Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 275 találat lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 261-275
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. március 18.

Nagykároly polgármestere (a tanács 1993. jún. 11-i döntése alapján), márc. 11-én háromnyelvű helységnév-táblákat állíttatott a városba vezető utak mentén, melyeket a sötétség leple alatt ismeretlenek lemázoltak. V. Suciu megyei prefektus kijelentette, hogy a közigazgatási bíróságon pert indít a polgármester ellen, mert a helynévtáblák törvényellenesek. [MN, márc. 18.] – Poósz Barna, hogy megelőzze a táblák levételét, összeszedette azokat. Szabó Károly szenátor elítélte a város polgármesterének lépését, mert a prefektus túllépte hatáskörét: csupán a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a tanácsi határozatot. [EN, ápr. 6.]

Nagy Benedek a tanügyi törvénytervezetről elmondta: nagy vívmány, hogy szerepel a saját történelem anyanyelven való oktatása, ezt 75 év alatt nem sikerült elérni. [OrEx, márc. 18.]

1994. március 19.

Az RMDSz megyei vezetőségének nyilatkozata emlékeztetett az 1990-es etnikai összecsapásokra. A felbújtókat és a tetteseket nem vonták felelősségre, ellenben 45 magyart és cigányt bíróságon hurcoltak meg. [Népújság, márc. 19.]

Az EME tisztújító ülésén Jakó Zsigmond leköszönő elnök ismertette az egyesület tevékenységét. Az új vezérkar: Benkő Samu (eln.); Péter Mihály és Tonk Sándor (aleln.); Kiss András (főtitkár); Sipos Gábor (titkár). [RMSz, márc. 23.]

Temesvárott szemináriumot rendeztek a többség–kisebbség kapcsolatairól. Corneliu Coposu (PNTCD) megismételte korábbi álláspontját (→ 1994.03.07), hozzátéve: a m. kisebbséget megilleti az anyanyelvű egyetem. Nemzetiségi törvényre szükség van, de pártja nem fogadja el a kisebbségi autonómia elvét. [RMSz, márc. 25.]

1994. március 21.

A szenátus folytatta a háborús veteránok kárpótlási törvényének (→ 1993.12.16) vitáját. Elfogadták azt a paragrafust, hogy a m. hadseregben szolgált katonák csak akkor kaphatnak kárpótlást, ha igazolják, hogy nem harcoltak a románok ellen. Az RMDSz nyilatkozata leszögezte: a törvény alkotmányellenes, nem igazodik Helsinki szelleméhez és az ET 1201-es ajánlásához. [RMSz, márc. 23.] (→ 1994.04.01, 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.12.28)

1994. március 22.

Az RMDSz ÜE soros ülésén elmondták: a kétnyelvű helységnév-táblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatokat 18 esetben támadta meg az illetékes prefektus. Ezekben az esetekben az RMDSz jogsegélyt biztosít; ugyanakkor felhívta a külföldi politikai megfigyelők figyelmét az esetre. [RMSz, márc. 26.]

Az RMKgP és az EMGE azonos célokért küzd, de nincs közöttük jó viszony; a vezetőség úgy ítéli meg, hogy az egyesület szakemberei át akarják menteni a termelőszövetkezeti rendszert. Gyengék a gazdakörök, kft.-ket kellene alakítani – mondta Mihály József, a párt elnöke. [ÚM, márc. 22.]

1994. március 23.

Máramarosszigeten közadakozásból sikerült helyreállíttatni az 1848-as emlékművet (→ 1993.11.12). A helyreállítás után a megyei műemlékvédelmi bizottság emberei, arra hivatkozva, hogy hiányzik az orsz. fórum engedélye, azt követelték, hogy bontsák le az oszlopot. Heves vita után a városi tanács az emlékmű megmaradása mellett szavazott, így márc. 15-én fölavathatták a helyreállított emlékoszlopot. [EN, márc. 23.]

A MOGyE elrománosításának számadataiból: 1960-ban a 134 végzősből 120 volt a m., 1987: 172/76. 1994: 1482/337. – 1989 december után 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 m. volt.

1994. március 24.

Chiusbaian, az új igazságügymin. kijelentette, hogy „Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse volt”. [RMSz, márc. 24.]

1994. március 25.

Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, közöttük az RKP KB VB 7 póttagjának, valamint az oroszhegyi és zetelaki elítéltek közül azoknak, akiket 10 év fölötti börtönbüntetésre ítéltek (→ 1990.05.08, 1991.03.29). Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Ilyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass Kis Előd büntetését. [Szabadság, márc. 26.] (→ 1994.04.04, 1994.05.31)

Az ellenzéki TinLib politikai népszerűségi listáján először vesztette el az első helyet Ion Iliescu. Gh. Funar és C. V. Tudor egyaránt az első öt között szerepel. [MN, márc. 25.]

Marosvásárhelyen újabb diákújságíró-képzést tartott a DUMA. (→ 1993.11.24)

1994. március 26.

Az EMT tisztújító közgyűlésén Selinger Sándor helyett Fodor Alpárt választották elnökké. Alelnökök: Csibi Vencel, Székely Zsuzsa, Kovács István, FurdekTamás. [Szabadság, márc. 29.]

Az EME Orvostudományi Szakosztálya élére dr. Pap Zoltánt választották. Titkár: Benedek István. [Népújság, márc. 26.]

1994. március 27.

Bukarestbe érkezett Friedrich König és Gunnar Jansson, az ET két raportőre, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Ro. az ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek. [RMSz, márc. 30.] (→ 1994.03.29)

Csíkszeredában befejezte programadó gyűlését az SzK (az RMDSz liberális platformja), ahol a ro. liberális párt és az SzDSz is képviseltette magát. Elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepelt a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, az önkormányzati és gazdaságpolitika, a kulturális önszerveződés stratégiája. A vezetőség tagjai: Eckstein-Kovács Péter (eln.); Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. [RMSz, márc. 31.]

A The Observer cikke a ro. titkosszolgálatot elemezte. „A régi Securitate és a SRI egy nyelven beszél.” A SRI szerint Mo. továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. [MH, márc. 28.]

1994. március 28.

Entz Géza magas állami kitüntetéseket nyújtott át az erdélyi katolikus papság néhány képviselőjének (Boros Béla, Godó Mihály, Erőss Lajos, Léstyán Ferenc) és Dénes Anna Szeréna a Szociális Testvérek Társasága szerzetesnővérének, akik hosszasan raboskodtak a proletárdiktatúra idején. Ilyen kitüntetéseket eddig nem adták át Erdélyben élő magyaroknak, elsőként a kat. egyház személyiségeit tüntették ki, mert a katolikus egyház meg tudta őrizni belső függetlenségét a komm. idején is, ez ily módon Mo.-n sem sikerült. [RMSz, ápr. 1., ápr. 2.]

1994. március 29.

Az ET két raportőre (→ 1994.03.27) a m. egyházak képviselőivel találkozott Bukarestben, akik elmondták, hogy az egyházi vagyon restitúciója terén még semmi sem történt. Az egyházfők átadták a m. egyházak helyzetét összefoglaló dokumentációt. [Táj., márc. 30.]

1994. március 30.

Bukarestben Fr. König és G. Jansson folytatták a meghallgatásokat. A kormánypárti képviselők szerint az ET ajánlásainak elfogadása megfelelő ütemben halad, az ellenzéki CD ennek az ellenkezőjét állította. Az RMDSz vezetőivel is találkoztak, Markó Béla leszögezte: a kormányban nincs meg a kellő politikai akarat a vállalt kötelezettségek teljesítésére. [RMSz, márc. 30., márc. 31.] – Gunnar Jansson ismertette a finnországi kisebbségek helyzetét: bár az országnak csak 6%-a svéd, az állam hivatalos nyelvként ismeri el a svédet. Saját egyetemük is van a svédeknek. [Szabadság, ápr. 2.]

Annak okán, hogy Entz Géza m. kormánykitüntetéseket adott át Ro.-ban, Adrian Năstase képviselőházi elnök kijelentette: vízumkényszert kell bevezetni a diplomáciai útlevelek esetében, hogy „megtanítsuk azokat, akik nem értették meg elég jól, hogy mit jelent a ro. állam szuverenitása egész területe fölött”. [Szabadság, ápr. 1.] (→ 1994.04.05) – A ro. külügyi tárca az ellen tiltakozott, hogy a m. államtitkár bejelentés nélkül járt az országban. A m. fél pontosított: idejében közölték a látogatás idejét és útvonalát, még a ro. fél pótlólagos kérését is teljesítették: közölték a kitüntetettek névsorát. [RMSz, ápr. 7.]

1994. március 31.

Magyari András, a BBTE prorektora elmondta: Liviu Maior és Iliescu támogatták beadványát, ennek köszönhetően újabb négy szakon bővült a m. csoportok létszáma. [RMSz, márc. 31.]

A Korunk az RMDSz-ről ad körképet. Salat Levente vitairatára az erdélyi politikai élet személyiségei válaszoltak. [Korunk, 3. sz.]

1994. április 1.

A parlament két háza a háborús veteránok kárpótlási törvényének korábban tárgyalt változatát fogadta el (→ 1994.03.21). – Az RMDSz az Alkotmánybírósághoz fordult, jogorvoslatért. [Táj., ápr. 1., ápr. 12.] (→ 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.11.28)

Adrian Năstase Kolozsváron kijelentette, hogy fellépnek az RMDSz radikális csoportja ellen; az RMDSz ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a PRM. [OrEx, ápr. 1.]

A képviselőházban már elfogadott, de még egyeztetés alatt álló törvénytervezet előírja, hogy közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a ro. zászlót. Az RMDSz javaslatát – a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a m. zászló is – elvetették. [OrEx, ápr. 1.]

1994. április 2.

A m. egyházak vezetői felekezetközi oktatási alapítvány létrehozását kezdeményezték. [RMSz, ápr. 2.] – Az ötletet a HTMH nagy örömmel üdvözölte. [PH, ápr. 6.] (→ 1994.04.16)

A televízióban a szenátus elnöke és a PAC szenátora azonos nézőpontot képviselt: az állami tulajdonba vett ingatlanok visszajuttatása megvalósíthatatlan. Ez az RMDSz számára elfogadhatatlan, kártalanítási törvényre szükség van. [RMSz, ápr. 2.]

1994. április 4.

Öngyilkos lett Karsai László, az amnesztiával szabadult székelyföldi elítéltek egyike. (→ 1994.03.25) [RMSz, ápr. 6.]

1994. április 5.

A m. külügyi szóvivő reakciója (→ 1994.03.30): a vízumkényszer bevezetése a diplomaták számára újítás lenne a nemzetközi gyakorlatban. [MH, ápr. 5.]

A PDSR és a PNTCD az előrehozott választásokról tárgyalt. C. Coposu egyetért ezzel, ha megalakul egy stabil és szavahihető kabinet.

Milosevics szerb elnök egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett. A két államfő közös sajtótájékoztatóján elhangzott: Milosevics elégedett a ro. félnek a jugoszláv válsággal kapcsolatos magatartásával; a közeljövőben aláírják a két ország alapszerződését. [BN, ápr. 5.] ● [Utóbb az ellenzéki lapok megszellőztették: a temesvári vegyiüzemekből, egy korábban épült földalatti csővezetéken, ellenőrizhetetlen mennyiségű gázolaj áramlott át az embargó sújtotta Szerbiába. Vesd össze: ]920608.]

1994. április 6.

Az ET két raportőre sajtóértekezleten számolt be tapasztalatairól. Fr. König hangsúlyozta: nem ajánlásokról, hanem a ro. kormány írásban vállalt kötelezettségeiről van szó. A tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban kiemelte: elfogadhatatlan a m. ny. szakoktatás elsorvasztása, ez tkp. a korábbi helyzethez való visszatérést jelentené. – G. Jansson szerint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az emberi jogok kérdéskörébe tartozik. [EN, ápr. 6.]

1994. április 7.

Az RMDSz Feljegyzésben rögzítette Ro. ET-ba történő felvételi kérelmével kapcsolatos ajánlások részleges teljesítését és fölsorolta a nem teljesített ajánlásokat. A dokumentumot és mellékleteit az RMSz közölte. [RMSz, ápr. 7–9.] (→ 1994.04.09)

Az RMDSz elnöki hivatalában sajtóértekezleten méltatták az ET-raportőrök látogatását. Ro.-ban nincs valós politikai akarat a vállalások teljesítésére; a háborús veteránok törvénytervezete az intolerancia és a xenofóbia megnyilvánulása; a meghirdetett amnesztia nem volt teljes, Cseresznyés Pált nem engedték szabadon, ez további harcot kíván. [RMSz, ápr. 9.]

1994. április 8.

A pápa kinevezte a lemondott (→ 1993.12.01) Bálint Lajos utódát: Erdély új érseke Jakubinyi György egyházmegyei kormányzó lett. [Új Ember, ápr. 17.] (→ 1994.04.21)

A moldovai parlament ratifikálta a FÁK-hoz való csatlakozást. A PNTCD nyilatkozata keserűségének adott hangot és a moldovai vezetést Moszkva „undorító cinkosának” nevezte. [Népszava, ápr. 12.]



lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 261-275




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998