Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 60 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1997. október 22.

Újabb egyeztető ülést tartott az RMDSz és a PNTCD vegyesbizottsága; arra kérték a koalícó vezetőségét, hogy amíg a bizottság nem fogalmazza meg végleges állásfoglalását, addig a szenátusban ne folytatódjék a vita a sürgősségi kormányrendeletről. [Táj., okt. 22.] (→ 1997.10.27)

Eckstein-Kovács Péter, az SzK elnöke állásfoglalást tett közzé, amelyben azt közölték: nem fogadhatnak el semmilyen, Kolozsvárott kívüli megoldást az egyetem székhelyét illetően. (→ 1997.10.21) [RMSz, okt. 24.]

A Legfelsőbb Törvényszék úgy döntött, hogy a csereháti üggyel kapcsolatos pert a marosvásárhelyi bíróságra utalja át. [Táj., okt. 24.]

Göncz Árpád Budapesten 1956-os emlékérmeket adott át annak a 24 erdélyinek, aki a m. forradalom megtorlását követően ro. börtönökben sínylődtek. Hasonló ünnepség volt 1995-ben (amikor 42 erdélyi kapott emlékérmet) és 1996-ban is. [EN, nov. 4.]

A BSEC külügyminiszterei Kijevben elfogadták a szervezet alapszabályát. (→ 1995.06.30, 1996.04.28, 1997.02.07). [RMSz, okt. 24.]

1997. november 14.

A Ro. Helsinki Bizottság tagjai részletekig menő vizsgálatot folytattak a csereháti ügyben. Renate Weber és Gabriel Andreescu szerint nincs szó az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatásáról, az apácarend megtelepedési jogának kétségbe vonása az emberi jogok semmibe vételét jelenti. [RMSz, nov. 14.]

Az oktatási törvény kapcsán kialakult konfliktus kapcsán Victor Ciorbea újságíróknak elmondta: az RMDSz kiválása a koalícióból nem szolgálná sem a saját, sem a kormány érdekeit. [MTI]

1997. november 27.

A csereháti „kiköltöztetéssel” (→ 1997.05.28) kapcsolatban a rendőrség kihallgatta Szász Jenő polgármestert, Sófalvi László alpolgármestert és Bodnár László jegyzőt. [UH, dec. 2.] – A szenátus emberjogi bizottsága megállapodott abban, hogy a bizottság összes tagja részt vesz a csereháti ügy kivizsgálásában. Remus Opriş kormányfőtitkár megígérte az apácarend és az árvaház építését pénzelő Aris Industrie Rt. képviselőinek, hogy a „kormány mindent megtesz azért, hogy folytathassák az árvaház építését”. [Szabadság, nov. 27.]

A MaKOSz 9. kongresszusán bejelentették, hogy a szövetség teljes jogú tagja lett az európai középiskolások csúcsszervének, az OBESSU-nak. A MaKOSz elfogadta a Diákjogi Chartát és elhatárolta magát a MIVET-től (→ 1997.10.25). Az új elnök: Kovács Richárd, üv. eln.: Olti Ágoston lett. [Szabadság, nov. 27.]

1997. december 4.

A parlament plénuma 277:124 arányban elfogadta az új kormány összetételét. [Szabadság, dec. 5.]

Az RMDSz képviselőházi frakciója határozattervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához, amely előírja, hogy a parlament szólítsa föl a kormányt: számoljon be a Mo.-val, Ukrajnával, Németországgal és Jugoszláviával kötött alapszerződések, valamint a nemzeti kisebbségekre vonatkozó EP-dokumentumok gyakorlati alkalmazására vonatkozó intézkedésekről; a Vallásügyi Államtitkárság terjessze elő a különféle egyházaknak nyújtott támogatás tételes listáját; a legrövidebb időn belül terjesszék elő a kisebbségekről szóló törvényt. A parlament foglaljon állást amellett, hogy az ország minden állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az ország alkotmánya előírásainak megfelelően a diszkriminációmentes, egyforma elbánást az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. [Táj., dec. 5.]

Aktuális kérdésekről nyilatkozott Takács Csaba: a kormányátalakítás amolyan „káderrotáció” volt; a csereháti gyermekotthon kérdésében az RMDSz az ügy jogi rendezését szorgalmazza, ezért megengedhetetlen az a politikai nyomás, ami Opriş kormányfőtitkár részéről éri a székelyudvarhelyieket. Takács szerint a nyomás felerősödése azzal magyarázható, hogy egyre nyilvánvalóbb: „a Cserehát-ügyben a bizonyítékok egyértelműen a javunkra szólnak”. [Szabadság, dec. 4.] (→ 1997.12.08)

1997. december 5.

Kerekes Károly az RMDSz hozzájárulását méltatta a komm. diktatúra által üldözöttek, kitelepítettek, valamint a deportáltak és szovjet hadifogságba esettek jogait szabályozó 118/1990. sz. törvényrendeletet módosító 41. sz. sürgősségi kormányrendelet parlamenti módosítását illetően; a törvény hibáit az RMDSz hozta helyre a képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságában (pl. a jogérvényesítés nincs határidőhöz kötve, emelték a túlélő házastársnak járó havi juttatás összegét). [Szabadság, dec. 5.]

Tőkés Elek úgy döntött, hogy lemond a Vallásügyi Államtitkárságnál referensként betöltött tisztségéről, amiatt, hogy Anghelescu államtitkár a m. történelmi egyházakat tette felelőssé a székelyföldi ortodoxok erőszakos asszimilálásáért. [Szabadság, dec. 6.]

Az RMDSz széki választmánya nyilatkozatot tett közzé a csereháti üggyel kapcsolatban: az Udvarhelyszéki RMDSz továbbra is ragaszkodik az építmény eredeti rendeltetéséhez; a létrejövő intézménynek a helyi önkormányzat hatáskörébe kell kerülnie. [Táj., dec. 8.]

1997. december 6.

Testületi lemondást helyezett kilátásba a székelyudvarhelyi önkormányzat, ha továbbra is folytatódnak a „város polgármestere és alpolgármestere elleni zaklató, megfélemlítő akciók”. Az utóbbi időben a rendőrség több alkalommal is kihallgatta Szász Jenőt és Sófalvi Lászlót. A város önkormányzata elutasította újabb építkezési engedély kiadását, tekintve, hogy az építők megváltoztatták az építmény rendeltetését. [RMSz, dec. 6.]

1997. december 8.

Remus Opriş kormányfőtitkár vezetésével népes küldöttség érkezett Székelyudvarhelyre; délelőtt az épületnél, délután a városházán tárgyalt a polgármesterrel. Opriş utasítására levették a jogvita tárgyát képező csereháti ingatlanról a pecsétet és az épületbe bútorokat, felszerelést, nagy mennyiségű élelmiszert hordtak be és beköltöztek az apácák is. Az estig tartó vita végén, amikor az önkormányzat már testületileg lemondott és Opriş a kormányfővel is tárgyalt, Szász Jenő bejelentette, hogy Victor Ciorbea utasítására az apácáknak el kell hagyniuk az épületet, de ők nem tettek eleget a felszólításnak. [UH, dec. 9.]

Markó Béla szerint nem véletlen a csereháti ügy újabb fejleménye, feltehető, hogy így akarják elérni a koalíció megbontását. [MTI]

A Pro Europa Liga levelet intézett a kormányfőhöz, amelyben elítélték azt, hogy a kormányfőtitkár az egyik fél mellett pártoskodott, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy a jogi vita etnikumközi konfliktussá alakul. A kormány beavatkozása egy olyan ügybe, amelyben az igazságszolgáltatásnak kell kimondania a végső szót, sérti a hatalmi szférák szétválasztásának alkotmányos elvét. [Táj., dec. 9.]

1997. december 9.

Tovább éleződött a helyzet Cserehát-ügyben Székelyudvarhelyen: a kormányfőtitkár 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a városba. Az események körül zajló nacionalista hangulatkeltés nagy mértékben befolyásolta a szenátus munkáját is. Az Oprişt kísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek a tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság nem dönt másként, addig az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. [MTI]

A szenátusban folytatódott az oktatási rendelet vitája. A koalíciós partnerek ismét felrúgták az egyezséget, nem szavazták meg a kisebbségeknek kedvező paragrafusokat, ezért az RMDSz szenátorai kivonultak az ülésről és Markó Béla rögtönzött sajtóértekezleten bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSz minisztereit, akiknek a működését meghatározatlan időre felfüggesztik. A kérdés megoldása az SzKT hatáskörébe tartozik. [Táj., dec. 9.]

Szakáts Mara nagyváradi szociológus 10 erdélyi megyében végzett felmérést, melynek teljes feldolgozása előtt már levonható néhány konklúzió: az erdélyiek visszautasítják az anyaország beavatkozását a romániai magyarok politizálásába; tisztelik Tőkés László kitartását és bátorságát, de sokan károsnak tartják a püspök átgondolatlan megnyilvánulásait. [MH, dec. 9.]

1997. december 10.

Constantinescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét; a megbeszélés fő témája az oktatási törvény és a csereháti helyzet volt. Az elnök kijelentette: nem hajlandó olyan oktatási törvényt aláírni, amely nem teszi lehetővé egyetemek és fakultások létrehozását a kisebbségek nyelvén. – Az elnök szerint meg kell őrizni a csereháti épület eredeti rendeltetését, nevezetesen, hogy a székelyudvarhelyi fogyatékos gyerekek iskolája legyen és az érintett felek közös megegyezéssel hozzák létre az intézményt adminisztráló igazgatótanácsot.

Az RMDSz ÜE nyilatkozata leszögezte: az RMDSz azért vonta meg a bizalmat egyik tanácsosától (→ 1997.06.27), mert elfogadhatatlan eszközökhöz folyamodott. Ugyanez elv alapján súlyos pol. hibának tartják, hogy a kormány főtitkára erőszakosan avatkozott be a dolgok menetébe. Kérik az ügy kivizsgálását és az érintettre vonatkozó megfelelő kormányzati döntés meghozatalát. Az RMDSz a csereháti ingatlan ügyében a jogorvoslat összes lehetőségeivel élni kíván. [Táj., dec. 10.]

1997. december 11.

A szenátusban megkezdődött az állambiztonsági hivatal irattárában őrzött (szekuritátés) dossziékról szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSz álláspontját Szabó Károly ismertette. [Táj., dec. 11.]

Csíkszeredában háromnapos konferencia nyílt az önkormányzatok szerepéről. [Táj., dec. 11.]

A történelmi felelősséget kell figyelembe venni és elemezni, amikor azt mérlegeljük, hogy meddig lehet megmaradni a kormánykoalícióban – mondotta Markó Béla az elnökkel folytatott eszmecsere után. [MTI]

Kolozsvárott az RMDSz oktatási főosztálya szervezésében vitát tartottak az anyanyelvű szakoktatási iskolahálózat telepítési koncepciójáról, melyet az RMPSz segítségével fognak véglegesíteni. Az elkészülő tervet a szaktárca kisebbségi osztálya elé terjesztik. [Táj., dec. 12.]

A történelmi m. egyházak püspökei arra kérték a gör. kat. egyház vezetőit, hogy közvetítsenek az apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között. [RMSz, dec. 13.]

A székelyudvarhelyi tanács ülésén memorandumot szövegeztek az állam elnökének. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a ro. és nemzetközi közvéleményt. [MTI]

1997. december 13.

Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]

A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.]

Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.]

1997. december 14.

A kormány főtitkára tagadta, hogy hatásköri kihágást követett volna el vagy törvényt sértett volna a csereháti konfliktus ügyében. Ezzel szemben „intoleranciával” és a törvényes rendelkezések megszegésével vádolta meg a székelyudvarhelyi polgármestert, aki szerinte hibásan értelmezi a helyi közigazgatási autonómiát. [Szabadság, dec. 16.]

G. Pruteanu tévényilatkozatban „óriási botrányt” helyezett kilátásba arra az esetre, ha pártja leváltással büntetné meg a szenátusi bizottságban játszott szerepéért. [MTI]

1997. december 16.

A szenátus a „Pruteanu-változatban” szavazta (tehát a kisebbségek számára hátrányosan: nincs joguk önálló egyetem és kar létesítésére) meg az oktatási törvény egészét (kedvező viszont: létezhet anyanyelvű szakoktatás és lehetőség van anyanyelven felvételizni). Markó Béla elmondta, hogy a történtek után nem meglepő a szenátus döntése, a törvény hibáit remélhetőleg a képviselőházi vitában sikerül korrigálni. A kormányzati együttműködés jövőjéről szólva aláhúzta: az RMDSz nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, melynek ő maga is tagja. [Szabadság, dec. 17.]

A sajtóban másolatban közreadták a dec. 3-i egyezmény aláírt példányait, melyben a koalíció elnökei – Ion Diaconescu (PNTCD), Mircea Ionescu Quintus (PNL), Petre Roman (PD) és Markó Béla (RMDSz) – megismételték azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket a koalíció támogatni fog a parlamentben. Ezek között szerepelt az önálló egyetemre és a saját karok állítására való jog. Ezek után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellenkező vonalat képviselt. A szenátor kijelentette: nem tud az övéről eltérő álláspontról. [MTI]

A Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga közvetítésével hosszas tárgyalás után a Szeplőtelen Szívek Kongregációja képviselői, Szász Jenő és négy tanácsos, valamint az Aris Industrie Rt. képviselője aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely 5 pontban határozta meg a csereháti ügy további teendőit. Az apácarend képviselője írásban rögzítette fenntartásait, Cyrill Bürgel, az adományozó Basel Hilft képviselője elhagyta a tárgyalótermet. [Szabadság, dec. 18.]

1998. január 13.

Ülést tartott a CDR, hogy megoldást találjon a kormányzati válságra. A konvenció tanácsa elutasította a kisebbségi kormányzás és az előrehozott választások ötletét. [BN, jan. 14.]

Januárban 8,1% a munkanélküliek aránya, a korábbi 7,6%-kal szemben. Az állástalanok negyede semmilyen támogatásban nem részesül. [Háromszék, jan. 13.]

A csereháti épületet rendőrök őrzik, s újabb teherautónyi szállítmány érkezett a kisegítő iskolába beköltözött apácák ellátására. [Háromszék, jan. 13.]

Nagykároly lakosságának 50%-át magyarok és svábok adják, ennek ellenére a város 157 utcájából 137 visel román nevet, 18 magyart és 2 németet. [RMSz, jan. 13.]

1998. február 11.

Együttműködési jegyzőkönyvet írt alá C. V. Tudor (PRM) és a PUNR-ből kizárt Gh. Funar, aki kolozsvári híveinek élén új PUNR-t alakított. Az egyezség szerint a két partner a Ciorbea-kormány eltávolításáért és egy nemzeti egységkormány létrehozásáért küzd. A parlamentben elismert, Funar nélküli PUNR azonnal érvénytelennek kiáltotta ki az egyezséget. [Szabadság, febr. 13.]

Még nem született döntés a csereháti perben. A telek tulajdonjogát és az adományozás szabályozását tisztázó pert ismét elhalasztották. [Szabadság, febr. 11.]

1998. február 23.

Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa felfüggesztette tisztségéből Bardóczy Csaba megyei tanácsost. Döntését a prefektus a Bardóczyra ittas vezetés miatt kirótt 1 év és 2 hónapi felfüggesztett börtönbüntetés tényével és azzal indokolta, hogy Bardóczyt – a csereháti „apáca-költöztetés” miatt – magánlaksértés vádjával is perbe fogták (→ 1997.06.05). Bár a jogvita azóta sem dőlt el, az apácákat – Remus Opriş kormányfőtitkár segédletével és karhatalmi védelem mellett – visszaköltöztették az épületbe. [RMSz, febr. 23.] (→ 1998.02.27)

1998. március 21.

Az SzKT csíkszeredai ülésén a kormányzati szerepvállalásról szólt a vita, melynek végén nagy többséggel elfogadták Markó Béla javaslatát, aki a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívta fel. Az RMDSz-nek érdeke, hogy az a kormányprogram érvényesüljön, amelyet a partnerekkel közösen dolgoztak ki. A testület nem nyitott vitát Csapó I. József javaslatáról, aki a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Borbély László üv. alelnöki kinevezését 51-en támogatták, 26-an ellenezték. A költségvetés kérdéseiben vita volt arról, hogy miért az EMKE kapja a kisebbségeknek járó támogatást, de elfogadták az érvelést, miszerint az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE hivatott gazdálkodni vele. – Az SzKT állásfoglalást tett közzé arról, hogy a M. Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. „Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.” [Táj., márc. 23.]

A VET nyílt levelet intézett Markó Bélához, Bardóczy Csaba érdekében, aki – a VET megítélése szerint – meghatározó szerepet vállalt a Cserehát-ügyben. [Szabadság, márc. 21.]

Bukarestben, a PER kétnapos konferenciáján elhangzott, hogy a koalíció legkiegyensúlyozottabb és legmegbízható résztvevőjének az RMDSz bizonyult; a koalíció felbomlásának nagy vesztese a romániai magyarság lenne. [MTI]

1998. május 13.

Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt képviseli a Cserehát-ügyben, kedvező körülménynek ítéli azt, hogy a Basel Hilft Alapítvány alelnöke, Rudin Morand nem osztja Cyrill Bürgel véleményét, s amellett van, hogy a helyi közösség véleménye a döntő. A helyszíni szemlén Morand meggyőződött arról, hogy az intézményt nem az eredeti célnak megfelelően tervezték. [Szabadság, máj. 13.]

1998. május 21.

Az MTI megújította szerződését nyolc, h. t. m. hírlappal. Az IKA anyagi támogatásával a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, valamint a Hargita Népe, Háromszék, Népújság, RMSz és a Szabadság ezután is ingyen kapják a m. hírügynökség híreit. [RMSz, máj. 23.]

Székelyudvarhelyen megalakult a Csereháti Iskoláért Egyesület, melynek célja, hogy a kisegítő iskola sorsát a város érdekei szerint rendezze. [HN, máj. 23.]

A költségvetés megszavazta, hogy a CMN mintegy 1,5 millió $-nyi összeg fölött diszponálhat. Ebből az összegből a kisebbségek civil szervezeteit, sajtóját és könyvkiadását kívánják támogatni. [RMSz, máj. 23.]

1998. június 4.

Az RMDSz sajtóértekezletén szóba került a kolozsvári MKT által megfogalmazott elégedetlenség (→ 1998.05.30). Elfogadhatatlan, hogy – bár az RMDSz részese a kormánynak – a m. kisebbséget érintő kérdések rendezése semmit sem mozdult előre. Az RMDSz álláspontjának megerősítését nem lehet zsarolásnak tekinteni, hiszen ez nem új követelés, hanem a koalíció közös programjában szereplő tétel. Markó Béla idézte Constantinescu elnök 1997. dec. 10-én kiadott közleményét, amely tételesen említi a magyarság jogát egy önálló felsőoktatási intézmény létesítésére [„a tanügyi törvénynek biztosítania kell a kisebbségi anyanyelvű oktatás minden formáját, beleértve a m. egyetem létrehozását is” (BN, aug. 17.)]. A koalíciós együttműködés folytatásáról vagy felfüggesztéséről az SzKT dönt. [Táj., jún. 4.]

Ítéletet hirdetett a Maros megyei törvényszék a csereháti ügy perében. A bíróság elutasította a székelyudvarhelyi önkormányzat keresetét, amelyben a terület koncesszionálási szerződését és az Aris Industrie Rt., valamint a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarend közötti ajándékozási szerződés megsemmisítését kérte. „Az ítélet törvénytelen, ezért fellebbezéssel fogunk élni” – mondta Eckstein-Kovács Péter, az udvarhelyiek védőügyvédje. [Szabadság, jún. 4.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998