ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 4400 találat
lapozás: 1-20 ... 1041-1060 | 1061-1080 | 1081-1100 ... 4381-4400
1993. szeptember 17.
A kormány ülésén megvitatták a CMN javaslatát a kétnyelvű helynévtáblák bevezetéséről és megbízták a kormány főtitkárságát, dolgozza ki az erről szóló rendeletet. [Népszabadság, szept. 18.] 1993. szeptember 18.
Markó Béla elmondta: az RMDSz politikai súlyának növekedését mutatja az EDU-ba történt felvétel. A Memorandummal kapcsolatos pártközi viták nyomán azt javasolta a CD-nek, hogy tárgyalják újra az egyezséget. Kitért a kollektív jogoknak helyet adó Balladur-tervre, mely kétoldalú tárgyalásokat kíván. A Szövetségen belüli nézeteltérésekkel kapcsolatban leszögezte: a viták legyenek közvetlenek, ne a sajtóban üzengessenek egymásnak a felek. Nem ért egyet azokkal, akik szerint az igények kimondása elriasztja a partnereket. Sokkal hasznosabb, ha nyíltan megfogalmazzuk a közösség, a szövetség akaratát. [RMSz, szept. 18.] 1993. szeptember 20.
Hadréven egy cigány leszúrt egy ro. embert. A feldühödött falustársak meglincselték a gyilkost és felgyújtották a cigányok házait. Összesen négy halottja volt az etnikai összetűzéseknek. [RMSz, szept. 24.] (→ 1993.09.30) 1993. szeptember 21.
Pénzügyi szakemberekből álló küldöttség utazott Washingtonba, hogy a folytassák az IMF-fel megszakadt tárgyalásokat. [MN, szept. 21.]
T. Meleşcanu Brüsszelben tárgyalt Ro. NATO-csatlakozási kérelméről. Manfred Wörner figyelmeztetett: a NATO-val való együttműködés egyik feltétele, hogy a kelet-európai államok igyekezzenek javítani a szomszédokkal való kapcsolatokon. [MH, szept. 22.] 1993. szeptember 22.
Bukarestben összeült a CMN. Az RMDSz képviselői, miután felolvasták Markó Béla levelét, az előzetes döntés (→ 1993.08.31) alapján kivonultak a teremből. [PH, szept. 23.]
A Bihar megyei Tanfelügyelőség a menesztett 4 tanfelügyelő (→ 1993.09.01) helyébe kinevezett kettőt. [BN, szept. 22.]
Somay Pál lemondása nyomán új választást írtak ki Csíkszeredában. Csedő Csaba lett az új polgármester. [ÚM, szept. 22.]
Szervátiusz Tibor – az Orbán Balázs szobor ügyében (OBKE; ]930718, 930817) – levélben értesítette Székelyudvarhely polgármesterét: pályázaton elvből nem vesz részt. [RMSz, szept. 22.; HN, okt. 29.] (→ 1993.12.15) 1993. szeptember 24.
A Collegium Transsylvanicum Alapítvány (CTA) (→ 1993.09.07) első munkaülésén létrehozták a Tankönyvtanácsot. A szaktárca még nem engedélyezi az alternatív tankönyvek használatát, de fel kell készülni az esetleges későbbi lehetőségekre, ezért pályázatot hirdettek tankönyvek írására. [Szabadság, okt. 6.; RMSz, nov. 18.]1993. szeptember 25.
Borbély Imre összegezte a neptunfürdői találkozó (→ 1993.07.17) nyomán keletkezett vitát és elemezte az RMDSz politikáját. Szerinte a kisebbségi politizálás célja késleltetni az asszimilációt; e vonal méltó képviselője Domokos Géza, aki a politikai tevékenység egyetlen színterévé a parlamentet kívánta tenni. Borbély Imre szerint ez eredménytelen, mert engedményekből soha nem lesz jog. – Az autonomista politikusok viszont a társadalom néplélektani felkészítését és a külföldi erők bevonásával történő nyomásgyakorlást tartják eredményesnek. [RMSz, szept. 25.] ● [Egy nappal előbb Bányai Péter megírta: Borbély Imre (az SzKT alelnöke) Horthy Miklóst tisztességes m. embernek nevezte, aki összetartotta a nemzetet. Bányai úgy érzi: nem maradhat egy szövetségben olyan emberekkel, akik így gondolkodnak. (RMSz, szept. 24.)]
Jeszenszky Géza nyilatkozott a Rompres hírügynökségnek. Tk. elmondta: nem érti, hogy az RMDSz Memoranduma (→ 1993.08.26) miért váltott ki olyan heves kritikákat. Lehetetlennek érzi, hogy a ro. kormány ki akarja zárni a tárgyalásokból a m. kisebbséget, holott a két ország viszonyának rendezése csak egymás kisebbségeinek konzultálásával képzelhető el. [RMSz, szept. 25.]1993. szeptember 26.
Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Az ülés témája: a Neptun-ügy (→ 1993.07.31) Bodó Barna ismertette a tényállást, melyet hosszas vita követett. Borbély László, Frunda György és Tokay György lépését mindannyian elítélték és politikai tévedésnek minősítették. A MISzSz, az SzK, az EMK és a Bethlen Gábor Kör azt javasolta, hogy a „hármak”-at mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, másik 4 frakció tiltakozott ez ellen. Egyik csoport sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy kompromisszumos szöveget és egy állásfoglalást szavaztak meg (61:29 arányban, 8 tartózkodással). A Tőkés László és Bodó Barna által sürgetett felelősségre vonás elmaradt. [MN, szept. 27.; ÚM, szept. 27.; RMSz, szept. 28.; Háromszék, szept. 29.] (→ 1993.09.29) 1993. szeptember 28.
Az ET közgyűlése fölvette tagjai sorába Romániát. A szavazásánál Mo. tartózkodott. A felvételi határozat folyamatos, hat hónaponkénti ellenőrzést írt elő a ro. részről vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ET felszólította Ro.-t, hogy írja alá az önkormányzatok önállóságával és a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos európai chartákat, biztosítsa a sajtószabadságot. Ajánlja, hogy fogadjon el új kisebbségi és oktatási törvényt, szolgáltassa vissza az egyházi javakat; lépjen föl az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a nemzeti és vallási diszkrimináció ellen, engedje szabadon a politikai és etnikai okok miatt elítélt rabokat. [ÚM, szept. 29; Szabadság, okt. 15.] (→ 1993.09.30, 1993.10.04, 1993.10.07, 1994.04.09)
Moszkvában aláírták a Független Államok Gazdasági Közösségének alapító dokumentumait, ezzel Moldova is a FÁK teljes jogú tagja lett. [RMSz, szept. 28.] (→ 1993.07.24, 1993.08.04, 1993.08.09, 1993.08.12, 1993.08.23) 1993. szeptember 29.
Frakcióvezető választást tartott az RMDSz képviselőházi csoportja. Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció 9 tagja (András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László) kivonult az ülésről és tiltakozott a döntés ellen, emlékeztetve Tokay és Borbély László „politikai hibáira” (Neptun-ügy; ]930926). [Népújság, okt. 1.] 1993. szeptember 30.
Az RMDSz után – a hadrévi eseményekre hivatkozva (→ 1993.09.20) – a cigányság képviselői is kiléptek a CMN-ből. [MH, szept. 30.]
Az RMDSz megelégedéssel nyugtázta Ro. felvételét az ET-ba (→ 1993.09.28). A nyilatkozat leszögezte: ez a lépés lehetőséget ad az országnak arra, hogy a jogállam kiépítésével, a kisebbségi kérdések rendezésével beilleszkedjék az általános európai jogrendbe. A többpontos feltételrendszer nagyjából megegyezik az RMDSz Memorandumának kitételeivel. [MH, szept. 30.]1993. október 1.
Az RMDSz közleménye bírálta Iliescu elnök szlovákiai beszédét, aki megkérdőjelezte az ET ellenőrző mechanizmusának létjogosultságát Ro.-val szemben. [Szabadság, okt. 2.]1993. október 2.
Az ET-csatlakozás parlamenti ratifikálása során Ion Solcanu szenátor a Ro. felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Adrian Năstase úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Ro.-ban. Petre Roman (PD) túlzónak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltéteteleket. [MH, okt. 2.] ● [Hasonló eset a komm. idején is megtörtént. Valamely európai (koppenhágai? madridi?) egyezmény aláírásakor Ro. képviselője „aláírjuk, de nem tartjuk be!” mondás kíséretében szignálta a dokumentumot.]
Szilágysomlyón fölavatták az EMKE székházát. Korábban Zilahon és Torockón, a közeljövőben Bánffyhunyadon történik hasonló esemény – mondotta Kötő József, aki az építkezés fontosságáról is beszélt. [RMSz, okt. 6.]1993. október 3.
Az RMDSz ÜE fogadta Kolozsvárott az MDF küldöttségét. Kerekasztal-beszélgetést folytattak helyi értelmiségiekkel, ahol a fő téma a m. egyetemi oktatás volt. Főiskolák alakultak a Székelyföldön, de komoly anyagi támogatásra várnak; nincsenek megfelelően képzett szakemberek. [RMSz, okt. 7.]
Mamaián befejeződött az 5 nappal korábban kezdődött konferenciasorozat: a keleti románság első konzultatív tanácskozása, melyet a Ro. Kulturális Alapítvány szervezett. 11 országból mintegy 40 küldött tárgyalt a h. t. ro. népesség helyzetéről. Megállapították, hogy a környező országokban élő románságot a teljes asszimiláció fenyegeti. [A Hét, 1994. okt. 14.] (→ 1993.10.09) 1993. október 4.
Az ET miniszteri bizottsága felvette tagjai sorába Ro.-t. A felvétel formális volt, mert az érdemi döntés már a közgyűlésen megszületett (→ 1993.09.28). Nem sikerült átvinni a határozatba azokat a javaslatokat, amelyeket az ET parlamenti közgyűlése szükségesnek tartott, ui. Franciaország visszautasította Dánia, Hollandia, Svájc és Belgium erre vonatkozó javaslatát. [MH, okt. 5.]1993. október 5.
A ro. parlament elfogadta a védelmi törvényt. [RMSz, okt. 8.] A törvénytervezet vitáján Szabó Károly szenátor érdemi javaslatait elvetették. [Szabadság, okt. 12.]
A képviselőházban és a szenátusban hasonló módon reagáltak az RMDSz politikusainak felkérésére. Borbély Imre, ill. Magyari Lajos beszélt az aradi vértanúkról és egyperces tiszteletadásra szólította föl a jelenlévőket. Mindkét helyszínen került egy-egy nacionalista képviselő ill. szenátor, aki visszautasította a gesztust. [TÚSz, okt. 7.; MN, okt. 7.] – Az RMDSz közleményben tiltakozott. [BN, okt. 8.] 1993. október 6.
Aradon a 13 vértanúra emlékeztek. Ökumenikus istentisztelet után koszorúzás zajlott az emlékhelyen. [RMSz, okt. 8.]1993. október 7.
Bécsben ünnepélyesen megtörtént Ro. belépése az ET-be. (→ 1993.09.28, 1993.09.30, 1993.10.04). Teodor Meleşcanu mondott beszédet, majd letétbe helyezte a csatlakozási okmányokat. [RMSz, okt. 9.]1993. október 8.
Bécsben a dokumentumok és a nyilatkozat elfogadásával befejeződött az ET csúcsértekezlete. Az elfogadott függelékek egyike a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért szállt síkra. Az államoknak szavatolniuk kell a törvény előtti és az esélyegyenlőséget, valamint a tartózkodást a hátrányos megkülönböztetéstől. A kisebbséghez tartozók mind a közéletben, mind a a magánéletben használhatják az anyanyelvüket, szögezte ajánlásként a függelék. [RMSz, okt. 12.]
A RomLib cikke így jellemezte a PUNR-t: „egytelen ismertetőjele a hipernacionalizmus, ideológiája ismeretlen, platformja nincs; legfőbb fegyvere a politikai zsarolás”. [Szabadság, okt. 8.]1993. október 9.
Marosfői ülésén a MÚRE vezetősége etikai kódexet fogadott el. [RMSz, okt. 12.]
Herkulesfürdőn megnyílt a Román Szellemiség I. kongresszusa, 16 ország 500 küldöttjével. A díszelnökségben ült: Adrian Năstase, Gh. Funar, Adrian Păunescu, Gh. Dumitraşcu, Vasile Văcaru, Doru Ioan Tărăcilă. A Cuvântul vezércikke (1993/43. sz.) szerint azért volt szükség erre a találkozóra, hogy ellensúlyozza a mamaiai, hivatalos kirakatpolitikát megtestesítő rendezvényt (→ 1993.10.03). [A Hét, 1994. okt. 14.] (→ 1994.10.16)