSz /Szenátus: 6,23 (10); Képviselőház: 6,17 (22)/.

Tehát az RMDSz parlamenti jelenléte a korábbi ciklusban elért 12+27-es eredményről 10+22-re csökkent. [Szabadság, dec. 3.] A töredékszavazatok elosztása után az RMDSz-nek Galac megyében is lett egy képviselője (Székely Levente), de elúszott Bihar megyében a 3., Hargita megyében az 5., Maros megyében a 4. és Szatmárban a 3. képviselői hely, valamint Hunyad megye és Bukarest egy-egy képviselője. [Szabadság, dec. 3.; Krónika, dec. 3.]

A m. többségű megyékben az RMDSz volt a legsikeresebb, az AP csak töredékét tudta begyűjteni a szavazatoknak. Kovászna megyében 72 ezer szavazatot kapott az RMDSz, az MPSz-tagokkal induló AP pedig 3200 voksot (a 72.000-nek 4,4%-a) kapott. Maros megyében az RMDSz 103 ezer szavazatával szemben az AP csak 1800 voksot (a 103.000-nek 1,7%-a) gyűjtött [a számok a képviselőházi és szenátusi voksok közelítő átlagát jelentik]. [RMSz, dec. 2.; Népújság, dec. 2.]

Gyurcsány Ferenc gratulált az RMDSz sikeres választási szerepléséhez. Markó Béla elmondta: a választás eredményei megerősítik az erdélyi magyarság egyértelmű akaratát, miszerint az egységet tovább kell vinni. [Népújság, dec. 2.]

Több politikai elemző szerint az RMDSz-nek még korai lenne elköteleznie magát valamelyik államelnök-jelölt mellett; bízzák a döntést a választópolgárok lelkiismeretére. [Szabadság, dec. 2.]

2004. december 12.

Traian Băsescu, a DA-szövetség jelöltje nyerte az államelnök-választás 2. fordulóját; a szavazatok 98,76%-ának megszámolása után Băsescu 51,23:48,77 arányban vezet (a támogató szavazatok száma: 5,074.907, ill. 4,831.413), amelyet már nem befolyásolhat a meg nem számolt szavazatok száma. A 18 millió szavazásra jogosult állampolgár 55,13%-a járult az urnákhoz. Băsescu az európai integrációt és a korrupció elleni harcot, a szegénység felszámolását, valamint a „sajtószabadság visszaállítását” jelölte meg tevékenysége elsőrendű céljainak. – Băsescu Erdélyben és Bukarestben, Năstase az Ókirályság megyéiben szerzett döntő többségű szavazatokat. A m. lakosságú megyék (az RMDSz vezetőinek opciója szerint) Năstasera szavaztak. [Népújság, dec. 14.; RMSz, dec. 14.]

2004. december 16.

Az RMDSz elnapolta a PSD-vel való szerződés aláírását. Markó Béla bejelentette: az RMDSz folytatni fogja a tárgyalásokat mind a két választási szövetséggel. [RMSz, dec. 16.]

Eckstein-Kovács Péter szerint csak az biztosít politikai stabilitást az országnak, ha a kormány és az államelnök ugyanabból a politikai családból származik. Az RMDSz-nek ehhez kell segítséget nyújtania, de csak alapos mérlegelés után szabad döntenie. Traian Băsescu olyan parlamenti többségre akar támaszkodni, amely partnernek tekinthető a korrupció elleni harcban. [Szabadság, dec. 16.]

15. alkalommal emlékezik a város magyarsága a temesvári forradalomra. [NyJ, dec. 16.]

Nemcsak az apró részletekben, hanem a fő motívumokban is sok még az ismeretlen az 1989-es rendszerváltással kapcsolatban. Még mindig nem sikerült tisztázni, hogy „ki dirigált Temesvárott, 1989-ben”? A megye hajdani szekus parancsnokát 20 évre ítélték, de büntetését az évek során negyedére apasztották. [Krónika, dec. 16.; NyJ, dec. 17.]

Január 1-jétől 3,1 millió lejre (106 $) emelik a minimálbért, a jelenlegi 2,8 millió helyett (96 $). [Szabadság, dec. 16.]

Erdélyi városokba látogatott Kövér László és Bayer Zsolt, hogy polgári fórumokon adjanak választ a népszavazás eredménytelenségéről. [Krónika, dec. 16.]

A MOGyE m. végzettjeinek alig 20%-a marad itthon, a többi Mo.-ra telepedik, az onnan Nyugatra vándorló orvosok helyére. [Népújság, dec. 16.]



lapozás: 1-20 ... 221-240 | 241-258




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998