ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 4400 találat
lapozás: 1-20 ... 1181-1200 | 1201-1220 | 1221-1240 ... 4381-4400
1994. március 11.
Az EUCD budapesti ülésén fölvették teljes jogú tagnak az RMKdP-t. [Népújság, márc. 22.] (→ 1994.09.24)
C. V. Tudor a komm. idején is híres volt idegengyűlöletéről. 1990-ben megalapította a România Mare hetilapot, melyhez – a cikkíró szerint – a pénzt a kormánytól kapta, hogy az ellenzéket lejárassa, szétverje. Rövidesen pártot is alapított (PRM), melynek szenátora. Becsületsértésért és rágalmazásért számtalan pert indítottak ellene, mindhiába. Miután Spiroiut és Iliescut is támadta, parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy megtárgyalják eddigi tevékenységét. Lehet, hogy mentelmi jogát is felfüggesztik. [Népszava, márc. 11.] 1994. március 13.
Nagykároly főterén ünnepélyesen fölavatták Petőfi Sándor bronzszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását. [RMSz, márc. 15.]1994. március 14.
A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartották az 1848-as forradalomra emlékező ünnepségek nyitó rendezvényét. [RMSz, márc. 17.]1994. március 15.
Erdély több nagyvárosában szabadtéri (Szatmárnémetiben, Aradon és Temesváron zárttéri) helyszíneken, ünnepi gyűléseken, műsorokkal, koszorúzással emlékeztek az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. A parlamentben Borbély Imre méltatta 1848 jelentőségét; mondanivalóját m. nyelven is összegezte. A nacionalista pártok képviselői közbekiáltásokkal zavarták meg a beszédet, a házelnök kikapcsolta a mikrofont. [RMSz, márc. 17.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.17) 1994. március 16.
Még mindig nem fogadták el a költségvetést. A kormány arra hivatkozik, hogy a parlamentnek előzőleg meg kell szavaznia a luxusadó és a mezőgazdasági jövedelemadó törvényét. [RMSz, márc. 16.]
Nagyszebenben Markó Béla találkozott a RNDF vezetőségével és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitatták meg. Megbeszélték azt is, hogy az RMDSz miként képzeli el azt, hogy esetleg ismét együttműködjék a CMN-vel. [Népújság, márc. 18.] 1994. március 17.
Az RMDSz parlamenti képviselői és szenátorai bukaresti sajtórétekezletükön összegezték a megemlékezések tapasztalatait. Szabó Károly leszögezte: Március 15. minden m. ünnepe, a piros-fehér-zöld zászló minden m. zászlaja és a Himnusz minden m. himnusza. Az erdélyi magyarok józansága és a románok toleranciája megcáfolta a rémhírterjesztők várakozásait – nem volt semmilyen incidens. Borbély Imre anyanyelvű felszólalásával kapcsolatban (→ 1994.03.15) emlékeztetett arra, hogy pár hónapja, hasonló esetben egy szerb képviselőt megtapsolt a parlament. [RMSz, márc. 19.]
Az EvZ vezércikke elítélte a nacionalista pártok magyarellenes kampányát, elmarasztalta a kormányfőt és a rendfenntartó erőket a Márc. 15-én produkált fölösleges erőfitogtatásért. [Népszabadság, márc. 18.] 1994. március 18.
Nagykároly polgármestere (a tanács 1993. jún. 11-i döntése alapján), márc. 11-én háromnyelvű helységnév-táblákat állíttatott a városba vezető utak mentén, melyeket a sötétség leple alatt ismeretlenek lemázoltak. V. Suciu megyei prefektus kijelentette, hogy a közigazgatási bíróságon pert indít a polgármester ellen, mert a helynévtáblák törvényellenesek. [MN, márc. 18.] – Poósz Barna, hogy megelőzze a táblák levételét, összeszedette azokat. Szabó Károly szenátor elítélte a város polgármesterének lépését, mert a prefektus túllépte hatáskörét: csupán a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a tanácsi határozatot. [EN, ápr. 6.]
Nagy Benedek a tanügyi törvénytervezetről elmondta: nagy vívmány, hogy szerepel a saját történelem anyanyelven való oktatása, ezt 75 év alatt nem sikerült elérni. [OrEx, márc. 18.]1994. március 19.
Az RMDSz megyei vezetőségének nyilatkozata emlékeztetett az 1990-es etnikai összecsapásokra. A felbújtókat és a tetteseket nem vonták felelősségre, ellenben 45 magyart és cigányt bíróságon hurcoltak meg. [Népújság, márc. 19.]
Az EME tisztújító ülésén Jakó Zsigmond leköszönő elnök ismertette az egyesület tevékenységét. Az új vezérkar: Benkő Samu (eln.); Péter Mihály és Tonk Sándor (aleln.); Kiss András (főtitkár); Sipos Gábor (titkár). [RMSz, márc. 23.]
Temesvárott szemináriumot rendeztek a többség–kisebbség kapcsolatairól. Corneliu Coposu (PNTCD) megismételte korábbi álláspontját (→ 1994.03.07), hozzátéve: a m. kisebbséget megilleti az anyanyelvű egyetem. Nemzetiségi törvényre szükség van, de pártja nem fogadja el a kisebbségi autonómia elvét. [RMSz, márc. 25.]1994. március 21.
A szenátus folytatta a háborús veteránok kárpótlási törvényének (→ 1993.12.16) vitáját. Elfogadták azt a paragrafust, hogy a m. hadseregben szolgált katonák csak akkor kaphatnak kárpótlást, ha igazolják, hogy nem harcoltak a románok ellen. Az RMDSz nyilatkozata leszögezte: a törvény alkotmányellenes, nem igazodik Helsinki szelleméhez és az ET 1201-es ajánlásához. [RMSz, márc. 23.] (→ 1994.04.01, 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.12.28) 1994. március 22.
Az RMDSz ÜE soros ülésén elmondták: a kétnyelvű helységnév-táblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatokat 18 esetben támadta meg az illetékes prefektus. Ezekben az esetekben az RMDSz jogsegélyt biztosít; ugyanakkor felhívta a külföldi politikai megfigyelők figyelmét az esetre. [RMSz, márc. 26.]
Az RMKgP és az EMGE azonos célokért küzd, de nincs közöttük jó viszony; a vezetőség úgy ítéli meg, hogy az egyesület szakemberei át akarják menteni a termelőszövetkezeti rendszert. Gyengék a gazdakörök, kft.-ket kellene alakítani – mondta Mihály József, a párt elnöke. [ÚM, márc. 22.]1994. március 23.
Máramarosszigeten közadakozásból sikerült helyreállíttatni az 1848-as emlékművet (→ 1993.11.12). A helyreállítás után a megyei műemlékvédelmi bizottság emberei, arra hivatkozva, hogy hiányzik az orsz. fórum engedélye, azt követelték, hogy bontsák le az oszlopot. Heves vita után a városi tanács az emlékmű megmaradása mellett szavazott, így márc. 15-én fölavathatták a helyreállított emlékoszlopot. [EN, márc. 23.]
A MOGyE elrománosításának számadataiból: 1960-ban a 134 végzősből 120 volt a m., 1987: 172/76. 1994: 1482/337. – 1989 december után 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 m. volt.1994. március 24.
Chiusbaian, az új igazságügymin. kijelentette, hogy „Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse volt”. [RMSz, márc. 24.]1994. március 25.
Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, közöttük az RKP KB VB 7 póttagjának, valamint az oroszhegyi és zetelaki elítéltek közül azoknak, akiket 10 év fölötti börtönbüntetésre ítéltek (→ 1990.05.08, 1991.03.29). Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Ilyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass Kis Előd büntetését. [Szabadság, márc. 26.] (→ 1994.04.04, 1994.05.31)
Az ellenzéki TinLib politikai népszerűségi listáján először vesztette el az első helyet Ion Iliescu. Gh. Funar és C. V. Tudor egyaránt az első öt között szerepel. [MN, márc. 25.]
Marosvásárhelyen újabb diákújságíró-képzést tartott a DUMA. (→ 1993.11.24) 1994. március 26.
Az EMT tisztújító közgyűlésén Selinger Sándor helyett Fodor Alpárt választották elnökké. Alelnökök: Csibi Vencel, Székely Zsuzsa, Kovács István, FurdekTamás. [Szabadság, márc. 29.]
Az EME Orvostudományi Szakosztálya élére dr. Pap Zoltánt választották. Titkár: Benedek István. [Népújság, márc. 26.]1994. március 27.
Bukarestbe érkezett Friedrich König és Gunnar Jansson, az ET két raportőre, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Ro. az ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek. [RMSz, márc. 30.] (→ 1994.03.29)
Csíkszeredában befejezte programadó gyűlését az SzK (az RMDSz liberális platformja), ahol a ro. liberális párt és az SzDSz is képviseltette magát. Elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepelt a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, az önkormányzati és gazdaságpolitika, a kulturális önszerveződés stratégiája. A vezetőség tagjai: Eckstein-Kovács Péter (eln.); Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. [RMSz, márc. 31.]
A The Observer cikke a ro. titkosszolgálatot elemezte. „A régi Securitate és a SRI egy nyelven beszél.” A SRI szerint Mo. továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. [MH, márc. 28.] 1994. március 28.
Entz Géza magas állami kitüntetéseket nyújtott át az erdélyi katolikus papság néhány képviselőjének (Boros Béla, Godó Mihály, Erőss Lajos, Léstyán Ferenc) és Dénes Anna Szeréna a Szociális Testvérek Társasága szerzetesnővérének, akik hosszasan raboskodtak a proletárdiktatúra idején. Ilyen kitüntetéseket eddig nem adták át Erdélyben élő magyaroknak, elsőként a kat. egyház személyiségeit tüntették ki, mert a katolikus egyház meg tudta őrizni belső függetlenségét a komm. idején is, ez ily módon Mo.-n sem sikerült. [RMSz, ápr. 1., ápr. 2.]1994. március 29.
Az ET két raportőre (→ 1994.03.27) a m. egyházak képviselőivel találkozott Bukarestben, akik elmondták, hogy az egyházi vagyon restitúciója terén még semmi sem történt. Az egyházfők átadták a m. egyházak helyzetét összefoglaló dokumentációt. [Táj., márc. 30.]1994. március 30.
Bukarestben Fr. König és G. Jansson folytatták a meghallgatásokat. A kormánypárti képviselők szerint az ET ajánlásainak elfogadása megfelelő ütemben halad, az ellenzéki CD ennek az ellenkezőjét állította. Az RMDSz vezetőivel is találkoztak, Markó Béla leszögezte: a kormányban nincs meg a kellő politikai akarat a vállalt kötelezettségek teljesítésére. [RMSz, márc. 30., márc. 31.] – Gunnar Jansson ismertette a finnországi kisebbségek helyzetét: bár az országnak csak 6%-a svéd, az állam hivatalos nyelvként ismeri el a svédet. Saját egyetemük is van a svédeknek. [Szabadság, ápr. 2.]
Annak okán, hogy Entz Géza m. kormánykitüntetéseket adott át Ro.-ban, Adrian Năstase képviselőházi elnök kijelentette: vízumkényszert kell bevezetni a diplomáciai útlevelek esetében, hogy „megtanítsuk azokat, akik nem értették meg elég jól, hogy mit jelent a ro. állam szuverenitása egész területe fölött”. [Szabadság, ápr. 1.] (→ 1994.04.05) – A ro. külügyi tárca az ellen tiltakozott, hogy a m. államtitkár bejelentés nélkül járt az országban. A m. fél pontosított: idejében közölték a látogatás idejét és útvonalát, még a ro. fél pótlólagos kérését is teljesítették: közölték a kitüntetettek névsorát. [RMSz, ápr. 7.]1994. március 31.
Magyari András, a BBTE prorektora elmondta: Liviu Maior és Iliescu támogatták beadványát, ennek köszönhetően újabb négy szakon bővült a m. csoportok létszáma. [RMSz, márc. 31.]
A Korunk az RMDSz-ről ad körképet. Salat Levente vitairatára az erdélyi politikai élet személyiségei válaszoltak. [Korunk, 3. sz.] 1994. április 1.
A parlament két háza a háborús veteránok kárpótlási törvényének korábban tárgyalt változatát fogadta el (→ 1994.03.21). – Az RMDSz az Alkotmánybírósághoz fordult, jogorvoslatért. [Táj., ápr. 1., ápr. 12.] (→ 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.11.28)
Adrian Năstase Kolozsváron kijelentette, hogy fellépnek az RMDSz radikális csoportja ellen; az RMDSz ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a PRM. [OrEx, ápr. 1.]
A képviselőházban már elfogadott, de még egyeztetés alatt álló törvénytervezet előírja, hogy közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a ro. zászlót. Az RMDSz javaslatát – a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a m. zászló is – elvetették. [OrEx, ápr. 1.]