Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 285 találat lapozás: 1-20 ... 241-260 | 261-280 | 281-285
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. november 17.

C. V. Tudor, a Funarnak tett főtikári poszt (→ 1998.11.02) mellé újabb ígéreteket tett: a PRM-be Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választás képviselőlistáin, s ha Tudort választja meg a nép az ország elnökévé, akkor Funar kormányfő lesz. [Sajtóf., nov. 17.]

Befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája. Minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt az utólagos döntés. Már a szenátusi változat sem tette lehetővé önálló m. ny. karok és főiskolák, egyetemek létesítését (kihagyták a sokat vitatott 123-as cikkelyt). A szavazásnál csak a koalíció tagjai (PNTCD, PNL, PD) voltak jelen, s ők egyhangúlag elvetették a Varga Attila által benyújtott törvénytervezetet (amelyet 500 ezer aláírással támogatott a magyarság). [RMSz, nov. 19.] – Nem érezte kötelességének részt venni a vitán az RMPSz, a Bolyai Társaság, Tokay György, de távol maradt Kötő József is; a m. püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán. [BL, nov. 17.] – Asztalos Ferenc abban bízik, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság a vitatott tanügyi törvény vitájában a magyarság számára kedvező szövegváltozatot fogadja el. [Szabadság, nov. 18.]

Szabó György Pál (EMKE) az erdélyi m. közművelődésről írott eszmefuttatásában kijelentette: „Megette a fene az olyan ’megtartó’ közművelődést, amely csak eseményekben, rendezvényekben és megemlékezésekben gondolkodik, és nem az élet minél több területére kiterjedő, folyamatos, természetes és hagyományos népéleti alaptevékenységben. (…) Ösztöndíjak százezreit kell létrehozni a nemzet számára annak érdekében, hogy minden m. diák továbbtanulhasson, képezhesse magát.” [RMSz, nov. 17.]

A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi tanács fellebbezését a Cserehát-ügyben folyó perben és megerősítette a korábbi ítéletet, miszerint a földterület állami tulajdonban marad. A telekkönyvből törölték a tanács tulajdonjogát. [Népújság, nov. 17.]

1998. november 19.

Az IKA az első 9 hónapban a köv. összegeket fordította a h. t. m. kulturális és tudom. intézmények támogatására (millió Ft): 42,3 (Erdély); 21 (Felvidék); 9,9 (Vajdaság); 9,9 (Horvátország); 8,2 (Szlovénia); 2,2 (Kárpátalja). [MN, nov. 19.]

Az ezernyi tagot számláló M. Írószövetség 71 tagú választmányába a köv. erdélyi (származású) írók kerültek be: Csiki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György, Kocsis István. A szövetség elnöke Pomogáts Béla lett. [RMSz, nov. 19.]

1998. november 20.

A kormány átalakítása során csökkentették az államtitkárok számát. Az RMDSz-nek az eddig 10 helyett (→ 1998.05.06, 1998.05.07, 1998.05.14) csak 4 államtitkára marad: Kötő József, Pete István, Kelemen Hunor, Borbély László. (Megszűntek: Birtalan József, Demeter János, Niculescu Tóni, Bara Gyula, Erős Viktor és Lányi Szabolcs posztjai.) [BN, nov. 20.]

1998. november 21.

Kolozsváron nagygyűlést tartott a PRM, amelyen tk. C. V. Tudor, Gh. Funar, Miron Cozma, Raoul Şorban szólalt föl. Az RMDSz vezetősége nyilatkozatban tiltakozott a gyűlés nacionalista, xenofób hangneme ellen, s kilátásba helyezte, hogy a gyűlés hanganyagát eljuttatja a főügyésznek és az ET Emberi Jogi Bizottságához. [Szabadság, nov. 23.; RMSz, nov. 27.]

A Temes megyei RMDSz tisztújításán ismét Toró T. Tibort választották meg a szervezet megyei elnökévé. [RMSz, nov. 27.]

1998. november 23.

Ismét ülésezett a PSE szerkezetét kidolgozó bizottság, melyen részt vettek a német kisebbség részéről újonnan kinevezett egyetemi tanárok is: Karl Singer, Hans Klein és Klaus Fabritius. Bár a kormányfő nem fogadta el a biz. ro. tagjainak lemondását (→ 1998.11.11), azok mégsem jöttek el. A biz. német tagjai sokra értékelték a PSE ötletét és azt mondták: az eddigi elutasító megnyilatkozásokat magánvéleménynek kell tekinteni. [Szabadság, nov. 23.]

1998. november 24.

Gavril Dejeu (PNTCD) pártja szatmárnémeti gyűlésén szólalt föl, ahol elmondta: a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény kimondja, hogy a kisebbségeknek joguk van saját erőből bármilyen oktatási formát létrehozni, de semmi sem írja elő, hogy az államnak kötelező lenne állami oktatási intézményeket létrehoznia a kisebbségeknek. [Szabadság, nov. 24.]

1998. november 26.

Az igazságügyi miniszter aláírta azokat az iratokat, amelyek értelmében a bukaresti Petőfi Ház, a kolozsvári EME-székház és az EREK püspöki székhelyének jogutódai megköthetik az átvételhez szükséges egyezményt. [RMSz, nov. 26.]

A képviselőház is jóváhagyta az ekvivalencia-egyezményt (→ 1997.06.07, 1998.06.17), a megállapodás a ratifikálásról szóló törvény kihirdetése után lép életbe. [Népújság, nov. 26.]

Doina Cornea levélben közölte Ion Diaconescuval, hogy itt az ideje betiltani Ro.-ban a szélsőséges nacionalista pártokat. Alaposan meg kell vizsgálni a kolozsvári gyűlésen elmondottakat (→ 1998.11.21), de úgy véli, az eddigi megnyilatkozások elegendő okot szolgáltatnak arra, hogy a kormány kezdeményezze a szélsőséges pol. alakulat betiltását. [Szabadság, nov. 26.]

1998. november 27.

Emil Constantinescu azzal a határozott szándékkal érkezett Brüsszelbe, hogy előrevigye Ro. NATO-csatlakozását. Megítélése szerint az ország már teljesítette a belépéshez szükséges feltételeket.

1998. november 28.

Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az EMKE, ahol kiosztották az egyesület díjait is. [RMSz, nov. 30.]

Az AESz a nyelvművelésről szervezett szakmai tanácskozást Árkoson. Megoszlanak a vélemények: az egyik tábor szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükség van a tudatos beavatkozásra. [RMSz, nov. 28.]

Budapesten, az Erdélyi Szövetség megalapításának 10. évfordulóján, Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány elnöke a ’nemzetpolgár’ (vagyis a nemzet polgára) jogi definíciót javasolta a h. t. m. számára. Atzél úgy vélte: a kifejezés bevezetésével a h. t. m. számos jogosultságot kaphatnának Mo.-n. [RMSz, nov. 30.]

1998. november 30.

A PSE létrehozását tanulmányozó biz. ülésén javaslat született arról, hogy elsősorban olyan szakokat hozzanak létre, amelyek más egyetemeken nincsenek. [Szabadság, nov. 30.]

Csiha Kálmán, visszatekintve az elmúlt 9 évre, elmondta: az EREK mintegy 500 épületet igényelt vissza, de még egy szobát sem kaptak vissza az elkobzott vagyonból. Nincs politikai akarat a visszaadásra, mert a visszaigényelt épületek a városközpontokban vannak, s azokat az állam más célokra használta föl. 1990 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi segítséggel több jelentős létesítményt építettek föl: Ifjúsági Központ (Illyefalva); Bethlen Kata Diakóniai Központ (Kvár); internátusok (Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Nagyenyed) stb., harmincnál több templom épült. [Szabadság, nov. 30.]

1998. december 1.

Markó Béla az Erdély és Ro. egyesülését kimondó népgyűlés 80. évfordulóján, a parlament ünnepi ülésén emlékeztetett arra, hogy „a gyulafehérvári nyilatkozatot megfogalmazó románok tudták, milyen fontosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy fölajánlják ezeket a jogokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben”. [RMSz, dec. 3.]

Ro. nemzeti ünnepén Göncz Árpád levélben köszöntötte Emil Constantinescut: „Közös a felelősségünk abban is, hogy fellépjünk a m.–ro. kapcsolatokat, a népeink közötti bizalom építését megzavarni szándékozó szélsőséges politikai erők és formációk olykor felerősödő megnyilvánulásaival szemben.” [Szabadság, dec. 2.]

1998. december 2.

Orbán Viktor meghívására kétnapos látogatásra Budapestre utazik Radu Vasile – jelentették be [Szabadság, dec. 2.], de az utazást későbbre halasztották. [RMSz, dec. 6.]

Virgil Măgureanu, a SRI volt igazgatója, aki közben a PNR főtitkára lett, üzenetet intézett a néphez, melyben kifejtette, hogy az RMDSz kormányra kerülése veszélyezteti az ország területi integritását. [Sajtóf., dec. 2.]

1998. december 3.

Kötő József és Murvai László számokkal igazolta a m. egyetem szükségszerűségét: az 1997/98-as tanévben 236.024 ro. állampolgár vett részt a felsőfokú oktatásban, közülük 10.379 volt m. nemzetiségű, a diákok 4,4%-a; ezzel szemben a lakossági arány: 7,1%. A 10 ezer diákból mindössze 2946 részesül anyanyelvű képzésben. [bővebben lásd: Háromszék, dec. 3.]

1998. december 4.

A m. kormány arról döntött, hogy 30 millió Ft alaptőkével létrehozzák a Határon Túli Magyarok Közoktatásáért Közalapítványt. [RMSz, dec. 4.]

1998. december 8.

Emil Constantinescu, az alkotmány napján tartott ünnepi beszédében, anélkül, hogy neveket említett volna, elítélően szólt azokról a politikusokról, akik „nyíltan beszélnek arról a szándékukról, hogy koncentrációs táborokat akarnak felállítani, be akarnak tiltani egyes pártokat és pol. ellenfeleiket börtönbe akarják záratni”. [Szabadság, dec. 10.]

1998. december 9.

A HTMH az MH ellenőrzése alól átkerült a Külügymin. politikai államtitkárának felügyelete alá. Az 1999-es költségvetési javaslatban összesen mintegy 2,5 milliárd Ft szerepel a h. t. m. támogatására, ez 30-40%-os növekedést jelent a korábbi évekhez képest. Németh Zsolt elmondta: meg kell vizsgálni a kettős állampolgársággal járó előnyöket és hátrányokat, ám valószínűsíthető, hogy ro. és szlovák viszonylatban annak lehetővé tétele érzékenységet váltana ki. [RMSz, dec. 11.]

1998. december 10.

Sipos János, a LADO elnöke – utalva a felerősödött nacionalista fenyegetésre – kifejtette: „Bátran ki kell mondanunk, hogy jelenleg a nemzeti szocializmus elvetemültebb formája, a fasisztoid nemzeti kommunizmus veszélyezteti Ro.-t!” A szélsőséges erőket meg kell fékezni. [Szabadság, dec. 10.]

1998. december 11.

A bukaresti ítélőtábla helyt adott a PUNR óvásánák és megsemmisítette a PSE m.–német állami egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. Az érvelés szerint az egyetem létesítése ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak. [Szabadság, dec. 11.; RMSz, dec. 12.]

A szenátus mentelmi és jogi bizottsága – formai és eljárási okokra hivatkozva – elutasította azt, hogy érdemben tárgyaljon C. V. Tudor szenátor mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az RMDSz százával tett feljelentést Tudor ellen magyarellenes kirohanásai és faji uszítás miatt, de ezeknek egyszer sem volt parlamenti vagy bírósági következménye. [Szabadság, dec. 11.]

1998. december 12.

Bécsben találkoztak az EU állam- és kormányfői, hogy megvitassák a bővítés kérdését. Az ülésen a 15 tagállam vezetői mellett a csatlakozásra váró 11 tagjelölt kormányfői is jelen voltak. [Szabadság, dec. 14.]

Az SzKT ülésén Markó Béla kifejtette, hogy a kormány mérlege nem kielégítő. Az RMDSz támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. Az SzKT kitűzte az 1999-es kongresszus időpontját (máj. 15-16., Csíkszereda) és döntött a belső választások megtartásáról (1999. nov. 13.). Az SzKT elvárja, hogy a kormány fellebbezzen a PSE ügyében. [Szabadság, dec. 14.]

A kormány beterjesztett egy új helyi közigazgatási törvényt, amely tartalmazza a 22-es sürgősségi kormányrendelet kisebbségre vonatkozó passzusait. Kis többséggel elfogadták a sok vitát kiváltó passzust: „Azokban a közigazgatási–területi egységekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok részaránya meghaladja a 20%-ot, a velük való kapcsolataikban a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítani kell az anyanyelv használatát is – a jelen törvény, valamint azon nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelően, amelyeknek Ro. részese.” [RMSz, dec. 17.]

1998. december 15.

Ion Diaconescu nem javasolja a kormánynak, hogy fellebbezzen az ítélőtáblánál a PSE ügyében. Kijelentette: kezdettől fogva ellenezte az egyetem létesítését és a kormánybiz. létrehozását, hiszen még nem teremtődtek meg azok a törvényes keretek, amelyek egy ilyen intézmény létét szavatolnák. [Szabadság, dec. 15.]


lapozás: 1-20 ... 241-260 | 261-280 | 281-285




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998