ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 55 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-55
Intézménymutató:
RMDSz kongresszus (előkészület / utóélet / hivatkozás)
1995. április 27.
Az RMDSz kongresszusa előtt egy hónappal az ÜE tudomásul vette az elnöki posztra beérkezett jelöléseket: Markó Béla, Tőkés László (→ 1995.05.04), Kónya-Hamar Sándor, Borbély Imre. 1995. május 6.
Marosvásárhelyen befejeződött a kongresszus előtti utolsó SzKT. Két nap után sem született döntés az autonómiatervezetről, a programtervezet és a szervezeti szabályzat módosításairól, az utolsó szót a kongresszus mondja ki (→ 1995.05.28). Borbély Imre, az SzKT-n nyilvánosságot kapott levélben [szövegét lásd: EN, máj. 17.] azzal vádolta Markó Bélát, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és mérsékeltek között, de gyakorlati politikájával ez utóbbiakat támogatja; felrótta azt is, hogy Markó nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedeket. (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.20) Kritikusan szólt még az atlantai tárgyalásokról (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17) és a szövetségi autonómia-program hátráltatásáról. Markó válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. [RMSz, máj. 10.] (→ 1995.05.13, 1995.05.17, 1995.05.19)
A Bolyai Társaság ünnepséggel emlékezett meg a BTE 1945-ös alapításáról. Balogh Edgár emlékeztetett: az egyetemet 1872-ben hozták létre, 1918-ban Szegedre költöztették, majd 1940–44 között ismét Kolozsvárra telepítették, tehát a jogi státus folyamatos, a Groza-féle 1945-ös aktus csupán névadást jelent. [RMSz, máj. 10.] 1995. május 28.
Kolozsvárott véget ért az RMDSz 4. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson önmeghatározásként a nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösséget fogadták el. – Tőkés László (akit ismét megválasztottak tb. elnöknek) kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, az RMDSz-en belül is felerősödött az autonómiaellenesség. Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómia programját, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. – Hosszú vita folyt az RMDSz programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. – Az elnökválasztás eredménye: Markó Béla (226 szavazat), Kónya-Hamar Sándor (57), Borbély Imre (51). Megválasztották az SzKT 21 tagját. A kongresszus visszavonta Nagy Benedek alsóbb szinten eldöntött kizárását (→ 1995.03.06); büntetésként megfosztották minden tisztségétől (ám ez nem érinti képviselői mandátumát). [Szabadság, máj. 30.; RMSz, máj. 30.]1995. május 29.
Az RMDSz kongresszusának visszhangjából: a parlament ülésén Adrian Păunescu és C. V. Tudor útszéli hangon támadták az RMDSz-t; azonnali ügyészi beavatkozást követeltek a szövetség ellen. Frunda György javasolta, hogy a parlament ne a viták menetét, hanem a kongresszus elfogadott dokumentumait vizsgálja. [RMSz, máj. 31.] – Gh. Funar 11 pontos intézkedési tervet javasolt, tk.: a szövetség képviselőinek megbüntetését; anyagilag ne támogassák többet az RMDSz-t; az állam támogassa a magyarok áttelepedését. [Szabadság, máj. 31.] – Az ellenzéki PD méltányolta a kongresszuson elfogadott kiegyensúlyozott politikai vonalat, ugyanakkor kérte: fogalmazzák meg egyértelműbben az autonómia-álláspontot. [MN, máj. 31.] 1995. június 1.
T. Chebeleu elnöki szóvivő ismertette Iliescu állásfoglalását az RMDSz kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság „autonóm nemzeti közösségként” való meghatározását, a budapesti RMDSz-képviselet tervét és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Ro.-ra. [Szabadság, jún. 2.]
A pártok bírálták a kolozsvári RMDSz-kongresszus lefolyását és a hozott döntéseket. Oliviu Gherman pártelnök kifejtette: nem téveszti össze a m. kisebbséget az RMDSz-szel, ill. a kongresszuson kifejtett irredenta álláspontot magával a párttal, de felkéri a szövetség parlamenti képviselőit, hogy foglaljanak állást a kongresszuson elhangzott szélsőséges nyilatkozatokkal kapcsolatban. Gh. Funar (ismételten) azt követelte: nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSz-t és tiltsák be. Dinu Patriciu (PL’93) felesleges és ártalmas szervezetnek nevezte az RMDSz-t. [Szabadság, jún. 1.]
Markó Béla, a szövetség sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az RMDSz parlamenti úton kívánja elérni minden célkitűzését, ezért érthetetlen egyes politikusok és pártok reagálása: terrorista, félkatonai, törvényellenes jelzőkkel illették és betiltását követelték. [Szabadság, jún. 2.]1995. június 2.
Az AEÁ bukaresti nagykövetsége az idegen országok himnuszának és zászlajának használatára vonatkozó, súlyos büntetést kiszabó törvény elejtését javasolta Adrian Năstasenak, a képviselőház elnökének. [Szabadság, jún. 2.]
Az RMDSz javaslatára, 91 ellenzéki képviselő aláírásával, alkotmányossági óvást terjesztettek be az ismét előrángatott „kapupénz” (→ 1995.05.18) ügyében. [Szabadság, jún. 2.] (→ 1995.06.23, 1995.07.31) 1995. június 3.
Tőkés László elismeréssel nyilatkozott a kongresszusról, amely megerősítette a brassói kongresszus autonómiát illető téziseit. Csupán egy dolgot kifogásolt: az elnöki jelentésből kimaradt a Neptun-ügy (→ 1993.07.17, 1993.07.31) említése. Az RMDSz tb. elnöke elismeréssel fogadta Markó Béla újraválasztását; a szövetségi elnök a folytonosság hordozója. [RMSz, jún. 3.]1995. december 28.
Hargita megye polgármesterei évzáró búcsútalálkozón vettek részt. Mindent összevetve úgy tetszik, hogy a megye m. közössége átlendült a holtponton, megindult a gyarapodás. A földgáz bevezetése Csíkszereda után Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán és néhány nagyközségben folytatódik. [RMSz, dec. 29.] ● [Az ígéret csak 10 év múlva valósult meg – részben. A gázvezeték délkeleti irányból érkezett a Gyergyói-medencébe, Marosfőn 2005 őszén fektették a csöveket.] 1997. január 21.
Az ÜE ülésén Takács Csaba tájékoztatta a testületet a kormánykoalíciós tárgyalások jelenlegi szakaszáról. – Kötő József bejelentette, hogy visszalép a művelődési államtitkári jelöltségtől, mivel többszöri egyeztetés után sem sikerült jó személyes kapcsolatokat kialakítania a miniszterrel. – Az ÜE kidolgozta az 1997-ben esedékes kongresszus előkészítésének naptári tervét. A távozó Béres András helyére új oktatási alelnököt keresnek. [Táj., jan. 22.]
Tokay György elmondta: az államtitkárságnak az lesz az egyik feladata, hogy a CMN tevékenységének hatékonyabbá tételével mentesítse a politikától az állam és a polgár, az állam és a kisebbség közötti kapcsolatokat, mivel ezek nem függhetnek egyik vagy másik párt hatalomra kerülésétől, a pillanatnyi konjunktúrától. Európai szintű kisebbségi törvényre van szükség; az önkormányzatok autonómiájára vonatkozó törvénybe be lehet foglalni a kisebbségi nyelvek használatát, a ro. hivatalos mellett. [Sajtóf., jan. 22.] 1997. április 9.
Fey László tkp. Tőkés Lászlót támadta, amikor azt ajánlotta, hogy az RMDSz kongresszusán fel kell vetni a tb. eln. pontosabb meghatározását, mert „nem lehet valakinek tényleges hatáskört adni élete végéig, ellenőrzés, felelősségre vonás és a visszahívás lehetősége nélkül”. Amennyiben megmarad ez a státus, a tb. elnök csak szimbolikus hatáskörrel rendelkezhessen. [RMSz, ápr. 9.]
Ion Raţiu (PNTCD), a képviselőház külügyi biz. alelnöke kijelentette: „Készek vagyunk lemondani Besszarábia és Bukovina követeléséről, és ezért, úgy gondolom, a ro.–ukrán alapszerződést hamarosan megkötik.” [RMSz, ápr. 9.]
Tőkés László azt javasolta, hogy az SzKT elvi nyilatkozatban vállaljon közösséget a Dunától délre élő ro. kisebbségi közösségekkel, kezdeményezze helyzetük felmérését, jogsérelmeik orvoslását, kezdeményezze az ET közbelépését a balkáni ro. népcsoportok elismertetéséért. [Szabadság, ápr. 10.] (→ 1997.04.25)
Ro. népessége 1996-ban 74 ezerrel csökkent, a „korfán” is vészes eltolódások tapasztalhatók: a 15 éven aluli gyermekek részaránya 24,1%-ról (1989) 19,6%-ra csökkent (1996); a 60 év felettiek részaránya 15,2-ről 17,9-re emelkedett. [Szabadság, ápr. 9.]1997. szeptember 7.
Kolozsvárott tartották a MIT küldöttgyűlését, melyen az OMDSz, a MISzSz, az IKE, a MaKOSz, az ODFIE és az ÁME képviselői vettek részt. Megválasztották a MIT küldötteit az RMDSz kongresszusára és azt a bizottságot, amelynek az a feladata, hogy a kongresszuson felmerülő kérdésekre vonatkozó álláspontot rögzíti. [Népújság, szept. 9.]
Marosvásárhelyen ünnepséggel emlékeztek meg a városban folyó 440 éves ref. oktatás kezdeteire. Az ünneplők nyilatkozatban kérték, hogy szerezzenek érvényt az 1990 februárjában hozott tanügyminiszteri döntésnek, amelynek értelmében a Bolyai Gimnázium m. tannyelvű lehessen. [Népújság, szept. 9.]
Felsővisó alig 70 tagú gyülekezete új ref. templomot avatott. [PK, okt. 15.] 1997. szeptember 12.
Kolozsvárott Avram Iancu halálának 125. évfordulóján népgyűlést tartottak, ahol a szónokok (C. V. Tudor, Valeriu Tabără, A. Păunescu, Gh. Funar) magyarellenes kirohanásokkal tarkították beszédüket. [UH, szept. 18.]
Katona Ádám kiegészítéseket javasolt az RMDSz programjához, amelyet a kongresszus lenne hivatott jóváhagyni: az önmeghatározás legyen: „a romániai m. közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője”; a célkitűzések között szerepeljen a kettős állampolgárság elnyerése; a tisztségviselők számoljanak el a múltjukkal, ne lehessen vezető a szervezetben az, aki ügynök vagy kollaboráns volt. [Népújság, szept. 12.]1997. október 2.
Az RMDSz okt. 3-án kezdődő kongresszusára mintegy 473, szavazati joggal rendelkező küldöttet várnak, ehhez jönnek a meghívottak és a sajtó képviselői, összesen mintegy 800 vendég érkezik, ennyi hely csak a városi sportcsarnokban van – mondta Bulyovszky Loránd szervező. [Népújság, okt. 2.]
Gyergyószentmiklóson a BBTE rektora is megjelent az új főiskola megnyitóján; az idegenforgalom–földrajz profilú hároméves „kollégium”-ban 30 m. és 15 ro. diák kezdi az első tanévet. [RMSz, okt. 7.] 1997. október 3.
Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]
Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16)
Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.]1997. október 6.
Göncz Árpád a kongresszus eredményeit köszöntő levelében írta: „az RMDSz új kormányzati szerepében bebizonyította valóságérzékét, mértéktartását és bölcsességét”. [Táj., okt. 7.]
A kormánykoalíciós cselekvési program szerint az RMDSz továbbra is sürgetni fogja Ro. NATO-tagságát és az EU-intergációt. Gazdasági téren prioritásként kezeli a privatizációs folyamat felgyorsítását, a veszteséges vállalatok esetén a csődeljárást követő privatizációt (különös tekintettel a nagy nyersanyag- és energiaigényes vállalatokra); a reprivatizáció teljes természetbeni vagyonvisszaadással történjen, s ahol ez nem lehetséges, ott kárpótlással. A mezőgazdaságban szükség van a saját elhatározáson alapuló társulások megalakításának ösztönzésére és terméktanácsok kialakítására. Szükség van a szövetkezeti mozgalmat támogató program kidolgozására, a kis- és középvállalatok támogatási rendszerének véglegesítésére; kedvezményes adózási rendszer kialakítására a termelő, munkahelyteremtő és technikai fejlesztést megvalósító vállalkozások számára. [A program emellett a kultúrpolitikai jogalkotás prioritásait és a kisebbségek számára fontos pontokat is felsorolta; bővebben lásd: Táj., okt. 6.] 1997. október 15.
Borbély Zsolt Attila felidézte a kongresszuson (→ 1997.10.04) történteket: azt javasolta a kongresszusnak, hogy ne fogadják el Markó Béla jelentését, mert az RMDSz vezetése folyamatosan elszabotálja a központi célkitűzésként szereplő belső választások megtartását és a Székelyföld területi autonómiáját. [RMSz, okt. 15.] 1998. december 12.
Bécsben találkoztak az EU állam- és kormányfői, hogy megvitassák a bővítés kérdését. Az ülésen a 15 tagállam vezetői mellett a csatlakozásra váró 11 tagjelölt kormányfői is jelen voltak. [Szabadság, dec. 14.]
Az SzKT ülésén Markó Béla kifejtette, hogy a kormány mérlege nem kielégítő. Az RMDSz támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. Az SzKT kitűzte az 1999-es kongresszus időpontját (máj. 15-16., Csíkszereda) és döntött a belső választások megtartásáról (1999. nov. 13.). Az SzKT elvárja, hogy a kormány fellebbezzen a PSE ügyében. [Szabadság, dec. 14.]
A kormány beterjesztett egy új helyi közigazgatási törvényt, amely tartalmazza a 22-es sürgősségi kormányrendelet kisebbségre vonatkozó passzusait. Kis többséggel elfogadták a sok vitát kiváltó passzust: „Azokban a közigazgatási–területi egységekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok részaránya meghaladja a 20%-ot, a velük való kapcsolataikban a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítani kell az anyanyelv használatát is – a jelen törvény, valamint azon nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelően, amelyeknek Ro. részese.” [RMSz, dec. 17.] 1999. március 6.
Csíksomlyón tartották az RT kongresszusát. A platform nem kíván elnökjelöltet állítani a közelgő RMDSz-kongresszuson (máj. 15.), hanem azt szeretné elérni, hogy az elnököt csupán a belső választások megtartása után válasszák meg. Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmeghatározásának dokumentumát, amelynek értelmében az RT az önálló m. érdekeken alapuló politizálás híve; 12 pontban rögzítették a platform alaptételeit. [RMSz, márc. 8.]
A Kolozs megyei MKT megválasztotta új vezetőségét: Somai József (eln.); Vekov Károly, Deák Ferenc (aleln.). [Szabadság, márc. 8.]
Kisiratoson tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMGE. 1990–94 között alakult meg a gazdakörök 90%-a, jelenleg 174 kört számlál a mozgalom. Csávossy Györgyöt – kérésére – fölmentették az elnöki funkcióból, Sebestyén Csabát bízták meg a teendők ellátásával. [RMSz, márc. 10.]
Szatmárnémetiben Ilyés Gyulát választották meg megyei elnöknek, elődje Varga Attila volt. [SzFÚ, márc. 8.] 1999. május 11.
A ro. sajtó nagy terjedelemben méltatta a pápalátogatás fontosságát. [Népújság, máj. 11.]
Tőkés László szerint a csíkszeredai kongresszus (→ 1999.05.15) tétje a tisztújítás és a „miként tovább?” kérdése. A tb. elnök szeretné elkészíteni az RMDSz-politika kétéves mérlegét „és számon kérni mindazt, ami egykor ígéretként elhangzott és ami azóta történt”. [SzFÚ, máj. 11.]
Asztalos Ferenc elmondta: a két ház által különböző változatokban elfogadott, tanügyi sürgősségi kormányrendelet bizottsági egyeztetése folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a koalíciós partnerek sem támogatják az RMDSz-t; a képviselők azt a kétkulacsos politikát alkalmazzák, amelyben 80 éves gyakorlatuk van. [RMSz, máj. 11.]
Katona Ádám (EMK) azt javasolta, hogy a kongresszusi célkitűzések közé kerüljön be: az RMDSz arra törekszik, hogy a romániai m. nemzeti közösség valamennyi tagja kettős állampolgárságot nyerhessen. [EN, máj. 11.] 1999. május 13.
A tanügyi sürgősségi kormányrendelet vitájában elfogadták az érettségit szabályozó szakaszt. [Szabadság, máj. 13.]
Szatmárnémetiben fölavatták Hám János püspök szobrát (Lakatos Pál alkotása). [RMSz, máj. 17.]
Bitay Ödön nyílt levélben azt javasolta a kongresszusnak, hogy az RMDSz alakuljon át néppárttá. [Szabadság, máj. 13.]