ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 4400 találat
lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 4381-4400
1990. március 14.
Kovásznán is megalakult a VR. Ugyanaznap éjjel meggyalázták Kőrösi Csoma Sándor szobrát.
Az FMP újabb, tisztázó szándékú nyilatkozatot tett közzé. A párt ügyeiről Kocsis Sándor nyilatkozott. A legújabb helyzet szerint három alelnök (Kocsis Sándor, Dudás László, Lőrincz Pál) áll a menesztett Vincze János helyett. Titkár: Veress Berkesi Károly. Vezetőségi tagok: Molnár Kovács István és Székely Magdolna. [RMSz, márc. 14.] (→ 1990.02.03, 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.23, 1990.02.28, 1990.07.03) 1990. március 15.
A romániai magyarság első alkalommal ünnepelhette meg március 15-ét. Az 1848-as forradalomra való békés emlékezéseket több városban megzavarták a VR hívei. Szatmárnémetiben az ünneplőkre támadtak, magyarokat vertek meg. (→ 1990.04.11) – Mo. nemzeti ünnepén a pártok és társadalmi szervezetek külön-külön emlékeztek meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. ● [Erdélyben ez a megosztottság csak 2003 után jelentkezett.]
Ismeretlen tettesek megrongálták az erdődi Petőfi-szobrot.
A Szovjetunióban elnöki rendszert vezettek be; az első választott elnök: Mihail Gorbacsov (→ 1991.06.12). 1990. március 16.
A Tudor lakónegyedben lévő gyógyszertár bejáratára kitett kétnyelvű felirat ürügyén több napig tartó zavargások kezdődtek Marosvásárhelyen. A VR magyarellenes tüntetést szervezett, ahol a felvonulók kötelet sürgettek Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak és Kincses Elődnek. Megverték az MTV munkatársait is. 1990. március 17.
Marosvásárhelyen folytatódtak a magyarellenes megmozdulások. Feltüzelt ro. tüntetők behatoltak a ref. egyház felsővárosi hivatalába, bántalmazták az ott tartózkodókat és feldúlták az irodát; eltávolították az 1848-as emléktáblára a m. követség által helyezett, piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút. A rendőrség figyelmen kívül hagyta a helyi RMDSz-vezetők ez irányú panaszát. – Az RMDSz Elnöksége tiltakozott a magyarellenes provokációk és tettek ellen, amelyek Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen történtek. A FSN Tanácsa nem reagált az RMDSz helyzetjelentéseire.
Marosvásárhelyen, a helyi MADISz szervezésében megkezdődött a MISzSz első kongresszusa. A MISzSz nyilatkozata állást foglalt a magyar oktatás kérdésében, szolidaritást vállalt az OGyI ülősztrájkot folytató diákjaival és elítélte a VR Szervezet erőszakos tevékenységét. (→ 1990.03.30)
Kolozsvárott megalakult a Bolyai Társaság (április végén a cégbíróságon megkapta a jogi személy státusát is). Célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése, a kolozsvári tudományegyetem visszaállítása. (→ 1990.05.18) 1990. március 18.
Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Zenetársaság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság. A KJNT tisztikara: Pozsony Ferenc (eln.), Salat-Zakariás Erzsébet (titkár); szakosztály-vezetők: Gazda Klára (tárgyi néprajz); Könczei Csilla, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos (szellemi néprajz); Nagy Olga (társadalom-néprajz), Bardócz Sándor (ifjúsági tagozat).
Domokos Géza kifejtette: a ro. sajtóban sorozatban megjelenő magyarellenes cikkek az RMDSz lejáratására törekszenek. A háttérből irányított provokációk közvetlen célja, hogy a magyarság által kivívott kevés eredményt is visszavonhassák. A hatalom – cinkos hallgatásával – támogatja a VR ugyancsak átlátszó szándékát. [RMSz, márc. 18.1990. március 19.
Marosvásárhelyen folytatódtak a ro. nacionalisták tüntetései. Délelőtt a városháza előtti tömeg Kincses Előd lemondatását követelte. Kincses (a CPUN jelenlévő vezetőivel folytatott egyezkedés után) lemondott a megyei vezetésben betöltött tisztségéről. – A város utcáin botokkal felfegyverzett csoportok randalíroztak. Leverték a magyar cég- és utcatáblákat, az RMDSz székházát fejszékkel és dorongokkal támadták meg. Az épület padlására szorítottak mintegy 75 embert, akiknek sikerült eltorlaszolniuk a feljáratot. A tétlen rendőrség helyett – Sütő András megyei RMDSz-elnök többszöri követelésére – végül megjelent Ion Judea ezredes (a municípiumi CPUN elnöke), Scrieciu tábornok (a megyei CPUN alelnöke) és a katonaság. Scrieciu szabad elvonulást ígért az épületben rekedt személyeknek. Az oda vezényelt teherautóra felszállni készülő Sütő Andrást súlyosan bántalmazták (bal szeme világát elvesztette, több bordáját betörték). [Bővebben lásd Kincses 1.] 1990. március 20.
Az előző napi események hírére az RMDSz sztrájkot hirdetett a gyárakban, de a türelmetlen munkások a város központjába vonultak, hogy a megyei tanács székháza előtt tiltakozzanak az előző napi magyar-verések ellen és követeljék Kincses Előd visszaállítását az alelnöki hivatalba. A szintén felvonuló románokat katonai kordon választotta el a magyaroktól. A tömeg délutánig Ion Iliescura várakozott, remélve, hogy az ország elnöke igazságot tesz. Helyette Szászrégen környéki ro. falvakból autóbuszokkal behozott dorongokkal fölszerelt emberek érkeztek, rátámadtak a magyarokra. Az aznapi zavargásoknak hat halálos áldozata (4 m., 2 ro.) és mintegy 450 sebesültje volt. (→ 1991.03.20)
Budapesten, a Hősök terén ezrek vettek részt az előző napi marosvásárhelyi események ellen tiltakozó nagygyűlésen. Sütő Andrást – kórházi kezelés céljából – katonai repülőgéppel Bukarestből Budapestre szállították.
A m. kormány – a marosvásárhelyi véres események okán – az ENSz közbelépéséért szállt síkra. 1990. március 21.
A ro. kormány a marosvásárhelyi összetűzések miatti felelősséget Magyarországra hárította (úgymond: jól felkészített „turisták” jöttek át ezerszám a határon, a szatmári összetűzéseket is ők provokálták). A képtelen vádakat Király Károly visszautasította. A m. kormány – a visszautasítás mellett – kérte a véres események kivizsgálását és a felelősök megbüntetését. 1990. március 22.
A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó események nyomán a székely megyék nagyobb városaiban gyűléseken és sztrájkokkal tiltakoztak az atrocitások ellen, követelték a szélsőséges VR betiltását, elítélték a sajtóban dúló magyarellenes kampányt. – Petre Roman a történtek kivizsgálását ígérte.
Marosvásárhelyen a kormánybizottság jelenlétében üléseztek a helyi lakosság, az RMDSz és a VR képviselői. (A kormánybizottságban Verestóy Attila és Gelu-Voican Voiculescu is részt vett, utóbbinak a helyét Ioan Mânzatu, a CPUN alelnöke vette át.) Az ülésen megegyeztek abban, hogy a közvéleményt tájékoztatni kell az eseményekről, a nemzeti kisebbségek sérelmeiről és követeléseiről. Az RMDSz ismételten kinyilvánította lojalitását a ro. állam iránt (nem kívánja Erdély elszakítását). (→ 1990.08.02)
Kolozsvárott újjáalakuló közgyűlését tartotta az EME. A 35 résztvevő elfogadta az alapszabályzatot. Az ideiglenes elnöki teendők ellátásával Jakó Zsigmond ny. egy. tanárt bízták meg. (→ 1990.05.09) 1990. március 23.
Marosvásárhelyen újabb heves magyarellenes tüntetés volt.
Iliescu elnök fogadta Domokos Gézát, akivel a marosvásárhelyi véres eseményekről tárgyalt.
Marosvásárhelyi ro. ifjúsági szervezetek és a MADISz közös kiáltványban ítélték el a történteket, követelték a felelősség megállapítását és a bűnösök felelősségre vonását.
A kormány nyilatkozatban határolta el magát az alaptalan vádaktól, miszerint a székely megyék m. lakossága szeparatizmusra hajlana, ugyanakkor ígéretet tett a rágalmazók megbüntetésére és az anyanyelv korlátozás nélküli használatára. (→ 1990.05.22) 1990. március 24.
Az RMDSz nyilatkozatban kérte a Marosvásárhelyen történtek pártatlan kivizsgálását, beleértve a rendfenntartó közegek beavatkozásának késlekedését, a Rompres és a média felelősségének megállapítását, a tendenciózus és félrevezető hírösszeállításokért. 1990. március 25.
A pápa 5 új latin és 6 új görög szertartású kat. püspököt nevezett ki a romániai egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt márc. 14-én visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök helyére Bálint Lajos korábbi segédpüspököt nevezte ki. A nagyváradi róm. kat. egyházmegyében Tempfli József, a szatmáriban Reizer Pál, a temesváriban Sebastian Kräuter, a bukarestiben pedig Ioan Robu lett az új püspök. A görög kat. Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea került, érseki rangban; további gör. kat. püspökök: Ioan Ploscaru (Lugos), Gh. Guţiu (Kolozsvár-Szamosújvár), Vasile Hossu (Nagyvárad), Lucian Mureşan (Nagybánya). – Üldözése idején tanúsított állhatatos magatartásáért címzetes érseki rangot kapott Ioan Chertes gör. kat. püspök és Boros Béla temesvári segédlelkész. (→ 1990.04.29, 1990.05.01, 2003.06.06)
Zilahon meggyalázták Fadrusz János Wesselényi-szobrát. – Bukarestben éjszaka felgyújtották a MALÉV irodáját.
Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete (végleges neve: Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, RMGE), amely az RMDSz keretében kíván tevékenykedni, s az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) hagyományait kívánja folytatni. Elnöke Csapó I. József.
Az országgyűlési választások első fordulója Mo.-n. A választáson a jogosultak 65%-a vett részt. A kialakult sorrend: MDF (24,7%), SzDSz (21,4), FKgP (11,7), MSzP (10,9), Fidesz (9,0), KDNP (6,5). A második fordulóra választási szövetséget kötött az MDF, az FKgP és a KDNP. (→ 1990.04.08)1990. március 26.
A KREK püspökévé választotta Tőkés Lászlót.
Megalakult a Román Hírszerző Szolgálat (RHSz; Serviciul Român de Informaţii = SRI), azzal a céllal, hogy adatokat szerezzen a kémszolgálatokról és a románellenes tevékenységet folytató (terrorista) szervezetekről. [Magyar Hírlap, 1992. márc. 5.] [Az SRI megalakításával kapcsolatos Kincses Előd okfejtése, melyet a marosvásárhelyi események nyomán fogalmazott meg: „Miért volt a román vezetésnek szüksége az etnikumközi összecsapásokra? – 1. Azonnal vissza tudta állítani a szekuritátét, amelynek munkanélküli dolgozói három hónapig, tehát március 21-ig kaptak teljes fizetést. – 2. A kormány gazdasági impotenciájáról el lehetett terelni a figyelmet. – 3. Jó alkalom volt arra, hogy a politikai harcban bunkóként forgassák a nemzetiségi kérdést. – 4. Leállíthatták a demokratizálódást, elkezdhették a visszarendeződést.” (Kincses 1: 101.) – Egy későbbi vélemény: „A marosvásárhelyi konfliktusról ma már köztudott, hogy azt a volt Securitate szervezte.” (Bíró Béla, ER, 2004. 1. sz. p. 25.)] 1990. március 27.
A szászrégeni Frăţia Românească szervezetnek a – székelyföldi románellenes akciókról szóló – híreszteléseit Ardeleanu Gavril ezredes, a Belügymin. Kovászna megyei vezetője cáfolta. 1990. március 29.
Még el sem készült a kormánybizottság jelentése a marosvásárhelyi eseményekről, de az ügyészség máris bíróság elé állított hét cigányt, csendháborítás és hangoskodás vádjával. Másnap már ítéletet is hoztak a kirakatperben: öten 3–5 hónapos börtönbüntetést kaptak, két vádlottat munkahelyen letöltendő javító-nevelő munkára ítéltek. Az április 4-én tartott fellebbviteli tárgyaláson megerősítették az elsőfokú ítéleteket. (→ 1990.04.11)
A Szabadság közölte az RMKdP programját, melyet Podhradszky László, Újvári Ferenc, Sipos Gábor és Asztalos Lajos írt alá. (→ 1990.04.05) 1990. március 30.
Csíkszeredában kétnapos találkozóra gyűltek a MISzSz, a m. diákszövetségek és egyházak ifjúsági szervezeteinek képviselői. A MISzSz (→ 1990.03.17) megválasztotta választmányát (ennek elnöksége: Ábrám Zoltán, Csutak István, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László), kijelölte az RMDSz kongresszusára küldendő delegáció tagjait és elhatározta, hogy az RMDSz-szel közös listán jelölteket indít a májusi választásokon.
Kincses Előd, akit a marosvásárhelyi zavargások egyik felelősének tartott a korántsem pártatlan igazságszolgáltatás, Mo.-ra távozott, ahonnan csak a vádak visszavonása és ártatlanságának elismerése után tért vissza, 1995 júniusában. (→ 1990.05.09, 1993.03.31, 1995.06.08)
Az amerikai útjáról hazatérő Tőkés László (→ 1990.03.09), Genfben az egyházak ökumenikus tanácsa előtt kijelentette, hogy a romániai egyháznak meg kell újulnia. A diktatúra idején az egyházi hierarchia egy része eltávolodott a hívektől és a rezsim kiszolgálója lett. 1990. április 1.
Marosvásárhelyen megtartotta 2. orsz. értekezletét az FMP. A tisztújítás eredménye: Lőrincz Pál (eln.); Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet (aleln.). Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a CPUN-ban. Lányi a belépést feltételekhez kötötte, majd bejelentette a (hamvába holt) Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. – Az FMP az RMDSz kollektív tagjaként kíván harcolni a romániai magyarság egységének megőrzéséért. [RMSz, ápr. 1.] (→ 1990.07.03) ● [Utóbb az FMP már nem az egységért, hanem ellene küzdött. Diverziós módszerekkel.] 1990. április 2.
Bukarestben megkezdődött Andruţa Ceauşescu altábornagy pere. A vád: népirtásra való bujtogatás, gyilkosság. A vádlott 1989. dec. 21-én Bukarestben több ízben tűzparancsot adott, s ő maga is használta a fegyverét. 1990. április 3.
Az RMDSz és a VR képviselőiből álló vegyes bizottság megállapodott abban, hogy a ro. lakosságot biztosítani kell arról, hogy a kisebbségek jogai, azok gyakorlásának biztosítása nem csorbítja érdekeiket, az erdélyi magyarokat pedig arról, hogy a jelenlegi államhatalom – összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Ro. által elfogadott nemzetközi szerződésekkel – minden törvényes jogot garantál az itt élő kisebbségek számára. 1990. április 4.
A KMDSz szervezésében értekezletet tartottak a m. diákszervezetek képviselői és Kolozsvár székhellyel megalakították az Országos Magyar Diákszövetséget (OMDSz). (→ 1990.10.14)
Teoctist – az ortodox egyház Szent Szinódusának kezdeményezésére – visszaült pátriárkai trónjára. (→ 1990.01.18)