|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 271 találat | lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 261-271 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. március 21.1948 óta először érkeztek a Vatikánba ad limina látogatásra Ro. róm. kat. püspökei és segédpüspökei. A koncelebrációs szentmise után a pápa egyenként fogadta Ioan Ploscaru lugosi püspököt; Bálint Lajos gyulafehérvári megyés püspököt és segédjét Jakubinyi Györgyöt; Tempfli József nagyváradi püspököt.Az Okt. Min., a Vallásügyi Államtitkárság és a felekezetek képviselői tanácskozásukon elemezték a vallási nevelés bevezetését. Az új tanévtől kezdődően az erkölcsi-vallási nevelés az elemiben és a gimnáziumban heti egy órában tartható minden felekezet esetében. A Min. biztosítja a pedagógiai profilú teológiai fakultások létesítését a felekezetek egyetemi fokú intézményeiben. 1991. március 22.Moszkvában Adrian Năstase parafálta az új szovjet–ro. államközi szerződést. Az okmány kimondta az európai határok sérthetetlenségét, hogy a felek nem vesznek részt egymás ellen irányuló semminemű szövetségben és szorgalmazta a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztését. (→ 1991.04.04)Kolozsvárott elfogadták az új ESzC alapszabályát [lásd: Szabadság, jún. 7.]. Az újjáalakult kiadó elnöke Szőcs Géza, tb. eln.: Kiss Jenő. (→ 1990.11.24) Marian Munteanu diákvezér – tanulmányai befejeztének közeledtével – lemondott az Országos Diákliga elnöki tisztjéről és kijelentette, hogy a jövőben az AC-ben kíván politizálni. [Szabadság, márc. 22.] 1991. március 23.Lemondott Anton Vătăşescu kereskedelmi és ipari, valamint Theodor Stolojan pénzügymin., mert a kormány nem akarta elfogadni az általuk javasolt keményebb árliberalizációt. Petre Roman nem fogadta el a miniszterek lemondását.Bukaresti tüntetők támogatásukról biztosították Moldova függetlenségi törekvéseit. 1991. március 25.Nyílt levélben tiltakozott 127 m. értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája ellen. A tiltakozást eljuttatták a Helsinki Watch-hoz, az ENSz Emberi Jogi Bizottságához és az ET-hez. [RMSz, ápr. 5.]A bukaresti katonai törvényszék ítéletet hirdetett a „komm. perében”. Az RKP KB VB 21 volt tagját ítélték el, 1–5 év közötti börtönre; több vádlottat fölmentettek. 1991. március 27.Kolumbán Gábor, az udvarhelyszéki választmány elnöke a SzIF röplapját ismertette. Ebben az ifjak amiatt emeltek szót, hogy az RMDSz nem ismeri el a székely nemzetet és csak a szórványmagyarságot képviseli. „Meg kell alakítani a Székely Pártot” – vallották az ifjak. (→ 1991.07.24) [RMSz, márc. 27.]1991. március 28.A Szabadság a cserkészszöv. rövid történetét ismertette, annak okán, hogy perbe hívták a szövetséget (→ 1990.11.29). Az 1990. jún. 25-én Csíkszeredában bejegyzett RMCsSz ellen a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást előbb 1991 márciusára (majd máj. 9-re) halasztották, miközben a cserkészek 1991. jan. 12-én megtartották 2. kongresszusukat. A m. cserkészeket eddig a legképtelenebb vádakkal illették, főleg a PUNR és a VR, de a hadsereg képviselői is. (→ 1991.01.12, 1991.05.09)1991. március 29.A bíróság ítéletet hozott a zetelaki rendőrhalál ügyében. A vádlottak aránytalanul nagy büntetéseket kaptak (Ilyés István: 20 év börtön; Boldizsár Ferenc és Karsai László: 19–19 év; Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor: 5–5 év), holott 1989. dec. 22-én nem a tömeg végzett a helyi rendőrrel, az – szolgálati fegyverét használva – öngyilkos lett. (→ 1991.06.06) [A zetelaki ügy részleteit lásd: ÚM, 1992. jan. 14.]Alexandru Bârlădeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a kormány programját és azt is kifogásolta, hogy túlzottan nagy hatalma van a miniszterelnöknek. A kormánypárt nyilatkozatban reagált és elmarasztalta Bârlădeanut. (→ 1991.04.02) 1991. április 1.Az alapvető élelmiszerek ára 250%-kal növekedett. Az áremelés egy részét fizetésemeléssel kompenzálták.1991. április 2.A FSN kizárta tagjai sorából Alexandru Bârlădeanut, a kormányt bíráló nyilatkozata miatt (→ 1991.03.29), továbbá a szakadár képviselőket (→ 1991.03.18) és két szenátort, akik Bârlădeanu beszéde után döntöttek a kiválásról.1991. április 3.A m. egyházak vezetői, kolozsvári tanácskozásukat követően, beadványt intéztek Iliescu elnökhöz, melyben aggodalmukat fejezték ki az antidemokratikus tendenciákkal, a kisebbségi jogok és a vallásszabadság sérelmeivel kapcsolatban.1991. április 4.Iliescu elnök, Gorbacsov meghívására Moszkvába utazott. Kétnapos útja során találkozott Borisz Jelcin parlamenti elnökkel és aláírta az új szovjet–ro. államközi szerződést (→ 1991.03.22, 1991.06.13).A Háromszék riportja adalékokat szolgáltatott az ún. Agache-ügyhöz. Aurel Agache Kézdivásárhelyen volt milicista tiszt, s 1989 decemberében a népharag áldozatává vált. Halálát a ro. sajtó és a bíróság románellenes megnyilvánulásként állította be, holott a város számos lakosa bizonyította, hogy zsarolással, veréssel ékszert és pénzt csikart ki az emberektől. [Bővebben lásd: Háromszék, 1990. jan. 5., febr. 3., márc. 15., ápr. 4.] (→ 1991.11.26) 1991. április 6.Az RMDSz Orsz. Elnöksége (OE) munkaülést tartott Kolozsvárott, melyen elítélték az ultranacionalizmus tobzódását, tk. a PUNR nyilatkozatát (miszerint a magyarokat eddigi jogaiktól is meg kell fosztani). Ennek azért van jelentősége, mert egy parlamenti képviselettel rendelkező párt hivatalos állásfoglalását tükrözi.A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Segesvárott tartotta meg első közgyűlését. 1991. április 11.Az IMF – 1989 óta először – 517 millió dolláros hitelt szavazott meg Ro.-nak.1991. április 12.Bolintin de Vale község lakosai, cigányellenes pogrom keretében, a rendfenntartó közegek tétlensége közepette, fölgyújtottak 22 házat. Az RMDSz nyilatkozatban ítélte el mind a tettet, mind a média és a bűnösöket mentegető képviselők hozzáállását. [RMSz, ápr. 16.]1991. április 13.Egerben, az Erdélyi Szövetség rendezésében kétnapos konferencia kezdődött Erdély múltja és jelene címmel. A tanácskozáson tk. Borbély Imre, Tőkés László, Nagy Béla, Kapcza Imre, Duray Miklós, Eva Maria Barki is részt vett, de jelen volt Bálint-Pataki József is, a HTMT részéről. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, de azt Tőkés László (az RMDSz jelen lévő legmagasabb rangú tisztségviselője) nem írta alá. – A következő napokban heves ro. sajtókampány kezdődött a rendezvény és Tőkés ellen. (→ 1991.04.23, 1991.05.03)Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a KJNT. 1991. április 14.Iliescu elnök Londonban részt vett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development = EBRD) alakuló ülésén, ahol megjelentek az európai államfők. Tartózkodása idején tk. John Major brit miniszterelnökkel, Miterrand francia elnökkel és Antall Józseffel is tárgyalt.1991. április 17.A Maros megyei művelődési felügyelőség felbontotta Smaranda Enache munkaszerződését, aki addig a Bábszínház igazgatónője volt (a hatalom így próbálta gátolni az interetnikus kapcsolatokat ápoló, européer asszony tevékenységét).1991. április 18.Kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Miterrand francia elnök, akivel Domokos Géza is találkozott. Domokos elmondta, hogy virágzik a nacionalista politika, még a legmagasabb szinten is; elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti. – A másnapi sajtóértekezleten a VR szóvivőnője – túljátszva szerepét – előadást tartott a francia elnöknek a romániai kisebbségekről. Miterrand hangsúlyozta: a legtöbb kelet-európai országban élnek kisebbségek, ezért jogaikat általánosan kell meghatározni és szabályozni. [RMSz, ápr. 20.; Szabadság, ápr. 20.]1991. április 20.Brassóban – 14 szakosztállyal – újjáalakult a m. művelődési társaságokat és egyesületeket tömörítő EMKE. Eln.: Dávid Gyula, aleln.: Sylvester Lajos. [RMSz, ápr. 23.]1991. április 22.Király Károly szenátor vezetésével háromtagú RMDSz-delegáció érkezett Budapestre. Király Károly részt vett az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának ülésén és beszámolt a m. kisebbség itthoni helyzetéről. Fogadta őt Szabad György, az Országgyűlés elnöke. – Az RMDSz közleményben határolta el magát Király Károly nyilatkozataitól. [RMSz, ápr. 27.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
