ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 4400 találat
lapozás: 1-20 ... 721-740 | 741-760 | 761-780 ... 4381-4400
1992. augusztus 12.
A kormány arról határozott, hogy a görög kat. egyház visszakaphassa az államosítás során kisajátított javait. A cikkíró megjegyezte, hogy az 176/1948. sz. dekrétum alapján államosított 1593 egyházi ingatlan közül 1300 a m. egyházak birtokában volt, éspedig: 531 ref., 468 róm. kat., 266 evangélikus, 35 unitárius. [RMSz, aug. 18.]
Mihály volt ro. király fogadta Teodor Meleşcanu külügyi államtitkárt, aki közölte, hogy a kormány (a közelgő választásokra való tekintettel) nem ad vízumot a királynak, de egy későbbi időpontban szívesen fogadja. Mihály nem fogadta el az érvelést, hogy jelenléte megzavarná a közrendet és a politikai légkört. [Népújság, aug. 15.]
Fazekas János kilépett az Ilie Verdeţ-féle Szocialista Munkapártból (PSM), és egy erdélyi m. szocialista pártot kíván alapítani. [RMSz, aug. 12.] ● [Nem lett belőle semmi.] 1992. augusztus 13.
Az amerikai Képviselőház 63 tagja írta alá az Iliescu elnökhöz intézett levelet, amelyben felsorolták milyen jogsérelmeket látnak a m. kisebbséggel kapcsolatban. Felszólították a ro. kormányt, hogy határolja el magát a szélsőséges szervezetektől és antiszemita kiadványoktól. A Szenátus felkérte James Baker külügymin.-t, hogy gondoskodjék a ro.-i választások ellenőrzéséről, egyúttal elnapolta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását. [BN, szept. 1.] 1992. augusztus 14.
Az RMDSz Maros megyei vezetősége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a PUNR bojkottja miatt még mindig nem alakulhatott meg a megyei tanács. A helyi hatalmat két évvel ezelőtt megszerzett PUNR-csoport ragaszkodik régi pozícióihoz, nem veszi figyelembe a választások eredményét. [RMSz, aug. 14.]
Szilágyi Zsolt képviselő – aki a MISzSz színeiben került be a parlamentbe – Strasbourgban részt vett a Nemzetközi Emberi Jogi Intézet nyári egyetemén. Hazajövetele után a nagyváradi napilapnak kifejtette, hogy az RMDSz-nek támadóbb stratégiát kell kidolgoznia, amely nem csak a kisebbségi kérdésre terjedne ki. [BN, aug. 14.]1992. augusztus 15.
„A világ közel 16 milliós magyarságának fontos ünnepi eseménye a Magyarok III. Világkongresszusa – állapította meg a m. Külügymin. nyilatkozata. – Az anyaország az emberi jogok és a kisebbségvédelem alapelveire építve felelősséget érez a világon élő magyarok és közösségeik iránt.” A Külügymin. azt kívánja, hogy a találkozó a magyar–magyar kapcsolatok új korszakát nyissa meg. [RMSz, aug. 15.] 1992. augusztus 16.
A tévében bemutatkozott a Nemzeti Jobboldal Pártja (Partidul Dreptei Naţionale = PDN). Elnökük, Radu Sorescu a ro. nép ellenségeinek nevezte a kisebbségeket, elsősorban a cigányságot, akiket rezervátumba küldene, utánuk következnének a magyarok. [RMSz, aug. 16.] 1992. augusztus 17.
Adrian Năstase levelet intézett Jeszenszky Gézához, kifogásolva azt, hogy az aug. 19–21. között megrendezendő Magyarok Világkongresszusa, különösképpen a folytatásaként tartandó Erdélyi Világkonferencia az erdélyi kérdés megoldásáról is tanácskozik és megtárgyalásra indítványozzák az „erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot”. A tervezett rendezvények negatív következményekkel járhatnak a kétoldalú kapcsolatok légkörére – hangoztatta a ro. külügymin. –, mert a meghirdetett témák revizionista tételeket visszhangoznak. [RMSz, aug. 19.] (→ 1992.08.21)
A világkongresszussal kapcsán több politikai tényező is (VR, PRM, FSN) felszította a magyarellenesség vádját, noha Domokos Géza már aug. 14-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSz nem tagja az MVSz-nek. Tőkés László és Szőcs Géza nem az RMDSz képviseletében vesznek részt a budapesti találkozón. [Népszabadság, aug. 17.]
Keszthelyen – az MVSz, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a M. Írószöv. rendezésében – megnyitották a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A kétnapos rendezvényen az erdélyi irodalom képviselői (Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba) is felszólaltak. [RMSz, aug. 27.]1992. augusztus 18.
M. kormánynyilatkozat jelent meg a kisebbségekről, amelyben tk. kifejtették: „A nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek és ellentmondanak az ENSz alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi chartának. (…) Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út. (…) Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet.” [RMSz, aug. 21.] 1992. augusztus 19.
Budapesten megkezdődött a Magyarok 3. Világkongresszusa (az első 1929-ben volt, a 2. pedig 1938-ban, akkor alakították meg az MVSz-t). A háromnapos találkozó megnyitóját a Kongresszusi Központban tartották, ahol tk. felszólalt Csoóri Sándor, Antall József, Ágoston András (Délvidék), Duray Miklós (Felvidék), Teller Ede. Tőkés László az egységről beszélt, mondván: „elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire és nem fog össze”. [Világszövetség, aug.] 1992. augusztus 20.
Antall József emlékező beszédet mondott Szent István szobránál. Szónoklata kiemelte: a magyarság „szigorúan megtartja a helsinki és párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal [feltétellel], hogy minden kisebbségnek, így a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk.” [ÚM, aug. 22.]
A Magyarok Világkongresszusán részt vevő erdélyi küldöttek nyilatkozatot adtak ki, melyben sajnálatukat fejezték ki a ro. sajtó magyarellenes propagandája, az irredentizmus vádjának alaptalan hangoztatása miatt. A rejtett cél: Erdély veszélyeztetettsége ürügyén továbbra is jogfosztottságban akarják tartani a kisebbségi népközösséget. Pontosítottak: az aug. 24-re meghirdetett Erdélyi Magyar Kongresszusra (= Erdélyi Világkonferencia; ]920817) az RMDSz nem kapott meghívót és nincs része a szervezésben. [RMSz, aug. 22.]
Az RMDSz Udvarhelyszéki Választmánya – a KOT határozatára (→ 1992.05.02) hivatkozva – illegitimnek minősítette a Csíkszeredába meghirdetett elektorgyűlést (→ 1992.08.21), mondván, hogy a Csíkszéki RMDSz nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. [RMSz, aug. 20.]
Megjelent Csurka István Néhány gondolat… c. írása, mellyel az MDF-es író jobboldali irányt vett. Azt ezt követő két hétben élénk vita alakult ki az írásról. (920918) 1992. augusztus 21.
Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)
Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI]
Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta.
Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11) 1992. augusztus 22.
Budapesten megtartották az Erdélyi Magyar Kongresszust (→ 1992.08.17, 1992.08.20), amely már meghirdetése idején ellentmondásokkal terhes volt (pl. az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak a szórólapon hirdetett A független Erdély esélyei c. előadásról). A rendezvényen tk. Király Károly és Eva Maria Barki tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi m. önrendelkezési nyilatkozatot. [RMSz, aug. 27.] (→ 1992.10.10) – Az RMDSz elhatárolódott a rendezvénytől. 1992. augusztus 24.
Széken tartotta soros ülését az RMDSz OE, a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét (ui. az elektorgyűlésen elfogadott listát []920821] az udvarhelyiek és a gyergyóiak megóvták). Felkérték a választmányt, hogy véglegesítsék a listát. A jelöltegyeztető elektorok ülésén (Csíkszereda, aug. 26.) a következő jelöltlista született: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Székedi Ferenc, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Ördögh Imre [Domokos 3: 174.]. (→ 1992.08.26) [RMSz, aug. 27.]1992. augusztus 26.
Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)
Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14) 1992. augusztus 27.
A CD üzenetében összefoglalta célkitűzéseit: jogállamiság, az egyház méltóságának visszaadása, az állambiztonság törvényes keretek közé szorítása, a helyi közigazgatás decentralizálása, piacgazdaság, privatizálás, parasztgazdaságok támogatása, egyesülés Moldovával, etnikai, vallási vagy politikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, nemzeti megbékélés. [BN, aug. 27.]
Teodor Meleşcanu külügyi államtitkár „érdeklődéssel fogadta”, hogy a m. vezetők elhatárolódtak az Erdélyi Világkonferenciától, de hozzáfűzte, hogy Antall József is hangoztatott revizionistának és nacionalistának minősíthető nézeteket. [MH, aug. 27.] 1992. augusztus 28.
Iliescu elnök az UPI tudósítójának nyilatkozva nem zárta ki egy romániai katonai puccs lehetőségét. Az etnikumok közötti viszály szításáért Mo.-t vádolta. [Cotidianul, aug. 28.] 1992. augusztus 29.
Mihály, volt ro. király a nemzeti kérdésről nyilatkozott. Ro. csakis egységes, oszthatatlan terület lehet; „Erdély ro. föld”. A ro. büszkeséget legragyogóbban a kisebbségek iránti nagylelkűséggel lehet bizonyítani. A kisebbségek minden kívánalmát „illik meghallgatni”; minden ro. állampolgárnak egyenlő jogokat kell élveznie és azonos kötelezettségekkel bírnia. Nem ért egyet az autonomizálási kísérletekkel. [RMSz, aug. 29.] 1992. augusztus 30.
A hat államelnök-jelölt: Ion Iliescu (FDSN), Emil Constantinescu (CD), Caius Traian Dragomir (FSN), Gh. Funar (PUNR), Ioan Mânzatu (PR), Mircea Druc (korábban Moldova miniszterelnöke volt, áttelepedett Ro.-ba és függetlenként kíván indulni; célja: Ro. és Moldova egyesítése). [RomLib, aug. 30.] (→ 1992.09.27) 1992. augusztus 31.
A szept. 27-i választásra 39 párt és politikai alakulat nyújtotta be jelöltjeinek listáját. Ezek közül csak 9 állít az ország mind a 42 körzetében jelölteket: CD, FDSN, FSN, PNL, PR, PRM, PUNR, PSM, MER. [Adevărul, aug. 31.]1992. szeptember folyamán
Szlovákiában elfogadták az ideiglenes alkotmányt. A magyar képviselők kivonultak az ülésről, mert az utolsó pillanatban a kisebbségi jogokat szűkítő módosításokat vittek a szövegbe. 1992. szeptember 2.
Tőkés László sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez fordult, megvilágítva tettének okait. A hatalom idegengyűlötet gerjeszt, miközben Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják. Követelései között szerepelt: bocsássák szabadon a koncepciós perben elítélt (oroszhegyi, zetelaki stb.) magyarokat, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit (a Tőkés baráti köréhez tartozó két személy erőszakos halállal végezte, ki nem derített körülmények között; ]921009). [RMSz, szept. 4.; vesd össze: Domokos 3: 156.]
Friedrich König, az ET alelnöke, az EP jelentéstevője Kolozsvárra látogatott, majd Csíkszeredában Hargita megyei önkormányzati képviselőkkel tárgyalt. Az RMDSz részéről Hajdú Gábor és Kolumbán Gábor ismertette a vendéggel az etnikumközi kapcsolatok gondjait. [RMSz, szept. 2.]