ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 4400 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 4381-4400
1990. január 22.
Az RMDSz IB közp. irodájának állásfoglalása reményét fejezte ki aziránt, hogy az új korszaknak nem a korábbi opportunisták lesznek a hangadói és haszonélvezői, ezért helyeslik, ha a romániai magyarság él az erkölcsi felelősségre vonás jogával és megvonja a bizalmat azoktól, akik erre méltatlannak mutatkoznak.
Kolozsvárott találkoztak a m. történelmi egyházak képviselői és szándéknyilatkozatot fogadtak el (melyet február 3-án átadtak a vallásügyi miniszternek), bejelentve igényüket tk. az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására. (→ 1990.02.19, 1990.06.04, 1990.08.13, 1990.10.22, 1990.11.05) 1990. január 23.
A FSN bejelentette, hogy indul a május 20-i választásokon. A hír megosztotta a közvéleményt. Doina Cornea beadta lemondását: nem kíván részt venni abban a hatalmi harcban, amelyben a FSN óriási előnnyel indul. (→ 1990.02.01)1990. január 24.
Törvényrendelettel elfogadták Ro. új himnuszát („Deşteaptă-te, române”; Andrei Mureşanu szövege, Anton Pann zenéje). 1990. január 25.
Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívta fel a figyelmet. Másnap az RMDSz állásfoglalásban tiltakozott Iliescu célzatos kijelentései ellen. – Az RMSz öt nappal később interjút közölt Iliescuval, melyben az elnök már szelídebb húrokat pengetett.
Kolozsvárott újra megalakult a nagy múltú Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSz).
Csíkszeredában hivatalosan is bejegyezték a 80-as években a bukaresti A Hét égisze alatt működő munkaközösséget. A Kommunikációs és Antropológia Munkacsoport (KAM) vezetői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József.
Szászrégenben megalapították a Frăţia Românească (Román Testvériség) nevű szervezetet, mely a VR mellett kivette részét a nacionalista uszításból. (→ 1990.03.27) Az ő számlájukra írható a helyi magyarellenes tüntetések szervezése és a cigánypogrom. 1990. január 26.
Kovászna megyében megkezdték a kétnyelvű helységnév-táblák felszerelését. Elsőnek Sepsiszentgyörgy határában jelent meg új tábla. [Háromszék, jan. 26.]
Dumitru Mazilu lemondott a CFSN-ben betöltött funkciójáról. (→ 1990.01.17) 1990. január 27.
Leváltották a két héttel korábban kinevezett Pálfalvi Attila oktatásügyi miniszterhelyettest, utóda Demény Lajos (→ 1990.02.01). A hivatalos indoklás szerint Pálfalvi nem tartotta tiszteletben a kormány és az Oktatásügyi Min. határozatait, a m. oktatás függetlenítését célzó önkényes döntéseivel feszültséget keltett. – A Hargita megyei RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a leváltás ellen, kifejtve, hogy Pálfalvi a FSN programnyilatkozatának megfelelően cselekedett, s csupán a m. oktatást illető több évtizedes sérelmeinket próbálta orvosolni. – Az RMDSz IB nyilatkozata elítéli azt, hogy az Okt. Min. korábbi jogaink visszaszerzését sérelmezi és szeparatista megnyilvánulásnak minősíti. Kérik az iskolák 1959-ben kezdődött erőszakos átalakítása előtti státusának visszaállítását.
Király Károly egy interjúban elmondta: „Szerintem téves az a nézet, hogy az erdélyi magyarságnak csak egyetlen, egységes szervezete legyen. Mi történik, ha azt az egyetlen pártot sikerül tévútra terelni? Vagy megszüntetni? Gondoljunk a Magyar Népi Szövetségre?” [MN, jan. 27.] 1990. január 28.
Bukarestben a történelmi ro. pártok (PNTCD, PNL, PSDR) szimpatizánsai kommunistaellenes jelszavakkal tüntettek a kormány épülete előtt. Az erős visszarendeződési tendenciák és a FSN azon terve ellen tüntettek, hogy a FSN indulni kíván a választásokon (→ 1990.01.23). Követelték a kormány lemondását. A FSN hívei (gyári munkások és a Zsil-völgyéből érkezett bányászok) ellentüntetést szerveztek és szétszórták őket. A téren megjelent és rövid beszédet mondott Ion Iliescu és Petre Roman, a tömeg megtapsolta őket. (→ 1990.01.12, 1990.02.01, 1990.02.18)
Megjelent az Okt. Min. közleménye, mellyel a FSN Maros megyei Tanácsának jan. 18-i határozatára reagált. A helyi döntés arra vonatkozott, hogy helyreállítják a Bolyai Gimn. 1960 előtti státusát, amikor a Papiu Líceum ro., a Bolyai Líc. pedig m. volt. A közlemény kimondta: „A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának jelenlegi szervezeti struktúrája az egész 1989/90 tanévre változatlan marad.” [RMSz, jan. 28.]
Kolozsvárott ismét megalakult a jelentős múlttal büszkélkedő protestáns Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), soraiba várva más felekezetek istenhívő tagjait is.
A LEMP utolsó, 11. kongresszusán feloszlatta önmagát. A reformszárny új pártot hozott létre Lengyel Köztársaság Szociáldemokratái néven, elnöke Aleksander Kwasniewski lett. 1990. január 29.
Bukarestben folytatódott a munkások FSN-melletti szimpátiatüntetése. Megtámadták a parasztpárt székházát, Corneliu Coposut csak karhatalmi segítséggel sikerült megmenteni.
A bukaresti bíróságon bejegyezték a Romániai Demokrata Agrárpártot (Partidul Democrat Agrar din România = PDAR). [Ştefănescu: 129.] 1990. január 30.
A bukaresti tüntetések erőszakhullámát tapasztalván, Ana Blandiana lemondott a CFSN-ben elfoglalt tisztségéről.
Kolozsvárott ülésezett a két református püspökség közös zsinata. A Királyhágómelléki Ref. Egyházkerület (KREK) és az Erdélyi Ref. Egyházkerület (EREK) képviselői kimondták, hogy továbbra is két egyházkerület marad, egy-egy püspök irányítása alatt. A jövőben minden egyházi tisztségre négy évre választanak tisztségviselőket, akik még egy ciklusra jelöltethetik magukat. (→ 1990.03.26)
Kincses Előd fölkereste a Bolyai Líceumot „és az igazgatói szobában Lőrincz László professzornak, a FSN nemzetiségi bizottsága alelnökének társaságában megpróbáltam meggyőzni a diákválasztmányt és a szülői bizottságot, hogy fogadják el a FSN megyei tanácsának január 19-i határozatát és csak őszre állítsák vissza a magyar líceumot. Hangsúlyoztam, nem lehet úgy magyar egyenjogúságot kivívni, hogy közben nem vagyunk tekintettel a román érzékenységre. Hozzátettem, az a tény, hogy 1961-ben ugyanezt tették a magyarokkal, nem lehet hasonló lépés indoka.” [Kincses 1: 34.] 1990. január 31.
Az RMSz hírt közölt a Romániai Magyar Független Párt megalakulásáról (ideiglenes székhelye Marosvásárhely). Dudás László főtitkár röviden ismertette a párt programját (privatizálás, gazdakörök, támogatják az RMDSz-t). Hasonló nevű párt, más vezetőkkel Kolozsvárott bukkant föl. (→ 1990.02.03)1990. február folyamán
1990 februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon. [PH, 1992. máj. 4.] (→ 1990.05.05, 1990.09.05, 1990.11.29) 1990. február 1.
A történelmi pártok tüntetését (→ 1990.01.28) követő egyezség alapján két külön szervezeti egységre vált szét a CFSN. Létrehozták a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsát (NEIT; Consiliul Provizoriu al Unităţii Naţionale = CPUN) és a FSN-t. Előbbinek a törvényhozási teendőket kell ellátnia, az utóbbi önálló politikai pártként kíván indulni a májusi választásokon. A CPUN-ben 112-112 személyt adott a FSN, ill. a megyék, a nemzeti kisebbségek, az új pártok és szervezetek (pl. AFDPR), a diákok képviselői. A CPUN fő tennivalója a választási törvény megalkotása, a választások előkészítése. (→ 1990.02.13)
Pálfalvi Attilát gépipari miniszterhelyettessé nevezték ki. (→ 1990.01.27)
Székelyudvarhelyen 20 ezer ember tüntetett, a m. iskolahálózat helyreállítását követelve.1990. február 2.
A bukaresti katonai törvényszék, népirtásban való részvétel vádjával, életfogytiglani börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélte N. Ceauşescu négy közvetlen munkatársát (Tudor Postelnicu, Emil Bobu, Ion Dinca, Manea Mănescu), akiket felelősnek találtak a temesvári 1989. dec. 17–22. közötti vérontásban. (→ 1990.02.10) 1990. február 3.
Az RMDSz IB nyilatkozata sajnálattal vette tudomásul, hogy a ro. ny. sajtó magyarellenes, rágalmazó kampányt kezdett. Kifejtették, hogy a szövetség igényt tart arra, hogy a kisebbséget érintő kérdésekben ne szülessenek döntések a szövetség tudta és beleegyezése nélkül. Ugyanakkor azt is közölték, hogy az IB képviselői két ízben tárgyaltak Iliescu elnökkel és Petre Roman kormányfővel a m. ny. oktatás kérdéséről és kinyilvánították: az RMDSz ragaszkodik a BTE és más tanintézetek visszaállításához.
Magyarország megkapta a kolozsvári főkonzulátus megnyitására vonatkozó engedélyt. A febr. 15-ére tervezett megnyitást ’későbbi időpontra’ halasztották. ● [A ’későbbi időpont’ hét és fél évet jelentett!] (→ 1990.07.26, 1991.05.28, 1991.06.23, 1991.12.02, 1992.06.19, 1992.11.29, 1993.01.22, 1993.01.29, 1993.03.20, 1993.04.21, 1993.04.23, 1993.07.14, 1993.08.31, 1993.09.15, 1995.07.11, 1996.02.02, 1996.12.27, 1997.01.06, 1997.01.14, 1997.01.23, 1997.03.01, 1997.07.10, 1997.07.23)
Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége (RMOGySz). (→ 1990.02.24)
A Szabadság szerkesztői, akik a televízióból értesültek a párt megalakulásáról, utánajártak a Független Magyar Párt (FMP) körüli ügyeknek. A párt az RMDSz híveit is tagjai sorába várja. Elnöke Vincze János (állítólagos egyetemi tanár, de facto a kolozsvári egyetem biofizika tanszékén volt tanársegéd, akit 1980-ban, befolyással való üzérkedésért vádjával négy és fél év börtönre ítéltek, azóta állástalan), alelnöke a marosvásárhelyi Somosdi Veress Károly [aki Veress Berkesi Károly néven verseket is közölt – K. P. megj.]. (→ 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.23, 1990.03.14) 1990. február 4.
Kincses Előd az RMSz-ben arról számolt be, hogy az elmúlt napokban a marosvásárhelyi postáról ismeretlen elkövetők több nagyvárosba telexüzenetet továbbítottak, amely a helyi m. lakosság állítólagos románellenes cselekedeteiről számolt be. A küldeményen a ro. ny. kizárólagosságát és a m. oktatás beszüntetését is követelték. A nyilvánvaló provokációt a demokratikus érzelmű románok is elítélték. ● [A diverzió része volt a m. oktatás elleni hecckampánynak.] 1990. február 5.
A tanügymin. rendeletet adott ki, amelynek értelmében Kolozsvár 3 régi m. gimnáziumából (Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János) elköltöztetik a ro. osztályokat, s ezek az iskolák a jövőben csak m. nyelvű osztályokat indítanak. [Szabadság, 1991. jún. 29.] (→ 1991.06.25) 1990. február 6.
Bukarestben bejegyezték a 27. politikai pártot: FSN, elnöke: Ion Iliescu. 1990. február 7.
Kolozsvárott megalakult a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. (KLMT) 1990. február 8.
Székelyudvarhelyen megalakult a Székely Ifjak Fóruma (SzIF). 1990. február 9.
Aurel Dragoş Munteanu lemondott az RTV elnöki posztjáról, utóda: Răzvan Theodorescu.